- Fűzzük össze a szavakat :)
- Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Vigyázzatok a jófogással!!!
- Internet fejlesztés országosan!
- Ep128Emu felhasználói képeskönyv
- Asszociációs játék. :)
- Egy Biztonsági őr kalandos útja.
- PLEX: multimédia az egész lakásban
- Mindent a StreamSharkról!
- Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
Új hozzászólás Aktív témák
-
A következő cikk (űrhajózás @ 2019) megjelenik március 5.-én 5 órakor
-
llax
senior tag
Olvasnivaló. Érdekességek a 12...15 oldalakon.
-
llax
senior tag
Starlink alól egy leszállás nem jött össze. Már a múltkori is határeset volt... Most még a repülési profilon is faragtak, de még így sem maradt elég kakaó? (Mert erősen határeset.)
Ui.: jelek szerint "soft landing"... (Mondjuk látszott is, hogy robbanás nem volt, csak némi vízpermet.)
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos."
Igen. Eredetileg a Staliner-re tervezték azt, hogy a személyzetes tesztrepülés egyből akár 5 hónapos is lehet, de ott már hónapok óta arra készültek, míg a SpaceX esetén ilyenre nem készültek, csak egy két személyes, néhány napos tesztrepülésre. A Starliner decemberi tesztrepülése előtt olyan terv is volt, hogy az alaposan megnyújtott BoeCFT alatt érkezik az első, menetrend szerinti Dragon 2 a váltó, teljes időtartamra készülő személyzettel.
Valamiért nagyon bíztak a Boeing-ben... Pedig amik a 737MAX ügy kapcsán eddig előjöttek szervezeti szinten, ahhoz képest a fasorban sincs az, amikor Musk nyilvánosan elnyomott egy spanglit... A merész álmokhoz talán az is kell neki
Csak azok a belső levelezések a Boeing-nél, amiben az FAA-t oltogatják és a szabályokat kifigurázzák, bőven indok lett volna arra, hogy a most tervezett vizsgálatokat elindítsák. Azon a szinten, mint anno a SpaceX esetén, mert a Boeing-nél ugyanakkor csak egy felületesebb volt.
-
Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos.
Az, hogy a Szojuz MSz-16 eredetileg japán űrhajóst vitt volna, végül helyette egy NASA űrhajós megy, egy félmegoldás, hiszen az MSz-17-re jelenleg három orosz kozmonauta van beosztva. Az MSz-15 visszatérésekor mindössze egyetlen amerikai űrhajós marad az ISS-en.
Szóval minél hamarabb kellene a tartós személyzetet felküldeni. Egy kis késés még mindig jobb, mint az, ha esetleg a tartós küldetés csúszna.
-
llax
senior tag
Ezzel csak az a baj, hogy szó sincs teljes, fél éves küldetésről. Az alap személyzetet évek óta erre a tesztrepülésre készülők adnák és nem évek óta az ISS-en végzendő munkára készülők. További, legalább 2-3 hónap csúszást jelentene, de addigra kb. készen áll a C207 is és az azzal fél éves útra induló személyzet is. Valahogy azt kellene elérhető közelségben tartani, ahhoz jóval előtte végigvinni a DM2-t. Azaz semmi egyebet nem kellene csinálni, csak egyszerűen maradni az eredeti tervnél.
A papírmunkán kívül még mindig hátra van 2 ejtőernyő teszt, ott nagy meglepetések elvileg már nem várhatók, de azoknak az elemezgetése és "papírmunkája" is időigényes. A Merlin-ek turbinalapát repedése továbbra is lezáratlan ügy, még úgy is, hogy a felmerülése óta néhány upgrade-n átesett. (Kérdem én: Az egyszer használatos rakétáknál ilyen mikor derülne ki???)
-
llax
senior tag
Szerintem a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatai jól jöhetnek még. Abból is lehet tanulni, ha valamit rosszul csinálnak.
Amit nem értek: Miért opció a DM2 kibővítése??? Nekem ez miden irányból kavarásnak tűnik, még azt sem látom, hol tudná ez gyorsítani a programot.
