Mi lenne a fefűtés célja? Állagmegóvás? Az fagyvédelmet jelentene szinte csak. Esztrich szárítás?
Ha dolgoznak/dolgoztok ott, arra a 18°C is bőven megfelelő.

Illetve beköltözés után érdemes beállítani valamiféle automatizmust, gazdaságosabb mint manuálisan állítgatni a termosztátot?
~
Főleg az épületszerkezettől függ, hogy érdemes-e éjszakára valamilyen belső hőmérsékletcsökkentést beállítani, de ez majd csak lakva derül ki számotokra. Hőszivattyúk alapvetően nem valók arra, hogy nagy hőmérsékleti lengéseket lekövessenek, de tény, hogy általában éjjel hidegebb van, így napon belül érdemesebb a nappali órákat választani az üzemidőkre.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Most csak az, hogy melegedjen át minden, száradjon is ki minden.
Illetve derüljön ki, hogy minden okés-e a rendszerrel (de gondolom az már kiderülhetett volna, ha valami ereszt, nem jó, stb)

CSak azért kérdeztem az automatizmust, mert olvastam, hogy valakik valamiféle görbék szerint állították be, és automatikus az üzemidő is.

De azt majd meglátjuk, tavasszal költözünk be.

iPhone 8 64GB, MacBook Air, Skoda Superb 2012, CRTDI 2.0

Időjárásfüggő előremenőt vehetjük alapértelmezésnek. A gépész tervezőnek (ha jól emlékszem volt bevonva) illene is megmondani a szükséges paramétereket a görbe beállításához, de majd tapasztalat alapján is tudod finomhangolni.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Jaja, ő mondta, hogy most menjen így a gép, és ha beköltözünk jön beállítgat valamiket.
Csak gondoltam itt is megkérdezem, hogy szokás használni.

iPhone 8 64GB, MacBook Air, Skoda Superb 2012, CRTDI 2.0

Kb 15 centinként vannak a csövek. A szigetelés a belső falon van, kb 3cm. Sajnos nem mi választottuk, ha lehetett volna kicsivel vastagabbat választottunk volna, de nem ez a gond. A fürdőben felmegy 35 fokra is a padló és ott lehet is érezni rendesen a meleget. A szobákban viszont ha leteszem a kezem nem meleg a padló. Azt mondják a "szakik" hogy túl sok a levegő a csőben és 1 hét alatt sem ment ki belőle.

A "beton" a tetején egy underlay és 10mm lamináltpadló. Kiszáradt, eleve szárazon került fel

Az osztó gyűjőn van többnyire töltő/ürítő lehetőség ahol csapvízzel meghajtva körönként ki lehet légteleníteni. Az osztón vannak áramlásmérők a köröknek?

Érdekes megoldás ez a beton nélküli vizes padlófűtés...sosem láttam eddig ilyet. Szinte biztos, hogy nem fog úgy fűteni mintha betonban lenne a cső!

[ Szerkesztve ]

Az ilyen szituációkban lemez betéteket szoktak tenni vályúkat kialakítva a csöveknél, így el lehet osztani a hőt. Nem tudom itt mi lehet.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Sziasztok!

A T-Cap-ek szervízmenüjéből (vagy a heishamonon keresztül) kiolvasható a primerköri térfogatáram (heishamonban igen elvileg), épp adott pillanatban a beépített keringető emelőmagassága nem? Vagy jövőbeli hibafeltárás miatt azért célszerű lehet beépíteni egy vízórát a primerkörbe, hogy az ember a minimum térfogatáramot ellenőrizhesse nem?

Gondolom persze előremenő és visszatérő hőmérséklet az alap... de ilyen specibb értékek nem tudom elérhetőek-e. Mondjuk ha leáll hibára, akkor lehet nem annyira tiszta helyzet, hogy ledugult valami...

Emelő magasságot nem szoktak megmondani, nincs is jelentősége az esetek többségében.
A vízóra alatt nem tudom mit értesz, de a legtöbbnek akkora ellenállása lenne, hogy már lehet higy érdemes lenne az emelőmagasságot is megtudni (:

Meg fogja mondani, hogy miért állt le.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Köszönöm, értem, akkor nem kell túlaggódni ezt a minimum térfogatáram mérést...

Vannak áramlásmérők, nagyjából mindegyik középen áll.
Tudom úgy töltötték fel, valahogy nagyobb nyomással ki lehet nyomni belőle, de hagy ne én szórakozzak már vele, hanem ezek a buzik...
Minden nap elzárják a vizet a házban és utána leesik teljesen a nyomás, nem indul a hőszivattyú a hiba miatt, töltök rá utána mikor beindul már túl nagy lesz a nyomás, tegnap este felment 2 barra. A szobában eddig volt 19 fok is, mostmár 17 fok felé nem lehet fűteni.

Lehet hogy betonban jobban fűtene, viszont azt vettem észre hogy ez a hungarocell nem szigetel hanem eloszlatja a hőt. Van egy kis infrapanel fűtőnk és jóval magasabb hőmérsékletet mér mint a valós, gondoltam odateszek egy kis ilyen darabot hogy szigeteljen de teljesen átmelegedett és mégmagasabb hőt mért utána. Szóval ez a cucc amiről képet küldtem az oazlatja el a hőt a beton helyett.

Ha a hálózati víz elzárása után leesik a fűtési körben a nyomás akkor ott nagy a baj!

Ott van az alufólia a hungarocell tetején, látszik a képeden. Az hivatott a hőelosztásra.

Ja tudom hogy valami nem kerek, de ők azt hajtogatják hogy levegős a rendszer.... Én értem de a akkor a faszért nem légtelenítik. Már csak 17 fokra lehet felfűteni a házat, egyre rosszabb

Lehetséges, de szerintem ez a hungarocell sem a normál megszokott, szerintem ez is vezeti a hőt, bár ki tudja én annyira nem értek hozzá, de sajnos ők sem...

Nem tudom abban az országban mi és hogyan működik de ezek nyilvánvalóan hazudnak vagy borzasztóan nem értenek hozzá! Egyik rosszabb mint a másik.

Nem látszik sehol vízvesztés/folyás? Milyen légtelenítők vannak az osztón? Nem tud valahol levegőt beszívni? A tágulási tartályok membránja és nyomása rendben van? Én ezeket ellenőrizném!

A 2 emeleten ereszt a radiátor, már napok óta, azt hiszem a földszinti radiátor is (törölköző radiátorok a fürdőben) és azt hajtogatja hogy meg kell húzni. De nem csinálja, most azt várja hogy én csináljam meg? Már kezdek belefáradni, csinálják egyik hülyeséget a másik után és amikor szólok még elkezd ordítani románul

[ Szerkesztve ]

Minden nap elzárják a vizet a házban és utána leesik teljesen a nyomás, nem indul a hőszivattyú a hiba miatt, töltök rá utána mikor beindul már túl nagy lesz a nyomás, tegnap este felment 2 barra
~
WTF..?
Ha ebben nincs valami félreértés, akkor azonnali beavatkozást igénylő fejlemény.

Amúgy nem hiszem, hogy levegő lenne a rendszerben.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Ma nem zárták el a vizet és ugyan úgy leesett a nyomás amikor lekapcsoltam a fűtést, nem akart beindulni amíg nem raktam bele legalább 1 bar-t. Miután beindult a rendszer kis idő után 2 bar lett a nyomás... esküszöm nem értem miért van ez Úgy tudom hogy nem kellene változzon a nyomás attól függően hogy éppen megy e a fűtés vagy sem.

Ha nincs gáz a tágulási tartályban, akkor így viselkedik. Meg akkoris, ha nincs tágulási tartály (:

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

A monoblock gépekben van a split beltérijében nincs gyárilag? Mondjuk ha hőcserélőztek akkor lehet, hogy a szekunder oldalról lemaradt!

Nem hiszem, hogy monoblock lenne, és ha mégis, akkor a gépet nemigen érdekelné, hogy mi van, meg mi nincs a szekunder oldalon.

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

És egy új telepítésnél máris hiányozna a gáz a tágulásiból?

Vajon hogy van románul, hogy
Jé miez, bicikli szelepet tettek a kazánra, nézd má'g.ci
? (:

...mit teszel ma, ami holnap is számít ?

Van tágulási tartály, de a hőszivattyú rendszert angolok telepítették azzal nem is volt hiba. (szerintem)

Ha ereszt a padlófűtés az okozhat ilyen jelenséget? ezek a hülyék 3 csatlakozást tettek a padló alá...

