Nincs nagy gáz... Vagy éppen nagy gáz volt (kis elszabaduló metán)

Sokkal látványosabb volt, mint ami kárt okozott (a nem kívánatos helyen megjelenő hő). Eric Berger szerint nincs nagy kár, a következő teszteket nem hátráltatja számottevően. Eddig a tesztpadon meghibásodó Raptor-ok hátráltatták, nem véletlenül az SN6 van most a Starhopper alatt az SN3 (majd 4, 5...) helyett...

Ha a hidrogén is ilyen világító lánggal égne (csak ugye ott nincs szén), akkor némelyik éjszakai Delta IV (különösen Heavy) start ennél sokkal nagyobb fényjelenségekkel járna. Ott "elfogadott" a jelenség... (de egyik kizáró ok a human rated minősítéshez).

[ Szerkesztve ]

"OK, hogy ez csak egy összeheftelt próbadarab, de ennyit ennek is bírnia illene."

A Starhopper-en nincsenek leburkolva/elrejtve a cső- és elektromos vezetékek, meg úgy igazából semmi (így fokozottan sérülékeny). Ezzel nem is terveznek olyan repülést, ahol akár hő, akár aero terheléseknek lenne kitéve. Csak a földközeli irányítást és a visszatérés legutolsó, kis sebességű szakaszát akarják fejleszteni/tesztelni vele.

+ a Starhopper nem rozsdamentes bádog, csak vékony rozsdamentes lemezekkel fedett "sima" bádog

Eredetileg rejtettek lettek volna ezek a vezetékek, az orrkúp kilapulása után váltottak irányt. Nem ehhez építenek új orrkúpot, hanem a gyorsabb teszteket már teljes méretű példánnyal akarják végezni. Ezzel extra időt nem veszítenek, mivel a Raptor-okra is várni kell. (az "acél korszak" kezdeti menetrendjéhez képest jól állnak)

Nem szép ez a Starhopper és nem sokkal szebb a 2 épülő "full scale" prototípus sem, de időben bőven megelőzik a "minőségi" példányokhoz szükséges beruházásokat. A karbon BFR/S korszak pont fordítottja volt: elköltöttek egy rakás pénzt (gyár, profi gépek), lett belőle "szinte semmi", az is megy a kukába.

[ Szerkesztve ]

Azért vannak a tesztek, hogy a teszt alatt derüljön ki ha valami gond van. Ha egy teszt nem sikerül attól meg nem lesz rossz év, örülnek neki hogy kijött a hiba és nem történt élesbe gond

Amit nem tudok beszerezni, az valószínűleg nincs is, vagy nem kell :)udv DonPadre 06703987074

Repült a víztorony és leszállt az új leszállóhelyen

[ Szerkesztve ]

Újabb szövetségesre talált a NASA, alakul a holdra szállás.

Alakul a tervezése

Nálam tájékozottabb erről mesélhetne valamit, bár hamarosan úgyis kiderül minden.

Mire vagy kiváncsi?

A Starliner micsoda? [Anno volt egy kis bemutató]
Most azt a személyzet nélküli tesztutat (Demo Mission-1, vagyis DM-1) teszik meg, amit a SpaceX már megcsinált az év elején a Crew Dragonnal.

A pályára állás végső manőverére, ami az ISS-hez való megközelítést lehetővé tette volna, viszont nem került sor valamiért. Per pillanat feltehetően keresik a hiba okát, azt, hogy a Starliner képes-e eljutni valahogy az űrállomáshoz, avagy sem, és mérlegelik mik a lehetséges megoldások. Ha a Starliner nem képes eljutni az űrállomáshoz, akkor nem teljesül a DM-1, tehát (elvben) a Boeing nem kapja meg az emberes űrmisszióhoz szükséges engedélyt (DM-2, illetve a késések miatt a NASA keresi a lehetőséget arra, hogy adott esetben tartós személyzet menjen fel esetleg a DM-2-vel).