Ha most ráülne mindenki a DM2 leggyorsabb, eredeti tervek szerinti lebonyolítására, a maximális felkészülés és biztonság érdekében akár a Boeing-et is mellőzve most egy kicsit (nekik most majdnem mindegy...), akkor nyár vége környékére már számolhatnának az első éles küldetéssel is. Ráadásul akkoriban várható a CRS21, amit elvileg már Dragon 2-vel repülnének (elvileg C205), valahol az is tekinthető egy további (kevesebb rendszerre korlátozott) tesztnek.
Ahelyett, hogy egy képlékeny masszaként gyúrogatnák, valami programba kellene foglalni ezt az egészet... -
Micsoda meglepetés, hogy mikor a papírmunka a legfőbb akadály, akkor veszi fel a SpaceX a NASA tavaly leváltott emberes űrhajózásért felelős vezetőjét, William Gerstenmaiert...
-
llax
senior tag
A Hawthorne-i gyárban búcsúznak a Dragon C206-tól.
Minden jel szerint a hardver egyre inkább készen áll. De még lóg a levegőben több dolog is (1 nagyobb eséllyel), ami miatt jelentősen csúszhat az indulása.[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Hamarosan indul egy Cygnus az ISS-hez.
-
llax
senior tag
Végre a NASA is ír a témáról, hamarosan még több információ a Starliner problémáival kapcsolatban.
-
lev258
veterán
Nem tudom, volt-e már, de az amerikai lobbi is erősen dolgozik a Boeing előnyhöz juttatásán.
[link] -
llax
senior tag
GAO jelentés a Starliner és a Dragon 2 helyzetéről.
-
llax
senior tag
A verebeknek igazuk volt. A felőlünk balra látható láb felső bekötő eleme félig leszakadt (kicsit ferdén is áll a booster). Ennek csak a 3. útja volt, kis generál után további Starlink alá jó lesz az még
Voltak ennél keményebb leszállások, ami után újra felhasználták a booster-t.[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Ha minden jól megy, hamarosan Electron start.
Néhány perce pakolásztak egy Raptort Boca Chicán.
-
llax
senior tag
Azt csiripelik a verebek, hogy nem fér alá az octagrabber és a régebbi módon, láncokkal kell rögzíteni a boostert. Szóval nem csak keménynek látszott, hanem tényleg az is lehetett a leszállás. Ha megnézed az általad betett képet, a lábak nem a szokványos szögben állnak.
Megnéztem lassítva, kb. 3-4 méteren már nem "szokványosan" működött a hajtómű, kb. 2 méterről szabadesésben érkezett le. Nem kizárt, hogy elfogyott a kakaó...
Hozzá kell tenni, hogy a Starlink indítások a reusable konfig határesetei lehetnek, erősen kicentizve, szerintem egy éve még kevesen hitték volna el, hogy LEO ~16t alól vissza lehet hozni a boostert... -
A 2019-es cikkben szerepel (majd), hogy a Boeing féle ajánlat arról szól, hogy 90 millió dollár per ülés, vagyis 4 űrhajóssal számolva 360 millió dollár egy Starliner út. Ebben benne van az Atlas V. ára is. Szóval a jelek szerint extra 50 millió dolláros költséggel számolnak az előre nem tervezett útért...
-
Akkor kötbért kellene fizetniük az elmaradt utak miatt, mivel a szerződés része, hogy előre megszabott mennyiségű utat (azt hiszem 6) kell rendelnie a NASA-nak.
Itt igazából az a durva, hogy ez alapján a Starliner űrhajó maga cirka 280 millió dollárba kerülhet (hozzávetőleg 130 millió dollár lehet egy Atlas V. n22 változat ára).
[ Szerkesztve ]
-
Soha nem fogok a 2019-es világűr cikkel elkészülni. Azt hiszem, hogy egy részt már lezártam, erre jönnek ilyen hírek...
A lényeg: a félig sikerült Starliner személyzeti nélküli út (ami ugye a Boeing hibájából nem volt sikeres) után ha a NASA egy újabb személyzet nélküli utat szeretne, akkor 410 millió dollárért cserébe vállalja a Boeing...
-
Rive
veterán
Ez a lényeg.
Nem gondolom. A mögötte álló szakik nélkül az álmodozás nem sokat érne: van efféle döglött projektekre példa épp elég az űrkutatás történetében.
