Ma érkezett egy 7950 GT az ASUS-tól. Jó szokásomhoz híven eltávolítottam róla a meglehetősen ízléstelen ASUS-os matricát, hogy a referencia díszítés legyen a hűtőn, íme:

Üdv mindenkinek!

Nem tudom, hogy ezeket a személyes bejegyzéseket egyáltalán olvassa-e valaki De úgy döntöttem hogy az új projectembe érkező kártyákat egyelőre itt fogom bemutatni, mert egyáltalán nem biztos az, hogy valaha is lesz ebből nagy komplett cikk... A kitűzött cél most az, hogy az összes NV típusból 1 db össze legyen gyűjtve... A csúcskártyák ugye már megvannak, most jönnek a többiek... a végén pedig egy nagyszabású összehasonlító teszt készülne belőlük... de ez még nagyon ködös távlati cél, és lehet hogy kedvemet szegi a sok szutyadék low-end modell, amiből rengeteg van pl a GF7 szériában, és mindet összeszedni nem lesz egyszerű...

Nos egyelőre csak egy szem árva GF2MX400 van a csúcskártyákon kívül De már érkezőben van pár másik kártya is. Az MX400 egy becsületes 128 bites, passzív hűtős, refórajeles darab az ASUS-tól, igazából semmi extra, de a célnak megfelel

Szeretem a brand gépeket. Igényes kialakításúak, könnyen szerelhetőek, halkak, és általában stabilabbak és gyorsabbak is, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező, egyénileg összeállított konfigurációk. Ezért hát amikor balatoni nyaralónkba kerestem netezős/filmnézős gépet, akkor ahelyett, hogy elkezdtem volna mindenféle kétes előéletű alkatrészeket összevásárolgatni, inkább a használt márkás számítógépek között néztem szét. Választásom az IBM Thinkcentre S51-re esett, mert kicsi fekvő háza van, tehát nem foglal sok helyet, elfér a monitor alatt. A hozzá passzoló IBM Thinkvision 17"-os TFT monitorral együtt 36k-ért sikerült hozzájutnom.

Az aprócska házban pedáns rendben sorakoznak az alkatrészek. Bővítési lehetőségünk is van: 1 db hagyományos PCI, és 1 db PCI Express bővítőkártyát szerelhetünk a gépbe. Mindkét kártya teljes magasságú lehet, hála a bővítőhelyeket 90 fokkal elforgató riser card-nak:

Manapság a csapból is a netbookok és a sikerük kulcsát jelentő Atom processzor folyik. Jómagam is igen hasznosnak tartom a kategóriát, hiszen a nagyobb notebookok mobilitása néha igencsak megkérdőjelezhető, amikor az embernek egy komplett táskát kell cipelnie ahhoz, hogy magával vihesse a gépet. A 9-10" körüli méret pont az a kategória, ami még nem megy a használhatóság rovására, ám a hordozhatóságot nagyban megkönnyíti. Egy ilyen kicsi és könnyű eszközt tényleg nem nyűg magunkkal vinni, ezért is döntöttem úgy, hogy beszerzek egyet. Bár a választék nagy, igazából kevés dolgot kell mérlegelni a döntés meghozatala előtt, hiszen hardware kiépítés szempontjából - egyelőre - gyakorlatilag mindegyik gép ugyanaz: 1.6 GHz-es Atom processzort, az öregecske Intel 945-ös chipsetet, és 8.9" vagy 10"-os kijelzőt kap az összes hasonló kategóriájú gép. Jómagam a Packard Bell Dot és a Lenovo Ideapad S10 között vaciláltam, amikor megláttam, hogy a Toshiba NB100-hoz jóval olcsóbban, mindössze bruttó 72000 Ft-ért hozzá lehet jutni. A kérdés ezzel el is dőlt, így megvásároltam a Toshibát. Persze ennyi pénzért a legkisebb felszereltségű modellt kapjuk meg: 512 MB memória, 80 GB-os HDD és Linux operációs rendszer jár hozzá.

Előző írásomban bemutattam, hogyan alakítottam át Slim PS2 gépemet merevlemezről történő üzemeléshez. A cikk végén említettem, hogy a jobb esztétikai hatás érdekében eredetileg notebook merevlemezzel szerettem volna megoldani a moddolást, ám ezt különböző okokból végül elvetettem. Most mégis ehhez a megoldáshoz folyamodtam, mert egyrészt a 40 GB-os winchester kapacitása hamar kevésnek bizonyult, másrészt pedig sikerült szert tennem egy vadonatúj, karcmentes burkolatra. Amolyan kiegészítés képpen szeretném bemutatni, hogyan alakítottam át notebook merevlemezesre a gépet.

