-
LOGOUT.hu
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
frescho
addikt
válasz
Yutani
#111325
üzenetére
Hosszú lesz, ha végig akarod olvasni. Ráadásul az Amigától sem lehet elválasztani, mert az meg lehetett volna az Atari 800 utóda.
Attól a résztől érdemes olvasni ami úgy kezdődik, hogy:
"Mivel a Macintosh történetével is elértük 1985-öt, ezért két géppel folytatom. Azért kettővel, mert egyszerűen nem tudom az Amiga történetét úgy megírni, hogy ne keveredjen mellé az Atari ST is. Igazi szappanopera, megpróbálom rövidre fogni, mert könyvet is írtak már róla akkora téma."Alternatívaként meg is hallgathatod: [link]
A hangon azóta dolgoztam, már sikerült szanálnom a brutális csörgő visszhangot a szobából pár négyzetméter jól elhelyezett hangcsillapítóval. Az új rész ígérem jobb lesz, már csak a nádhával kellene valabit kedenem...
satee76: Kaptad, erre volt pénz, vagy nem értettél hozzá és lehúztak? Mert hogy ilyet szándékosan senki sem választott az tuti.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Yutani
#111322
üzenetére
Igen, ez már egy másik korszak. A végén ők is elkottázták magukat. Talán a 90-es évek kb. közepe lehetett amikor a szoftveres megoldások egyre nagyobb nyomást helyeztek rájuk? Vicces lenne egy szintijüket összekötni egy Atari ST-vel ami szintén rokon, mert azt is ex-C= mérnökök tervezték. Ha érdekel titeket sztori, akkor van hozzá linkem
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#111320
üzenetére
A Mirage vagy meg inkabb a VFX. Samplerekben hasznalta tobb ceg az ESP szeriat. PC vonalon meg a GUS es az SB kesobbi variansai is toluk eredeztetheto.
Gban: Ami akkoriban az iparban ment kavaras, ahhoz kepest a Brazil szappanoperak fekezett habzasuak. Mellesleg az us a celom, hogy terjesszem az igaz retro igejet
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Úgy néz ki ma törire kell beugrani helyettesítni
Igen, jól értetted a C64-et. Az Ensoniq-ot a C64-et tervező mérnökök alapították. Bár nem hang chipek gyártása volt az elsődleges céljuk, végül csak az készült el a saját új számítógépből. De legalább így megvalósult Bob Yannes vágya aki a SID-nél belefutott pár limitációba, de végül olyan chipet tervezhetett amit tömegesen használtak szintetizátorokban. Még egy érdekesség, hogy az egyik korai partnerük az Apple volt, Steve Wozniakék a IIGS tervezésénél tőlük vették a hang chipet.
Ha valaki olyan olvasná, akivel pénteken megbeszéltem a project munka javítást: Ne feledje elküldeni legkésőbb csütörtökig, hogy ki tudjam javítani a jegyét!
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Amit írni akartam annak pont az volt a lényege, hogy "Nem cikkeztek a Népszavában"
Nem írtak populista hypeolós baromságokat. Leírták, hogy igen, a gépek egyre jobbak lesznek ezen a téren, de az ember-ember küzdelmek azok amikre kíváncsiak az emberek. Már aki sakkot néz.
Most meg tolják ezeket a baromságokat, hogy nem kellenek majd programozók, művészek stb. kiváltja mind az AI. Ha sokat mondják, akkor az emberek jó része elhiszi. Még jobb gimiből is csak a fiatalok töredéke jelentkezik mérnöki pályára.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Így van, ezért szoktam azt mondani a kollégáknak, hogy "No revolution, just evolution." Szépen, fokozatosan jöttek az új dolgok, az LLM-nek is megvoltak az előzményei. Voltak újabb programok, meg cikkek a szaksajtóban, hogy miként működik és mit lehet még kihozni a dologból. Nem cikkeztek a Népszavában, hogy "Az összes sakkozó fölöslegessé vált! Minden sakk szakkörön mostatnól a Deep Blue üzemeltetését fogják mostantól oktatni!!!"
Me topic: Belenyúltam! Támadnak a neológok! Az ajtót kiékeltem egy TOS 1.02 ROM-mal és már készülök a kickstartok bevetésére.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#111275
üzenetére
90-es években már valódi célokra is használták. Volt szerencsém hallani projectről amit azóta már feloldottak a titkosítás alól és ugrófrekvenciás rádiózást fejtettek vissza a segítségével. Van egy olyan érzésem, hogy ami itthon ekkor jelent meg korábban a vasfüggöny másik oldalán már jelen volt bőven a 80-as években. Sőt biztos, mert előfeldolgozást végeztek a KH műholdak képein a felderítésnél.
De ha csak az egységsugarú szövegfelismerőket nézzük, akkor azok is már 30 éve megvoltak. A Recognita fejlesztése valamikor a 80-as évek közepén indult. A 90-es évek elején már neurális hálót használt. Rohan az idő...
Várom a következőt.
Agile, devops, konténerek, felhő...https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#111267
üzenetére
NT4: Használtál Win 3.1-et? NT 3.5-öt? Na ugye, hogy milyen jó és stabil rendszer?
Win2k: Szép, jó, ment rajta a játék is, csak kicsivel kért többet, de az 1GHz-es P3 már elég volt alá.
XP: SP2 előtt felejtős, de SP3-tól már érdemes volt váltani rá.
Vista: Jó kísérleti rendszer volt, de Win 7-ig nem volt értelme váltani.A megbotránkoztató az amikor valaki szereti a Win Me-t.
Pikari: AI és húsz év? Adj hozzá még. 90-es évek első felében már írtak róla az Új Alaplapban. De már korábban is volt a Mikro Magazinban is. 80-as évek amerikai folyóirataiban már nem csak néha, hanem rendszeresen szerepelt. Csak akkor reálisan látták, nem csináltak mindenből "trendi hype"-ot.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Ezt XP-vel? Szerencsétlen Win 98 alatt sem volt egy sebességbajnok. OK, olcsó volt, kb. ezzel el is mondtam minden előnyét. Olyan érdekesség, mint a Crusoe proci. Nem rossz, de nem is jó. Talán nem véletlenül nem vették sokan. Az elmondottak miatt viszont egy PC-s gyűjteményben szép helyet kaphat.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#111189
üzenetére
OK, simán be kell húzni a drive-ra. Ha frankón fel van rakva a WHD, akkor duppla kattra indul.
FS-UAE-ben beállítottam egy share könyvtárat. ODa raktam a kicsomagolt WHD cuccost. Valamiért szeretik az lha-t, azokat csoamgoltam ki oda.
Itt látható a shar tartalma. Pár mod, és azon belül a WHD-ban kicsomagolt lha játék/demo
Ezt másoltam át a CF-e. Ez itt a Demos/S könyvtárat jelenti, azután már ott a state of the art demo.
A könyvtárban a demó ikonjára kattintva tölta a WHD és indul a program.Ennyire egyszerű
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#111173
üzenetére
Pontosan mit telptettél? Adtál hozzá launcher appot? Vagy csak úgy simán akarod indítani? Én annyit sozktam ,hogy van egy partíció és oda másolom fel könyvtárakba. iGame.mel meg kell frissíteni és már megy is.
DarthSun: Áhh a neológok.
Hova raktam a szögeket? 
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#111082
üzenetére
Lehet egy pseudo sztereo áramkörrel járnál a legjobban, ha játékhoz keresed. Demo és hang lejátszáshoz keress valami dual SID-et.
vrob: Nem volt rossz a Covox a PC csipogóhoz viszonyítva. Persze elég CPU igényes volt, de mod lejátszókkal egész jó eredményt lehetett elérni gyors géppel. Játéknál vagy még gyorsabb gép, vagy minőség csökkentés volt az út. De a gyengébb minőség a jitterrel (sampling idő ingadozása) is jobb volt, mint a csipogó.
partizanka: Nem volt elterjedt, mert a 133-nál nem volt sokkal gyorsabb és a 133 is ment annyit tuningolva. 166, 200 gyakoribb volt. De azért ritkának nem mondanám, nekem is van, pedig nem gyűjtök PC-s cuccokat.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#111016
üzenetére
Pont ez az, hogy nem dobták ki kompletten és főként nem nulláról kezdték. Nem csak az operációs rendszert vitték tovább, hanem sokáig a visszafelé kompatibilitást is. OSX átlapolódott, az új alatt pedig megoldották a résgi szoftverek futtatását rosettával. Az értéket a szoftver képviseli már régóta. Pont ezért tudtak túlélni. System 68k-PowerPC majd OSX PowerPC-Intel-ARM.
PC-nél is az MS-DOS szabad terjesztése volt az egyik kulcs az IBM kompatibiliseknél. Az Intel bejelentette 2017-ben bejelentette a támogatás megszűnését 2020-ban. A gyártóknak így nincs sok választásuk. Lassabb az átmenet, ennek két oka van. Az x86 platform fejlődése hosszú évek óta stagnál. Emellett nem egy vezetésnek, cégnek kell átállnia, hanem tucatnyinak, már ha csak a meghatározóakat nézzük.
Hardveres analógia, hogy elhagytunk már pár busz rendszert, mégis ugyananak a platformnak tekintjük. Mint dédapám baltája aminek 8x cseréltem a nyelét, 3x a fejét, de még mindig dédapám baltája
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#111012
üzenetére
Csak éppen a 2% nem a vas miatt volt, hanem az akkor már 16 éves System miatt. A Power procikon alapuló platformot folyamatosan frissítve még hosszú évekig használták, az csak a G5-nél fulladt ki. A 2%-ról történő visszakapaszkodást az új oprendszer hozta ami erősen fókuszált a multimédiára. A következő nagy ugrást a jó ütemmel végzett jó teljesítmény/fogyasztással rendelkező Core-ra váltás hozta. Minden váltásnál megoldották a visszafelé kompatibilitást és támogatták azt hosszú évekig.
Az IBM PC és amit ma PC-nek mondana egyetlen közös tulajdonsággal rendelkezik, ami a legfőbb OS szállító cég neve. A CPU még csak-csak kompatibilis, de már régóta csak belső emulációval futtatja a régi 16 bites kódot. Platform szinten a CSM kivezetésével már nem tudsz rajtuk elindítani régebbi OS-t. CSM-mel is csak részleges emulációval (DarthSun jól leírta, hogy milyen "driverek" oldják ezt meg) tudod ezt megoldani, még ha a processzor ismeri is az utasításokat.
Szóval akkor most vagy mind a két platform halott, vagy csak átalakultak, hozzá idomultak az új elvárásokhoz.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Így biza: 3 váltás 4 platform, ha csak a Mac-et nézzük: 68k, PowerPC, x86, ARM. Ha akarjuk mellé csapható a 8 bit -> Mac váltás is. Volt több gyengébb időszakuk, de most köszönik szépen és jól megvannak.
Ugyanakkor PC vonalon három OS váltás volt. Bár az XP-Vista átállás elég láthatatlanra sikeredett.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110998
üzenetére
Azért nem állja meg, mert a multimédiára legjobban fókuszáló és fejlesztő cég az Apple volt. Ők éltek túl, mert érdemileg, erőltetetten fejlesztettek ellentétben a Commodore-Atari párossal szemben. Az utolsó pillanatban kiküszködött A1200 és Falcon számomra nem fejlesztés, hanem csak a fuldokló utolsó kapálódzása.
