Aktív témák

• #43 Folze aktív tag

  2007-07-26 21:23:31 #43

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Folze

  aktív tag

  Ha megkérdezné tőlem valaki, hogy toleráns embernek tartom-e magam, azt felelném, igen.
  Amennyire lehet, nem követek el olyan dolgokat, amiket másoktól sem várnék el.
  Ez leginkább most a nagy cégek kapcsán jutott eszembe, ahol nemcsak hogy a heti megengedett 40 óra munkaidő nincs betartva, hanem a legfontosabb, fizetés sem.
  De mit lehet ezen tolerálni?
  Talán azt, hogy nem veszi meg az ember a legújabb parasztvakítós dolgokat, hanem ésszerűen egy jól bevált használt mellett dönt. Épp ezért nem kell moziba járni sem. Az egész stábot kifizették, a producernek meg úgyis csak a pénz kell. Persze mindig vannak kivételek, de ennek számát kb. csak ezrelékes szinten lehetne említeni, tehát elhanyagolható.
  Nem kellenek az új dolgok! Az ésszerűség számomra sokkal fontosabb!
  Annyira felgyorsult minden, hogy értelmét vesztették a dolgok, és csak a pénz, de legfőképp a pozíció számít.
  Az emberek gyávák. Félnek a változástól, mert ott a jól megszokott családi légkör, ahol a gyerekek eloszlatják kilátástalan képzelgéseinket a halálról, és felfedik előttünk az örök élet titkát. Szükség van ezekre a dolgokra, de csak addig a pillanatig, amíg kicsiny kis törzsünkbe bele nem nyilall a mindenség nagy spirális átka.
  
  Már régóta egyetlen főnök uralkodik a területen, a többiek csak tűrnek. A mélyponton azonban összefognak, és megölik a főnököt. Látva mit okozott egy ember teljhatalma, úgy döntenek, több csoportra oszlanak. A csoportok élére vezetőket választanak. Nem tellik bele sok idő, és kitűnik közülük egy domináns. Na itt vége is a kis tanmesének, mert innen megint csak egyenes út vezet a diktatúráig...
  
  Az oroszlánok soha nem fognak elfutni az antilopok, gnúk, zebrák és hasonló állatok elől! Viszont nagyon be kell osztaniuk az energiájukat.
  
  Szerencsétlen kis életünkben csak az ad vigaszt, mikor feltekintünk az égre. Eszünkbe jut, hogy a világegyetemben szinte nem is létezünk...

Aktív témák