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A végső manővernél a hiba okára lennék nagyon kíváncsi, de talán pár perc múlva már hivatalos válasz is lesz, noha talán még ők is csak találgatni fognak. Illetve arra, hogy lehet-e még valamit tenni a sikerért, van -e még esély javítani a helyzeten?

"Ha a Starliner nem képes eljutni az űrállomáshoz, akkor nem teljesül a DM-1, tehát (elvben) a Boeing nem kapja meg az emberes űrmisszióhoz szükséges engedélyt (DM-2, illetve a késések miatt a NASA keresi a lehetőséget arra, hogy adott esetben tartós személyzet menjen fel esetleg a DM-2-vel)."

Ez csak pár hónap, max fél év csúszást jelentene nekik, nem? Vagy lenne / lesz valami egyéb, súlyos következménye is, ha tényleg nem lehet javítani a helyzeten?

[ Szerkesztve ]

Az eredeti tervek szerint az Atlas V. nem közvetlenül ISS találkozási pályára állította volna a Starliner DM-1-et, hanem egy alacsonyabb pályára, a Starliner aztán elégette volna a mentőmanőverhez szükséges hajtóanyagot, hogy ennyivel könnyebb legyen. Ez amúgy arra utal, hogy az Atlas V. N22 konfiguráció (áramvonalazó kúp nélküli, 2 szilárd gyorsítórakéta, 2 hajtóműves Pegasus (2.) fokozat) gyenge még a közel üres Starliner számára is.

A Starliner az első infók szerint azt hitte, hogy még a pályára állításhoz szükséges manőver közben van, így a tartalék üzemanyag-mennyiség limit nem lett megfelelően figyelembe véve. A lényeg, hogy az űrhajó így több hajtóanyagot égetett el, mint kellett volna, és a jelek szerint emiatt az űrállomással nem fog tudni randevúzni a DM-1.

Ez fél év csúszást jelent elvben, a fő probléma, hogy most tavasszal indul az utolsó Szojuz, amelyre a NASA széket vásárolt magának, és az oroszok már visszaálltak az évi két Szojuz gyártásra, vagyis ciki van a NASA oldaláról. Ha a tavaszi SpaceX DM-2 teljesül is, akkor sem várható, hogy az első amerikai űrhajóval induló, teljes értékű ISS alapszemélyzet nyár előtt elindulhat.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Közben jöttek a hírek: két nap múlva visszahozzák a Földre.

Ez elég ciki a Boeingnek...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Lesz még faragnivaló a repülési profilon, ha még terv szerint is majdnem az összes üzemanyag kellett...

Egy 3. SRB kb. +1,5-2 tonnát jelentene LEO-ra (+5-6m $), de nagyobb teljesítményt kívánna a mentőrendszertől, mint a 2 darab SRB.

[ Szerkesztve ]

A repülés utáni sajtókonferencia alapján:

- Az Atlas V rendben működött (korábban is sejthető volt).
- Dokkolás már kizárt, 2 napon belül lehozzák, addig is tesztelnek mindent, amit csak lehet.
- Fő probléma: óra szinkronizálási probléma történt, az űrhajó nem a megfelelő időben "cselekedett", a szükséges és jelentős korrekcióra nem maradt üzemanyag.
- Az eddig feltárt problémát akár a személyzet is megoldhatta volna (még nem volt személyzet).
- Ha lett volna valaki a fedélzeten, rá nézve a probléma nem jelentett volna veszélyt, legrosszabb esetben az első lehetőségnél leszáll.
- A dokkolás nem feltétele annak, hogy akár a következő útján személyzettel repüljön.
- Egyelőre nem úgy néz ki, hogy meg kell ismételni a személyzet nélküli tesztet, de ehhez a továbbiakban minden fontos dolognak jól kell működni, rendben le kell szállnia.

......