Megint a hazai erősen torzított piacból vonsz le következtetést. Az, hogy itthon a 90-es évek elején simán lehetett venni XT-t Herculessel és ezt tudtuk kifizetni, az nem jelenti azt, hogy ez volt a nagyvilágban. Az érvelésed alapján az EGA sem kellett volna, mert fölösleges volt a 640x350 16 színnel. Pedig elég sok munkát öltek bele, hogy rendesen túlmérnököljék.
A CGA-t kimondottan az otthoni felhasználóknak szánta az IBM, irodába az MDA-t. Az MDA, jó billentyű párost alkotott, a CP/M masinákon már bizonyított korábban. Ez logikus is, mert a CGA kijelzőjére sok dolgot lehet mondani, csak azt nem, hogy szép éles képe lett volna. Azt viszont tudjuk, hogy a televízió videójelével (USA természetesen, szóval NTSC szabványról van szó) kompatibilis volt, hogy SOHO felhasználók akár TV-re is köthessék a gépet. Ahogy azt is, hogy egy darab 74S670 4x4 bites regiszter kellett volna a hatalmas fejlesztéshez, hogy a tudása elérje a konkurencia átlagát. A nagy kérdés az, hogy ha az egyik fejlesztői csapatuk ezt az olcsó PCJr-be belerakta, akkor onnan miért nem került át az IBM-nél a másik csapathoz a változtatás? Érdekes, hogy a klóngyártók viszont átvették ezt a fejlesztést. Sajnos azonban kis változtatással, nehogy kompatibilis maradjon az egész.
A CGA palettára viszont olvastam egy jó teóriát, hogy miért lett ocsmány. Mind a kettő szett kihozható az IRG változtatásával úgy, hogy a B az fix. Az egyiknál 0, a másiknál 1. Mivel a kék szerepel a luma jelben a legalacsonyabb súllyal, ezért fekete-fehér TV-n így különböztethetők meg leginkább a szürke árnyalatok. Ez teljesen logikus és ami binárisan kijön az általában egy digittel foglalkozó mérnök fejéből pattant ki. Csak azt nem értem, hogy a ritka TV-s felhasználók miatt miért büntették a többi user-t és rakták rá azt a 20 centes IC-t?
Az első multimédiás cuccok PC-n 320x200-at sem érték el Win 3.1 alatt. Amit a PC 93-ban nyújtani tudott, azt a Mac megugrotta 88-ban. Az elterjedt Amigák (A500, A600) meg sose, mert ugyan volt RTG, meg minden csoda, de a példányszám annyira alacsony volt, hogy említésre sem méltó. mielőtt egy hívő megtalál: igen, létezett, de érdemes megnézni az eladási arányokat: [link]
szerk: Kép nézegetéshez már a 640x486 256 jól választott színnel is megfelelt, ha maga a paletta elég nagy volt. A gif is csak 256-os palettát támogatott, talán nem véletlenül. Az Amigánál még a felbontás volt kevés, illetve interlaced módban már azt is közelítette alulról, már ha nem folyt ki az ember szeme tőle.
DarthSun: Így van, már 86-ban túlszárnyalták. Azt hitték, hogy diktálják a piacot, így az Intel mást segített az első 386-os gép elkészítésében. Aztán jött a PS/2 fiaskó...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110995
üzenetére
Ezt cáfolja az EGA és a PCJr is:
- Ha nem kellett az irodába, akkor mégis miért hoztak 64 színű palettát és választható színeket? Ráadásul az EGA tényleg kényszeredett és drága fejlesztés volt, nem csoda, hogy ritka maradt, míg az utód VGA gyorsan elterjedt.
- A PCJr meg a komplexitást kérőjelezi meg, mert ott valójában minimális befektetéssel és olcsón ugrották meg ezt a fejlesztést. Az XT-be laza mozdulattal átvehették volna, ha akarják. Nem a + RAM, két regiszter és pár sor BIOS rutin volt az akadály, hanem a management.Valójában ez az állításod sem állja meg a helyét. Multimédiás képességek terén az 1987 elején legfejlettebb gép leszármazottai mai is velünk vannak. Ez a cég kimondottan fókuszált a multimédiás tudásra, azon belül is főként a grafikára, majd később a video feldolgozásra... A 21 hónapig regnáló Amiga legyőzője ilyen paraméterekkel rendelkezett:
- Gyors processzor (68020 @16MHz)
- jó grafika (true color palettából 256 szín 640x480 felbontás mellett)
- sztereó hang triótA PC-t a sok gyártó versenye vitte sikerre. Ha valaki kitalált valamit, akkor azt rekord sebességgel igyekeztek lemásolni. Emellett a kíméletlen árverseny "segített" elérhetővé tenni a klónokat. Az olcsó és gyors 386-os procik, távolkeleti tömeggyártás és olcsó árak kb. 92 körül ütötték be az utolsó szöget az Atari és Amiga koporsójába. Mondjuk ezeket a koporsókat a saját managementjeik ácsolták, mert mindent csináltak, csak kényszeredett fejlesztést nem. Egész pontosan ennek az második fele, a fejlesztés hiányzott.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110986
üzenetére
Az egészben az a legfurcsább, hogy a másik csoport közben megcsinálta. A PCJr-re elvileg már 82-ben elkezdték a játékokat fejleszteni, tehát már megvolt a specifikáció mielőtt az XT-t piacra dobták. A PCJr protók 83 novemberében már készen voltak, tehát kb. fél évvel az XT után már másik ágon működött. Több teóriám is van, hogy miért nem vették át, de arra lennék kíváncsi, hogy szerinted/szerintetek miért történhetett így?
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110984
üzenetére
Ez van a rendezési tervben. Idén tuti nem ér ide, de ami késik, az nem múlik. Ha bővíteni szeretnék, akkor már most így kellene kiépíteni.
