Irodalom írásbeli érettségi tételek címjegyzéke 1985-2003.
1985.
A haza és emberiség gondolata a reformkor költõinek mûveiben
''Minden egyes ember, még a legparányibb is, parányi része az egésznek, s minden rész az egészért lévén alkotva: azért kell munkálnia is.'' (Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz)
Értelmezze Radnóti Miklós Sem emlék sem varázslat címû költeményét!
''S hirtelen eszembe jut a János jelenéseinek egyik képe, kibomlik, forogni kezd. A sárkány áll az égen a napba öltözött asszony elõtt, hét szája tátva... várja a születni készülõ fiút, hogy megegye...'' (Radnóti Miklós: Naplójegyzetek)
vagy
Egy szabadon választott életmû vagy irodalmi alkotás értelmezése az 1945 utáni magyar irodalomból
''Csüggedt pillanataiban kellett neki a könyv különös hatalma, amely mellesleg világrészek és évszázadok kapuit nyitotta tágra... lényegében pedig nem jóakaratot és vigasztalást nyújtott, hanem erõt adott; szilárd, rádioaktív magja cselekvõ szakadatlansággal sugározta a titkot; hogy az élet mégis nagyszabású dolog.'' (Ottlik Géza: Iskola a határon)
1986.
Ady Endre szimbolizmusa néhány szabadon választott költeményének értelmezése alapján
''Ady szimbolizmusa csak az értelemhez szóló, tételes igazságokat érzékletes képekké, elfeledhetetlen látomásokká gyújtotta fel...'' (Bóka László)
Értelmezze Vörösmarty Mihály Elõszó címû költeményét!
''Most tél van és csend és hó és halál.'' (Vörösmarty Mihály)
vagy
Értelmezze Mikszáth Kálmán Fili (Rajz a régi világból) címû elbeszélését!
''Nála mélyebben senkit meg nem borzongatott a nemesi Magyarország belsõ és gazdasági összeomlása...'' (Szerb Antal)
1987.
A romantika korának életérzései és sajátos stílusjegyei néhány szabadon választott mû alapján
''Az ember feljõ, lelke fényfolyam,
A nagy mindenség benne tükrözik.'' (Vörösmarty Mihály)
Értelmezze Arany János Mindvégig címû költeményét!
''Nem is a mûvész babérja hevíti,
Csak gémberedõ ujját melegíti.'' (Arany János)
vagy
Értelmezze Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel címû novelláját!
''Elbeszélése hirtelenül a fantasztikumba billent át, és ezen a másik képzeleti síkon igyekszik megmutatni - szabadabban, mi tulajdonképpen a valóság.'' (Kosztolányi Dezsõ)
1988.
Arany János mûvészi kompozíciói az Ágnes asszony és a Szondi két apródja címû balladájában
''Idegen érzelmeket helyesen tolmácsolni; legnehezebb feladat költõnek. Ki kell vetkõznie saját énjébõl, egy egészen más egyén világába kell áthelyezkednie...'' (Arany János)
Az abszurditás és a groteszk kifejezõdési lehetõségei az ''egyperces'' mûfajában - egy szabadon váalsztott Örkény István novella értelmezése
vagy
Értelmezze Kosztolányi Dezsõ Hajnali részegség címû költeményét!
''Õt az élet úgy érdekelte, ahogy van.'' (Babits Mihály)
1989.
A gyermek-motívum jelentései József Attila költészetében szabadon választott mûvek alapján
''A kiskölyök, ki voltam, ma is él...'' (József Attila)
A beszédhelyzet és az érvelés szerkezete Vörösmarty Mihály Szózat címû költeményében
''Az ember elsõsorban az univerzum polgára, másodjára a Föld lakója, harmadszorra: egy nemzet gyermeke. S ez így igazságos, így helyes.'' (Pilinszky János)
vagy
Természeti és társadalmi lét Nagy Lajos Január címû elbeszélésében
''E mûvészet tárgyiassága... szembeszökõ... Mondatai külön-külön a leghétköznapibbak. Azonban egymás utáni kapcsolódásuk végtelenül izgalmassá teszi az egészet.'' (József Attila)
1990.
Múlt, jelen és jövõ Kölcsey Ferenc mûveiben
József Attila sorsának és költészetének megidézése Nagy László József Attila címû versében
vagy
A megismerés fokozatai Kosztolányi Dezsõ Kulcs címû novellájában
1991.
A szerelem mint lírai ihletforrás a XX. századi magyar költészet néhány alkotásában
Berzsenyi Dániel Levéltöredék barátnémhoz címû versének értelmezése
vagy
A mûfaj jellegzetességei egy szabadon választott magyar vagy világirodalmi novella alapján
1992.
A számvetés mint lelki helyzet és versszervezõ elv néhány magyar költeményben
Kosztolányi Dezsõ Halotti beszéd címû versének értelmezése
vagy
Jellem- és helyzetkomikum egy szabadon választott drámai alkotásban
1993.
A költõi én és a külvilág viszonyának változásai Babits Mihály költészetében
Csokonai Vitéz Mihály A tihanyi Ekhóhoz címû versének értelmezése
vagy
Egy szabadon választott XIX. századi magyar regény értelmezése
1994.
Elégikus költemények és balladák mint Arany János lélekállapotának kifejezõi az ötvenes évek költészetében
Ady Endre Az eltévedt lovas címû versének értelmezése
vagy
Egy XX. századi magyar regény vagy novella elemzõ bemutatása
1995.
A reneszánsz életszemlélete Balassi Bálint és Janus Pannonius költészetének bemutatásával
Vörösmarty Mihály Elõszó címû versének részletezõ bemutatása
vagy
Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond egy szabadon választott regényének elemzõ bemutatása
1996.
Hazai táj, szülõföld, az otthon megjelenítése a magyar költészetben néhány mû alapján
Kérdések és válaszok Madách: Az ember tragédiája címû drámai költeményében
vagy
Illyés Gyula: Bartók címû vers értelmezése
1997.
Ady Endre jelképvilágának jellemzõi néhány versének tükrében
Petõfi Sándor A XIX. század költõi címû versének elemzõ bemutatása
vagy
Groteszk látásmód Örkény István egy szabadon választott elbeszélésében vagy drámájában
1998.
A magány sokszínû ábrázolása a magyar líra néhány alkotásában
Arany János Epilógus címû versének elemzõ bemutatása
vagy
Kosztolányi Dezsõ egy szabadon választott prózai alkotásának értelmezése
1999.
A helytállás és a hõsiesség erkölcsi eszménye a XVI--XVII. századi magyar irodalomban
Tóth Árpád Esti sugárkoszorú címû versének elemzése
vagy
Egy szabadon választott XX. századi magyar dráma elemzõ bemutatása
2000.
A ''haza és haladás'' kérdései a XIX. század elsõ felének magyar lírájában
József Attila Óda címû versének elemzése
vagy
Móricz Zsigmond egy szabadon választott novellájának elemzõ bemutatása
2001.
A természet mint ihletforrás a 18-19. századi magyar lírában
Babits Mihály Esti kérdés címû versének elemzõ bemutatása
vagy
Egyéni és közéleti konfliktusok Katona József Bánk bán címû drámájában
2002.
Jókai Mór egy szabadon választott regényének elemzõ bemutatása
A szerelem motívuma Csokonai Vitéz Mihály költészetében
vagy
Radnóti Miklós: Hetedik ecloga címû versének értelmezése
2003.
Új érzésvilág és kifejezésmód Ady Endre költészetében
Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban címû versének elemzõ értelmezése
vagy
A novella mûfaji jellemzõinek bemutatása egy szabadon választott magyar mû elemzése alapján