A Cifu által is emlegetett pálya érdekes, ezt a SpaceX-nek is el kellett játszania a DM1 esetén. Amíg a teherszállító Dragon-ok sokkal közelebb kerülnek az ISS pályájához, addig a Dragon 2-nek egy sokkal "laposabb" repülési profillal kellett indulnia, a jobb mentési lehetőségek miatt, további pályaemeléshez ott a mentére fel nem használt üzemanyag. (kifejezetten a NASA kérésére - a rakéta által szállítható hasznos terhet csökkenti - a F9-nek felfelé ez nem gond, viszont egy kedvezőtlen profilú, kissé forró leszállással jár...)

Hasonló kezdeti pályával indul a Starliner is, gondolom hasonló okokból (erre nem láttam hivatalos magyarázatot - akár lehet is valahol) és a magával vitt rengeteg üzemanyaggal sem tudna mit kezdeni (ha már nem kellett a mentéshez, akkor érjék el vele az ISS-t). Az lehetett a terv, hogy ennek az üzemanyagnak nagy részét elhasználja, mint "3. fokozat", viszont a rosszul időzített manőverek mait nem maradt tartalék a korrekcióra.

Landing.

Néztem. Erre volt alkalmam, a felszállásra nem.

Dragon 2 IFA teszt folyamatban. Úgy néz ki, hogy a rekétát végül a FTS robbantotta (mielőtt az aero erők összetörték volna), a Dragon már a főernyőkön ereszkedik, eddig minden jónak tűnik.

Szerk.: Közben le is szállt, már a mentés zajlik.

[ Szerkesztve ]

Csak most olvastam. Remélem, teljes siker volt!

Látszólag és az előzetes értékelések alapján minden rendben. A részleteket ezek után elemezgetik. Még legalább 2 ejtőernyő teszt hátra van (ahhoz nem kell sem rakéta, sem teljes űrhajó - elég sokat csináltak eddig), ha ott is minden ok és a Dragon C206 (=Dragon 2 SN6) tesztjei is rendben zajlanak (elkészült, 1-2 héten belül utazik Floridába), akár 1,5-2 hónapon belül is mehet személyzettel. A korábbi tervek szerint az IFA-hoz használt Dragon-nak ez lett volna az utolsó útja, jelenleg vizsgálják a teherűrhajóként bevethetőségét (mivel egy új űrhajót használtak - a C201 felrobbanása után nem maradt más választásuk).

(A linkelt cikk írója az írása alapján a terveket sem olvashatta és a repülést sem láthatta...)

Starship:
Nemrég elpukkasztottak egy újabb tartályt, de ez már kimondottan erre készült tesztpéldány volt, addig növelték a nyomást, amíg bírta. A felső dómot lekötötték spaniferekkel nehogy elrepüljön, mint korábban Az nagyobbat repült, mint a Starhopper Ill. vízzel nyomták fel, hogy ne szóljon akkorát.
3 bar lenne benne, mint üzemi nyomás, a dinamikus terhelések miatt min. 6 bar-t ki kell bírnia és erre jön a tartalék. A mostani tartály 7,1 bar-ig bírta, ami biztató, még kell finomítani a dolgokon, hogy kellő tartalék is legyen (ez is egy gyorsan "összedobott" cucc volt). Közben (vágáshoz, hegesztéshez) egyre "profibb" gépek érkeznek a gyártás helyére, épületeket húznak fel, így nem kell mindent a szabad ég alatt kell majd gyártani... Ezen túl legyártott elemeket áldoznak be gyakorló és tesztpéldánynak. Szóval egyre komolyabban tolják, nem is értem, mit akartak a nyomáspróbán elpukkant Mk.1-gyel, ha most csinálják azokat a teszteket, amit előtte kellett volna...

Az ilyen rövid időn belül emberrel is repülhet a Dragon megjegyzéseket azért nem értem, mert valahogy mindig közbejön valami. Majd jöjjenek a tervek, ha tényleg minden akadály elhárult...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az akadályok egyre nagyobb része elhárul, legutóbb (közvetlenül az IFA előtt) a NASA célozgatott márciusi repülésre, mint legkorábbi lehetőségre, azok után, hogy Musk "február+néhány hónap" kijelentést tett.
Két "full scale" ejtőernyő teszt és a C206 statikus tesztjei választják el a repüléstől, ezeknek kell időben és rendben megtörténni.

