De gondolj bele, ha hétfőn, szerdán, pénteken lenne ilyen másfél órás tesi óraszámban majdnem ugyan ott lennénk. Annyi különbséggel, hogy ennyi idő elég ahhoz, hogy egy kis izomlázat összeszedjenek a keményen dolgozók, akik pedig nem dolgoznak elég keményen csinálhatják a sarokban a négyüteműt, vagy a felüléseket. Ne félj, pár óra után már mindenki úgy dolgozna, hogy öröm lenne nézni és mindenki fáradtan, esetleg izomlázzal jönne ki a tesióráról. És így talán átérezné mindenki, hogy milyen kivételes dolog játszani, és a pihenésért meg kell dolgozni, nem az az alap állapot, hogy pihenünk. A mai diákok ezt nem így gondolják. Majd ha fontos lesz tanul valamit. Csak mire fontos lesz, akkora lemaradása lesz, amit behozni képtelenség. És itt cseszik el alsóban a tesi tanárok, mert a diákok ezt nem tanulják meg. És ezt tudom magamról is, hogy ha nem járok suli előtt meg alsóban karatézni, a fegyelmet nem tanultam volna meg és azt, hogy mindig keményen kell dolgozni. De ott mondjuk elég durva bánásmód volt, ha a kezem fél centivel arrébb ment, mehettem 10 kört ilyen ugrálással, aminek a nevére nem emlékszem, de tarkón volt a kéz, és guggolva kellett ugrálni.

[ Szerkesztve ]