Új hozzászólás Aktív témák

• #3 TheLázs tag

  Új Válasz 2018-01-09 00:08:27 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  TheLázs

  tag

  LOGOUT blog

  Vegyészmérnöknek tanulok, a feladat megoldására a következőt tudnám javasolni:

  Fogd meg a gyűrűt, majd elsőször valami lightosabb enyhén lúgos kémhatású detergenssel meg fogkefével sikáld meg (szappan), hogy eltüntesd a felületi esetleges szulfidréteget és az olajos szennyezőket. Ezt követően az esetleges oxidtól is megszabadulhatsz, ha csekély áramerősség mellett minimális (pár másodperces) időre elektrolitba meríted anódként (2-3V maximum feszültség mellett, mert nem vizet akarunk bontani, ugye), majd egyből leöblíted desztillált vízzel. A gyűrűt előkészítetted.

  Végy egy analitikai mérleget, de lehetőleg olyat, ami pluszminusz 0,0001 g-ra mér pontosan. Erre reszeld vagy törd le a gyűrű csekély darabját, majd írd fel a lemért tömeget. A darabot ezt követően dobd 20%-os feleslegben salétromsavba (a sav legyen felesleg!, és lehetőleg ne túl tömény kb 40%). Ismerd és pontosan mérd a salétromsav mennyiségét is!

  Ezután a salétromsav mennyiségével ekvivalens KCl-ot mérj be szintén analitikai mérlegen, de frissen bontottat, mert nagyon higroszkópos anyag szegény, és elrontja a mérésedet. Ha kicsit több pénz áll rendelkezésre, akkor jöhet KI is. Még jobb ha nem szilárd anyagot mérsz be, hanem előre elkészített és megfaktorozott (értsd a koncentráció pontos meghatározása környezeti hatásokra nem érzékeny anyagokkal való reagáltatás során) oldatból mérsz be annyit (szigorúan bürettával és nem hengerrel) ami pont a salétromsavval ekvivalens mennyiséget jelent.

  Az oldatodban az első (oldott gyűrű) és a második (KCl vagy KI oldat) részek összeöntésével tejszerű fehér, vagy sárgásfehér anyag kiválását tapasztalhatod. Ezt 90-95°-on hagyd lefedve körülbelül 2 órát, hogy a képződő szilárd csapadék összetapadhasson (aggregálódjon).

  Az utolsó nehéz eset amit be kell szerezni, egy minél szűkebb pórusméretű üvegszűrő. Előzetesen elmosogathatod, majd szárítószekrényben tömegállandóságig hevítheted, hogy pontosabbá váljon a mérés.

  A száraz és tiszta szűrőn átküldöd a párolt lötyit, amiből a szilárd szemcsék fennakadnak. Ezt még kevés hideg vízzel célszerű öblíteni, hogy a KCl és KNO3 nyomokat elmossuk a csapadékunk mellől.

  A szűrőt ekkor ismét tömegállandóságig hevítjük, majd lemérjük anal. mérlegen. A tömegnövekedés a képződött csapadék (AgI vagy AgCl) tömege, amit már csak össze kell vetned a számított adattal, hogy mennyi csapadék képződött volna, ha a bemért gyűrűdarabka 100%-a ezüst lett volna.

  A mérés rendszeres hibáinak kivédését pedig úgy valósíthatod meg, ha veszel rendes ezüstöt ami biztosan 100% tisztaságú, persze ez a valóságban inkább 99.99999, majd ezt a drága valamit a gyűrűdarabhoz hasonló módszerrel és tömegben vizsgálod párhuzamosan. Ekkor az ebből a darabból kapott termelésed viszonyul a tökéletes ezüstdarab tömegéhez, de volt mondjuk szűrési veszteség, és így csak 98%-a a kapott érték a számítottnak. Ekkor a gyűrűdarab esetén kiszámolod a termelést, és a 98%-ot veszed 100%-nak (remélem, érthető voltam)

  Persze, ez csak megfelelően tiszta vegyszerek, és gazdag eszközpark mellett elvégezhető sufniművelet.

Új hozzászólás Aktív témák