- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Lalikiraly: Mercis kalandok - Huszonkilencedik rész
- koxx: Bloons TD5 - Tower Defense játék
- Viber: ingyen telefonálás a mobilodon
- btz: Internet fejlesztés országosan!
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Tóth Olivér: VGA... Avagy honnan és hová?!
Új hozzászólás Aktív témák
-
hiperFizikus
senior tag
válasz
skoda12
#6393
üzenetére
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hilbert-féle_axiómarendszer
Ez 20-21 db axiómából áll, ami a (pont, egyenes, sík) alapfogalmakból indulnak ki .Nyilvánítsuk elemeknek a pontot, az egyenest és a síkot, és majd e szerint egyelőre elemként is fogunk hozzájuk viszonyulni . Ha - ezek után - elemek, akkor halmazba tehetők, mert a halmazt nem a geometria mérete jellemzi, tehát tetszőleges méretű elemé nyilvánított dolgok tehetők halmazba, így egyszerűbb-összetettebb geometriai alakok is .

Ekkor, ezek után, halmaz alapon már könnyű lesz valamiféle sokszorozódást definiálni részükre ♥
pl.
Sokszorozhatjuk pontot, az egyenest és a síkot úgy, hogy nem érintkeznek egymással{de metszhetik egymást} + a méretük végtelen, és csak egyszerűbb-összetettebb hézagos mintákat hozunk létre belőlük .Vagy kitalálhatunk olyan sokszorozó szabályrendszert, ami a pontot, az egyenest és a síkot úgy bonyolítja, hogy {a végeiknél}érintkeznek egymással + minden méretük véges .
Hiszen a sokszorozónak csak valamiféle visszacsatolásokat és rekurziókat kell tartalmazniuk . Rajtattok áll, hogy milyeneket . A legfelső sokszorozót én már meghatároztam így ni:
pl.
legfelső induktív 4 szabály //: ez egy sokszorozó, multiplikáció sz R = szabály rendszer /:sz1 : Legyen adva egy elemi [minta = pont,egyebes,sík,test] >> formális nyelv
sz2 : Ezt az sz1 elemi [mintát] sokszorozzuk meg valamilyen (konkrét, ezért jelölhető) " ~n " [szabállyal] >> szabály alapú halmaz
sz3 : A sz2 hosszú mintát rövidítsük le a sz2 hosszú mintát [helyettesítő] sz3 rövid mintává >> antagonisztikus kettősség
sz4 : Ezt a sz3 rövid mintát (sz2 használjuk úgy mint, ill. sz2 legyen olyan mint) az sz1 elemi [minta: volt pont, volt egyenes, volt sík, volt test] >> visszacsatolás:/ sz R vége
Tehát kitalálsz szabályokat, szabályokat felhasználsz az elemi geometria keretén belül . Nagyon látványos és szórakoztató, persze tanulságos is .

-
Chosen
addikt
válasz
skoda12
#5972
üzenetére
Így stimmel, át is írtam a Sheetsben is.