Jöhetnek még közbe problémák, de a lehetőségek száma csökkenőben, ez mindenképp biztató.

A magam részéről nem igazán szeressem ezt a hidegháborús korszakra emlékeztető mini Boeing-SpaceX űrversenyt: a nyomás nem csak arra jó, hogy a legjobbat hozza ki az emberekből, de arra is, hogy kiadós elb@szások táptalaja legyen.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Nincs igazi verseny, mindenki a saját programját tolja. Az, hogy ennyi idő eltelte és csúszás után, eléggé eltérő tervezési filozófia mellett közel vannak a fej-fej melletti állapothoz, nagyobbrészt véletlen egybeesés. (mondjuk a késlekedésben a NASA tétovázása is vastagon benne van - időben is némileg együtt tartja a kettőt)

Egy valódi versenyben az erőviszonyok eloszlása is érdekes lenne és az első tesztrepülések sokkal hamarabb megtörténtek volna, legfeljebb nem az ISS-hez (kb. mint a Starliner decemberi repülése)...

Száj(tweet)karate szintjén persze megy a verseny

Az már nagy fejlemény a történetben, amikor a NASA illetékesei bátrabban beszélnek az első személyzetes repülésről, mint Musk. Mondjuk a hardver gyakorlatilag készen van (a rakéta is), a hátralevő tesztek mennyisége (és időigénye) minimális, igazából mindenféle biztonsági elemzések (pl. az IFA adatainak részletes kiértékelése is) vannak még hátra, annak sebessége nagyobbrészt a NASA-n múlik.

Starship:
Hajnalban (ott este) elpukkasztottak egy újabb teszt tartályt, az eredetileg megcélzott 8,5bar-t elérték. (3bar üzemi nyomás, dinamikus terhelésekkel 6bar-ral kell számolni, biztonsági ráhagyásokkal kell a 8,5bar) Tesztrepülésekhez bőségesen elegendő (már az előző tartállyal elért is), személyzeteshez határeset. Ez még nem a vége, a gyártás további jelentős finomodása várható. Ezen még csak kísérleteztek egy új hegesztéssel - az egyéb, új eszközeik sincsenek még beüzemelve. A gyűrű elemek gyártókapacitását hamarosan duplázzák (berendezés ott van - egyelőre becsomagolva), dómok nagyon gyorsan épülnek. Kezd egyre komolyabbra fordulni a helyzet...

De elég nyilvánvaló számomra, hogy az Mk.1 és Mk.2 sose repült volna eredetileg...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Érdekes is lett volna
Az eredeti cél valószínűleg az volt (20km szuborbitális teszt), de a megvalósulás már nagyon nem úgy nézett ki. Az Mk1 szétszakadása óta nagyot fordult a világ Boca Chicán.

Az Mk1 szétszakadása óta nagyot fordult a világ Boca Chicán.

Igazából nem hiszem. A SpaceX a szivárgó információk szerint mindig is ~ úgy működött, hogy Musk mert egy nagyot álmodni (mivel mérnök, a számok úgy nagyjából stimmeltek): aztán jött néhány szaki és elkezdett szép földhözragadt módon megvalósítani.
Sz'al úgy gondolom az MK1 reptetése az főleg a főnök (és a marketing) kielégítéséről szólt, most meg már a szakiké a szó, akik inkább dolgoznak.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

"Musk mert egy nagyot álmodni"

Ez a lényeg.
Ha nem mernének nagyot álmodni, akkor nem tartanának előrébb másoknál, még a Boeing-Lockheed alkotta ULA utolérése sem jött volna össze.
A kudarcokkal együtt járó kísérletezős hozzáállásuk, mindennek a többszöri legyártása a "nagyon professzionális" világban ma már elképzelhetetlen. (korábban boosterek, most orrkúp visszanyerése, túlhűtött üzemanyag, folyamatos hajtóműfejlesztés - Raptornál már 20db. felett járnak, ott is megy a kísérletezés ezerrel) Mindezt olyan költségekkel, amiből mások egy CGI-t alig bírnak összehozni... Ajánlom ezen ifografika nézegetését...