De legyen egy kis retró téma is: Vajon az IBM-nél miért nem hagyták, hogy a userek válasszák ki a CGA-nál a 4 színt a palettából 320x200-as felbontásnál? Az XT-nél ezt is megoldhatták volna és ha duplázták volna a RAM-ot, akkor mind a 16 színt lehetett volna használni. Miért hagyták ki ezt a ziccert 1.5 évvel később?
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110981
üzenetére
Nagyobb mennyiségnél pedig ott a földnedves beton kiszállítás. Csak akkor van baj amikor 40 fokban a megbeszélt 6:30 helyett kihozzák délután 1-kor. Napon roham tempóban belapátolni mielőtt megköt nem a legjobb móka. Most meg azt mondják, hogy átállunk földkábelre és amiatt fel kellene bontanom az egészet. Na persze....
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Ez elég /verz. Megerőszakolják a 286 buszt és visszakényszerítik a 8 bites latchelt borzalomra. A cache is sima, tucat statik RAM-ból van
Telinyomták GAL-lal. Arghh... Azt nem mondanám rá, hogy jó, de le a kalappal az előtt aki ezt így összetákolta. 
A 6x gyorsulás max. olyan progiknál jöhetett elő amik befértek a cache-be, mert ahogy a régi bus-hoz kellett nyúlni, ami már a 8088-at is erősen visszafogta, máris tű fokán kellett az elefántot átszuszakolni. Konklúzió: a tervezőnél már csak az lehetett ügyesebb aki ezt megfelelő összegért rá tudta melegíteni a vásárlókra.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110827
üzenetére
A többi rész arra van, hogy lehessen variálni. Hogy ez miért jó azt már ne tőlem kérdezd, lehet volt sok fölösleges foglalatuk. De építhettek volna sokkal kisebb alaplapot. 89 év végi a deszka, tehát még azt sem lehet mondani, hogy akkor készült volna amikor éppen RAM chip krízis volt. Arra tippelnék inkább, hogy ilyen gereblyés cucc volt. Amit éppen össze tudtak szedni az került bele és szinte mindennel ment:
Van a friss 1x1024k-ból? Nem gond, lehet 1M RAM benne
Van a 4x64 és 4x256-ból? Az utóbbiból 512 vagy kombinálva 640k is kijön
Az olcsó 1x256k-ból van sok maroknyi? 512, 768 vagy akár 1024 is kohozhatóAz utolsóból valami 1000Ft-ért vettem 10-et amikor kiszórták a LOMEX-ben. Már bánom, hogy nem hoztam el az egész dobozt.
Lehetne még EMS, de ahhoz kevés a chip a lapon, bár a leragasztott százlábú még felelhetne ezért, de nem vagyok annyira meggyőzve erről. Amit fel lehet ismerni az LS245 a data bus meghatjó lesz. A diptől jobbra a 68 végű az a típuszám alapján egy számláló vagy latch és ilyesmi refreshért vagy a waitstate-ért szokott felelni. A két gyors (S) 157-es fog felelni a chip selec előállításáért. Ez mind csak tapasztalati tipp, de ezek a lapok még nagyrészt úgy működnek, mint egy rendes 8 bites gép. (Tanári sysrq: Ha valaki nem érti amit írtam, de érdekli kicsit, akkor szóljon van anyag arról, hogy Z80-nál ez hogy van, ki is a CS és társai . Ugyanitt python dolgozat javításához türelem kerestetik.
)Tothg86: Használd a már akkor is létező mondást: Most jó, ne nyúlj hozzá
Használd egészséggel és számolj be, hogy mi megy a gépen kényelmesen. Fel kéne szerszámozni a kb. hasonló paraméterekkel megáldott PC10-et és egyszerűbb másra hallgatni, mint mindent végigtesztelni.[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110823
üzenetére
Csak ez nem úgy működik, hogy kitalálunk valami mennyiséget.
Figyelembe kell venni, hogy milyen IC-ket gyártottak akkoriban és azokból kell kijönnie. 9 socketnél 1 bit x XXXk szervezésű chipek vannak, ez tervezési alapvetés.
Például az alsó négy blokk esetén. 64, 128 és 256k-val lehet variálni. Megszámolva a lábakat máris látszik, hogy oda 1x256k megy és mindegyik ugyanolyan. 8x16384 nem mehet, mert annak több lába lenne, a 8 adat I/O miatt.
A felső bekarikázott blokk az valójában 3 részből áll. A lábszám árulkodik, hogy mi tartozik egybe. Itt is lehet jól következtetni:
- A felső 9 logikusan kiadja a 8bit + CRC-t és lábszámban mehet bele az 1x1024k
- Alatta a populált 4 chip 4x256k DRAM-ot tartalmaz. Egy pár 256 kB, tehát az a sor 512kB
- Az alsó populált 4 chip 4x 64k DRAM. Az előző alapján az a sor 128kB.https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Nem értem mit számoltok.
Ez egy olyan lap ahol több fajta IC-vel is lehet kapacitást építeni, de az egyik, vagy a másik lehet egyszerre a lapban. Az Alsó 4 sort feltöltve lesz CRC. Oda 9x 41256 megy, azok 1x256k szervezésűek. Tehát 1 sor az már 9x 256k -> 256k+CRC ! sorral megvan az 1024k.
Ami most bent van ott nem lesz CRC. Ahogy leírtam azok 4 bit szélesek, sehol nem láttam olyat, hogy 4 bites adatbusszal rendelkező IC-ből CRC-t hákoltak volna, teljesen életszerűtlen. Inkább ez a cheapo CRC nélküli 640k megoldás.
A felső 9 foglalatnál érdemes megnézni a lábak számát. Most csak tippelek, de 18 DIL tokban van 1x1024k szervezésű RAM. 9 darab ebből kiadja az 1024kB+CRC-t. Nagyon másnak nincs értelme, mert 9 IC-vel csak 1xYYYkbit szervezéssel lehet kihozni értelmes dolgot, szélesebbnél az extra max valami meghajtó TTL lehetne. Amin még gondolkoztam, hogy meghajtó+ 8 darab 4x valamekkora mennyiség, de a lábszámok mellett nem jön ki semmi értelmes.