Így már értem mi a probléma a szórással. Be is írtam az excel topikba, hogy hátha másképp meg tudjuk ezt oldani. Megnézem, hogy hogy tudnánk olyat csinálni, hogy automata leosztás, ami figyeli, hogy átlag és szórás szerint is a lehető legközelebb helyezkedjenek el a csapatok.
-
Chosen
addikt
válasz
skoda12
#5969
üzenetére
A szórásba szerintem belecsúszott nálad az átlag érték is, anélkül:
Team 1: 0,315
Team 2: 0,467Ettől függetlenül a szórás viszont csak azt mutatja meg, hogy mekkora volt az kilengés csapaton belül. Ez viszont alapvetően nem probléma. Pl ha van két ilyen csapat:
1.0, 1.0, 1.0, 1.0, 1.0
és
2.2, 2.2, 0.2, 0.2, 0.2
Akkor az elsőnél a szórás 0, a másodiknál pedig óriási, 1,1, de ez még nem mutatja meg, hogy többségében gyengébbek voltak-e a másiknál, vagy sem. Csak azt mutatja meg, hogy órási volt a különbség csapaton belül.
Apollo17hu: Itt nem ez a kérdés most.
-
#37935104
törölt tag
válasz
skoda12
#5677
üzenetére
Köszönöm szépen, idáig te jutottál a legközelebb a megoldáshoz, de sajnos én még mindig nem értem. Megtennéd, vagy megtenné valaki, hogy levezeti nekem? Beszkenneltem, hogy átlátható legyen és nem, nem ennyit próbálkoztam vele, már legalább 3 oldalt írtam tele, de nem jön ki sehogy, aminek ki kellene.
-
#74220800
törölt tag
válasz
skoda12
#5646
üzenetére
Nah köszike palast resze ok.
A tetöt meg az aljat viszont inkabb megcsinaltam külön körlappal, ugy hogy vettem a gömb parametrikus egyenletet es az y beallitottam 0-ra. Szemre faszan illeszkednek ha berakom megfelelö pozira. Szerinted a körlap egyenelete igy elmeletben is jo?:
u,v pontra:
x =r*sin(v*PI)*cos(u*2*PI)
y=0
z =r*sin(v*PI)*szin(u*2*PI) -
#74220800
törölt tag
-
gordonfreemN
addikt
-
Dr. Mózes
aktív tag
válasz
skoda12
#5587
üzenetére
Köszönöm! Most már értem

Viszont van megint egy feladat, aminél megakadtam:
Egy sorsjegy ára 200 forint és minden tizedik sorsjegy nyer. 1000 forintunk van és addig
veszünk sorsjegyet,amíg nem nyerünk – vagy amíg el nem fogy a pénzünk.
Adjuk meg a vásárolt sorsjegyek lehetséges számát, és az ezekhez tartozó valószínűségeket.Erre az a helyes megoldás, hogy
1. lehetőség 0,1
2. lehetőség 0,9x,01= 0,09
3. lehetőség 0,9x0,9x0,1= 0,081
4. lehetőség 0,9x0,9x0,9x0,1= 0,0729
5. lehetőség 0,9x0,9x0,9x0,9x1= 0,6561Addig még eljutok, hogy az első lehetőségnél 10% az esély, hogy nyer, tehát 90%, hogy nem, és azzal számolunk tovább a következő lehetőségnél. Csak azt nem értem, hogy miért. Miért befolyásolja az első húzás a második nyerési esélyeit?
-
Don.Corleone
aktív tag
válasz
skoda12
#5276
üzenetére
Azt hiszem kezd tisztulni a kép. Tehát a függőleges vonalnál vizsgálom és mivel 8-nál kisebb, de 5-nél is kisebb a ξ, ezért lesz a számlálóban F5-F2. Viszont a nevezőben miért 1-F5 lesz? 1- rész nem világos.
Ha ξ-nél kisebb a szám, akkor 1- a számra kell átírni.Lenne még egy feladat P(5< ξ < 18| 4<ξ)= F18-F5/(1-F4) Ennek helyes lenne a levezetése?
(Egyébként van egy eloszlásfüggvény, ahol várható értéket kell számolni és b, feladat gyanánt van ez a fenti rész.)
-
-
#74220800
törölt tag
válasz
skoda12
#5030
üzenetére
Köszi.
Es ha mondjuk a fentihez van meg egy egyenesem (4,-3)*X=-27
, és az a kérdés hogy a kettőnek van e közös pontja, akkor mondjuk b-re rendezem mindkettőt, és összevetem a meredekségüket:b=2a-13, b=4/3a+ 9
Majd ha megállapítom hogy ezek nem egyenlőek, így nincs metszés pont, akkor helyesen jártam el?
-
Zoli133
addikt
válasz
skoda12
#4978
üzenetére
Hmm, leírásban sose vagyok jó. Megpróbálom újra .

Az a lényeg, hogy ezt a sorozatot kéne generálni (feladat). A soroztat tulajdonsága pedig, hogy a n. eleme a a legkisebb szám aminek pont n osztója van. (Első 10 elem párba szedve példaként [1, 1], [2, 2], [3, 4], [4, 6], [5, 16], [6, 12], [7, 64], [8, 24], [9, 36], [10, 48] )
Ezt ugye tudom programban erőből számolni, hogy minden n esetén, elindulok az egészeken 1től megnézem hány osztója van, és addig megyek nagyobb szám felé amíg meg nincs az első n osztóval rendelkező szám.
De ez ha 10nél több elem kell akkor elég időigényes dolog és az a sejtésem hogy ebben van valami rendszer ami alapján ez a számolás le egyszerűsíthető. Pl. annyi látszik a mintából (bizonyítani nem tudom), hogy a n prím akkor a legkisebb n osztóval rendelkező szám a 2^(n-1)-n. Igazából az a kérdés, hogy hogyan.
Mondjuk most azon gondolkozom, hogy matematikai részét hagyom és ha fordítva állok neki, hogy a számokon megyek végig és beírom a n. elemet amikor először találok egy n osztóval rendelkező számot, valószínű önmagában ez is sokat javít. -
fmx
aktív tag
-
zsolti1debre
tag
válasz
skoda12
#4626
üzenetére
Sajnos a CSAK önmagában polinom nem elegendő.Én is ezzel próbálkoztam legelőször.Én még magasabb fokszámokat is megpróbáltam mint tíz.A CSAK polinommal az a baj,hogy sok olyan görbém van,mint az itteni példaadatsorok között a kék színű.És sajnos a te fitted is nagyon rosszul fedi az eredetileg kék színű görbét.Nem olyan a dallama.Úgyhogy a fittelést valahogy ki kellene terjeszteni a polinomokról.Csak azt nemtom,hogy milyen függvényekre.Azaz hogy milyen függvényeket vegyek még be a buliba.
-
zsolti1debre
tag
válasz
skoda12
#4624
üzenetére
Sajnos az interpoláció egyáltalán nem oké,mert egyetlen adatfájlban 3601 pont van,nekem pedig nem 5db adatfájlom van,hanem ténylegesen kb. ezer.Azaz az interpolációs polinom fokszáma olyan magas lenne,hogy az numerikusan nem is lenne számolható szerintem,meg nem is sok értelme van egy polinomnak,aminek a fokszáma több,mint hárommillió.Ezért mindenképpen valamilyen épeszű legkisebb négyzetes megoldással kellene ráilleszteni(ráhúzni) az adatfájlok alappontjaira a görbéket.
-
bundli
tag
válasz
skoda12
#4433
üzenetére
Na, pár órán át szenvedtem ezzel. Egy baj van evvel a megoldással, hogy az a pont ahova az érintőt húzom, az nem 100%-ig pontos, tehát nincs rajta a parabolán, csak nagyon közel van, mivel közelítéssel számoltam azt.
Így az általad leír módszer nem működik, mert néha negatív a diszkrimináns vagy pedig 0 van a nevezőben, mikor behelyettesítek.
Olyan megoldást kéne találni ami az a,b,c,p,q együtthatókkal számol.
Pl.: Ha a,b és p egyszerre nagyobb mint 0, akkor Y1, egyébként meg Y2-t kell használni.
Csak gondolom ez nem igazán játszik...
-
bundli
tag
válasz
skoda12
#4431
üzenetére
Az érintő egyenletét a következőképpen számolom.
A derivált Y-ok egyenletébe behelyettesítem az x0-t, ez megad két meredekséget. (m1 vagy m2)
Majd ebbből:
Y1=m1*(x*x0)+y0
Y2=m2*(x*x0)+y0Ez adja meg magát az érintők egyenleteit.
Tehát az egyetlen dolog amivel játszani kell az m, mert abból van kettő.
Namost. Én látom az m-ek értékeit, ezek egymással ellentétes előjelűek. Próbáltam úgy, hogy mindig a negatívat választottam jónak, sajnos ez nem segített.
Te hogyan gondoltam (x0,y0)-ból megmondani, hogy melyik m-et kéne válaszani?
(Elnézést, hogy értetlenkedek, de nagyon fontos lenne nekem és ahogy tudom viszonozni is fogom a segítséget!)
-
bundli
tag
válasz
skoda12
#4427
üzenetére
Igen, mondjuk ez kirajzoláskor működött is. Viszont miután lederiváltam X szerint a két implicit egyenletet, akkor miután érintőt húztam ezek segítségével a parabola egy pontjába, akkor két egyenesem érintőm lett. Az egyik általában merőleges a másikra. A két egyenes közül az egyik mindig jó, de nem jöttem rá, hogy mikor melyiket kéne kirajzolnom a helyes eredményhez.
Természetesen a parabola helyzettől függ, hogy mikor melyik egyenlet működik.
-
bundli
tag
válasz
skoda12
#4424
üzenetére
Igen, ez valószínű, hogy a különböző paraméterek értékétől függ, hogy éppen melyik egyenlet az ami fog kelleni nekem. Namost. Hogyan tudom eldönteni mondjuk kirajzoláskor, hogy nekem melyik implicit egyenletbe kell behelyettesíteni?
Ha jól értem, akkor azt az együtthatót kéne vizsgálnom, ami eldönti, hogy most a kettő közül melyik egyenlet lesz a jó. Már csak azt kéne kitalálni hogy hogyan találom meg azt. És mi van ha több is beleszól a dologba egyszerre.

-
concret_hp
addikt
válasz
skoda12
#1152
üzenetére
nem vagyok róla 100%ig meggyőződve hogy ez tökéletes megoldás, de mpst elég fáradt vagyok. A-t miért ne köthetnéd össze a 28assal? az nincs kikötve, hogy az A-n kívüli 29nek csak egymás közti kapcsolatai vannak.
ill. hogyan konstruálod meg a teljes gráfot?
szerintem 15 barátja van

btw: a 28as nem ismerheti az 1est, hiszen az 1esnek ismernie kell a 29-est, hogy az 29es lehessen. a 28as viszont saját magát se ismerheti ugyebár. ha emellett még A is 1es, akkor a 28asnak máris nem lehet 28 ismerőse

Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- Arc Raiders
- Anglia - élmények, tapasztalatok
- Billentyűzet gondom van
- Trollok komolyan
- PlayStation 5
- Projektor topic
- Kompakt vízhűtés
- Wuthering Waves
- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
- Papírnehezékként használható csúcs-GeForce-ot árul egy francia viszonteladó
- További aktív témák...
- iPhone 14 128GB 100% (1év Garancia)- ÚJ EREDETI AKKUMULÁTOR - AKCIÓ
- LENOVO ThinkPad 13 - i7-7500U, 8GB RAM, 256GB SSD, új akku, számla, 6 hó gar
- HIBÁTLAN iPhone 13 Pro 128GB Gold -1 ÉV GARANCIA -Kártyafüggetlen- MS4674, 100% AKKSI
- LG UltraWide 34WQ75C-B IPS Monitor! 3440x1440 / 60Hz / sRGB 99% / Type-C
- BESZÁMÍTÁS! Asus H310M i5 9400 16GB DDR4 500GB SSD GTX 1660 Super 6GB Rampage SHIVA DeepCool 400W
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest






Ha ξ-nél kisebb a szám, akkor 1- a számra kell átírni.
, és az a kérdés hogy a kettőnek van e közös pontja, akkor mondjuk b-re rendezem mindkettőt, és összevetem a meredekségüket:



axioma