Új hozzászólás Aktív témák

• #33 Vakegérke félisten raczger #25

  Új Válasz 2009-01-16 17:30:18 #33

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  válasz raczger #25 üzenetére

  Nem bírom ki, beleszólok. Apróság, azt mondod? Nem az. Zaklatás, kérlek szépen.

  Nálam is csörgött a telcsi, ilyen-olyan akárhonnan, akárki, és hogy pár percig zavarna. Mondom inkább ne, köszönöm, nem veszek semmit, nem kérek, és nem is adok. Erre a hölgy azt találta mondani, hogy lehetne annyi intelligenciám, hogy végig hallgatom őt. Mondom nem szívesen tenném, hiszen még a hívószáma sem kerül kijelzésre, akár csaló is lehet. Hívjon újra számkijelzéssel, vagy adja meg a számát. Ó, hát ő ezt nem teheti. Viszont elmondja, amit akar. Mondom ne akarjon, hanem kérjen, és kérdezzen, hogy megengedem-e. Ismét az intelligenciám került szóba.
  Itt robbantam, és nem a sértett önérzetem miatt. Egyébként az IQ-m 136 volt pár éve, azóta persze akár 50 alá is süllyedhetett.
  Megkérdeztem a hölgyet, hogy mennyit keres. Titok. De ugye pénzért csinálja? Igen. És mit csinál a fizetéséért? Dolgozik. Ahamm, szóval az, hogy engem határozott kérésem ellenére zaklat, azért fizetést kap. Nincs kedve mással bájologni?
  Ismét szóba hozta az intelligenciámat.
  Én pedig kénytelen voltam szóba hozni azon egyszerű tényt, hogy csupán egy anonim zaklatóval van dolgom. Egy piti kis piócával. Semmi elnézést a zavarásért, lecsapta a telcsit.

  Olyan esetem is volt, amikor elkezdte mondani a magáét a hívó, én pedig az asztalra tettem a kihangosított telcsit, de nagyon nem érdekelt mit hablatyol, csak fél füllel figyeltem. Amikor hallózott, hogy itt vagyok-e még, akkor megszólaltam, hogy persze, iszom szavait. Egyszer véget ért a monológ, és megkérdezte, mit szólok hozzá. Mondtam neki, hogy az eleje nem volt tiszta a mondandójának, szeretném, ha megismételné. Elkezdte, én meg hümmögtem időnként, nehogy eszébe jusson abbahagyni. Újra jött a kérdés, hogy na, érdekel? De micsoda? Amiről idáig beszélt. Mondtam, hogy a lényeget nem igazán sikerült kihámoznom. Örülnék, ha segítene. Újabb litánia, melyet hümmögéseimmel nyugtáztam. Na, mit szólok? Nem is tudom, elmondaná még egyszer?
  Itt durrant el a zaklató. Figyelek egyáltalán? Mondtam, hogy nem, de szavalhat napestig, szolgáljon kenyéradó gazdájának, jártassa csak a száját.
  Ő is lecsapta.

  Nos, kérem tisztelettel, nem hinném, hogy könyörögni kéne egy zaklatónak, hogy fejezze be. Udvariasan, ám kimérten közlöm vele, hogy elég, és pápá. Ha ezt nem érti meg, szabad préda, és fenntartom magamnak a zaklatottak azon jogát, hogy verbálisan kitapossam a belét.

Új hozzászólás Aktív témák