Jó lett a cikk, csak picit több eredeti elnevezést lehetett volna bele tenni, főleg angolul. Pl.: "A fényérték egy olyan mennyiség, amely a fényrekesz beállított értékét és a záridőt egyetlen számértékkel jellemzi, az expozíciós beállítások és a fényviszonyok leírásának egyszerűsítésére vezették be." - akkor most jól értelmezem, hogy a fényrekesz az az f-number, a fényérték pedig az exposure value?

Nagyon precíz, szuper összefoglaló.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Remek összefoglaló , köszönet érte .

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

Te is magyarul beszélsz, én is. Maximum zárójelben lehetett volna az angol megfelelőjét oda írni.

Nagyon jó lett a cikk . Csak kár, hogy az akromatikus jelenségekről nem esett szó. Az jól megtudja kavarni az álló vizet. Nem beszélve a torzításról.

tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!

Én kétségtelenül, de amit olvasok, az meg nem. Pl. Wikipedia.

Igen, jól látod. Az exposure value-t beírom a cikkbe, de ennek a cikknek teljesen más a funkciója, A fényérték önmagában egy ekkora cikk minimum. Az egyik fő cél pedig pont az, hogy amire 100..150 éve létezik magyar nyelvű kifejezés, azt ne akarjuk újra kitalálni és idegennel helyettesíteni.

A cikk rendben van, csak szerintem nem a (teljesen) kezdőknek szól.

Rengeteg olyan szak kifejezést használ, aminek nem vagyok tisztában a pontos definíciójával és még egy magyarázó link sincs az adott szavakra, hogy a földi halandó megérthesse.

Mivel ez a cikk tiszta vizet akar önteni a pohárba, annak nincs sok értelme, ha a számunkra nem ismert kifejezésekre keresve a "zavaros" értelmezést találjuk meg és olvassuk el.

Jó ez, nekem tetszik. Már értem és még hasznos.

''You can't measure safe driving in miles per hour'' Paul Smith

A kezdőknek szóló cikk fent van már pár éve, csak elő kell venni

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Jó cikk, pontosabban kiegészítés. Szerintem a kezdőknek megemlíthetnéd az elején az első két ilyen cikket, hogy ők inkább ott nézelődjenek először. [link]

Remek összefoglaló - nekünk.
Barátaim szoktak kérdezni fényerő, fókusztávolság, EV és hasonló paraméterekről. Azt gondolom hasznos lehetne a zöldfülűeknek összefoglalni a rekesz-záridő-iso-szentháromságot - érthetően, akár pontatlan szakmaisággal is, mert akit jobban érdekel a téma az tovább képzi magát... nekik a Dr. Sevcsik - Hefelle féle szakirodalmat javaslom.
Amikor nagy az érdeklődés akkor a a záridő és a rekesz egymásra gyakorolt hatását szemléltetem úgy, hogy meressze a szemét a felhőre... Na azért hunyorogsz, mert sok a fény, és hosszú volt a záridő. És azért látsz fehéret mert beégett a szenzorod... A masinádnak meg annál is gyengébb a szenzora mint a retinádnak...
Lehet a kocsmapultra helyezett gép rövid és hosszú záridejének szemléltetése is a téma. Ekkor mutattam meg az ISO tulajdonságát és jelentőségét. Parádés volt az is.
Szóval sokan vannak azok, akik nyitottak a fotózásra, és még költenének is rá. Az alapok lazább és szemléletes prezentációjával sok potenciális vásárlóra lehetne szert tenni.
És tök jó látásmódú emberek vannak itthon, remek jövőbeli fotóst lehetne elindítani egy jó cikk sorozattal.
Hajrá!

https://www.flickr.com/photos/57762354@N03/

Igen. igazad lehet.
Megvan a szép Nikon D3300-am és belekavarodtam a mit hova mikor miért mivel dolgokba.. Nem értem és ez bosszant. Letöltöttem a magyar nyelvű használatit. kb 1000 oldal.. ezek hülyék? Egy belépő gépnek gondoltam. Ki a tök olvassa végig vagy "lapozgatja"..

Ha meg kevés feature lenne benne azért sírna a nép.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Nem sírok. Csak mondtam. Amúgy megy eladásra mert nekem ez túl sok idő.