Én még mindig nem az álmodozást hoznám fel. Álmodozni sokan tudtak és tudnak. Hovatovább Von Braun is álmodozott Mars-utazásról. Phil Bono egy sor SSTO űrhajó tervet dolgozott ki. Egyik sem valósult meg.

Még az sem elég, ha némi pénz van mögötted, az OTRAG az 1970-es években így is beleállt a Földbe (mondjuk ehhez kellett némi politikai Passzátszél), a Beal Aerospace-be 200 millió dollárt öntött a tulajdonos az 1990-es években, komoly eredmény nélkül. A Kistler Aerospace még a NASA COTS programot is megnyerte a SpaceX mellett - mégis végül a kellő tőke hiánya miatt bukott el végleg.

Musk inkább jó üzletember és ért a modern médiához, van érzéke ahhoz, hogy kialakítson egy kellő lelkesedést az iránt, amit csinál. Aztán ebből is tud pénzt csinálni. Ebben jó, ettől éri el a céljait...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Egy álmodozó infulecer
Így is célba lehet érni, sőt messzebbre lehet jutni. Nagyobb a kockázat, de azt is tudni kell kezelni.

Nem tudom, emlékszel-e, de ezt a Starship témát nem tudtam olyan nagyon komolyan venni. A fenntartásaim most kezdenek oszlani... Mondjuk a rengeteg ablakos, 100 fős, Mars utazós témát még mindig inkább sci-fi-nek tartom, de működő hardverre egyre nagyobb az esély, abból már lehet továbblépni - ha lesz rá elegendő igény.
Már a Lunar Gateway / Artemis program kapcsán, a NASA-nál is egyre többször említik meg a Starship-et, mint lehetséges (teher)szállító járművet...

4 perc múlva Starlink start.

Ez a lényeg.

Nem gondolom. A mögötte álló szakik nélkül az álmodozás nem sokat érne: van efféle döglött projektekre példa épp elég az űrkutatás történetében.

Jó ez így, hogy a rendes munka és az acélos promó megfelelően kiegészíti egymást. A Starship is ezen múlik: arra a kaliberre semmi értelmes szükség nincs most - ahhoz, hogy össze tudják hozni minimum nullszaldóra, egyik fő feladat az igény felépítése arra az időre, amikor elkezd repülni belőle az első űrképes verzió. Ehhez kell Musk: és ahhoz, hogy legyen majd űrképes verzió, kellenek a szakik (akik néha benyugtatózzák Muskot).

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Tényleg annak tűnt, de pontos volt, és nem esett szét. (Nekem nagyon tetszett.) Persze majd ha kielemzik, meg részletezik, még kiderülhet, hogy kisebb a siker a vártnál.

[ Szerkesztve ]

Merész álmok nélkül el sem indulna a folyamat. Nem lenne mihez a szakikat sem maga köré gyűjteni.

Az orrkúp egyik fele a hálóban, Ms. Tree elkapta. Ms. Chief is kinn van, de neki nem jött össze. Jelenleg 50% is nagy eredmény.

Soha nem fogok a 2019-es világűr cikkel elkészülni. Azt hiszem, hogy egy részt már lezártam, erre jönnek ilyen hírek...

A lényeg: a félig sikerült Starliner személyzeti nélküli út (ami ugye a Boeing hibájából nem volt sikeres) után ha a NASA egy újabb személyzet nélküli utat szeretne, akkor 410 millió dollárért cserébe vállalja a Boeing...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Zsarolni is csak szépen, stílusosan

Ui.: Ezen a ponton a NASA helyében megszellőztetném az egész CCP újrapályáztatásának a lehetőségét

[ Szerkesztve ]

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Akkor kötbért kellene fizetniük az elmaradt utak miatt, mivel a szerződés része, hogy előre megszabott mennyiségű utat (azt hiszem 6) kell rendelnie a NASA-nak.

