Új hozzászólás Aktív témák

• Vakegérke félisten

  #6

  #5 blokad

  2011-10-16 18:09:34

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Vakegérke

  félisten

  #5 blokad

  Köszönöm a lehetőséget. Három esetet mesélek el.

  Az első gyerekkori kapcsolat, egészen addig tartott, míg be nem vonultam katonának. Akkor szerelmes lett, mire leszereltem, meg is nősült. Ismertem a lányt is, egy udvarban laktunk mindhárman.
  Én albérletbe kényszerültem, ők lakást kaptak, máshova költöztek. Jöttek a gyerekek is náluk, így én a háttérbe szorultam. Megértettem, hogy ez az élet rendje, hagytam őket élni. Annál is inkább, mert én is járni kezdtem valakivel, akivel aztán évtizedeket húztam le. Egyszerűen elszürkült a barátságunk, és pont.

  A második eset már húzósabb. A barátom megkért, hogy legyek a kezese, autót akar venni. Savanyúan néztem rá, és közöltem vele, hogy talán holnap már nem is lesz munkája, talán nekem se. Ha pedig nem fizeti a részleteket, nyakamba szakad az adóssága. Nem tudom kockáztatni a családom, a gyerekek megélhetését.
  Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy barátom...

  A harmadik eset a nyúzottság története. Barátom rendszeresen meglátogatott minket, méghozzá családostól. Asszonyka, két apró gyerek. A kisebbik rohangászós, nagyhangú kiscsaj volt. Önmagában nem lett volna baj, csak kegyetlenül kiszipolyozott, nagyon fáradt voltam. Reggel hétkor már melóztam, és bár elvileg délután négyig tartott a munkaidő, egyre több teher hárult ránk, melósokra. A csúcs az volt, amikor éjjel fél egykor hozott haza a tulaj. Persze reggel minden kezdődött elölről. Idegölő, állandó stressz, és mivel én voltam a góré, minden felelősség a nyakamba szakadt. Érthető, hogy nem volt már türelmem semmihez? Feleségem elviselte, hálával gondolok rá. Viszont a barátom csemetéje egyszerűen kikészített. Kértem, könyörögtem, hogy állítsa már le, és becsületére legyen mondva, mindent megtett ennek érdekében. Aztán elmaradtak a látogatások. Űr támadt az életemben, de örültem is neki.

  Sajnos ez van. Kicsit becsontosodtam, ettől függetlenül extrovertált vagyok.
  Egyébként van itt a LOGOUT-on valaki, akit barátomnak vélek, ha nincs is olyan szoros kötelék közöttünk, mint ami az igazi barátsághoz szükséges.
  Ne kérdezd, hogy kicsoda.

Új hozzászólás Aktív témák