Mert megláttad a kézikönyvet? Vagy mert nem készült vele jó kép?

evDirect villanyautós töltőhálózat

Lehet, hogy hülye kérdés, de a rekeszértéket miért csak lépcsőzetesen szokás állítani? Nem lenne értelme, vagy nem megvalósítható egy folyamatoshoz közelebbi rendszer?

Piszok jó a cikk!
Viszont lenne egy kérdésem amire már ezer éve keresem a választ.
Ha van két obim, mondjuk 50mm-esek, az egyik f/1.2 -es a másik f/4-es és én f/11 rekesszel fényképezek mindkettővel akkor az f/1.2-es obival készült kép vajon jóval világosabb lesz?

Pl. A Jupiter 50/2-es objektívemen folyamatosan állítható. Viszont számolni jóval könnyebb a mai 1/3 FÉ-s lépésközzel mint a véletlenszerűvel...

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Nem lesz.

www.kttech.hu //A szgépem/fényképezőm configja az adatlapomon

Nem, hiszen te magad egyformán kirekesztetted a fényt a szűk blendével.

evDirect villanyautós töltőhálózat

Ahogyan a kolléga mondja, a cikkben a válasz. A rekeszszám ugyanazt az összefüggést, arányt fejezi ki, mint a fényerő, csak a fényerő az objektív tervezési paramétere, a rekeszszám pedig egy beállítás.

Profi, színvonalas cikk, gratulálok!
Az ábrák valamilyen kereskedelmi forgalomban kapható programmal készültek, vagy sajáttal?

Igen, számolni könnyebb, bár manapság az élő kompozíciós keresőkkel már nem fog számolgatni szerintem a legtöbb ember. Az ISO esetén is vannak mindenféle fura, köztes értékek, azért gondoltam, hogy ennél is lehetne esetleg.

Hogyne, egyetértünk. Azt akarom jelezni, hogy egy egyszerűbb megfogalmazásban, a 0km-es érdeklődőknek hiánypótló lehetne egy olyan cikksorozat is amely szoft mégegyszer: gratulálok a cikkhez.

https://www.flickr.com/photos/57762354@N03/

Köszi mindenkinek!
Én is így értelmeztem a cikkből, a fizikája alapján. Viszont ha megnézzünk egy f/1.2 obi T-stopját meg egy f/4 obi T-stopját akkor ugye mindkettő magasabb mint az alap f, de ez akkor ez megint csak maximális rekesszel értendő ugye? Valahol olvastam hogy pl a Sigma 50mm f/1.4 sg hsm art-nál bármely rekesznél a Canon 50mm f/1.4 +1/3 fényértékkel több fényt gyűjtött be. Abban a cikkben arra hivatkoztak hogy a Canon F értékben jobb és ezért.(oké mindkettő f értéke azonos könnyű összehasonlítás) Gondolom ez csak annak köszönhető, hogy a lencsék bevonata más és más.
Belső tereket szeretnék fotózni, nagy f-el sajnos kis megvilágítás mellett rövid záridővel és igazán nem mindegy, hogy pl canon 16-35 f/2.8 kell venni vagy "csak" canon 16-35 f/4-et (nem én veszem céges lesz ) Itt az T-stop érték nem mond semmit mert nem azonos f-en mérjük ugye.

Miért kell a szűk rekesz? Ha pedig ilyen szűk rekesz kell, miért egy Canonnal szenvedsz? Továbbá nem az egyharmad fényértéken fog múlni azt élet.

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Hogy ezek a különbségek milyen mértékben származnak a bevonatokból, a felépítésből és a gyártók kerekítéseiből, nem tudok általános szabályt mondani.

"Itt az T-stop érték nem mond semmit mert nem azonos f-en mérjük ugye."

De a T# és az f# közötti különbség viszont igen! A különbség alapvetően megmarad rekeszelve is.

A nagy mélységélesseg miatt kell, ipari mezőgazdasági csarnokok mozgó állatokkal 30 lux alatt. Mikor fotóssal fotoztattam Canon 5D II 3200 iso -1 Fé hátt épp hogy élesek lettek, de hogy jól kivehető a csarnok azt nem mondanám. Szóval minden Fé szamít. Tuti megtalaltam a legextremebb fotózási területet

Oké, sejtettem. Sikerült a legalkalmatlanabb eszközt megtalálni a feladatra. Erre egy kisebb szenzoros milc (4/3", 1") sokkal alkalmasabb az alapvetően kisebb mélységélesség miatt. A rekeszelés miatt bukod a szenzorméretből származó iso előnyt, szenzortechnológiában pedig a régi ödéma2 fasorban sincs.