Tothg86: Nincs CRC IC a lapon, ha elindul az egyik állásban, akkor "Jól van az úgy!" Ha mégsem, akkor cserél RAM IC-t. A felső 9-be 511000-et raknék, ezek darabja 2.5$-volt amikor utoljára vettem. Postával olyan 30 dodó körül megúszhatod. De ha megy, stabil a gép és elég a 640k, akkor miért variálnál.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Tothg86
#110809
üzenetére
OK, amit találtam az alapján egy dolog nincs jól beállítva. A lapon van 4 darab 4x256k és 4 darab 4x64 chip. Ez összesen ha jól számolom 512+128=640k. Ehhez az SW1/3 és 4 is off-ban kellene, hogy legyen. Csak hasonló lapot találtam, ott még egy jumper van a V20-hoz és egy másik a parity-hez. De ezen nincsen csak 1 jumper a tápcsati mellett. A SW állítás után még azt megpróbálhatnád, de ez csak tipp. A V20 amúgy jó cucc, pl. akkor ha ZIP-et szeretnél használni.
https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110754
üzenetére
Chip-em van pár évadnyi. Sajnos 94 környékén erősen megritkult bennük a hardver hirdetések mennyiségek, mert olyan sebességgel haladt előre az ipar, hogy mire kiadták már midnen olcsóbb volt.
CX-et előre is köszönöm, érdekes lesz, van egy SX2 66-os AMD, azzal össze tudom ereszteni.
jokeph: Nem lenne ezért kár? Egyszerűbb is bőven elég ahhoz, hogy be tudjak dugni egeret, programozót, digi szkópot, analizátort, EPROM égetőt meg mifenét egyszerre. Ja meg a szokásos 2 floppy, kártyaolvasó DVD író.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110751
üzenetére
Bármire. Nem szépségversenyre kell, hanem egy teszthez, azután vissza is szolgáltatom. Belekezdtem a 16 bites gépekről egy videóba. Jó hosszú lett és a folytatást most akarom ketté tépni, mert csak ömlik az anyag. Elsőre top gépeket kezdtem összerakni, de rájöttem, hogy nekem a 90-es évek eleje messze nem erről, hanem az akkori "Celeron" szerű cuccokról szólt.
Szóval a szünetben szeretnék arról az időszakról beszélni ami az itthoni DOS korszak legszebb része volt szerintem. 286 vége, de még inkább 386SX-386DX40-486DLC-486 másolatok, DX4-ig bezárólag. Na itt hiányzik a 486 másolat részlegből az olcsó CX DX2. Ehhez kerestem az árlistákat is
https://frescho.hu
-
#110745
frescho
addikt
MasterDeeJay
#110739
frescho
addikt
válasz
MasterDeeJay
#110739
üzenetére
Egy ilyen sok előlapi meghajtós házat én is bevállalnék.
Ez most nem ajánlat, inkább kérés, hogy segítsetek keresni, mert nem nagyon találok. Igaziból nem is a kinézet amit keresgélek most, hanem amiben elfér a 3 meghajtó, kártya olvasó, extra USB hub és még egy vezérlő panel. 2x 3.5 és 4x 5.25 pont tuti lenne, de 3-3 is már előrébb vinne a mostaninál. Ja és egy Cyrix származék DX2 is a vadászati listán van, ha láttok valahol szóljatok.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
KROK640
#110678
üzenetére
Üzletileg működött volna. Ha megnézed más cég is ezt csinálta. A Spectrum első körben 16/48k-val jött egy prüntyögővel. Aztán kapott
rendesjobb keyboardot, majd 128k RAM-ot, több csatornás hangkeltőt, végül beépített floppy-t is. Szépen lépésenként. A már meglévő szoftverek miatt nem volt gond azzal, hogy mit fognak rajta használni az emberek és az új dolgok hasznosak voltak. De a PC is így fejlődött. A CGA-EGA-VGA lépéseknél voltak kis inkompatibilitások, de az a pár % nem okozott törést. Miközben egyre jobb lett a gép.https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
KROK640
#110671
üzenetére
Pont ezaz, hogy csak C64-gyel felülről kompatibilis mód lett volna, a másik kettőt ejtve egyszerűbb, olcsóbb lehetett volna a C128. Azt mondjuk nem értem, hogy a BASIC miért van neked becsípődve. A programok töredéke íródott benne. Meg aztán ha lett volna egy jobb basic, akkor az a kezdőknek csak jó lett volna vagy nem?
Pikari: Igen, erről beszélek, hogy sokkal jobban is ki lehetett volna használni a ráfordított időt, áramköröket.
envagyok: Réskitöltő modellnek szánták, nem utakat kerestek. Elég jó visszaemlékezések vannak. Az A500 már rendes számítógép lett, ott más dolgokat követtek el. Igen, egy rendesen turbózott C64-et kellett volna csinálni. Ahogy írod mindenből annyit kellett volna előrelépni, hogy az már egy új szintet jelentsen, a fölösleges sose használt módok helyett.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
KROK640
#110662
üzenetére
Félreértetted, a CP/M leszármazottjáról írtam, hogy kezeli a könyvtárakat. A C128 CP/M-mel elég lassú gépnek számít. De ezt is tudta, ki lehetett pipálni.
Igen, én arról beszélek, hog mondjuk 95%-kos kompatibilitásért cserébe lett volna egy 2x gyorsabb gép. Az Apple is kb. ezt az utat járta, nem tartotta a 100%-os kompatibilitást, de könnyen meg lehetett javítani 1-1 programot, ha nem jól működött. A BASIC 7-nél még ennyit sem tartottak. A HW-es kompatibilitás is felejtős volt C128 módban. Így nem is állt neki senki portolni egy olyan gépre fejleszteni ami ötödét se tette ki a C64 eladásainak. Ha nagyrészt egyeztek volna, akkor könnyen lehetett volna C64 és C128 progit is fejleszteni.
