Jó reggelt.

Viszonylag nyugalmas éjszakám volt. Végre haza ért cuncikánk! Igaz kicsit betegen de nagyon boldogan. Szinte már törvényszerű hogy betegen jön haza az apjától. Nem értem miért van ez. Az a lényeg hogy itthon van velünk. Imádom őket!
Körülöttem is zajlanak az események. Tegnap felhívott a volt főnököm hogy azonnali hatállyal térjek vissza mert meg kell csinálnom egy előtetőt. Egy csütörtökbe egyeztünk ki mert nem hagyhatom itt a lécezés közepén szegény Lacát. Most aztán nyomnom kell itt is hogy szerda estére kész legyünk. Arról nem is beszélve hogy a szívemet igazán az fogja melengetni ha leesik 20 centi hó és akkor akar majd sógorom cserepezni. Majd alakul. Addig örülhetek amíg van munkám. Kell is a lóvé mert sokmindent szeretnék venni. Végre egy normális karácsonyt akarok ülni amikor nem a csóróság hatja át az ünnepet.
Tegnap édes ment cunciért és elment a jós barátnőjéhez is. Kivetették kártyán mi lesz velünk. Elvileg pár hét vagy pár hónap és jön a cicus és örökké együtt fogunk maradni. Nem hiszek a jóslásokban. Ez az örökkön örökké Nem rám vall. De ki tudja.
Ma nagy erőkkel folytatjuk a lécezést.
Szép napot mindenkinek.