[ Szerkesztve ]

evDirect villanyautós töltőhálózat

Pont erre gondoltam én is ha kivonom őket akkor reális érteket kapok, de akkor ez igy jó, köszi, azért biztos mi biztos egyszer kölcsönkérek lemerem. Piszok sokat bogarasztam már a netet emiatt ez a cikk volt a legérthető szóval köszönet érte

De az meg képzajban meg kivágás miatt nem jó (16 mm). Nem egyszerű, nem egyszer, de azért nagyon köszönöm, még semmi nem eldöntött vásárlásilag szóval minde ötletnek örülök

De, képzajban pont hogy jobb, mert ugyanolyan mélységélességhez tágabb rekesz (legalábbis hányadosban) szükséges, ennek megfelelően alacsonyabb ISO, és összesen jóval kisebb képzaj lesz a végeredmény. m4/3-ra ott van a 7-14, ami nagyobb látószöget ad, mint a 16-os Canon. Nem véletlenül ajánlottam ezeket. A jó úton a rossz irányba mész.

evDirect villanyautós töltőhálózat

+1

És az írást én is köszönöm! Jó lett

vapebook.hu - őszinte ecigi tesztek, vaperektől vapereknek

Elültetted a bogarat a fülemben . Igazából Fullframre azért gondoltam mert esküvőfotosok is ezt viszik.Magas ISO nagy fényerejű Obi.Úgy gondoltam talán ez áll a legközelebb ehhez. Szerinted ezt valahol ki lehet próbálni, letesztelni persze üzleten belül. Elvégre mégiscsak egy kisebb autó áráról van szó. Vagy marad az egynapos bérlés?

demokratikus megoldás Tamron 15-30 VC f/2.8, árban is tűrhető. Mondjuk a T érték kimondottan rossz,de stabi hasznos ha a téma nem mozog.
Ha semmi nem sietős akkor még samyang 14mm is jó opció, az a legolcsóbb,és kegyetlenül éles.Persze AF nincs,de masszív egy cucc. Mivel 14 mm, veri a többi opciót.

teddprobara.hu

evDirect villanyautós töltőhálózat

Tehát akkor most mit kell nézni akkor mikor fényképezőt/telefont vásárolok, és olyan képet szeretnék készíteni felhős időben is, mint az olcsó gépek napsütésben? Az f2,8 az jobb mint az f3,5 ??

Bocsi tegnap sok melóm volt.
Nem, nem a1000 oldal miatt.. a képek jók de csak automata módban nyomtam.. Úgy értettem, hogy mire én ezt a szentháromságot megértem elmegy a kedvem tőle.. Nagyon sokat kell foglalkozni vele és gyakorolni. Amit én megértek meg minden, de ehhez nekem kevés az időm. Meg a türelmem is hamar fogy Vagy csak lusta lennék?

[ Szerkesztve ]

"Transmission érték (közvetlen fordítással: átvitel – jó lenne találni egy megfelelő magyar kifejezést rá és meghonosítani),"
Távcsöveknél a fényáteresztés vagy fényhasznosítás van "forgalomban" erre a paraméterre!

...

Magyarul mindkettő butuskaság. és akkor nagyon finoman fogalmaztam.

Aki ilyeneket terjeszt, az a legalapvetőbb fogalmakkal és összefüggésekkel nincs tisztában.

Fényhasznosítása maximum az érzékelőnek van. Az optikai elemnek fényhasznosítása? Jajj...

Ez akkora hülyeség, mintha a 10L-es vödörre azt mondanánk, hogy jobban hasznosítja a vizet, mint a 2 literes pillepalack.

A fényerő (és ennek rokonai) nem hatásfok, nem hasznosítás, nem minőségi jellemző, hanem geometriai arány. Aki ezt nem bírja megérteni, azzal sajnos nem lehet mit kezdeni. Azért, mert a transmission figyelembe veszi a veszteséget, még ugyanúgy egy geometriai arányt fejez ki, korrigálva.

[ Szerkesztve ]

Akkor viszont a transmission is rossz szó rá angolban, mert annak apontos magyar jelentése az átvitel, (át)adás. Ha már másik szót kell rá keresni, akkor hívhatjuk Bélának is, mert annak sem lesz sokkal több köze a tényleges jelentéséhez.

Ha elolvasod a cikket, oda is írtam a szó szerinti jelentését és hogy találni kellene rá valami jobbat.