Nyomáspróba jegyzőkönyv? Kell, hogy legyen, ha az megfelelő, akkor nem ereszt a padló alatt.

Azt se tudják mi az... De addig nem lesznek kifizetve amíg nincs nyomáspróba!

Ezt bebetonozás előtt kellett volna. Nyilván már kicsit késő, de egy normális műszaki ellenőr, aki az érdekeidet védi, csak elsőnek tűnik drágának.

Nincs beton....

Szerencsés ebben az esetben!

Szia!

Még egy dolgon agyaltam így a TCap kapcsán, amiben tanácsot szeretnék kérni. CZ-NS4P kiegészítő PCB/panel/alaplap nálad van?

Lehet pl, hogy a puffer hőmérséklet mérés nem létszükséglet, hiszen elég lehet a "fűtési előremenőre szabályozás" stratégia, plusz ha bárnelyik szobában vam igény, akkor a zónavezérlő kapcsolja a fűtés bemenetet a hőszivattyún...

Nibe-től tegnap jött mail, hogy a Nibe uplink-ről Myuplink-re lehet frissíteni.
Jó ez nekem? Kell ez nekem? Home Assistant alatt vajon ugyanúgy látok minden értéket?

Alapvetően szeretek mindent mindig frissíteni, de itt picit bizonytalan vagyok, nem tudom van-e út vissza...

Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal. **** www.PhenomeNato.com ****

Akkor ilyen hőszivattyús rendszerek primer vagy szekunder oldalába mindenképpen max ultrahangos mérőt szokás rakni a felesleges nyomásveszteség elkerülése végett? Pl amúgy a két elválasztott épület szint miatt nem árthat még az elején berakni egy ilyet (egész megfizethető, persze a minősége kérdéses) a szekunder oldal mondjuk fentre menő oldalára, hogy külön mérhető legyen a hő lent ("itt a hőszipka által mért érték"-"a fentre elmenő hő" kiadná a lentit) és fent.

Nekem a hőszivattyú szolgáltat átfolyás információt, szerintem a szivattyú tud ilyet benne. A padlókörök mérői már rég lekoszolódtak azon mondjuk nem látok semmit, de ha a hőcserélő primer és szekunder ágán ugyanaz a hőmérséklet különbség akkor azzal a feltételezéssel szoktam élni, hogy az átfolyás is ugyanaz, a primert meg tudom a hőszivattyútól.

Értem persze, igen. Addig okés. De nekem két külön szintosztó van, egy az alsó szinten, egy meg felül. És teljesen el van választva a két lakórész, hőszigeteléssel is. Ha valaha olyan szükség volna rá ugye...

És egy lehetőséget a kettő szinten felhasznált hőmennyiség mérésre kéne teremtenem... Az okés, hogy ha az egyik szint mérve van, a másikat kb indirekte a gép által szolgáltatott adatból le lehet vezetni (persze ez nem annyira korrekt, mert a primerköri hőveszteséget az egyik fél nyakába varrjuk így, de ez van). De az egyi szintet mérnem kell külön mindenképpen.

Ha a két szigetelt külön rész alapterületét arányosítod nem kapsz egy kb. pontos becslést a betolt energia megoszlásáról? Nagyjából azonos lesz a hőveszteségük ha azonos a technológia. Mondjuk ha kell a pontosság vegyél hőmennyiségmérőt.

LINK

Nekem ennyit nem ért meg, a szivattyú teljesítményt látom a deltaT-t látom szintenként, nekem ez jó becslést ad.

