- GoodSpeed: MacBook egy kis gikszerrel.
- lkristóf: Prohardver fórum userscript – hogy lásd, mikor neked válaszoltak
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Meggyi001: Áram nélkül....méltóság nélkül.....
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- creation: Elég lett abból, hogy a nagy gépeim nem képesek behúzni a filamentet
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- GoodSpeed: Samsung Galaxy A56 5G
Új hozzászólás Aktív témák
-
Itt amin végeztem a computer science / informatics volt, de magyar viszonylatban kb HC programozás. Értsd bacheloron 15 kredit C++, 10 Java, 40 kredit ömlesztett HTML/CSS/JavaScript/JQuery/ASP/SQL, meg még erre jött modellezés, tesztelés, fejlesztéselmélet / projektmanagement meg diszkrét / algoritmusok, általános compscience és a végén megfejelve kutatási metodikával). És mindnek volt legalább másfélkredites laborja (extrémebb esetekben a félév kreditjeinek több mint fele labor beadásokból jött össze).
Itt céges project diplomamunka alatt lehet ha a diák akarja, pl én is céges projektalkalmazottként írtama diplomat (igen, fizettek is
).MSC elméletibb, de a diplomamunkámból ha minden jól megy pár hónap múlva mehetünk prezentálni (ha nem, akkor megint kapunk egy rejectet
), 15 kreditet pedig 1:1ben PHDs kurzusként be lehet számítani a 60ból (két kurzus közös).Viszont ahogy látom a science master itt is információanalízisre megy rá, viszont azt azután indították hogy végeztem.
Azért netto 2000 eurobol kényelmesen ki lehet jönni nyugatabbra még a drágának számító Skandináv nagyvárosokban is
.Drukkolok az accepthez!
-
2008 óta követem itt a dolgokat, és tényleg sok fejlődés volt...talán hála annak, hogy nem jellemző itt az alap Pázmányos BTK-s, meg JÁK-os politizálás, meg nagyobb mutyiktól eléggé független. Inkább tudomány alapú a hely. A vallást sem erőltették soha senkire itt, pedig sokan emiatt idegenkednek ettől.
Mint BSc szak még mindig eléggé elméleti, én kb 2 eppendorf csövet öntöttem össze
(Persze a programozás az gyakorlati főleg.) Viszont amit szerintem minden mérnöki szakon be kéne vezetni, az az önálló labor, vagy felügyelt önálló tanulás diploma előtt. Ez így nagyon jól kiegészíti az elméleti tárgyakat, mivel már céltudatosan azzal foglalkozol ami érdekel, diplomafélévben meg nincs para, hogy úristen mit csináljak. Ebben elég jók a kapcsolatai a sulinak, és sok helyen szívesen várják a lelkesebb diákokat. Többen ott is maradnak végül tudományos segédmunkatársnak. A tapasztalatom az, hogy ezekben az intézetekben, és nagyjából a K+F ipari cégeknél is előbb utóbb mindenki mindenhez fog érteni. Pl a Femtonicsban a fizikusok is fognak programozni, és értenek a biológiai részhez, gyógyszerekhez stb vica versa. Az infósokkal is könnyű dolguk van, mert a biológia részt felszedi munka közben az ember, de az egyetemi matekot, programozást, mérnöki elméleteket nem tudják ott a cégek/intézetek már átadni. Ezért a cégvezetők is ezt mondták, hogy inkább a fizikust, IT mérnököt veszik fel, vagy tőlünk embert (~IT biotech), mint egy biológust. Természetesen nem klasszikus villanymérnöki, vagy gépészmérnöki állásokra gondolok, hanem ilyen határterületekre, amiből 2008 óta szerintem jóval több lett.PhD.: Igen hát nehéz megélni manapság ennyiből, néhány csoportban kap kiegészítést az ember, akkor 200 körül vihetsz haza. Nyugaton olyan 5-700K-tól indul a számláló, de ott az élet is sokkal drágább. Ilyen viszonylatban a magyar amúgy nem is olyan vészes. Egyelőre én nem vagyok anyagias, elsődleges szempont a szakmai tapasztalatszerzés, publikálás, és az, hogy reggel jókedvvel menjek be dolgozni, úgy, hogy este semmi kedvem hazamenni, mert annyira izgalmas a munka ott. Főleg ha szabad kezet adnak már. Nemrég kitaláltunk egy érdekes új projectet, talán pár szabadalom és gyógymód is születhet belőle később (Parkinson kór, epilepszia stb). 2-foton miatt amúgy is töredékére esik állatáldozatok költsége, mert nem kell megölni szegény egerkét
Publikálás ma már angolul megy mindenhol. Eléggé nemzetközi peer review központú a dolog, és a folyóiratok is angolul hozzák le a cikkeket, tehát fontos, hogy egy szingapúri lektoráló is értse
Hamarosan publikálunk mi is egy anyagtudományos study-t, kíváncsi leszek visszadobják-e elsőre...Külföldön amúgy nagyon jó PhD helyek vannak, tényleg érdemes pár évet rászánni a karrieredből ha érdekel. -
Hú, PPKEn ekkora ugrás volt 10-15 év alatt?
Arra emlékszem, hogy a kétezres évek elején is sokkal gyakorlatiasabbak voltak a BMEnél és ELTEnél, viszont amit leírtál, az kifejezetten jól hangzik
. Tényleg.Érdeklődést nem igazán értem egyébként, mármint info pont az, aminél az ember eszközt kap és szabadságot, kb minden területen szükség van rá. Baráti körben tudom, hogy gyakorlatilag mindenki otthon is viszi a pet projecteket a szabadidiőben.
----
PHD mondjuk tényleg jó ötlet szerintem attól függően mit szeretnél csinálni*, bár havi 140 Budapesten lassan nem elég az albira, 4 év munkatapasztalattal pedig kb fél nagyságrenddel kéne többet keresni, mint adjunktusként. Persze ha specialistává válás a cél akkor megérheti.
Publikációknál mennyire publikálnak még magyarul, ha ebbe belelátsz?
*Nekem is tervben van, de nem Magyarországon.
-
Ja és szerintem az "ipari PhD" a legjobb kombináció. Azért nem szakadnak meg 4 évnyi PhD-ben a hallgatók általában, ha érdekli őket a téma. Kapnak most már 140K-t alapfizetésként, és emellett sokan dolgoznak iparban is. Nem kevesen meg startup/spin-off cégben is. Pl csak annyi, hogy van egy eHealth app ötleted, akkor vagy nekiállsz magad, vagy összerakod a csapatod a régi haverokból. Tőke se kell hozzá, (vagy össze lehet pakolni diákhitelből
pár milkót) de egy kisebb HW-t is össze lehet ütni hozzá. Ilyenre is tudok példát, sőt egy orvosi eszközzel most egy innovációs díjat is nyertek USA-ban. -
Ezek közül többet már BSc alatt csináltam most (ill. jövő héttől) mindegyiket csinálni fogm, ha minden jól megy munkahelyként már (GM vírus, egér műtétek, 2-foton mikroszkóp set-up, agyi elektród, image processing) most fogunk emellett 3D printelt robot kezet építeni és Kinect-ezni meg LIDAR-ozni. Utóbbiból témakörökből már jött két spin-off cég is a suliból. Inkább az a bajom, hogy ezer meg ezer érdekes téma van, amiből céget is lehetne csinálni, de idő meg véges, és egy fő szakértelem az mindenképp kell, ami most az image processing és a 2-foton.
Diploma előtti félévben már mindenki a saját témáján dolgozik. Többen startup/spin-off cégben végezték, de a többség különböző intézetekben csinálgatja a dolgát. MSc alatt pedig már gyakran dolgozunk. Azért hozzáteszem ez inkább egy mérnök informatika pont annyi természettud alappal, hogy a fent említett dolgokhoz hozzá tudjál szólni, vagy legalább tudd, hogy egy orvos biológus miről hadovál.
Programozni ugye mindenkinek kell tudni és ez alap is. Minden mérnökinfós tárgy is felvehető, tehát ha valaki nagyon nem találná a helyét állami laborokban (MTA-TTK, KOKI, KFKI, enzim stb...) vagy iparban Femtonics, Mediso, Omixon stb, az lazán elmehet programozónak. Ahogy tapasztaltam több cégnél, akik felvételiztetnek embereket az a legfőbb bajuk frissen végzettekkel, hogy semmi motivációjuk nincsen. (Nem innen, hanem átlag magyar végzett BSc-s pl) Lehet tudnak programozni, de semmi egyéb. Se egy érdekes önálló munka se semmi. Pl már több hónapja nem találnak fejlesztőt egy komolyabb csapatba, mert egyszerűen nulla érdeklődés. Interjún megkérdezte a srácot, mi érdekli, esetleg volt saját projectje: az volt rá a válasz hogy "Hát különösebben semmi". Eddig minden cégnél csapatot vezető ismerősöm azt mondta, hogy neki nem tökéletes programozói tudás kellene, hanem egy olyan ember akit szívesen megtanít mindenre, de könyörgöm legalább minimálisan érdekelje az egész, vagy legyen egy saját kis projectje pl szinkron repülő drónokhoz valami vezérlés, vagy pl ezek a 2-foton mikroszkópos témák.
(Egyébként most a 2-foton nagyon megy, minden területet összefoglal,signal processing, lézerfizika, optika, elektronika, neurobiológia, orvosi felhasználás stb... Femtonics a magyar cég neve, ők hozták fel gyakorlatilag az egész ipart itthon. 3 intézetben is van már eszközük. Teljesen forradalmasította a kutatást, de az ipar is eszméletlen ütemben kezdi használni)
Szóval, hogy a kérdésedre válaszoljak, BSc végére már meglepően sokmindent csinálnak a diákok, rák,őssejtkutatástól kezdve deep learning neurhálós vezérléseken keresztül in-vivo élő állaton történő sejtszintű 2-fotonig mindent. MSc-n meg ezeket lehet továbbvinni. Kimenet nagy részben PhD, kisebb részben kibontakozó ipar, startup/spin-off, a többi meg programozó. Munkanélküliekről nem hallottam még
-
hmmm Végig a BME-VIK-ről volt szó ?
Én úgy vettem észre, hogy a matek nem nagy kunszt náluk. A villamos képzést meg sikerült annyira lebutítaniuk, hogy mára azok kerülnek oda, akiket csak oda vesznek fel, és még szép hogy mindenki bukdácsol, mert nem nagy képességűek kerülnek be.
Az meg tény, hogy az Óbudain magasabb színvonalú a villamosmérnök képzés, köszönhetően a BME színvonalas politikájának, amit a VIK-en játszanak. -
Igen, ezekkel teljesen egyetértek. Nagyon nem mindegy mi a célja a szaknak.
Nálunk pl kifejezetten a mérnöki szemlélet a szak lényege. BSc-n semmi gyakorlati tárgy nincs, csak term.tud alapozás, és mindenből bevezető mérnöki és T.T. tárgyak (programozás, áramkörök, matematikai rendszerek, modellezés, kémia, sejtbiológia, fizika stb). Ilyen értelemben egy komoly szakterület munkáját sem bíznám "ránk" önállóan... hiszen ez merőben szerteágazó és nem alapos elmélyült szaktudás, mint egy villanymérnöknek. Ott nem lehet szarozni, ott érteni kell hozzá szakmailag is, iparilag... vagy ha elméleti rész, ott meg még elmélyültebben a folyamatok hátterét érteni (tökéletes példád a Kandó vs. BME)
Nálunk ilyen formában nem probléma, hogyha semmihez sem értünk elmélyülten, viszont egy problémára nagyon átfogó és kreatív megoldásokat keresünk. Ráadásul minden terület nyelvét értjük. így pl egy összetett kutatásba elég jól belehet kapcsolódni. Modellezni kell egy jelenséget, tervezni hozzá egy eszközt, printelni 3D-ben, meghajtani a lézert az optikai szálhoz, esetleg GM vírust tervezni, műteni egy állatot a kísérlethez, majd óriási mennyiségű adat lejön, ezeket kvantitatívan, image processing eljárásokkal kiértékelni... ezeket ott helyben lehet eltanulni a többi szakterület képviselőitől, és sok azonnali ismeretszerzéssel. Az viszont tény, hogy általában a villamosmérnökök idegenkednek az állatkísérlettől és GM vírusoktól, a biológusok meg a programozástól és így tovább
...ott helyben kell kommunikálni. Ezt nem adhatja át egyetlen egyetem sem. Iparban hasonló a helyzet, ott is gyakran így tesztelnek klinikai/orvosi/imaging eszközöket. Vagy BMW-nél kell egy emberközpontú vezérlést kifejleszteni, akkor ott a biomedical signal processingtől kezdve anatómián, ergonómián, programozáson keresztül szinte mindenhez kell érteni kicsit.... de a legfontosabb a kreatív mérnöki szemlélet.Azért egy villamosmérnök ennél sokkal szűkebb de elmélyültebb terület. Oda jóval speckóbb tudás is kell.
