Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tithian

    őstag

    Így estefelé én is leírom, mit gondolok az immár elfogadott változtatásokról.

    Az újítások rossz pontja a közoktatásban részt vevő tanárok óraszámemelése, amit nem kísér béremelés. Helyette szerintem célszerű lenne első lépésben kiadni az útját a rengeteg nyugdíjasnak, aki kora ellenére még mindig dolgozik, s foglalja a helyet a fiatalok elől (bőségesen akad ilyen ember), s aztán újra átgondolni a helyzetet. Az ATV-n nyilatkozott egy SZDSZ-es képviselőnő (Sándor Klára), aki azt mondta, hogy ennyi szolidaritás elvárható a tanároktól, vegyék ki részüket a megszorításokból. Nem gondoltam volna, hogy pont ő fogja ezt mondani, de ami meglepett: azt mondta, hogy délutáni, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokra kellene fordítani a +2 órát. Ugyan hogyan? Ilyen felszereltségű iskolákban? Tehetséggondozás? (...)

    A másik pont a tandíj, sokszor leírtam már, hogy mi az én reformjavaslatom, az államilag támogatott tanulói keretszám radikális csökkentését tartanám helyesnek, akár a felére is, ellensúlyozandó az egyre gyászosabb felvételi követelményeket, és az egyes szakokon folyó bődületes túlképzést. Nem kell ennyi bölcsészt/jogászt/stb. képezni állami támogatással, ha pedig megfizeti a képzés teljes költségeit, ám legyen, tanuljon, ha nem veszi el senki elől a helyet.

    Ezen túlmenőleg jó ötletnek tartom, hogy a költségtértéses rendszerbe le lehet csúszni, de onnan ki is lehet emelkedni, így egy igazán jó tanuló a második szakját is jelentősen kisebb anyagi ráfordítással végezheti el, mint eddig, kikerülni az államilag támogatott képzésből pedig nagyon nehéz (feltétele összesen x < 30 kredit két félév alatt).
    Azt is jó ötletnek tartom, hogy a tandíjjal ösztönzik a tanulókat, akiknek nem mindegy, hogy szüleiknek mennyibe kerülnek tanulmányaik. Szociális alapon is lehet mentesülni a tandíj alól, de teljesítmény-alapon is, sőt, a legjobb 15% ösztöndíjat kap (mely a mostaninál vélhetőleg jóval magasabb lesz, 18,000FT/hó a jelenlegi maximum).
    A legjobb 15%-ba (bár ez kartól és szaktól függő) általában olyanok kerülnek, akiket tényleg érdekel, amit tanulnak, sajnos van, ahol nincsenek is többen.
    A kettes alával ellébecoló, előadásokra be sem járó diákok arányát (ami most nagyon magas) hátha csökkenti, hogy szüleiknek több pénzbe fog kerülni csemetéik semmittevése. A felsőoktatás nem játszótér, aki kiesik az államilag (rész)támogatott rendszerből, magára vessen, valakinek fietnie kell a képzéséért, azt szerintem nem lehet elvárni azoktól, akik adót fizetnek, hogy minden egyetemre bekerült diákot támogassanak, a diák képességeitől teljesen függetlenül.
    Aki pedig átlagos képességű, és emellett nem rászoruló státuszú, az fizetheti a félévi 100K körüli tandíjat. Persze lesz, akinek ez már túl sok, és emiatt nem tud diplomát szerezni. Ekkor viszont felmerül az a kérdés, hogy az egyetemre kik valók (mondjuk akiket komolyan érdekel az adott szakterület?), de erről nem fogok itt és most tovább filozofálgatni.

    A tanulás melletti munkáról: itt keleten nem (de ahogy hallom, máshol sem nagyon) lelni (csak jó kapcsolatokkal, vagy nagy szerencsével) olyan, egyetem mellett végezhető munkát, amiért tisztességes bért lehetne kapni. Nem hiszem, hogy túlzó igény, hogy egy egyetemista munkalehetőségei ne a plakátragastásban és az árufeltöltésben érjenek véget. Ha pedig egy szak igazán kemény (pl. legtöb helyen a jogi képzés), mellette nem fog tudni dolgozni a diák. A legtöbb diák tanulmányait a szülei fizetik.

Új hozzászólás Aktív témák