Nálam van kiegészítő panel a puffer miatt. Bizonyos esetekben használható a puffer kiegészítő panel nélkül is - ilyenkor a hőszivattyú persze nem tud róla -, de hidraulikailag ott van a vízkörben. A vezérlés sajátosságait viszont figyelembe kell venni:

- puffer üzemben vízhőmérsékletre szabályozás mellett ha megtelik a puffer, akkor leáll a hőszivattyú, és leáll a keringtető szivattyúja. Nálam a puffer hidrováltóként van bekötve, és amíg jár a hőszivattyú keringtetője, addig úgy is működik. Ha megtelt a puffer, akkor leáll a hőszivattyú keringtetője, onnantól csak a szekunder köri szivattyú megy. Elhasználja a puffer hőtartalmát, majd amikor az lehűlt (a beállított értékig), akkor ismét indul a hőszivattyú.
- szimpla vízhőmérsékletre szabályozás mellett a hőszivattyú időnként leállhat (ha már teljesen lemodulálva is túllépi a célzottt előremenőt), de nem áll le a keringtető szivattyúja. Továbbra is monitorozza a visszatérő hőmérsékletét, annak alapján fog majd ismét bekapcsolni. Ha van puffer, de nincs kiegészítő panel ami azt kezeli, akkor ezt a "vízhőmérsékletre szabályozás" üzemet nem célszerű használni, mert nem tud érvényesülni a puffertartály áthidaló funkciója, csak (minimális keveredés mellett) átszalad rajta a víz.

Mégsem kell feltétlenül megvenni a kiegészítő panelt, mert vannak olyan üzemmódok, amelyek enélkül is használhatók pufferrel. Pl. external thermostat üzemben a fix, vagy kompenzációs görbe szerinti vízhőmérséklet szabályozása szintén meg fog valósulni (vagyis nem fog ész nélkül fűteni a készülék), de a termosztát KI jelére a hőszivattyú és a keringtető szivattyú is le fog állni.

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Nekem is jött! Hívtam is a helyi Nibe-s embert, hogy ez mennyire beta-s cucc vagy feltehető-e. Azt mondta nyugodtan, nyugaton már egy éve átálltak, csak a magyar képviselet kérte a későbbi bevezetést. 2 napja van fent. Működesben nem tapasztalak hibát. Az új app is remek.
Nekem nincs bekötve HA alá, így arról nem tudok nyilatkozni.

Köszi, igazából a HA résztől félek csak, meg így bukok minden history-t (bár túlélem azok nélkül ).
Na majd frissítek ha lesz időm

Soha ne vitatkozz idiótákkal! Lesüllyedsz az ő szintjükre és legyőznek a rutinjukkal. **** www.PhenomeNato.com ****

Annyit nekem sem, de aliról pár 10 dodó egy ilyen (persze sajnos nem az 1/2-es kell, legalább a 25-ös, az meg 17kHUF)

Lehet arányosítani persze, de ha olyan helyzet van, hogy ki kell adni az alsó részt, akkor lehet jobb ha van egy konkrét érték, ami megkérdőjelezhetetlen (legalábbis az arányosításnál inkább elfogadhatóbb..)

Nagyon szépen köszönöm a részletes választ!

Hmm, félig-meddig értem.

Ha van puffer, de nincs kiegészítő panel ami azt kezeli, akkor ezt a "vízhőmérsékletre szabályozás" üzemet nem célszerű használni, mert nem tud érvényesülni a puffertartály áthidaló funkciója, csak (minimális keveredés mellett) átszalad rajta a víz.

Itt miért nem tud érvényesülni a puffer áthidaló funkciója? Gyakorlatilag valami elhanyagolható tömegáramot forgathat ilyenkor a beépített primer keringető nem? Vagy az is megborítja a viszonokat a pufferben?

Alternatívaként még azon agyaltam, hogy akár be lehetne kötni egy puffer szenzort (HMV indirekt tároló szenzor valójában ugyanez talán): PAW-TS1 úgy mintha az lenne a szoba hőmérséklet szenzor, amit fogadni tudna az alap kivitelű alaplap. Ilyenkor lehet, hogy be tudnám állítani a rendszert úgy mintha egy szobát tartana adott hőmérsékleten, ami valójában a puffer lenne? Vagy ez már az ultra kendács kategória? Elég sok dolgon bukhat, hiszen nem garantált, hogy a PAW-TS1 karakterisztikája ugyanaz pl., mint a hivatalos szoba hőmérséklet szenzoré, aminek a gyári száma: PAW-A2W-TSRT

Mégsem kell feltétlenül megvenni a kiegészítő panelt, mert vannak olyan üzemmódok, amelyek enélkül is használhatók pufferrel. Pl. external thermostat üzemben a fix, vagy kompenzációs görbe szerinti vízhőmérséklet szabályozása szintén meg fog valósulni (vagyis nem fog ész nélkül fűteni a készülék), de a termosztát KI jelére a hőszivattyú és a keringtető szivattyú is le fog állni.