-
Ren Hoek
veterán
-
tatararpad
őstag
Itt jöttem rá egy paradoxonra: az az oktató, aki mellette valós ipari projekteket is visz, annak nincs ideje felkészülni, anyagokat összeállítani. Amelyik meg nem dolgozik ipari projekteken, az sokszor azt sem tudja miről beszél, ő sem ért hozzá.
Klasszikus dakota mondás: aki tudja csinálja, aki nem az tanítja.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
-
Itt csillogó szemekkel adta elő az egyik hölgy, hogy majd a hallgatók együtt viszik végig az egyetemet és milyen jó lesz...
Én már rutinos egyetemista voltam, mert kerülgettem egy ideje. Rögtön homokszem is lettem a gépezetben, mert egész héten csak két alkalommal találkoztam az ovis csoporttal, akikhez beosztottak. Kellett futnom pár kört a to-n, hogy legyenek szívesek letakarítani a kényszer felvett tárgyakat, mivel azokra addig nem tudtam beadni a kreditátviteli kérelmet.
(#124) proci985
Azt hiszem félreértettél. Az óraszám a szokásos, csak éppen szétszórták úgy, hogy reggeltől estig 1-2 órás szünetekkel tűzdelve kitartson. Az oktatónak nem volt sok csoportja. Viszont a hallgatóknak semmi más értelmes dologra nem maradt ideje mellette a tanítási napokon. Emellett lehetetlen lett volna bármilyen munkát vállalni, kivéve a hétvégét.Én csak nevettem az egészen, mert akkor már az egyetemen dolgoztam fejlesztőként teljes állásban. Igaz, pár félév után rá kellett jönnöm, hogy elég drága hobbi úgy felvenni tárgyakat, hogy nincs időm/energiám foglalkozni velük. Miután elfogytak az érdekesebbek, nem erőltettem tovább
De az is láttam, hogy tényleg mennyi energiát igényelne színvonalas gyakorlatokat tartani. A kollégákat besorozták gyakvezérnek, mert annyira nem akarta senki vállalni a hallgatók közül. Ők meg tényleg komolyan vették. Nem könnyítette meg a dolgukat az előadó sem. Itt jöttem rá egy paradoxonra: az az oktató, aki mellette valós ipari projekteket is visz, annak nincs ideje felkészülni, anyagokat összeállítani. Amelyik meg nem dolgozik ipari projekteken, az sokszor azt sem tudja miről beszél, ő sem ért hozzá. -
PPKE-ITK... Immár 5 éve tökéletesen működik ez a rendszer 40-90 fős szakévfolyamokkal. Erős a felsőbb éves támogatói rendszer is.
Az akkori csoportommal tanrend szerint együtt végeztünk, kimondottan sok emberrel. Más egyetemen már 2. félév végére azt se tudod kikkel jársz együtt
de ismétlem, ez csak ELSŐ félévben volt így. Utána már teljes szabadság. Szerintem nálunk 2008 óta így ment ez, de az fix, hogy 5 év alatt soha egy olyan probléma nem volt ebből, mint amit leírtál.Tény, hogy ez egy kis kar, összehasonlíthatatlan egy 500 fős évfolyammal. Itt keresztfélév sincs nagyon a tárgyakból, ha buksz 1 évet buksz. Nekem ez pl nagy motivációt adott, hogy ne bukdácsoljak.
-
"Azért villmérnökin megnézném ezt"
Pár hsz-el korábban utaltam rá az egykori sulim megnevezésével, hogy szintén zenész vagyok.
Pont a felsorolás következő pontjában fejtettem ki, hogy ez adott tárgyak esetén nem elég. Talán nem is az anyag nehézségétől, hanem a milyenségétől függő ez a dolog, bemagolni bármennyit be lehet roham tempóban, a gyakorlást igénylő feladatmegoldásokat kevésbé.Reggel 8-tól este 10-ig? Az bizony 14 óra és nem egyszer játszottuk el...
-
ha a hallgató nem tanul semmit a félév alatt, de a vizsgára pár nap/pár hét alatt napi 14 óra tanulással pótol mindent
Azért villmérnökin megnézném ezt, hogy egykét tárgy esetén hogyan kivitelezné az ember. Meg napi 14 óra tanulás, ugyan már ilyen nincs. A legtöbb ami volt nekem az ~9 óra, de akkor is feladatokat gyakoroltam. ZV-re sem tudtam napi 7 óránál többet tanulni, és ott is fele azzal ment el, hogy az előzőleg tanult tételeket ismételjem át.
(#115) Ren Hoek
Szakmai tárgyaknál a heti kisZH még a katalógusnál is hatékonyabb, nálunk is volt. Vagyis katalógus nem, de kisZH igen, mert aki nem járt be annak úgysem lett meg.
-
"A központilag van ez a szigorítás, akkor leveszi a tanár és a diák válláról is ezt a döntést."
Az oké, hogy a rákényszerítés motiválás helyett akár rövid távon eredményhez is vezethet. Azonban más szemszögből nézve gusztustalan húzás, hiszen:
- megfosztja a hallgatót attól, hogy döntsön. Ha nem dönthet, nem érti meg a döntése súlyát. Ha megbuktatnak egy tárgyból, az nem a világ végét jelenti, hanem azt, hogy még egyszer szívni fogsz vele. Aki ezt csak tapasztalati úton tudja megérteni, annak igenis hasznos, ha kap lehetőséget rá, hogy megértse a döntései súlyát, hiszen előbb utóbb mindenki rájön, hogy jobb nem szívatni magunkat
- gyakorlatilag már fizetős a felsőoktatás, ha valaki megbukik, annak bizony súlya van
- elveszi a döntés lehetőségét az oktatótól is, ezzel csorbítja a tekintélyét, pedig az ő lehetőségeik/oktatói szabadságuk kb egyenesen arányos a suli színvonalával
- ha a hallgató nem tanul semmit a félév alatt, de a vizsgára pár nap/pár hét alatt napi 14 óra tanulással pótol mindent, az bizony az én szememben ugyanakkora teljesítmény, mint ha folyamatosan tanult volna. Az igaz, hogy ez a tudás sokkal hamarabb elfelejtődik, viszont a szuperintenzív tanulás során a hallgató megismeri a saját határait (mind fizikai, mind szellemi értelemben), és ez talán még hasznosabb is összességében, mint a nagyon nagy valószínűséggel sosem használt ismeretek birtoklása.