Minek vette volna bárki amikor úgyis C64 módban ment? Nyugatabbra tőlünk azért eladtak pár milliót belőle, pedig a C64-hez képest rövidebb ideig forgalmazták.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Amióta van XT-IDE nincs sok értelme. Már gondolkoztam egy mikrokontroller alapú cuccon ami USB vagy SD kártyát használ. De ugye létezik ami már mindent is megold, még hangkártyát is emulál.
KROK640: CP/M egy másik oprendszer volt 8080, majd Z80 alapon. Az MS-DOS is ennek a klónjaként indult. Annak néhány előnyét nem vette át az 1.0, de a hátrányát legalább igen. Aztán a 2.0-ra már képes volt könyvtárakat kezelni, de a multi user kezelés már nem jött vissza.
A 1571 jó drive lett volna, csak az előnyét nem lehetett C64 módban kihasználni, ami egyértelmű pazarlás.
Basic 7-re úgyis elvétve volt program, nem nagyon hiányzott volna. Az erősebb C64 meg apránként leválthatta volna a régit. PC-nél, Apple-nél sem volt ezzel gond, szépen vásárolhattak az emberek gyorsabb vasat és a cég újabb évekig prosperálhatott. Az Amigánál hiába volt a kezükben egy csodálatos előremutató vas, ha azután évekig nem történt érdemi fejlesztés. Amit tegnap linkeltem összeszedtem, hogy házilag simán 50%-os sebesség növekedést lehetett hozni minimális hozzáértéssel. Ezt megléphették volna mondjuk 1-2 évvel az A500-kor.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Tothg86
#110643
üzenetére
8 bites MFM vezérlőt keress, kell a rajta lévő ROM. Az XT-IDE megy, de csak akkor, ha a 8086-ra fordított ROM tartalmat égették be.
FoxiestFox: Igen, az IBM elindított, katalizált egy folyamatot. Én csak arra akarok rámutatni, hogy az eredeti IBM Personal Computer, majd az XT és az AT sem volt egy forradalmi dolog. Ami a nagy lökés volt az a nyíltság és a jó doksi, ami visszás módon visszaütött az IBM-re.
fejlesztős témához: Ma is vannak nagyon ügyes, okos fejlesztők, csak arányaiban kevesebben. Most az igény a gyors lapátolás felé ment el. A 8 bites érában viszont bitfaragókra volt szükség, őket nem szabad lebecsülni. A 16 bitesekkel meg jött egy adag olyan ember aki C-ben alkotott és már egész modern szemléletű kódot, rendszereket volt képes összerakni. Pár példa: Amiga Os fejlesztés, vagy az Atari-DR közös Monterey team, Apple esetében a rosetta megalkotása és összefaragása a már meglévő System-mel... A legtöbb cég a vezetés miatt fuccsolt be, a linkelt Compaq videó többek között ezért is tanulságos.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110631
üzenetére
A 68010 a 68000 ráncfelvarrása. kb. 10-15% sebességkülönbség van a kettő között. De annyira hasonlóak, hogy 1:1-ben cserélhető a foglalatban a kettő. Nem google, hanem saját mérés és tapasztalat alapján írok a Motorola procikról. (szerk: megtaláltam ) Sokan szeretik őket sztárolni, de az igazság az, hogy bár architektúrálisan jobbak voltak, a Motorola fokozatosan lemaradt. A 68020 amúgy annyira átmeneti volt, hogy a megjelenésétől számítva sokkal lassabban jöttek ki vele a gépek, mint a 68030-cal. Az utóbbiak kevesebb, mint egy évvel később követték a 20-szal szerelt gépeket. Ja és azonos órajelen 50%-kal voltak gyorsabbak. Csak sajnos az órajel maradt a 16-20Mhz-es tartományban még egy évig. Talán egy Sparc vagy PA proci elég gyors lehetett volna. Talán, de annak meg az ára nem volt vicces és ha jól emlékszem azok is a 68030-cal voltak kb. kortársak.
Amit leírsz, az érdekes módon illik az Amigára.
Szóval fejlesztőik voltak (vettek kilóra az Amigával/Amigához) és nem egy elég penge volt közöttük. Ha sorba kellene állítani 85-ben az elérhető OS-ket, akkor a Unix-ok mögé raknám az AmigaOS-t. Moduláris volt, a hardveres cuccokat képes volt detektálni (OK, ez lényegében az A2000 Zorrojával jött rendesen össze) volt GUI, multitask, C-ben írták, tehát elvileg portolható volt stb. Aztán úgy 87-ig még mentek előre és onnan a managementnél teljesen elgurult a gyógyszer. 
68000-át még csak-csak tudtak volna gyártani, de nem költöttek a MOS-ra. Ez rendszeresen okozott gondot, például a TOI-hoz készült chipeknél, vagy az Amiga továbbfejlesztése közben, esetleg a C65-tel kapcsolatban. De most nem citálom elő az összeset, pedig akad még elég sok. Ha még nem említettem volna a szar vezetői döntéseket, akkor most szeretném megemlíteni, mert a beruházásokról sem a mérnökök, fejlesztők döntöttek.
A C128-as összefércelt Frankenstein-ről a management/sales tehetett, a mérnök csak megcsinálta amit mondtak neki. Mondjuk be is dobhatta volna őket a napba, de akkor nem kapott volna fizetést. A TED-ről is, mert a vezetők annak az eredeti koncepcióját teljesen félrevitték. Aztán 87-ben 68000-val adták ki a felső kategóriába szánt A2000-et, ahogy a Mac II is már azzal jött. Mindezt úgy, hogy megvolt a kész proto 68020-szal. Szinte készen volt a ranger chipset is, de azt sem használták fel. Mondtam már, hogy 87-től indult az ámokfutás?