Jó ez így, hogy a rendes munka és az acélos promó megfelelően kiegészíti egymást. A Starship is ezen múlik: arra a kaliberre semmi értelmes szükség nincs most - ahhoz, hogy össze tudják hozni minimum nullszaldóra, egyik fő feladat az igény felépítése arra az időre, amikor elkezd repülni belőle az első űrképes verzió. Ehhez kell Musk: és ahhoz, hogy legyen majd űrképes verzió, kellenek a szakik (akik néha benyugtatózzák Muskot).
-
llax
senior tag
Egy álmodozó infulecer
Így is célba lehet érni, sőt messzebbre lehet jutni. Nagyobb a kockázat, de azt is tudni kell kezelni.Nem tudom, emlékszel-e, de ezt a Starship témát nem tudtam olyan nagyon komolyan venni. A fenntartásaim most kezdenek oszlani... Mondjuk a rengeteg ablakos, 100 fős, Mars utazós témát még mindig inkább sci-fi-nek tartom, de működő hardverre egyre nagyobb az esély, abból már lehet továbblépni - ha lesz rá elegendő igény.
Már a Lunar Gateway / Artemis program kapcsán, a NASA-nál is egyre többször említik meg a Starship-et, mint lehetséges (teher)szállító járművet...4 perc múlva Starlink start.
-
Én még mindig nem az álmodozást hoznám fel. Álmodozni sokan tudtak és tudnak. Hovatovább Von Braun is álmodozott Mars-utazásról. Phil Bono egy sor SSTO űrhajó tervet dolgozott ki. Egyik sem valósult meg.
Még az sem elég, ha némi pénz van mögötted, az OTRAG az 1970-es években így is beleállt a Földbe (mondjuk ehhez kellett némi politikai Passzátszél), a Beal Aerospace-be 200 millió dollárt öntött a tulajdonos az 1990-es években, komoly eredmény nélkül. A Kistler Aerospace még a NASA COTS programot is megnyerte a SpaceX mellett - mégis végül a kellő tőke hiánya miatt bukott el végleg.
Musk inkább jó üzletember és ért a modern médiához, van érzéke ahhoz, hogy kialakítson egy kellő lelkesedést az iránt, amit csinál. Aztán ebből is tud pénzt csinálni. Ebben jó, ettől éri el a céljait...
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"Musk mert egy nagyot álmodni"
Ez a lényeg.
Ha nem mernének nagyot álmodni, akkor nem tartanának előrébb másoknál, még a Boeing-Lockheed alkotta ULA utolérése sem jött volna össze.
A kudarcokkal együtt járó kísérletezős hozzáállásuk, mindennek a többszöri legyártása a "nagyon professzionális" világban ma már elképzelhetetlen. (korábban boosterek, most orrkúp visszanyerése, túlhűtött üzemanyag, folyamatos hajtóműfejlesztés - Raptornál már 20db. felett járnak, ott is megy a kísérletezés ezerrel) Mindezt olyan költségekkel, amiből mások egy CGI-t alig bírnak összehozni... Ajánlom ezen ifografika nézegetését... -
Rive
veterán
Az Mk1 szétszakadása óta nagyot fordult a világ Boca Chicán.
Igazából nem hiszem. A SpaceX a szivárgó információk szerint mindig is ~ úgy működött, hogy Musk mert egy nagyot álmodni (mivel mérnök, a számok úgy nagyjából stimmeltek): aztán jött néhány szaki és elkezdett szép földhözragadt módon megvalósítani.