Itt igazából az a durva, hogy ez alapján a Starliner űrhajó maga cirka 280 millió dollárba kerülhet (hozzávetőleg 130 millió dollár lehet egy Atlas V. n22 változat ára).

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ugh
Rablás
Mármint, így a SpaceX utáni árak szerint

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

A 2019-es cikkben szerepel (majd), hogy a Boeing féle ajánlat arról szól, hogy 90 millió dollár per ülés, vagyis 4 űrhajóssal számolva 360 millió dollár egy Starliner út. Ebben benne van az Atlas V. ára is. Szóval a jelek szerint extra 50 millió dolláros költséggel számolnak az előre nem tervezett útért...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Kérdés, mit ír elő a szerződés a tesztrepülésre. Mert ugye előbb azt kellene teljesíteni...

Azt csiripelik a verebek, hogy nem fér alá az octagrabber és a régebbi módon, láncokkal kell rögzíteni a boostert. Szóval nem csak keménynek látszott, hanem tényleg az is lehetett a leszállás. Ha megnézed az általad betett képet, a lábak nem a szokványos szögben állnak.

Megnéztem lassítva, kb. 3-4 méteren már nem "szokványosan" működött a hajtómű, kb. 2 méterről szabadesésben érkezett le. Nem kizárt, hogy elfogyott a kakaó...
Hozzá kell tenni, hogy a Starlink indítások a reusable konfig határesetei lehetnek, erősen kicentizve, szerintem egy éve még kevesen hitték volna el, hogy LEO ~16t alól vissza lehet hozni a boostert...

Ha minden jól megy, hamarosan Electron start.

Néhány perce pakolásztak egy Raptort Boca Chicán.

A verebeknek igazuk volt. A felőlünk balra látható láb felső bekötő eleme félig leszakadt (kicsit ferdén is áll a booster). Ennek csak a 3. útja volt, kis generál után további Starlink alá jó lesz az még
Voltak ennél keményebb leszállások, ami után újra felhasználták a booster-t.

[ Szerkesztve ]

GAO jelentés a Starliner és a Dragon 2 helyzetéről.

Eléggé lesújtó...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Nem tudom, volt-e már, de az amerikai lobbi is erősen dolgozik a Boeing előnyhöz juttatásán.
[link]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Egyfelől igen, másfelől az is tény, hogy ha 2024-ben valóban embert akarnak odaküldeni, akkor kellenek a kanyarlevágások. Vannak kétségeim, de cseppet sem csodálkoznék, ha végül átmenne a javaslat a házon...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az ASAP értékelés részleteire leszek kíváncsi. A Boeing oldaláról már van cikk, kíváncsi lennék az SpX-re is részletesebben...

Végre a NASA is ír a témáról, hamarosan még több információ a Starliner problémáival kapcsolatban.

Hamarosan indul egy Cygnus az ISS-hez.

A Hawthorne-i gyárban búcsúznak a Dragon C206-tól.
Minden jel szerint a hardver egyre inkább készen áll. De még lóg a levegőben több dolog is (1 nagyobb eséllyel), ami miatt jelentősen csúszhat az indulása.

[ Szerkesztve ]

Micsoda meglepetés, hogy mikor a papírmunka a legfőbb akadály, akkor veszi fel a SpaceX a NASA tavaly leváltott emberes űrhajózásért felelős vezetőjét, William Gerstenmaiert...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Szerintem a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatai jól jöhetnek még. Abból is lehet tanulni, ha valamit rosszul csinálnak.

Amit nem értek: Miért opció a DM2 kibővítése??? Nekem ez miden irányból kavarásnak tűnik, még azt sem látom, hol tudná ez gyorsítani a programot.

Ha most ráülne mindenki a DM2 leggyorsabb, eredeti tervek szerinti lebonyolítására, a maximális felkészülés és biztonság érdekében akár a Boeing-et is mellőzve most egy kicsit (nekik most majdnem mindegy...), akkor nyár vége környékére már számolhatnának az első éles küldetéssel is. Ráadásul akkoriban várható a CRS21, amit elvileg már Dragon 2-vel repülnének (elvileg C205), valahol az is tekinthető egy további (kevesebb rendszerre korlátozott) tesztnek.
Ahelyett, hogy egy képlékeny masszaként gyúrogatnák, valami programba kellene foglalni ezt az egészet...