De ezt ne kever össze a technikai lehetőségekkel. Úgy 88-89-ig a technikai limitációk nem tették volna lehetővé a C64 emulációt. A C128, amiből kiindultunk pedig 85-ben már a piacon volt. Ami azért érthetetlen, mert ott volt a sokkal fejlettebb Amiga ugyanabban az évben. Majd két évvel később a C= management talált egy vicces pirulát és
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110629
üzenetére
Aha, létezett. Macrepot, gardent és társait elég jól ismerem és az, hogy 68k-n fut nem jelenti azt, hogy tényleg megy. Csak annyit, hogy a kód azzal kompatibilis, de lehet, hogy 68030 vagy 68040 kell neki.
A 68020-at a 87-es A2000-hez már akár tudták volna használni. Egészen pontosan elkészült a proto kártya, de a management lehúzta. A korábbi használattal lett volna egy apró gond, mert a létezés és az, hogy tudják-e szállítani nem ugyanazt jelenti. Az IBM is többek között ezen ok miatt választotta a 68k-val szemben a 8088-at. A Motorola ugyanis nem tudott mennyiséget szállítani a release date után, nem volt second source... Pedig ugye a sima 68k 1979-es és a PC-hez 80-ban kerestek procit.
A sebességet se felejtsük el. Egyrészt az órajellel voltak gondok, a 16Mhz nem lett volna elég. A Mac II véletlenül pont ilyen procival jött ki 87-ben, mentek volna feljebb sebességben, de ezt tudták nekik szállítani a Motorolától. Másrészt a 68030-as széria volt a 386-tal nagyjából party-ban. A 68020 inkább a 286-os gépek sebességét szorongatta. Nem véletlenül szoktam az A1200-as processzorát is kritizálni. 92-ben egy 14Mhz-es 68EC020-as gépet kiadni?!?
Az árat boncolgathatjuk, a C64 komplett chipsetét annyiért állította a saját gyárában elő a C= amennyiért egyetlen ilyen proci nagy tételes ára lett volna. Akkor mi lett volna nekik az üzlet az egészben?
A speciális IC-s felvetés azért jó, mert a Mac II a PC-hez hasonló, buta módon közelítette meg a feladatot. Annyival voltak okosabbak, hogy a glue-t berakták 1-2 LSI IC-be. Nagyon sokáig még a Mac II-es gépekben nem használtak semmilyen gyorsítót. Az Apple-nél sem lettek volna hülyék egy szoftveres emu helyett fizikai kártyát csinálni, ha meg tudták volna oldani a dolgot. Az LC gépekhez is jött még IIe kártya, pedig azok 91-ben már minimum 68030, de később 68LC040 procikkal bírtak. Az utóbbiak 486SX szinten voltak. Rájuk nem mondhatod, hogy nem voltak jó fejlesztőik, mert nem sokkal később már rosettáztak.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110627
üzenetére
286-os utasításkészletre írta a programozó, de attól kell alá egy 486. Én Pentiumon kiszúrtam hibákat. De tegyük fel, hogy valaki szuperül optimalizálja és egy 486-33 elég alá. 85-ben bármilyen programozót ültettél volna rá nem ment volna az akkori, de még a 86, 87, sőt 88-ban elérhető vasakon sem. 89-ig nem létezett pl. SoundBlaster, hogy legyen hozzá hang. 486 CPU sem. Az árakról pedig még nem is beszéltünk
Ezek sajnos olyan korlátok amiken nem tudott volna segíteni semmilyen programozó.Amit lehetett volna csinálni az egy C64 card, ahogy Apple II card is készült a Macintosh gépekhez. Ez egy részleges gép aminek a billentyűzet-megjelenítő-storage megoldását a host nyújtotta. Csak a PC ott is limitált volna, EGA alatt nem lett volna képes értelmezhető képet megjeleníteni. Az ugye 1985-ben jelent meg, tehát mondjuk 86-ra piacra is lehetett volna dobni a cuccost. A nagy kérdés, hogy a horror drága PC-n ki akart volna 1-200 dolláros C64-et emulálni?
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110625
üzenetére
Kiegészíteném amit írtam:
133-as Pentiumon amúgy már elment a C64 emu, de a hanggal még néha-néha voltak gondok.
A gondok mindig demóknál jönnek elő amikor csúcson jár a SID/VIC és nagyon pontos időzítés kellene. Ha elolvasod amit linkeltél, akkor ott is csalt a programozó, nem tökéletes az emu. Egy WOR vagy Commandó esetén nem fog problémát okozni, de amikor a látvány/hang párosra figyelsz és nem a reakció köt le, akkor kiszúrod.Az emus ötlettel az a baj, hogyha megengedőek vagyunk és egy 486-ost veszünk alapul, akkor sem jön ki a matek. 1989-ben jött ki a DX 33, de még a 33-as 386 sem volt hamarabb a piacon. A C128 viszont 85-ös.
Ahol bevált az emulálás az a 68040-> PowerPC ugrás volt. PC-re lefordítva kb. egy közepes 486-ról váltottak egy PI szintre és az emuláción futó szoftver kb. 396-os sebességgel futott. Natívan mondva a rosetta sebessége egy 66Mhz-es Power-en kb. megfelel egy 68030-nak. Persze ez is nagyban függött a szoftvertől, mert a program lehet, hogy így futott, de a rendszer hívások már natívan. Mármint ez sem volt teljesen igaz, mert az első PPC kompatibilis System részben 68k kódot futtatott. Ez is egy érdekes téma és nagyon tanulságos, hogy az Almások hogyan másztak ki többször is a gödörből amibe estek.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110621
üzenetére
Nem, akkor még nem lehetett megoldani. Még egy 386-os sem tud emulálni egy C64-et, pedig az is már 86-ban jött ki. Még egy Pentium sem volt igazán elég hozzá, a Celeronoknál kezdett elfogadható lenni az emuláció minősége. 133-as Pentiumon amúgy már elment a C64 emu, de a hanggal még néha-néha voltak gondok.