- ha olyan a tárgy (pl. tipikusan a műszaki szakokon a matek), ami roppant nehéz, akkor tökmindegy, van-e katalógus. Ha nem jársz be, úgyis megbuksz, felesleges katalógussal bohóckodni.72ZH? Előadásonként 5 zh? és mikor tanítottak?
-
A központilag van ez a szigorítás, akkor leveszi a tanár és a diák válláról is ezt a döntést. Ebből a szempontból ez jó...
Nálunk volt pár olyan tárgy, amire szerintem baromi érdekes előadás volt, csak egyszerűen sokakat full nem érdekelt mert nem azzal akart foglalkozni.
Szerintem irtó nagy bunkóság volt, hogy voltunk vagy 10-en az előadáson.Egyáltalán nem mindig korrelál az előadás minősége és a hallgatók száma. Van sok más egyéb tényező is (pl 8-kor van-e?) ... Igen én is voltam úgy, hogy amúgy remek stílusú és gyakorlat szempontjából is fontos előadást kihagytam mert rápihentem inkább a gyakorlatra. Vizsgán meg jól beszoptam, mert kiderült diasor lópite, a könyv meg brutálisan bő.
Szóval egyszerűen a hallgatók nagyrésze képtelen előre tervezni. Valami rendszer kell, főleg gimiből kikerült BSc-seknek. MSc-n már lehet lazább az egész, egyébként is akkor érdemes már dolgozni. Egy alapképzésen szerintem felesleges a diákokat első 1-2 évben túráztatni melóval, így is durván leterhelő egy mérnöki szak.
Az ideális a diplomafélévben való melózás, és MSc-n. Ott már azért kialakult egy felelősségtudat... de nem a "feljövök Bp-re meghúzni az összes rést, és minden szerdán buffer underrun részegre bekúrni" - féle gólyákkal
Mondom én nem bántam BSc-n ezt. Pécsen mérnök infón inkább a halogatás, meg a bukdácsolás ment, és menő volt lógni, meg másnaposan beesni. Ezt meg tanrend szerint elvégeztem. Nekem gólyaként ez kellett, egy rendszer. Mocskosul sok kisZH-val, rendszeres felkérdezéssel. Volt, hogy 72 Zh-t írtunk egy félévben...
-
Khm, egy tanár, ha az érdeklődés felkeltése helyett a könnyebb utat választja és noszogat, akkor talán, csak talán megér egy elégségest a tanári pályafutása.
Ha esetleg azzal a meggyőződéssel noszogat, hogy egész biztosan érdeklődést kelt mindenkiben akkor tegye. "Evés közben jön meg az étvágy."
-
Ren Hoek
veterán
Nem értem ezen mit kell sírni ennyire.
Azért nem olyan vészes... nekünk 4 éve van ez a Pázmány Informatikai és bionikai karon.Igaz egy évfolyam itt max 100 ember. Egyébként itt sem ellenőrzik mindenhol, de nagyrészt katalógus van.
Elmondom miért jó ez. Azért mert így legalább nincs ott a lelkiismeretfurdalás amiért nem mentem be / vagy mert bementem és sz.r volt
Ha egy-két előadást kihagy az ember mondjuk kora reggel, akkor annak úgy is az lesz a vége, hogy inkább 10-ig alszik egész félévben. Ilyenek a hallgatók egyszerűen. Azt meg nekem ne mondja senki, hogy mindenki képes az önálló tanulásra. Nem... Sőt a többség nem!
A többséget noszogatni kell katalógussal, kisZH-kkal stb.Nálunk én nem tudnék olyan előadást mondani főleg bionikán, ami azért nem könnyítette meg a gyakorlatokat, és a vizsgázást. Főleg a matekok, de a biológiai tárgyak meg végképp. Szerintem nagyban segít egy előadás, főleg ha saját jegyzetelős és nem vetítős.
Volt egy-két tárgy ahol szerintem lógtam legalább a feléről az előadásoknak, és bizony mocsok szar volt szembesülni vele, hogy szűz anyagról van szó. Már az is sokat számít ha egyszer elmondja a professzor és végighallgatod.
-
mepet
addikt
Én Kandós voltam, ott az volt a szabály, hogy az oktató dönti el, van-e katalógus. Ha úgy döntött, hogy van, akkor viszont nem határozhatta meg az aláírás megszerzéséhez szükséges részvételi arányt, ez az előadások kétharmada volt.
Történt egyszer, hogy levelezőn a 4 előadásos tárgy 3. előadására mentem be először, és kiderült, hogy katalógusos... Szerencsére ki tudtam dumálni, mert a tanár tanítani akart, nem szemétkedni.Szerintem egyébként ez legkorrektebb megoldás. Döntse el a prof, hogy akar-e katalógust, úgyis ő látja a legjobban, hogy mi a legjobb az eredményes munkához.
-
Ott a lényeg a második bekezdésben, a hozzáadott érték.
bambanonek igaza van abban, hogy trenírozni kell, viszont a hogyan a kérdés. Szerintem arra, hogy megtanuljon a diák tanulni arra eszközt kell adni (van metodika arra is!), ahelyett, hogy félösszefüggő adathalmazokkal bombáznánk a diákot, aztán majdcsak kifejleszti a sajátját. Ugyanúgy, félig releváns tudásanyagra ott vannak a domain expertek.
ne csak a 20 alap design template-et tudja visszaböfögni, de érteni, netán megvalósítani meg egyiket sem tudja. Mert a mai helyzet sajnos ez.
viszont ahhoz kell legalább 10-15-20 kredit célirányos prog labor, hogy ezeket implementálni is tudják, ahol legalább írtak 2-5000 sor kódot egyedül (ami jórészt OO kell, hogy legyen).Elosztott rendszerek 20 éve lejárt anyaga alatt mit értesz? Kommunikációs protokollok nem nagyon változtak az évek folyamán, thread support meg az összes nagyobb iteratív nyelvben van. Viszont szinkronizációt ugyanúgy csak pár módon lehet működően megoldani.
A gond az, hogy kapsz valami bemutatót a gráfelméletről, de kötni nem tudod sehová
Jaja, kell elmélet, de kell gyakorlati alkalmazás is.Egyébként itt R programozás magisteren/masteren kötelező, cloud computing szintén, BSCn alapok vannak (értsd működőképes elosztott rajzprogi at-most-once failure modellel / hibatűrő rendszerként és kapnak egy rajzprogramot amiben nincs semmilyen hálózati támogatás).
