megpróbálok én is egy megközelítést, hátha valakinek segít. gondolom a több magyarázat sose baj...
fogd fel az e-mailt úgy, mint a hagyományos levelezést, megpróbálom ezen keresztül leírni.
A küldés és a fogadás valamennyire független dolgok, nézzük hát külön.
amikor levelet kapsz, hova érkezik? a te saját postaládádba dobja a postás, tehát amikor "levelet fogadsz", a saját lakásod postaládáját nézed meg. -> levél fogadáshoz a saját levelezőrendszered POP3 szerverét kell beírni, akárhol is vagy a világon. a felhasználónév és a jelszó meg a postaládád kulcsa, ha úgy tetszik.
amikor igazi levelet küldesz, mit csinálsz? (tudom, nem küldesz, de tegyük fel ) megírod és bedobod a hozzád legközelebb eső postaládába. akárhol is vagy a világon. hogy van ez az e-mail esetén? a hozzád legközelebb eső levelezőszervernek fogod átadni, ez pedig az internetszolgáltatód által megadott SMTP szerver. ha máshova költözöl, másik internetszolgáltatód lesz, szomszédnál vagy, koleszban vagy, akkor az ottani internetszolgáltató smtp szerverét kell használnod (aki notebookkal szaladgál, tudja hogy mennyire macerás tud ez lenni, lásd alább). ha a szolgáltató úgy határozza meg, hogy ehhez is kell jelszó és felhasználónév, akkor ide is be kell írni, az eddigiekből érezhető hogy ez sokszor egy teljesen másik felhasználónév-jelszó páros lesz, mivel másik postaládába dobsz, mint amiből kiveszel. persze ha a szolgáltatód által adott címet használod, akkor lehet ugyanaz a név+jelszó páros és talán a szerver is ugyanaz, csak más néven éred el küldéskor és fogadáskor.
a levélküldés bizalmi dolog. a szolgáltató általában nem ellenőrzi, hogy rajta keresztül milyen feladócímről adnak fel levelet, hiszen akkor ha inviteles neted van, nem tudnád a freemailes leveleidet feladni kliensből, csak webes felületről. néha mégis meglépik ezt a korlátozást azzal a felkiáltással hogy ők úgyis adnak inviteles címet, használd azt, ilyenkor nincs mit tenni. néha csak adnak egy felhasználó-jelszó párost (sokszor megegyezik a betárcsázós vagy adsl felhasználójával) a küldéshez, hogy legalább megnehezítsék a vírusok dolgát.
valamennyire speciális eset: a gmail megengedi, hogy távolról kliensből levelet adjanak fel (a fenti példával: az invitel valószínűleg jelszóval is csak inviteles nettel rendelkező gépről fogja engedni), jelszó és felhasználónév megadásával, de a feladó címet átírja arra a címre, akinek a nevét és jelszavát megadtuk a küldő szervernek.
visszautalás a notebookos vándorokhoz: a probléma az, hogy ha hazajövök, akkor át kell írnom az smtp szervert az itthoni nethez, ha elmegyek melóhelyre, akkor meg vissza arra.
megoldás1: telepítek a saját gépemre egy smtp szervert, a kliensnek ezt adom meg, a többit ő intézi, küldi közvetlenül a levelemet a célgépnek. ezzel az a probléma, hogy a legtöbb (nagy) szolgáltató nem fogad levelet közvetlenül dinamikus IP-s gépekről, pont a vírusok elleni védekezésképpen, ez tehát elvben megoldás, de elég hamar fogunk kapni sírva visszaküldött leveleket.
megoldás2: gmail-es küldőszervert használsz, ennek hátránya, hogy át fogja írni a küldőcímet. persze a gmail-es postafiók továbbítható tovább a céges vagy otthoni címre, de a címzetteket megkeverheti.