Sz'al úgy gondolom az MK1 reptetése az főleg a főnök (és a marketing) kielégítéséről szólt, most meg már a szakiké a szó, akik inkább dolgoznak. -
llax
senior tag
Starship:
Hajnalban (ott este) elpukkasztottak egy újabb teszt tartályt, az eredetileg megcélzott 8,5bar-t elérték. (3bar üzemi nyomás, dinamikus terhelésekkel 6bar-ral kell számolni, biztonsági ráhagyásokkal kell a 8,5bar) Tesztrepülésekhez bőségesen elegendő (már az előző tartállyal elért is), személyzeteshez határeset. Ez még nem a vége, a gyártás további jelentős finomodása várható. Ezen még csak kísérleteztek egy új hegesztéssel - az egyéb, új eszközeik sincsenek még beüzemelve. A gyűrű elemek gyártókapacitását hamarosan duplázzák (berendezés ott van - egyelőre becsomagolva), dómok nagyon gyorsan épülnek. Kezd egyre komolyabbra fordulni a helyzet... -
llax
senior tag
Nincs igazi verseny, mindenki a saját programját tolja. Az, hogy ennyi idő eltelte és csúszás után, eléggé eltérő tervezési filozófia mellett közel vannak a fej-fej melletti állapothoz, nagyobbrészt véletlen egybeesés. (mondjuk a késlekedésben a NASA tétovázása is vastagon benne van - időben is némileg együtt tartja a kettőt)
Egy valódi versenyben az erőviszonyok eloszlása is érdekes lenne és az első tesztrepülések sokkal hamarabb megtörténtek volna, legfeljebb nem az ISS-hez (kb. mint a Starliner decemberi repülése)...
Száj(tweet)karate szintjén persze megy a verseny
Az már nagy fejlemény a történetben, amikor a NASA illetékesei bátrabban beszélnek az első személyzetes repülésről, mint Musk. Mondjuk a hardver gyakorlatilag készen van (a rakéta is), a hátralevő tesztek mennyisége (és időigénye) minimális, igazából mindenféle biztonsági elemzések (pl. az IFA adatainak részletes kiértékelése is) vannak még hátra, annak sebessége nagyobbrészt a NASA-n múlik.
-
llax
senior tag
Az akadályok egyre nagyobb része elhárul, legutóbb (közvetlenül az IFA előtt) a NASA célozgatott márciusi repülésre, mint legkorábbi lehetőségre, azok után, hogy Musk "február+néhány hónap" kijelentést tett.
Két "full scale" ejtőernyő teszt és a C206 statikus tesztjei választják el a repüléstől, ezeknek kell időben és rendben megtörténni.Jöhetnek még közbe problémák, de a lehetőségek száma csökkenőben, ez mindenképp biztató.
-
llax
senior tag
Látszólag és az előzetes értékelések alapján minden rendben. A részleteket ezek után elemezgetik. Még legalább 2 ejtőernyő teszt hátra van (ahhoz nem kell sem rakéta, sem teljes űrhajó - elég sokat csináltak eddig), ha ott is minden ok és a Dragon C206 (=Dragon 2 SN6) tesztjei is rendben zajlanak (elkészült, 1-2 héten belül utazik Floridába), akár 1,5-2 hónapon belül is mehet személyzettel. A korábbi tervek szerint az IFA-hoz használt Dragon-nak ez lett volna az utolsó útja, jelenleg vizsgálják a teherűrhajóként bevethetőségét (mivel egy új űrhajót használtak - a C201 felrobbanása után nem maradt más választásuk).
(A linkelt cikk írója az írása alapján a terveket sem olvashatta és a repülést sem láthatta...)
Starship:
Nemrég elpukkasztottak egy újabb tartályt, de ez már kimondottan erre készült tesztpéldány volt, addig növelték a nyomást, amíg bírta. A felső dómot lekötötték spaniferekkel nehogy elrepüljön, mint korábbanAz nagyobbat repült, mint a Starhopper
Ill. vízzel nyomták fel, hogy ne szóljon akkorát.
3 bar lenne benne, mint üzemi nyomás, a dinamikus terhelések miatt min. 6 bar-t ki kell bírnia és erre jön a tartalék. A mostani tartály 7,1 bar-ig bírta, ami biztató, még kell finomítani a dolgokon, hogy kellő tartalék is legyen (ez is egy gyorsan "összedobott" cucc volt). Közben (vágáshoz, hegesztéshez) egyre "profibb" gépek érkeznek a gyártás helyére, épületeket húznak fel, így nem kell mindent a szabad ég alatt kell majd gyártani... Ezen túl legyártott elemeket áldoznak be gyakorló és tesztpéldánynak. Szóval egyre komolyabban tolják, nem is értem, mit akartak a nyomáspróbán elpukkant Mk.1-gyel, ha most csinálják azokat a teszteket, amit előtte kellett volna... -
llax
senior tag
Dragon 2 IFA teszt folyamatban. Úgy néz ki, hogy a rekétát végül a FTS robbantotta (mielőtt az aero erők összetörték volna), a Dragon már a főernyőkön ereszkedik, eddig minden jónak tűnik.
