Új hozzászólás Aktív témák

• loszerafin senior tag

  #19 2003-12-24 21:43:29

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  loszerafin

  senior tag

  Idemásolom a 'Bizonyítékok' című részt. Na ebbe kéne belekötni.
  
  
  -----------------------
  Johansson és Aronson professzorok 1994-ben kimutatták, hogy a bekapcsolt képernyõ elõtt eltöltött négyórányi tartózkodás után az adrenalin (stresszhormon) kiválasztása a szervezeten belül megváltozik, lecsökken. Ez olyan, mintha a test vissza akarná tartani az adrenalint, hogy így próbáljon szembeszállni a REMP-ek támadásával. Így a munkanap második felétõl maga a képernyõ tartja stressz alatt használóját. Az adrenalin-telítettség miatt egyéb hormonális zavarok is kialakulhatnak. Az ehhez kapcsolódó kutatási eredményeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1987-ben publikálta.
  
  Mikolajczyk professzor 1986-ban kimutatta, hogy a lengyel LOT légitársaság nõi dolgozói között, akik ki voltak téve a képernyõk sugárzásának, 125 %-kal megnõtt a koraszülések száma azokhoz a nõdolgo-zókhoz képest, akiket képernyõ-sugárzás nem ért.
  
  A ''Le Point'' magazin 1980-ban közölte Dr. Marilyn Goldhaber, a kaliforniai Kayser Intézet munkatársának eredményeit, aki 1780 nõt kísért figyelemmel 3 éven keresztül. Azok körében, akik hetenként 20 óránál többet töltöttek számítógép vagy televízió képernyõje elõtt, a koraszülés gyakorisága 100 %-kal emelkedett. A cikk azt is hozzáteszi, hogy ezeknek a nõknek a gyermekei között, a képernyõ elõtt nem dolgozó ''normál'' átlagnál 40 %-kal több volt a genetikai károsodás. második felétõl maga a képernyõ tartja stressz alatt használóját. Az adrenalin-telítettség miatt egyéb hormonális zavarok is kialakulhatnak. Az ehhez kapcsolódó kutatási eredményeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1987-ben publikálta.
  
  
  
  
  
  Az amerikai Mac World 1990 júliusában 19 oldalas cikket közölt a katódsugár-csöves képernyõk pulzáló elektromágneses sugárzásáról: ''Számítógépe megöli Önt?'' és ''A mágneses mezõk fenyegetése'' címmel.
  
  
  
  Marcel Ruffo, a Marseille-i orvosi egyetem professzora 1990-ben kimutatta, hogy azoknak a serdülõkor elõtt lévõ gyermekeknek, akik naponta 50 percnél többet töltenek a képernyõ elõtt, iskolai eredményeik harmadára, koncentráló és memorizáló képességei ötödére csökkennek, míg agresszivitásuk, erõszakosságuk és álmatlanságuk háromszorosára nõ. Ez gyakran arra kényszeríti a szülõket és a gyermekorvosokat, hogy az ilyen gyerekeket neuroleptikumokkal és pszichotrop szerekkel kezeljék. Ez magában hordozza azt a kockázatot, hogy a gyermek serdülõkor után gyógyszerfüggõvé vagy drogérzékennyé válik.
  
  1994-ben 80 francia üzemorvos kimutatta, hogy a képernyõ elõtt eltöltött negyedik óra után a felnõtteknél jelentõsen megnõnek a neuro-pszichológiai zavarok.
  
  A National Institut of Environnemental Health (az Amerikai Környezet-egészségügyi Intézet) 1998 augusztusában az amerikai parlament Kongresszusa megbízásából tanulmányozta a nagyon alacsony frekvenciájú elektromágneses mezõk (REMP ELF/VLF 50/60 Hz) egészségre gyakorolt hatását, és megállapította, hogy ezeknek rákkeltõ hatása lehet az emberi szervezetre.
  
  

Új hozzászólás Aktív témák