Pont az a bajom, hogy az "átereszt", "hasznosítás" vagy "hatásfok" akkor lenne matematikailag indokolható, ha az f# és a T# különbségét értenék alatta. De nem, nem így szokták, mindkét kifejezést önállóan hatásfokként értelmezik, ami totális téveszme. Sok ilyen kérdést kapok levélben, de még dpreview hírek alatt is rendszeresen olvasok olyat, hogy a dxo mark által mért Transmission-t önállóan, veszteségként értelmezik. A T# egy egyenérték, számításában nagyon pici szerepet játszik a veszteség (hatásfok).

[ Szerkesztve ]

Elolvastam, értem, hogy más szó jobb lenne, de igazából angolban is ezt használják.
De amúgy te írtad le lényegében egy sorral később, ez egy korrigált fénygyűtő képesség, lehetne ennek is nevezni. Vagy esetleg korrigált fényerő.

Az hogy a beeső 100% fény pl. 95% jön ki a lencserendszer másik oldalán igenis hatásfok jellegű.
Ilyenkor a lencse a fény 95%-át hasznosítja átmérőtől és minden geomertiai paramétertől totálisan független. A 5% veszteség pedig elnyelődik, szétszóródik visszaverődik. Tehát nem hasznosul.

A vödrös példával élve:
Megtöltesz egy 10L-es vödröt majd kiöntesz belőle 9,9 litert mert a többi az olsalán megtapad akkor a vödör "vízhaszonsítása" 99%

Megtöltesz egy 2L-es vödröt majd kiöntesz belőle 1,98 litert mert a többi az oldalán megtapad akkor a vödör "vízhaszonsítása" ugyanúgy 99%...

[ Szerkesztve ]

...

No de pont az a lényeg, hogy a T érték egyáltalán nem független a geometriai paraméterektől.

Amit most felvázoltál az nem más mint a megszokott teljesen hibás értelmezés.

Még mindig nem érted: attól, hogy ez figyelembe van véve, ennek a képzett mennyiségnek a 90%-a még mindig a nyílás viszonyát fejezi ki, és csak egy icpici részben hatásfok jellegű.

De mi az egész mennyiséget hatásfoknak akarjuk hívni. Ez a baj.

A példát amit leírál, inkább ne tetted volna, mert nyilvánosan bemutattad, hogy eddig sem értetted, mit jelent a fényerő/transmission, és ezen a cikk sem változtatott. Tökéletesen alátámasztottad amit a cikk végén írtam, hogy ez a tévhit él a legtöbb emberben az ilyen alkalmatlan szavak használata miatt.

[ Szerkesztve ]

Mivel vita alakult ki, megpróbálom érhetőbben elmagyarázni, mi a baj az áteresztéssel és a hatásfokkal ebben a témában. A számok hasraütéssel keletkeztek:

Van egy tárgy, annak van egy felülete, ennek van egy részlete, amelynek van egy fénysűrűsége (cd/m2). Ezt érzékeljük mi a felület "fényességének". A kamera is. Ez legyen X cd/m2

Van egy lencsénk, legyen 50mm gyújtótávolságú, 25mm átmérőjű.

A nyílásviszonya (fényereje) 25mm : 50mm azaz 1:2,0

Egy képlettel, méghozzá egy veszteségeket kizáró képlettel kiszámoljuk, hogy X cd/m2 fénysűrűségű felületről ez az 1:2,0 lencsénk 100 lux megvilágítást hoz létre az érzékelő felületének megfelelő részletén.

Megmérjük f/2,0 rekeszen az érzékelőn létrehozott megvilágítást, és a valóságban nem 100 luxot kapunk, hanem csak 95 luxot.

Ugyanezzel a képlettel visszafelé kiszámoljuk, hogy 95 luxhoz mekkora nyílás, nyílásviszony kellett volna. Az eredmény az, hogy 25mm helyett 22,7mm-es nyílás is elég lett volna, ami 50mm : 22,7mm => 1:2,2 nyílásviszonyt ad.

Ezt a 2,2-es számértéket nevezzük el "T"-nek, ezt írjuk rá az objektívre, hogy T2.2.

A veszteség (hatásfok) az 1:2,2 és az 1:2,0 különbsége.

De magát a 2,2-t fényáteresztésnek, fényhasznosításnak, hatásfoknak nevezni abszurd.