---
Ja igen, és szemináriumok, prezentációk. Jó előadókézség és kommunikációs kézség muszáj kb minden területen, akkor is, ha az adott anyag erősen szakmai. Ez ahogy tudom nagyrészt hiányzik és erre elég nehéz ráfogni, hogy miért nem a tananyag része. Gimnáziumra meg megint nem lehet ráfogni, ugyanis a szakmai eredmények prezentálása nem adott területen domain experteknek rész eléggé értelmetlen.
Lehet, hogy information fusionhoz lesz köze a diáknak, de prezentálnia biztosan kell majd, legyen az daily scrum vagy meeting a befektetőkkel.
-
Hát sajnos én sem tartozom a programozók azon egy milliomod részébe aki annyira jó hogy milliomos lett tíz éven belül.
Sajnos eme hibámmal együtt kell élnem, de azért eddig még sikerült. Viccet félretéve, pontosan azt mondom, hogy nem az egyetemen válsz jó programozóvá. Teljesen mindegy, hogy matematikusként, progmatosként, fizikusként, villanymérnökként végzel, ugyanolyan eséllyel lehet belőled valaki a "szakmában". A lényeg hogy elvégezd és ennyi. Ezzel bizonyítod, amit te is elvársz már ebben a posztodban. Viszont ha ez megy röhögve/nehezen munka mellett, akkor miért várnád el, hogy feleslegesen ott üljön a diák?
Btw., a cégek meg nem azt várják el, hogy neki képezzenek, de azt már igen, hogy egy felvételiző esetleg tudjon alapszinten programozni és ne csak a 20 alap design template-et tudja visszaböfögni, de érteni, netán megvalósítani meg egyiket sem tudja. Mert a mai helyzet sajnos ez. Így viszont van egy rosszul felépített bizonytalan kártyavár a pályakezdőknél, amit elsőként le kell rombolni és utána fel lehet építeni. Tisztelet a kivételnek. A kivételeknél viszont mindig kiderül, hogy egyetem mellett erősen dolgoztak a gyakorlatban, akár csak oss contributor-ként.
Hmm, hpc-nél modanál valami konkrétumot? Mert pl. az elosztott rendszerek 20 év lejárt tananyagával kitörülhetjük. Esetleg cuda-t tanítanak már hpc valahol kötelezőként? Esetleg Matlab/Octave elosztott rendszerek? Esetleg Python? Esetleg thread manager írása? Bármi hasonló?
A többinél meg fordítva ülsz a lovon. A gond az, hogy kapsz valami bemutatót a gráfelméletről, de kötni nem tudod sehová. Legalább is aki nem dolgozik egyetem mellett azok közül, ha 1% érti, hogy az mire is jó a gyakorlatlatban. Aztán majd munka mellett ugyanúgy elolvassa a releváns irodalmat a programozó és végre felfogja. Bár ha te ismersz valakit, aki diszkrét matek 1-2 után gárfelméleti alapon fog egyből mondjk gui-t tervezni, akkor kérlek szólj.
Mert érdekes módon ezt fél év alatt a való életbe viszont felfogják... -
Ez nálunk is így volt, csak akkor még 120 pont volt a maximum. 80 vagy 82 ponttól már bárkit felvettek, vagyis aki leérettségizett, annak volt elég pontja... Mondjuk a kifejezetten lébecolás miatt nem igazán jöttek, mert maximum a diák bérlet jelentett csak kedvezményt. Az iskolának persze jó volt, mert egy csomó ember után kaptak fejpénzt akiket ráértek a 4. félévben a 60kredit határral kiszórni, vagy valamelyik tárgy 3., esetleg 4. elbukása után. Elég diákbarát tvsz volt akkoriban.
Egyébként ennek az új rendszernek a hatása a gólyatáborokban látszott igazán. Nálunk a műszaki kar együtt tartotta a táborokat, ahová a felvett 100..130 villamos gólyából eljött 10, rendszerint többen voltunk felsőbb évesek. Mikor bevezették az új rendszert, akkor a felvett 26 vili gólyából eljött 22 vagy 23. 8 gólyatábort jártam meg de ez sikerült a legjobban, ezzel a csapattal lehetett jó partit csinálni.
-
hehe, ez a hsz olyan dolgot sugall, ami egyáltalán nem biztos, hogy igaz
lásd: 10 éve programozásból élsz vs. jó programozó vagyazt nem akarják a munkaadók megérteni, hogy az egyetemen nem az ő konkrét munkahelyi igényeikhez képeznek szakembert, hanem olyan embert képeznek, aki elvileg bárhol képes elfogadható idő alatt betanulni és utána dolgozni. a tisztelt diákok meg azt nem értik, hogy az egyetemi tananyagnak nem csak az a lényege, hogy egy konkrét munkahelyen felhasználd, hanem az is, hogy a megtanulásával trenírozd az agyad arra, hogy képes legyen bármit megtanulni. ugyanúgy, ahogy pl. a futók is járnak edzésre, nem csak az olimpián futkorásznak 5 percet.
a hpc programozás azért elég keményen olyan terület, amihez jól jöhet az egyetemi tananyag. vagy ha a te egyetemeden nem tanultál semmit, ami a hpc-hez kell, akkor rossz egyetemre jártál. .net-hez matlog és progmódszertan nem árt. ad tervezéshez illik rendes gráfelméletet tudni (még az ms is matematikusokkal csináltatta meg az ad updatelő algoritmusát, konkrétan Lovász volt az egyik).
-
Dehogynem járul hozzá. Ott írom, hogy arra elég, hogy felvegyenek. Utána már csak rajtad múlik.
Hiftu: Miért, szerinted a betanítási idő mire való? Egy jó programozó átlagban két év alatt "készül el" nálunk, utána képes önállóan jól dolgozni a cégnél, s 5-6 év mire senior lesz és válik nagyjából bármire bevethetővé (ahol az új dolgokba szintén bele kell persze tanulnia). És ez baromira független az előképzettségétől.
MCGaiwer: Hát nézd, tíz éve programozásból élek, elvileg akként is végeztem, meg még valami ilyesmiből is végeztem valami doktori iskolát. A való élet nem az, amit ott megtanulsz. Pl. elárulnád nekem, hogy egy autosar megértéséhez miben segít az anal IV vagy a design template-ek ismerete? Vagy úgy bármi amit az egyetemen tanultam? Esetleg HPC programozásnál melyik könyvet vegyem elő? Diszkrét matekot? Esetleg .net architectúra review-nél melyik jegyzetem nézzem? Vagy éppen amikor megkérdeznek, hogy adott feladatra milyen alm rendszert vezessünk be, akkor melyik egyetemi órára asszociálják? Nyilván vannak olyan területek, ahol az ilyesmik számítanak és nagyon jól jön az erős gráfelmélet és gyakorlati tudás pl. egy nng algo tervezői felvételinél, de ez az esetek 0,001%-a.
