Mégiscsak elmentünk Egerbe ma, asszem egyre tanácstalanabb vagyok:
Volt ott balos M600, jobbos Vintage SG, és Standard Epiphone.
Az SG-ben ugyanaz a nyak és fej van mint a LP-ben, hát a Vintage hangolókulcsai valami szörnyűek voltak, ilyen legolcsóbb gagyi műanyagból voltak, eléggé rombolta az összhatást, a nyak elég vastag volt, amit végül is nem tekintek egyértelműen hátránynak, szokatlan, az tény, de szerintem megszokható. Wilkinson elektronika megy minden Vintage-ba, azoknak jó hírük van, nem szólt rosszul, de azért nem volt egy LP. A gitár többi része elhanyagolható, nem jön be az SG továbbra sem, de pehelykönnyű az biztos. A Les Paul forma tesztelésére megnéztem az Epi-t, valami gyönyörű hangszer, a nyaka talán egy lehelettel vastagabb volt mint a Vintage-é, korrekt fém kulcsok, jobban egyben volt mint a kis SG, de azt hiszem lehetett is, lévén majd 2szer annyit ért Kézbe vettem, nehezebb volt mint az SG vagy a Cort, de első benyomásra mégsem tűnt olyan vészesnek mint számítottam, igaz nem tudom, hogy hosszútávon mennyire készíti ki a combot/vállat, az igazat megvallva ettől félek egy kicsit. A hangja gyönyörű, Les Paul, azt hiszem nem kell semmit hozzáfűznöm viszont megfigyeltem, hogy a 20 feletti bundokat a felsőbb húrokon csak a középső ujjammal értem el, nem vagyok egy Steve Vai, de nem hiszem hogy túl nagy szükségem lenne rájuk, eddig se nagyon használtam őket, max skálázáskor.
Ott volt a Cort, másodszorra is kellemes volt, de lehet hogy csak azért, mert az volt az egyetlen amin ténylegesen tudtam is játszani Ez is EMG pickuppal volt szerelve, amik felezhetők, ergo működik single coil-ként is ha szükséges. Szép gitár, vékony nyakkal, súlyban valahol az SG és a LP között, kellemes összképet adott, a hangja lágyabb, modernebb hatású mint a LP-nek, összességében az a benyomásom, hogy ez a gitár olyan mindenből egy kicsit darab, univerzálisabb, modernebb, kényelmesebb, ezt be kell vallani, míg a Les Paul egy kőkemény old school rákenról gitár. Tech portáli hasonlattal élve, a Cort egy okostelefon, míg a Les Paul egy tükörreflexes gép, és én szeretek fényképezni, a kérdés, hogy a jobb képek oltárán kész vagyok-e feláldozni más funkciókat.
A másik kérdés, hogy ha LP, akkor Vintage, vagy gyűjtsek még egy kicsit, és egy Epi Standard? Nagyon tetszett most az Epi, meg azért mégis csak patinásabb márka, a Standardot pedig már eléggé dicsérik mindenfele, barátomnak is jobban összerakottnak tűnt mint a Vintage SG, másrészt meg az a Vintage hangolókulcs kicsit érzékenyen érintett, ki tudja min spóroltak még benne Az a baj, hogy nem láttam konkrét Vintage LP-t, így nem tudok objektíven ítélni, úgy volt, hogy itt lesz, de ezek szerint félreértettük egymást

[ Szerkesztve ]