Ezen esetben viszont nekem kéne saját automatikát összepakolni a puffer hőmérséklet figyelésre és a puffer-figyelő termosztát reléje is beleszólna abba, hogy mikor kell menjen a gép, nem csak szimplán a szekunder zónavezérlő kapcsolójele lenne az ami indítaná a hőszivattyút. Egy ÉS logikai kapcsolat (2 relé sorosan) lenne a szekunder zónavezérlő hőszivattyú indítása és a puffer hőmérsékletet figyelő termosztát hőigény kérése között így felteszem...

Gondolom olyan 3? fokot kéne hagyni esni a puffert, hogy újra beinduljon a gép. Viszont méretes szívás, hogy a puffer célhőmérséklet függne az időjáráskövető görbétől. Erre lehet valami házi ESP+DS18B20 kombó volna az ideális (Kincony A4 csomagban kb... akkor még kulturáltan is néz ki az egész DIN sínes dobozban, gányolás nélkül). Lehet, hogy egybe kéne rakni ezt a funkciót a "heishamon" boarddal, hiszen a pillanatnyi cél előremenőt úgyis az nyerné ki a Panasonic saját adatsínéről.

De ez nem tetszik annyira, hogy egyedi, házi megoldás van a primerkör szívcsakrájában (enyém lesz a forráskód is, vagy legalábbis az ESP easy konfig fájl)

Mondjuk külföldről 65kHUF körül van már CZ-NS4P, annyit megérhet, hogy olyan legyen a primerkör ami full szabvány és a jövőbeli szerelők nem kapnak agyérgörcsöt tőle Csak itthon van valami eszetlen lehúzás ebben a hőszipka kiegészítő témában.

[ Szerkesztve ]

Nincs szükség gányolásra. Döntsd el mit akarsz, vagyis hogyan akarod megvalósítani a szabályozást és a hidraulikai rendszert, és az kiadja, hogy mit kell ehhez beszerezned.

A lényeg, hogy ha van puffered, és termosztát vezérli a hőszivattyút, akkor nem szükséges megvenned a kiegészítő panelt. A puffer biztosít áthidalást, de azt, hogy mikor induljon el ismét a hőszivattyú, majd a termosztát dönti el.

Nálam a helyiségtermosztátoknak csak zónaszabályozást végeznek, nincs beleszólásuk a hőszivattyú üzemébe (szándékosan akartam, hogy így legyen). A hőszivattyú időprogram szerint üzemel, és amikor üzemel, akkor mindig rendelkezésre áll a szükséges előremenő hőmérséklet. Így már csak két üzemmód közül választhattam, és mivel a sima "vízhőmérséklet szabályozás" a leírtak miatt nem felelt meg, maradt a "puffer" üzemmód, amihez be kell szerezni a kiegészítő panelt.

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Panasonicnál a "vízhőmérséklet szabályozás" üzemmód nem egy mágikus dolog, ezt minden inverteres hőszivattyú tudja, egyszerűen csak így, ezen a néven került be a menübe. Akkor célszerű ezt választani, ha a fűtővíz rendelkezésre állását állandóan biztosítani akarjuk, vagy a hőszivattyú ki-be kapcsolását valamilyen külső logika alapján szeretnénk végezni (pl. kaszkád üzem).

Egyébként a fix, vagy kompenzációs görbe szerinti vízhőmérséklet szabályozás ugyanígy megvalósul a "külső termosztát", vagy "puffer" üzemmódokban is, csak ezeknél a hőszivattyú ki-be kapcsolása a termosztát ill. a puffer hőmérséklet értéke alapján következik be.

Ezektől némileg eltér, ha a készülék saját paneljét kiemelve - referencia - termosztátként használjuk. A szabályozás ekkor is figyelembe veszi a beállított előremenő célértéket, de rugalmasan kezeli. Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kívánt belső téri hőmérséklet, a hőszivattyú "túltolhatja" az előírt előremenő hőmérsékletet, illetve "alá is vághat" egy adott értékkel (shift temp).

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Nagyon szépen köszönöm a további részleteket.
Abszolút értékes információ ez, azt hiszem tényleg kezd eloszlani a köd úgymond.