-
Hehe, lehet hogy mi is bevettük ezt.
hanischz: 2007-ben mikor én kezdtem a vilit Pécsett, akkor még 130 embert vettek fel évente és végzett 15-30 egy félévben, akkor még volt miből szelektálni. Általában a 4. félévre hullott ki a legalja, ott volt az első kredit határ.
2012-es évben hála kormányunk új felsőoktatási elveinek már csak 26 diák jelentkezett villamosmérnök nappalira. Na onnan már nem nagyon van kit kirúgni... - bár legalább családias lett a szak.
*amúgy visszagondolva sok sallangot tanultunk mi is. Nem mondom, hogy rossz volt mert újat tanulni sosem szégyen, de hasznát se vettem ezeknek eddig.
-
Én tudok nem 1-2 embert aki nem a hülyesége miatt fizet. Hanem mert csak fizet és nem akarja tolni az államis dolgokat plusz kötöttségekkel.
Második bekezdés az így hát, arra nem tudok mit mondani, ahogy látom azért te is érezted a kis körforgót, hogy ja, az egész lepedőt nem lehet ráhúzni a kölykökre ha akarjuk ha nem
-
Akkor egy részét fizeti, ez a "mások" szöveg nálam egy szinten van a Pest vs vidék szindrómával, de oké. Ha egy részét fizeti akkor már mindegy? Mondjuk Harmad részben kell csak akkor színvonalat adni 2/3 már lehet fos, mert azt a "mások" fizetik?
A kapitalizmus másik csodája (ha már ebben dolgozom, megengedem magamnak a bölcsességeket), hogy el is hitetik, hogy van választásod. Pedig egy túrót
-
-
prolad
addikt
Ugyan nem vagyok infós, de nem értem miért kötelező előadásra járni egyetemen,amikor a többségnél csak aludni lehet...
Volt nálunk olyan táegy, ahol a tanár kitalálta, hogy akkor katalógus... következő órán meg nem tudott fegyelmet tartani, ideges lett és elment.
Egyetemen már tudja eldönteni mindenki, hogy mi a jó neki, ha jönnek a viszgák, zhk, azokat tudja és kész.
Nekem is lesz 2 olyan előadás amire nem fogok bejárni, mert másik órát vettem fel akkorra (ha már a tanárok erre nincsenek tekintettel). Hajamat is tépném, ha kötelezővé tennék, na nem mintha ne lehetne kijátszani egy katalógust, ott max az a veszély, hogy egysek 4szer vannak felírva -
Hasonlót unokabátyám is eltanult egy volt oktatójától. A rendszer az, hogy megjegyez pár arcot és azokat figyeli és megemlíti őket név szerint. Ilyenkor a többség rögtön megrémül, hogy ez vazze megjegyezte már az elején az arcunkat és itt nem lesz lógás
Amúgy a BME-n meg az SZTE-n tanít
-
Hát igen. Lehet az borította ki a bilit, hogy a 200as PP előadásra nem ment be senki HZhez
Vicces amúgy, hogy legjobb tárgynak az algot hoztad ki (amihez pont kell a bevprog), a másik végletnek pedig a bevprogot (amúgy nem volt az annyira rossz, mert nem volt rosszindulatú, meg amikor a halmazokon túljotott ez ember és gyártani kellett a stuktogrammot az már nem volt rossz (bár lehet 1 mondat alatt ugrottam egy fél évet))A témához: Semmi értelme nincs ennek a kötelező előadásnak. Az első évben lenne és nem esnének annyira pofára az emberek a vizsgán, hogy ez nem középsuli, de később?
El tudja az ember dönteni, hogy mit akar. Pl. Porkoláb Zoli előadásai teljesen lehetetlen időpontokban voltak (du 6-7 körül kezdődött) és érdekes módon rengeteg ember volt, mert tanult az ember, érdekes volt az előadás. Térinfó, párhuzamos prog sávok tárgyai is iszonyat jók voltak, Tony féle tárgyakat kimondottan szerettem. Be is járt mindenki. Ellenben ott volt a hálózat sáv, ami érdekes lett volna, de annyira mégsem akarózott bemenni (de sajnos kénytelenek voltunk, mivel sávokon ha 10emberből hiányzik 6 az elég gáz)
De hogy alapozó tárgy is legyen: linalg. Érdekes volt, az előadó is egy szimpatikus ember volt.
Inkább ott érzem a problémát, hogy nincs értelme bejárni, mert alszik az ember, borzasztó az egész.Jah aki esetleg úgy gondolja, hogy az egyetem arról szól, hogy egyfolytában tanulsz és mellette semmit nem csinálsz, az vagy nem járt egyetemre, vagy járt és az a tipikus személy, akihez csak akkor szóltak amikor jegyzet kellett tőle, mai nap meg vsz. valami szuper pozícióban van meglepő módon továbbra is 0 szociális élettel. A nagy többség megtalálta az egyensúlyt és amellett, hogy jól érezte magát le is diplomázott. Aki meg állandóan csak bulizott az elég gyorsan ki is rostálódott.
-
Syrano
tag
ELTE ProgTervMat-on voltak olyan előadások amit én nem mertem kihagyni (pl. Analízis) illetve volt olyan amire 2-3 hétig bementem és ha azt láttam, hogy dia vagy könyv felolvasás akkor arra én se mentem már be. Ez alól kivétel az Algoritmusok és Adatszerkezetek előadás volt, azok az előadások nagyon jók voltak, Fekete István tudta hogyan kell érdekes előadást tartani. Ki nem hagytam volna az óráit. Viszont hiába próbálok előkotorni az emlékeimből valamit a Párhuzamos Programozás előadásokról (akkoriban még Horváth Zoltán tartotta) de semmire nem emlékszem... szóval vagy nem jártam be anno, vagy feleslegesen jártam be...
Első és második félévben még valamennyire lenne értelme kötelezővé tenni az előadásokat, mert így nem maradnak le a hallgatók olyan gyöngyszemekről mint Fóthi Ákos Bevezetés a Programozásba óráiról illetve szembesülnek vele már az elején hogy pontosan hova is kerültek. A későbbi féléveken meg hadd döntse el a hallgató maga, elvégre már érettségizett felnőttek vagy mi
-
darkarthur
senior tag
+1. Az utolsó gondolatot nagyon is támogatnám!