[ Szerkesztve ]

Már bocsánat de eredendően segíteni próbáltam erre, többszörösen le lettem hülyézve általad, számomra ez a diskurzus így nem folytatható, amennyiben az oktatás a "hülyék" pocskondiázásával egyenlő marad...

Időközben rájöttem, hogy mit néztem félre.
Számomra így logikus:
transmisson érték = hatásfok jellegű dolog
transmisson-érték = fényerő hatásfokkal korrigálva (Alias T-Stop) mivel a két szó össze tartozik

A sor végén dőlttel szedett és a következő sorban normál írással hozzábiggyesztett "érték" szó számomra értelmileg szétesett olvasás közben. Van ilyen...

Maradok továbbra is a hülyék oldalán

[ Szerkesztve ]

...

Ez így teljesen érthető. Még annyi kiegészítéssel, hogy a hatásfok az egy hányados, nem különbség. A különbség a veszteséget adja meg (fényerő-veszteség?).

Egyébként van gyakorlati haszna a T ilyen jellegű megadásának egy egyszerű hatásfok (ténylegesen áteresztés/átvitel érték) megadása helyett?

Amúgy ezt a példát ilyen beillesztett keretben betehetnéd a cikkbe is, megkönnyíti a megértést.

Igen, a gyakorlat. A fotós megvilágításmérők (amelyet beeső fény mérésére használnak) záridő és rekeszszám adatokat jeleznek ki, így azonnal beállítható a pontos rekesz.

TTL-nél ennek nincs jelentősége, mert a mérés és a felvétel ugyanazon az objektíven keresztül történik. De egy műteremben és/vagy filmfelvételnél van.

Az f érték a mélységélességet mutatja pontosabban, a T értékkel meg az expozíciót tudod pontosabban meghatározni. Ugyanakkor mivel a kettő között a különbség elég minimális így fotózásnál nincs igazán szükség a T értékre.

Nem úgy filmezésnél! Különösen régen, mikor még dia filmre forgattak, akkor eszméletlen fontos volt, hogy két egymást követő snitt expoban pontosan azonos legyen, még ha két külön kamerával és objektívvel is készült.
Ezért van az, hogy a profi mozgóképhez fejlesztett objektíveken a mai napiga T érték van feltüntetve.

Ezt annyira szigorúan vették, hogy régen még az igazán profi nyersanyagokon (dia, negatív) is minden esetben pontos mérés alapján határozták meg azok érzékenységét. Minden egyes legyártott szériából vettek egy mintát és lemérték hogy sikerült. Így nem az volt ráírva, hogy iso400, hanem mondjuk hogy iso327.

Köszi

A köznapi szóhasználatban a transmission ma már kezd valós fényerőnek elterjedni, ami vsz. szerint egész jól leírja a lényeget és ennek megfelelően én is így szoktam használni (nem kizárt a PH-n is használtam így már).
Lehet konyhanyelvnek hangzik, de működik. Persze aki nem érti miről van szó, csak azért nem feltétlen fogja jobban érteni...

Amit a fotózásról szeretnél tudni Chuck Gardnertől: http://super.nova.org/DPR/

Nekem tetszik.

Ami gond lehet, hogy a fényerőt és a rekeszszámot (jelölésben) még a gyártók is keverik, ott pedig az effective f-number a tárgytávolságtól való függést veszi figyelembe.

A klasszikus 2.8-as makró fénytanilag 1:1 lineáris nagyításnál csak 5.6-osnak felel meg. Rádaásul pl. Nikon a távolságvisszajelzéses obiknál már ezt is írja ki a kijelzőre, amikor közelre fókuszálsz egy makróval.

Igaz, hatásos és valós más szavak...

[ Szerkesztve ]

Ja igen, azzal mindenféleképpen érdemes lenne bővíteni a cikket, hogy a fényerőt végtelen tárgytávra szokás megadni...
Akkor meg már ez a makrós effektív fényerő számítás is odaférne mellé (itt talán az effektív a gyakoribb köznapi szóhasználat - legalábbis nálam egész biztosan).

Amit a fotózásról szeretnél tudni Chuck Gardnertől: http://super.nova.org/DPR/

"Szoft..."

Peace

Kérem szépen előbb - utóbb minden terület le lesz fedve. Csak jönne már ki a Pentax FF - milc

https://www.flickr.com/photos/57762354@N03/

(Visszatalálós HSZ.)

"Akula Sub, ready for the deep!"