Szerk.: Közben le is szállt, már a mentés zajlik.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
A repülés utáni sajtókonferencia alapján:
- Az Atlas V rendben működött (korábban is sejthető volt).
- Dokkolás már kizárt, 2 napon belül lehozzák, addig is tesztelnek mindent, amit csak lehet.
- Fő probléma: óra szinkronizálási probléma történt, az űrhajó nem a megfelelő időben "cselekedett", a szükséges és jelentős korrekcióra nem maradt üzemanyag.
- Az eddig feltárt problémát akár a személyzet is megoldhatta volna (még nem volt személyzet).
- Ha lett volna valaki a fedélzeten, rá nézve a probléma nem jelentett volna veszélyt, legrosszabb esetben az első lehetőségnél leszáll.
- A dokkolás nem feltétele annak, hogy akár a következő útján személyzettel repüljön.
- Egyelőre nem úgy néz ki, hogy meg kell ismételni a személyzet nélküli tesztet, de ehhez a továbbiakban minden fontos dolognak jól kell működni, rendben le kell szállnia.......
A Cifu által is emlegetett pálya érdekes, ezt a SpaceX-nek is el kellett játszania a DM1 esetén. Amíg a teherszállító Dragon-ok sokkal közelebb kerülnek az ISS pályájához, addig a Dragon 2-nek egy sokkal "laposabb" repülési profillal kellett indulnia, a jobb mentési lehetőségek miatt, további pályaemeléshez ott a mentére fel nem használt üzemanyag. (kifejezetten a NASA kérésére - a rakéta által szállítható hasznos terhet csökkenti - a F9-nek felfelé ez nem gond, viszont egy kedvezőtlen profilú, kissé forró leszállással jár...)
Hasonló kezdeti pályával indul a Starliner is, gondolom hasonló okokból (erre nem láttam hivatalos magyarázatot - akár lehet is valahol) és a magával vitt rengeteg üzemanyaggal sem tudna mit kezdeni (ha már nem kellett a mentéshez, akkor érjék el vele az ISS-t). Az lehetett a terv, hogy ennek az üzemanyagnak nagy részét elhasználja, mint "3. fokozat", viszont a rosszul időzített manőverek mait nem maradt tartalék a korrekcióra.
-
-
Az eredeti tervek szerint az Atlas V. nem közvetlenül ISS találkozási pályára állította volna a Starliner DM-1-et, hanem egy alacsonyabb pályára, a Starliner aztán elégette volna a mentőmanőverhez szükséges hajtóanyagot, hogy ennyivel könnyebb legyen. Ez amúgy arra utal, hogy az Atlas V. N22 konfiguráció (áramvonalazó kúp nélküli, 2 szilárd gyorsítórakéta, 2 hajtóműves Pegasus (2.) fokozat) gyenge még a közel üres Starliner számára is.
A Starliner az első infók szerint azt hitte, hogy még a pályára állításhoz szükséges manőver közben van, így a tartalék üzemanyag-mennyiség limit nem lett megfelelően figyelembe véve. A lényeg, hogy az űrhajó így több hajtóanyagot égetett el, mint kellett volna, és a jelek szerint emiatt az űrállomással nem fog tudni randevúzni a DM-1.
Ez fél év csúszást jelent elvben, a fő probléma, hogy most tavasszal indul az utolsó Szojuz, amelyre a NASA széket vásárolt magának, és az oroszok már visszaálltak az évi két Szojuz gyártásra, vagyis ciki van a NASA oldaláról. Ha a tavaszi SpaceX DM-2 teljesül is, akkor sem várható, hogy az első amerikai űrhajóval induló, teljes értékű ISS alapszemélyzet nyár előtt elindulhat.
-
Fred23
nagyúr
A végső manővernél a hiba okára lennék nagyon kíváncsi, de talán pár perc múlva már hivatalos válasz is lesz, noha talán még ők is csak találgatni fognak. Illetve arra, hogy lehet-e még valamit tenni a sikerért, van -e még esély javítani a helyzeten?