-
Feketelaszlo
senior tag
-
Nyilván van kettőnk tapasztalata között egy elég nagy szakadék, ezért:
1. írtam, hogy a saját tapasztalatom az volt, amit leírtam, és
2. Igazat adok neked.
3. hál' Istennek tényleg nem az ELTE BTK-ról beszélünk...Az alkalmazkodás alatt én azt értettem, hogy jelenleg azért is olyan nagy arányú a lemorzsolódás, mert az egyetemek jelenleg is úgy csinálnak, mintha egy még mindig jól működő közoktatásból kikerülő diáksággal lenne dolguk, pedig ugye a helyzet korántsem ez... Ezért is írtam, hogy a 3 év BSc elé kéne valami felzárkóztatás a szak által megkövetelt szintre, nem pedig a 6 féléves BSc első két félévében kéne ezzel szenvedni. Az egyetemek szerintem nagyon durván csődöt mondtak pedagógiai szempontból, mert a jelenlegi hozzáállásuk már-már ugyanaz, mintha én az angolt középiskolában ugyanolyan módszerekkel próbálnám tanítani, mintha latin lenne, és közben buktatnám azokat, akik tanév végére nem tesznek le egy egynyelvű C2-es vizsgát.
Hiába tartják a követelményszintet, ha közben nekik is világos, hogy a jelenlegi gólyáknak nem elég ugyanannyi oktatás a követelmények teljesítésére, mint a 10-15 évvel ezelőttieknek. Ezután van két lehetőség:
1. csökkentik a követelményszintet
2. igyekeznek jobban felkészíteni a diákokat
Én a másodikat javasoltam-javaslom, és azért gondolom, hogy az egyetemeknek kéne ezt meglépni, mert még mindig elég komoly autonómiával rendelkeznek ahhoz, hogy akár házon belül, saját hatáskörükben meg tudják oldani ezeket a problémákat, sokkal könnyebben és gyorsabban, mint ahogy arra a közoktatás képes lenne. -
"Egyébként a legkeményebb katalógus rendszer az az egyik volt tanárnőm fejében létezett. A beiratkozás hetében már arcról tudta a felvett 130 emberből, hogy ki nem volt ott azon a héten a villanytan előadáson! Na az a kemény!
" - csaknem "Armbróné"-ról van szó? Ugyanezt tudta és alkalmazta Katits is vállgazdból. -
nekem négy diplomám van, nem az volt a tapasztalatom, hogy az előadások egységesen rosszak. a négy szakon egyetlen egy olyan előadásom volt, ahonnan egészségvédelmi céllal megszöktem. a többiben semmi agyzsibbasztó nem volt. nem azt mondom, hogy mindegyik pöpec volt, mert nem volt az. a többsége megütötte a jó közepes szintet, vagy jobb volt, és nagyon kevés tárgyra emlékszem, amire most azt tudnám mondani, hogy haszontalan volt.
persze bizonyos szempontból ritka állatfajta vagyok, mint a fehér holló, ugyanis soha nem iszom piát.
tehát a mostani diákok is nyugodtan bejárhatnának az előadásokra.
"Oké, de a levelező és esti szakok legtöbbször fizetősek." amikor utoljára néztem, a levelezőn volt állami finanszírozás is, meg fizetős is.
"Ráadásul sok család nem engedheti meg magának, hogy félévenként 120-250 ezer forintot kifizessen tandíjra": akkor a következő lehetőségei vannak, mint azt már korábbi hsz-emben is említettem:
1. úgy szervezi a munkáját, hogy be tudjon menni órára. két diplomámat munka mellett szereztem, de nem diákként, hanem családfenntartóként.
2. levelezőre megy
3. egyéni levelezőre megy. a második diplomámat én is egyéni levelezőn szereztem.azt gondolom, hogy van választási lehetősége a diáknak akkor is, ha anyagilag rászorult, nem csak a tiltás ellenére történő lógás.
"De értem én, illeszkedik ez az intézkedés a jelenlegi oktatáspolitikába": az eltén aligha akarnak oktatáspolitikát csinálni... ha elhülyítés lenne a cél, akkor nem köteleznék a diákot olyanra, ami okosítja. ebből a szempontból nézve ez kontraproduktív."A jelenlegi egyetemi rendszert meg szerintem nagyon komolyan górcső alá kéne venni, nem véletlenül nem tudja a diákságot kellőképpen motiválni az az öncélú intellektuális maszturbáció, amit a legtöbb helyen az oktatók művelnek. ": oké, de nem elte btk-ról szól a cikk, hanem ttk-ról
az, hogy az oktatáson lehetne javítani, a fentiektől független elképzelés, minden bizonnyal van alapja.
"Meg talán az egyetemeknek is itt lenne az ideje alkalmazkodni a változó diák-alapanyaghoz": ez ugye veretes baromság, ha abból az irányból nézed, hogy te, mint az egyetemisták által készített cuccok vevője, nem akarsz alkalmazkodni hozzá. mert pl. ha infarktusod van és műteni kell, ki műtsön: az az orvos, akit diák korában "vaskalapos" egyetemen rommáfingattak, vagy olyan orvos, akinél már alkalmazkodtak?
a banki szoftvert, ami a fizetésedet fogadja, ki írja? alkalmazkodók? a lifted tartószerkezetét milyen mérnök tervezze? aki alkalmazkodott? szeretnéd, ha rádperegnének a repülők?
nem az egyetemnek kellene a diákokhoz igazodnia, hanem a diákoknak az egyetemhez. már a gimiben, vagy még hamarabb.
-
Szia !
Könnyű úgy mondani bármit is , hogy tisztában lennél az ELTE jelenlegi szintjével.
Jelenleg az IK-n (a,b) szakirányokon csak elméleti prog oktatás zajlik, minimális oktatással és inkább gyakorolj otthon napi 3-4 órát / prog tárgy.
Hála égnek utóbbi időben a matekos tárgyak nagy részét értelmes gyakvezek kezdték tanítani, de a prog-s tárgyak nagy része semmire nem jó. Kb olvass referenciát, járj utána gyakorolj. Oktatás a diavetítésből kimerül ( pl ADA, ) .Sokkal több olyan egyetem van ahol gyakorlatorientált a programozás, és nem ez a bsc és régi képzés egy hibás fúziója.