Amit nem értek: Miért opció a DM2 kibővítése???

Az, hogy egyáltalán opció, eleve azt jelzi, hogy a program (papírmunkától eltekintve) lényegében célba ért. Gyorsításra nincs igazi szükség - ez maga a gyorsítás.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Ezzel csak az a baj, hogy szó sincs teljes, fél éves küldetésről. Az alap személyzetet évek óta erre a tesztrepülésre készülők adnák és nem évek óta az ISS-en végzendő munkára készülők. További, legalább 2-3 hónap csúszást jelentene, de addigra kb. készen áll a C207 is és az azzal fél éves útra induló személyzet is. Valahogy azt kellene elérhető közelségben tartani, ahhoz jóval előtte végigvinni a DM2-t. Azaz semmi egyebet nem kellene csinálni, csak egyszerűen maradni az eredeti tervnél.

A papírmunkán kívül még mindig hátra van 2 ejtőernyő teszt, ott nagy meglepetések elvileg már nem várhatók, de azoknak az elemezgetése és "papírmunkája" is időigényes. A Merlin-ek turbinalapát repedése továbbra is lezáratlan ügy, még úgy is, hogy a felmerülése óta néhány upgrade-n átesett. (Kérdem én: Az egyszer használatos rakétáknál ilyen mikor derülne ki???)

Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos.

Az, hogy a Szojuz MSz-16 eredetileg japán űrhajóst vitt volna, végül helyette egy NASA űrhajós megy, egy félmegoldás, hiszen az MSz-17-re jelenleg három orosz kozmonauta van beosztva. Az MSz-15 visszatérésekor mindössze egyetlen amerikai űrhajós marad az ISS-en.

Szóval minél hamarabb kellene a tartós személyzetet felküldeni. Egy kis késés még mindig jobb, mint az, ha esetleg a tartós küldetés csúszna.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

"Én úgy értelmezem, hogy a DM2 bővítése leginkább a NASA számára lenne fontos."

Igen. Eredetileg a Staliner-re tervezték azt, hogy a személyzetes tesztrepülés egyből akár 5 hónapos is lehet, de ott már hónapok óta arra készültek, míg a SpaceX esetén ilyenre nem készültek, csak egy két személyes, néhány napos tesztrepülésre. A Starliner decemberi tesztrepülése előtt olyan terv is volt, hogy az alaposan megnyújtott BoeCFT alatt érkezik az első, menetrend szerinti Dragon 2 a váltó, teljes időtartamra készülő személyzettel.

Valamiért nagyon bíztak a Boeing-ben... Pedig amik a 737MAX ügy kapcsán eddig előjöttek szervezeti szinten, ahhoz képest a fasorban sincs az, amikor Musk nyilvánosan elnyomott egy spanglit... A merész álmokhoz talán az is kell neki Csak azok a belső levelezések a Boeing-nél, amiben az FAA-t oltogatják és a szabályokat kifigurázzák, bőven indok lett volna arra, hogy a most tervezett vizsgálatokat elindítsák. Azon a szinten, mint anno a SpaceX esetén, mert a Boeing-nél ugyanakkor csak egy felületesebb volt.

Starlink alól egy leszállás nem jött össze. Már a múltkori is határeset volt... Most még a repülési profilon is faragtak, de még így sem maradt elég kakaó? (Mert erősen határeset.)

Ui.: jelek szerint "soft landing"... (Mondjuk látszott is, hogy robbanás nem volt, csak némi vízpermet.)

[ Szerkesztve ]

Olvasnivaló. Érdekességek a 12...15 oldalakon.

A következő cikk (űrhajózás @ 2019) megjelenik március 5.-én 5 órakor

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Várjuk Már régóta