Ezektől némileg eltér, ha a készülék saját paneljét kiemelve - referencia - termosztátként használjuk. A szabályozás ekkor is figyelembe veszi a beállított előremenő célértéket, de rugalmasan kezeli. Annak érdekében, hogy biztosítva legyen a kívánt belső téri hőmérséklet, a hőszivattyú "túltolhatja" az előírt előremenő hőmérsékletet, illetve "alá is vághat" egy adott értékkel (shift temp).

Ezt az esetet akár szerintem el is lehetne érni, hogyha a gyári szobahőmérséklet (PAW-A2W-TSRT) szenzor helyett az alap alaplapra bekötném a puffer hőmérőt (PAW-A2W-TSBU).

Igen gyanús az elnevezésekből, hogy a PAW-A2W-TSBU és a PAW-A2W-TSRT ugyanolyan karakterisztikájú, ezért ilyen az elnevezésük. Csak a szoba szenzort bedobozolták fali kivitelbe.

Így végeredményben talán lemásolható lenne a puffer hőntartás funkció a kiegészítő CZ-NS4P nélkül és anélkül, hogy a külső termosztát/saját egyedi zónavezérlő kapcsolójelét elhozná az ember a T-Caphez.

Még annyit ha kérdezhetnék, hogy ez miért volt ilyen fő szempont?

"szándékosan akartam, hogy így legyen"

Mármint, hogy a puffer mindig hőn legyen tartva egy ilyen megközelítéssel.

Örülök, hogy egyre jobban átlátod, de nekem egyre ködösebb amit szeretnél. A pufferhőmérőt én véletlenül sem kötném a szobahőmérséklet érzékelő helyére. Ugyanolyan karakterisztikájú termisztor mindegyik hőmérő, nem ez a baj. Lehet, hogy a szükséges vízhőmérsékletet be sem tudod állítani, mert a szobahőmérő nincs addig skálázva. Másrészt szabályozástechnikailag is rossz ötlet, ugyanarra a szabályozott jellemzőre (puffer hőmérséklet) két szabályozási kör lenne hurkolva, egyik az előremenőt szabályozná, másik a puffer hőmérsékletet tartaná szinten, de valójában a kettő ugyanaz. Felejtsd el.

Nálam hőleadó oldalon a helyiségtermosztátok csak a zónaszelepeket irányítják (PWM 0-100%). Miért? Megvalósítható olyan logika, hogy bármelyik zóna igényt jelez, akkor már menjen ki a hőszivattyúra indítójel, ha pedig mindenütt 0 az igény, akkor álljon le. A gond ezzel annyi, hogy fűtési időszakban itt, vagy ott, de szinte mindig van igény. Ha megfelelően be van állítva a külső előremenő szabályozás, akkor ez különösen igaz.
Ezért egyszerűen feleslegesnek ítéltem, hogy a termosztátok utasítsák a hőszivattyút. Gyakorlatilag állandóan mehet a hőszivattyú (vagy időprogrammal kiegészítve, pl. éjszakai szünet). Átmeneti időszakban, amikor alacsony a hőigény és minimum teljesítményen is többet termel a szükségesnél, akkor szakaszosan üzemel, közben a puffer biztosít némi áthidalást.

A Föld legnagyobb problémája maga az ember.

Nálunk is így van. A termosztát a szelepmozgatót vezérli. A hőszivattyú pedig a saját körén folyamatosan csinálja a kért előremenőt.

Akkor csak én hittem úgy, hogy jobban átlátom.

Kellemetlen.

Okés, akkor ez mégsem volna célravezető és egymással összeakadó szabályzást idézhetne elő...

Rendben, nem erőltetem akkor.

Másrészt szabályozástechnikailag is rossz ötlet, ugyanarra a szabályozott jellemzőre (puffer hőmérséklet) két szabályozási kör lenne hurkolva, egyik az előremenőt szabályozná, másik a puffer hőmérsékletet tartaná szinten, de valójában a kettő ugyanaz. Felejtsd el.

De akkor a gyári puffer hőmérséklet szenzor és az arra épített szabályzás a CZ-NS4P kiegészítő panellel nem ilyesmit valósít meg?

Mégiscsak bele vagyok kavarodva ebbe