=> külföldön egyetem majdnem ekvivalens 3 éves szakmai tapasztalattal..
( vagy ez vagy az, persze mindkettő a legjobb :] ) -
errorcode06
őstag
-
Valószínűleg nem olyan gyilkos a szak.
Nálunk aki nem járt be előadásra, az csúnyán megszívta. Mindig bent volt a beiratkozottak 95%-a.(#12) ysengrin: VIK-en nem csodálom.
Viccet félre téve, én kb ismerek 1-2 embert aki dolgozik az egyetem mellett, pedig a többség akit ismerek, örül ha kap ösztöndíjat. Mondjuk van olyan eset is, mikor a srác mindent tud, de inkább a koliban ül. -
-
Igen, péntek délelőtt mifelénk Pécsett is kongott a most már MIK épülete. Nappalisként viszont volt előadásom valami logisztikai tárgyból, ami este 18:30-kor kezdődött, kb. 2 lukasóra után. Remek volt, mint villamos hallgató rohadt érdekes volt számomra és persze katalógus is volt mindig meg még figyelni is kellett mert nem volt egyszerű...
Amúgy ami neked könnyen ment a fegyelmezés terén, az bizonyos tanároknak egyszerűen nem megy. Nekünk is volt ilyen, azokon az órákon mindig ment a zsivaj. Előfordult olyan is, hogy a tisztelt infó hallgatók kannás bort hoztak be a ZH-ra (már ittasan érkeztek meg) és olyan lármát csaptak, hogy miattuk a ZH-t is újra kellett írni.
Egyébként a legkeményebb katalógus rendszer az az egyik volt tanárnőm fejében létezett. A beiratkozás hetében már arcról tudta a felvett 130 emberből, hogy ki nem volt ott azon a héten a villanytan előadáson! Na az a kemény!
pekfiu: kari / összkari rendezvény látogatása időnként felmentést jelentett a másnapi ZH alól, még a legkeményebb tárgynál is volt ilyenre példa.
-
És ellenőrzik is a bejárást, mert ez a 70%-os szabály régen is benne volt a TVSz-be,csak nem sokan foglalkoztak vele?
Puskázás érdekes kérdés, mert alapvetően a magoltatásnak nem vagyok híve (nyilván van, amit muszáj megtanulni, de arra meg ott a szóbeli) és össze lehet olyan ZH-t is állítani, aminél nem vagy beljebb puskázással. Jellemzően azok voltak a szopás tárgyak, ahol mindent lehetett használni.
Engem is felbasztak, akik így vergődtek előre, de szigorlat/diplomamunka általában megfogta őket.dajkopali: Ráadásul akik messze laktak, szerettek már csütörtök délután hazamenni.
Az első katalógusos előadás valami egyetemi/kari napokra esett. Képzelheted -
Hát ja,csak amíg nincs szakirányválasztás/nem morzsolódnak le páran a népszerűbb karokon a 300-400 fős előadások értelmetlenek.
tatararpad: Ez meg a másik.
Nálunk egyszer egy péntek reggeli előadásnál akartak keménykedni, mivel a bulik csütörtök este voltak, hamar feladták
-
dajkopali
addikt
na jó, nem akarok álszent lenni: sok évig én is tartottam egyetemi órákat, de ha középiskolás viselkedéssel találkoztam, akkor vagy elküldtem az illetőt a francba, ki a teremből, hiányzással ("maga felnőtt ember, el tudja dönteni akar-e ide járni, és én is el tudom dönteni, akarom-e tanítani"), vagy pedig csak csúnyán néztem, és emlékeztettem rá, hogy már nem kölyök - mindkét módszer bejött
-
tatararpad
őstag
-
dajkopali
addikt
-
tatararpad
őstag
-
Ki kell ábrándítsalak, nekem volt BME VIK-es munkatársam, aki nappalin tanult, heti 20 órát melózott, mégis vörös diplomát kapott.
Ilyenkor annyira örülök, hogy már végeztem. Gyakorlatilag a harmadik félév elejétől kezdve folyamatosan dolgoztam, mert a gyakorlaton sem tanítottak olyat, amit otthon nem tudtam volna megtanulni.
-
weiss
addikt
).
), 15 kreditet pedig 1:1ben PHDs kurzusként be lehet számítani a 60ból (két kurzus közös).
pár milkót) de egy kisebb HW-t is össze lehet ütni hozzá. Ilyenre is tudok példát, sőt egy orvosi eszközzel most egy innovációs díjat is nyertek USA-ban.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
viszont ahhoz kell legalább 10-15-20 kredit célirányos prog labor, hogy ezeket implementálni is tudják, ahol legalább írtak 2-5000 sor kódot egyedül (ami jórészt OO kell, hogy legyen).
![cami][us](http://cdn.rios.hu/dl/faces/alien.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen asztali médialejátszót?
- Visszavonul Evan Blass
- Formula-1
- Renault, Dacia topik
- Megújult mobilos felület, fórumos ráncfelvarrás a PROHARDVER! lapcsaládon
- NVIDIA GeForce RTX 3080 / 3090 / Ti (GA102)
- Steam topic
- Star Trek Online -=MMORPG=-
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Proxmox VE
- További aktív témák...
- Iphone 17 256GB Black/3 év garancia
- OH! Dell Latitude 7340 Üzleti Profi Fémházas Ultrabook Laptop 13,3" -65% i7-1365U 16/512 FHD IRIS Xe
- Felújított (Refurbished) DELL Latitude 5440 Tartós Üzleti Laptop 14" -40% i5-1345U 10Mag 16/512 FHD
- Dobozos DELL Inspiron 16 Fémházas Multimédiás Laptop 16" -30% Ryzen 7 8840U 8mag 16/1TB FHD+ IPS
- Samsung Galaxy S26 Ultra 12/512gb - Makulátlan, Samsung gari, tokkal és fóliával, akár beszámítással
- HIBÁTLAN iPhone 14 Pro 128GB Space Black-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4420, 100% Akksi
- iPhone 17 Pro Max Kozmosznarancs - Bontatlan !! www.stylebolt.hu - Apple eszközök és tartozékok !!
- ÚJ Lenovo LOQ Intel Core i5-13450HX, 24GB, 512GB, RTX 5050(8GB), FHD IPS 144Hz
- Lenovo T14S Thinkpad FHD IPS i5-1135G7 16GB RAM 256GB SSD Intel Iris XE Graphics Win11 Pro Garancia
- Keresek Xbox Series S / Series X / Playstation 5 konzolokat
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest