Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Kernel

    nagyúr

    válasz MasterDeeJay #15807 üzenetére

    Alapvető félreértések tárgya, hogy manapság a számítógépes generáció kódolásokban és dekódolásokban gondolkodik, bár sok esetben még akkor sem tudják, miről beszélnek, amikor például a "kodek" szót emlegetik, ami a kóder-dekóder összevonása. (Lejátszáskor például nyilván csak dekódolásról beszélünk.)

    A rádiótechnika viszont kicsit más téma. A nagyfrekvenciás vivőhullámot (ami lényegében a szállítást végzi), modulálni kell, gyakorlatilag "ráültetni" az alapsávi jelet, ami lehet analóg kép, hang, digitális adat. Klasszikus modulációs eljárások az AM, FM, digitális technikában QAM, QPSK.

    Vevőoldalon visszafelé, először az ősrégi, de máig élő szuperheterodin elv alapján, a nagyfrekvenciát a tuner, egy helyileg előállított frekvencia hozzáadásával lekeveri a középfrekvenciára, majd azt demodulálni kell. A tuner feladata ezáltal konkrétan csak a vételi frekvencia kiválasztására korlátozódik, azért is nevezik tunernek, vagyis "hangolónak".

    Az eltérő modulációs technika miatt, a DVB-T/C/S vétel fizikailag eltérő demodulátort igényel. T/C rendszerben a tuner általában közös, mivel azonos az áthangolandó frekvenciatartomány.

    S-vételnél már magasabb frekvenciát kezel a tuner, pedig az is már egy lekevert frekvencia, a tányér fejegységében történik az első lekeverés.

    Demoduláció után kapjuk vissza az alapsávi jelet, ami esetünkben egy digitális multiplex csomag, vagyis több csatorna képét, hangját, TXT, EPG, és egyéb technikai adatokat tartalmaz.

    A demodulátorig van a hardveres rész, a többi már szoftveresen is megoldható, mint ahogy például egy VLC is el tudja végezni a csomag szétbontását, az MPEG / AAC / akármi kódolt adat dekódolását.

    Tehát mindezzel elsősorban a moduláció és kódolás fogalmi különbségére próbáltam rámutatni, amit gyakran összekevernek a fórumokon.

  • zhagyma

    őstag

    válasz MasterDeeJay #15807 üzenetére

    "Én úgy képzeltem el a dolgot hogy van egy adott freki és sávszél és ahogy az első hozzászólásban wifiként fogja a tuner és benyomja a gépe az meg kikódolja."

    Annyiban jó az elképzelésed hogy a DVB-T/C jelek feldolgozása a modern demodulátorokban a bemenő analóg jel digitalizálása után digitális jelfeldogozással valósul meg ami programozható (36 Mhz-es középfrekvenciás jel minatvételezése egy A/D segítségével majd DSP feldolgozás). Kérdés hogy a DVB-T chip-hez járó firmware biztosít-e olyan "felületet" amely lehetővé teszi az egy vivőfrekvenciás QAM-256 demoduláció, a kapcsolódó adatátviteli sebesség (baud), az eltérő hibajavítást dekódolását biztosító beállítási lehetőségeket (az egyszerűség kedvéért a tuner chip vezérlése, a digitális adatok pufferelése, továbbítása, stb. ... kimarad). Ha nem akkor jön a firmware re-engineering és a firmware módosítás esete.

    UI.: Az már előfordult hogy DVB-C/T képes hardvert be lehetett állítani DVB-C módba windows BDA kompatibilis DVB-T driveren keresztűl VLC segítségével (értelemszerűen a firmware mindkét üzemmódban ugyanaz), de sima DVB-T hardver-t még sosem. Linux alatt könnyebb próbálkozni de akkor a chip-ek belső működésének és a firmware specifikáció ismeretét nem lehet "megúszni" mert különben soha nem készül el a nagy mű a sok próbálkozás, kísérletezés miatt.

  • golya87

    őstag

    válasz MasterDeeJay #15807 üzenetére

    Ezt a QAM 64 vs 256 dolgot inkább úgy kell felfogni, mint a gigás vs 100 megás hálókártyát. A kábelen tud jönni giga, a gép is tudna vele mit kezdeni, de nincs amivel fogd a jelet.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés