Keresés

Aktív témák

  • bandus

    veterán

    válasz adam_ #31168 üzenetére

    hát nem mondanám, hogy könnyű, de nálunk én viselem jobban. marha sokat kell tanulni, így ez leköti időm nagy részét. neki utolsó év, szóval neki azért több a szabad ideje, ha úgyvesszük. vagy inkább kevesebbet van iskolában, ez a helytálló.

    bár még csak fél év telt el, azért mindketten tudjuk, meg érezzük, hogy ez talán más, mint a többi, és van tétje a dolognak. én úgyvagyok vele, hogy nem szeretnék 35-40 évesen gyereket, hogy ne láthassam megszületni az unokámat. szóval értitek... nem akarom még 30 évesen is életem párját keresni, amikor már jó esetben apukának kellene lennem. szóval én ehhez a dologhoz már ilyen szinten állok hozzá.

  • #56474624

    törölt tag

    válasz adam_ #31168 üzenetére

    Én ismertem olyat, hogy nagyon szerelmesek voltak, össze is költöztek, majd pénzhiány miatt szét kellett költözni, suli mellett dolgozni, idejük egy héten kb. pár óra volt egymásra (egy időt követően már az sem volt túl meghitt), miközben egy helyre jártak. Vége lett (úgy durván 1 évet követően). :( Oké, állítólag voltak bizonyos külső bomlasztó tényezők is, dehát mégis vége lett egy olyan kapcsolatnak, ami prímán működött előtte. Igazából én az ilyen külső tényezőkben sem hiszek, egy igazán erős kapcsolatra miért kellene tudjon hatni egy rossz akaró, aki telibeszéli mindenfélével az egyik fél fejét? Hogy alapból gyenge kapcsolat volt valójában, vagy a "távolság" miatt vált sebezhetővé, az mindenesetre jó kérdés. :U
    De szerintem nincs általános recept. Ismerek olyat, ahol működik már több mint két éve a távkapcsolat. Nem is biztos, hogy a kapcsolat erősségétől függ, hogy fennmarad-e, lehet pusztán csak egyfajta lelki érettséget, erőt kíván meg.

Aktív témák

Hirdetés