"Ha a Starliner nem képes eljutni az űrállomáshoz, akkor nem teljesül a DM-1, tehát (elvben) a Boeing nem kapja meg az emberes űrmisszióhoz szükséges engedélyt (DM-2, illetve a késések miatt a NASA keresi a lehetőséget arra, hogy adott esetben tartós személyzet menjen fel esetleg a DM-2-vel)."
Ez csak pár hónap, max fél év csúszást jelentene nekik, nem? Vagy lenne / lesz valami egyéb, súlyos következménye is, ha tényleg nem lehet javítani a helyzeten?
[ Szerkesztve ]
-
Mire vagy kiváncsi?
A Starliner micsoda? [Anno volt egy kis bemutató]
Most azt a személyzet nélküli tesztutat (Demo Mission-1, vagyis DM-1) teszik meg, amit a SpaceX már megcsinált az év elején a Crew Dragonnal.A pályára állás végső manőverére, ami az ISS-hez való megközelítést lehetővé tette volna, viszont nem került sor valamiért. Per pillanat feltehetően keresik a hiba okát, azt, hogy a Starliner képes-e eljutni valahogy az űrállomáshoz, avagy sem, és mérlegelik mik a lehetséges megoldások. Ha a Starliner nem képes eljutni az űrállomáshoz, akkor nem teljesül a DM-1, tehát (elvben) a Boeing nem kapja meg az emberes űrmisszióhoz szükséges engedélyt (DM-2, illetve a késések miatt a NASA keresi a lehetőséget arra, hogy adott esetben tartós személyzet menjen fel esetleg a DM-2-vel).
-
llax
senior tag
Repült a víztorony és leszállt az új leszállóhelyen
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
"OK, hogy ez csak egy összeheftelt próbadarab, de ennyit ennek is bírnia illene."
A Starhopper-en nincsenek leburkolva/elrejtve a cső- és elektromos vezetékek, meg úgy igazából semmi (így fokozottan sérülékeny). Ezzel nem is terveznek olyan repülést, ahol akár hő, akár aero terheléseknek lenne kitéve. Csak a földközeli irányítást és a visszatérés legutolsó, kis sebességű szakaszát akarják fejleszteni/tesztelni vele.
+ a Starhopper nem rozsdamentes bádog, csak vékony rozsdamentes lemezekkel fedett "sima" bádog
Eredetileg rejtettek lettek volna ezek a vezetékek, az orrkúp kilapulása után váltottak irányt. Nem ehhez építenek új orrkúpot, hanem a gyorsabb teszteket már teljes méretű példánnyal akarják végezni. Ezzel extra időt nem veszítenek, mivel a Raptor-okra is várni kell. (az "acél korszak" kezdeti menetrendjéhez képest jól állnak)
Nem szép ez a Starhopper és nem sokkal szebb a 2 épülő "full scale" prototípus sem, de időben bőven megelőzik a "minőségi" példányokhoz szükséges beruházásokat. A karbon BFR/S korszak pont fordítottja volt: elköltöttek egy rakás pénzt (gyár, profi gépek), lett belőle "szinte semmi", az is megy a kukába.
[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
-
llax
senior tag
Nincs nagy gáz... Vagy éppen nagy gáz volt (kis elszabaduló metán)
Sokkal látványosabb volt, mint ami kárt okozott (a nem kívánatos helyen megjelenő hő). Eric Berger szerint nincs nagy kár, a következő teszteket nem hátráltatja számottevően. Eddig a tesztpadon meghibásodó Raptor-ok hátráltatták, nem véletlenül az SN6 van most a Starhopper alatt az SN3 (majd 4, 5...) helyett...
Ha a hidrogén is ilyen világító lánggal égne (csak ugye ott nincs szén), akkor némelyik éjszakai Delta IV (különösen Heavy) start ennél sokkal nagyobb fényjelenségekkel járna. Ott "elfogadott" a jelenség... (de egyik kizáró ok a human rated minősítéshez).
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
lo Összefoglaló az űrhajózás jelen állapotáról – avagy IAC 2018 összefoglaló helyett...