Mivel az új (egyébként SCPH-77004-hez való) burkolat tökéletesen passzolt a 70004-es gépemre, ezért úgy döntöttem, hogy beszerzek egy notebook winchestert, és megcsinálom az eredeti terveimnek megfelelően az átalakítást. A gépet szétszedve, és az optikai meghajtót eltávolítva látszik, hogy a 2.5"-os merevlemez tökéletesen passzol a DVD olvasó mechanikájának kiképzett üregbe, mintha csak oda tervezték volna:

Köztudomású, hogy a Playstation 2-es konzolok optikai meghajtója nem egy örök életű darab. Ráadásul a játékok merevlemezről sokkal gyorsabban betöltenek, és kényelmesebben válogathatunk közülük. A régi, vastag házas PS2 gépekbe még hivatalosan is lehetett merevlemezt szerelni a drága és nehezen beszerezhető Network Adapter segítségével, ám a Slim gépek tulajdonosai csak USB-n keresztül köthetnek merevlemezt a gépre, ami - mivel a PS2 csak a régi, 1.1-es USB szabványt ismeri - meglehetősen lassú (még a DVD meghajtónál is jóval lassabb) betöltést eredményez. Némi barkácsolással azonban köthetünk merevlemezt a Slim gépekre is, ezt szeretném most röviden bemutatni. A művelethez mindössze egy szabvány IDE merevlemezre, egy 80 eres IDE kábelre, és egy SCPH-70004-nél nem nagyobb típusszámú slim PS2-re lesz szükségünk (az újabb gépekből ugyanis kispóroltak egy, a merevlemez vezérléshez szükséges chipet, így azokba sehogyan nem szerelhető HDD). Jómagam kifejezetten optikai meghajtó hibás gépet kerestem donornak, így egész jutányos áron sikerült hozzájutni. Igaz, a hirdetésben szereplő szép állapot erős költői túlzásnak tekinthető, hiszen a gép szénné volt karcolva, de az optikai meghajtót leszámítva működött, megvolt hozzá minden tartozék, és az eladó hajlott a cserére is, így egy (sokáig hirdetett, ám senkit nem érdeklő) GeForce 6800 Ultra VGA-ért cserébe megszereztem a gépet. A burkolat állapota amúgy sem lényeges, mert az asztal alatt lesz a gép :) A slim PS2 szétszerelése az XBOX 360-nál sokkal egyszerűbb, néhány csavar oldása után már kezünkben tarthatjuk a lecsupaszított alaplapot. Mint látható, ez a gép chippelt, ám a merevlemezes működéshez ez nem szükséges:

Ordít a boxod és megőrülsz a hangjától? Van megoldás, igaz nem olcsó.

Az XBOX 360 népszerűségének sok oka van, ám számos jó tulajdonsága mellett kár tagadni, hogy maga a hardware nem egy nagy eresztés. Kopogós, olcsó műanyag borítás, gyenge minőségű optikai meghajtó, ordító hűtés, és ennek ellenére elforró GPU-k a korai szériákban. Engem ezek közül leginkább a hűtés hangossága zavart, hiszen úgymond allergiás vagyok a zajra. Ráadásul tetézte a bajt, hogy a boltban ahol vettem, elvégezték a gépen a hűtésmoddolást, vagyis 8 helyett 12V-ot kaptak a ventik (tehát még hangosabbak voltak), ezen kívül kikapcsolás után még 5 percig ordíttatta a ventiket. Mindenképpen a halkításon törtem a fejem tehát, ám mivel a gép belsejében nem sok kihasználatlan hely van, ezért ez a dolog nem is olyan egyszerű. Körbenéztem, hogy mások mit találtak ki.

Sokan egyszerűen kivágják a gép tetejét, és egy nagyobb ventivel fújatják a bordákat, ám ez esztétikailag korántsem kielégítő módszer, ennél mindenképpen kifinomultabb megoldást kerestem. Hamar rájöttem, hogy a vízhűtés az egyedüli lehetőség, hogy halkan mégis hatékonyan lehűtsem a boxot. Kicsit tartottam a dologtól, hiszen még sohasem használtam vízhűtést ezelőtt sem PC-hez, sem más elektronikai eszközhöz. Találtam egy leírást a neten, amiben bemutatják, hogyan kell egy Thermaltake-féle, eredetileg videokártyákhoz szánt dual vízhűtő rendszert felszerelni a boxra. Ez már jobbnak tűnt a kifúrt házas, ventis megoldásnál, de a blokkok felszerelése még itt is túl sok barkácsolást igényel, ráadásul a külső egység még a cikk írójának bevallása szerint sem egy túl halk darab. Mivel nálam elsősorban nem a hűtés hatékonyságának fokozása, hanem a halkság volt a fő szempont, ezért úgy voltam vele, hogy ha már pénzt szánok rá, akkor legyen a box a lehető leghalkabb. Ekkor találtam rá az Innovatek féle X-Matic blokkra, amit kifejezetten az XBOX 360-hoz terveztek.