Két működő megoldás létezett. Az egyik egy olyan proci használata ami utasításkészlet szinten kompatibilis volt és csak pár hardveres dolgot kellett szimulálni. A másik amikor elég gyors volt a gép és 2-3 olyan áramkört raktak be amit nem lehetett megoldani emulációval. Kb. úgy, mint a PC kártyák Amigába vagy CP/M kártya Apple II-höz.
A C= nem volt híján a programozóknak. A BASIC-et is továbbfejlesztették elég komolyan. Az Amiga OS-t is írták. Szóval nem ez lett volna az igazi szűk keresztmetszet. A baj az volt, hogy teljesen szétforgácsolták az erőforrásaikat és 1-1 projekten alig tucatnyi ember melózott. Ide tartozik az is, hogy az európai piacon vezető IBM klón gyártók voltak. A2000-ből kettőt is kifejlesztettek párhuzamosan...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
KROK640
#110618
üzenetére
Na hol is kezdjem a litániát. Szóval induljunk ki abból, hogy egy kitöltő modellt akartak csinálni. Mindezt akkor amikor már jött az Amiga. Ehhez képest bőven fektettek bele erőforrásokat és alkottak egy több részből összefércelt szörnyet. Amellett sem lehet elmenni, hogy a fejlesztés jelentős részét tette ki az, hogy teljesen C64 kompatibilis legyen. Ez nem volt az eredeti tervben, de a marketing már így hirdette, tehát nem volt mit tenni.
Szóval a fentiek határozták meg a gépet és a határidő. Ha elfelejtik a Z80-at, akkor a felszabaduló idő és erőforrásból sokkal jobb gépet lehetett volna kihozni. Értelme is lett volna, mert CP/M módban talán az egyik leglassabb gép és a miatta így-úgy tákolgatott 1571 helyett is lehetett volna jobb meghajtót tervezni. Azt az agymenést már ne is emlegessük, hogy két monitor kimenet van két különböző módhoz amik még csak nem is kompatibilisek egymással.
Mi lehetett volna értelmesebb fejlesztés? Lássuk sorban:
- Az eredeti VIC tudást lehetett volna kicsit bővíteni. Nem sokkal, csak mondjuk tudja egyszerre a 16 szín kezelését 2 helyett. De ha csak duplázták volna az egyes módokban elérhető színek számát már az is jó lett volna.
- A CPU ment 2MHz-en, C64 módban is engedélyezhetővé tehették volna. Dupla RAM sávszélességgel persze, hogy bírja. Ha lehet nagyot kívánni, akkor a WDC féle 65816-ot kértem volna még hozzá. De ez ugye tolta volna a megjelenést, 84-ben még csak fejlesztői példányok voltak elérhetők. Bár a MOS is gyárthatta volna, szóval lehet késést sem okozott volna.
- SID enyhe tuningolása, mondjuk egy szem 8 bites 8kHz D/A-val, vagy valami hasonlóval
- 128k maradhat, mert a memóriából sosem elég.
- Egy DMA vezérlő sem jött volna rosszul, de hívhatjuk blitternek vagy aminek akarjuk. Ezt sem kellett volna túltolni, hogy beférjen az időbe. Hang D/A, kép mozgatás és sok más munka megoldásához tök jó lett volna.
- Floppy meghajtó: 2 oldal és nagyobb kapacitás kezelés C64 módban is. PErsze a visszakapcsolás megoldható legyen, de ebben engedtem volna a kompatibilitáson a sebesség és kényelem miatt. Ha a TED szériához hasonló sebességű lett volna, akkor összetettük volna kezünk-lábunk.https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Ha több cég ráadásul ugyanazt az architektúrát használja, akkor még öldöklőbb a verseny. Sokkal hamarabb kibukik, ha meztelen a király.
Legalább 3x égette meg magát az Apple. A Motorola procik fejlesztése és később a Power is zsákutcába futott. Emellett ott volt a System leváltása, amit számolhatunk 1-nek, vagy 2-nek is, mert annyi failed project lett mielőtt megvették a NeXT-et.
Az Amigánál ráadásul nem csak technikai volt, hanem egyszerűen ami ott volt kéznél azt sem használták ki. Például Ranger chipset, natív 68020-as A2000, 68030 korábbi felhasználása, ECS késlekedése, A600, DD-s floppy eröltetése, A1200 késlekedése (az is 68020-szal próbálkozott a 386/486 PC-k korában)... A sor végtelen, annyira hülyén csinálták. Nagyok voltak, ezért is tudtak évekig döglődni a csőd előtt.
KROK640: C128-at ne bánd. Atom zsákutca, fölöslegesen bonyolítva. De legalább elmondhatják, hogy csináltak 3 procis gépet. Ráadásul 1-2 tucatnyi dolog volt ami használta a C128 extra üzemmódjait. Ha érdekel valakit, akkro erről is tudok litániát írni, hogy mikor és mit kottáztak el benne.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110588
üzenetére
A Compaq hamarabb adott ki hordozható PC-t, mint az IBM, majd az első 386-os gép is az övék volt. Az elején nagyon innovatívak voltak és később is jó gépeket gyártottak. Csak aztán sokat akart a szarka.
PC és szabvány? Ne viccelj, sokáig nem létezett szabvány, egészen az ATX, PCI vonalig csak másolás ment. Valaki kitalált valamit, aztán ráfogták, hogy szabvány. Már párszor javítottam itt is
A korai másolók egy részéből lett brand. Nélkülük nem lett volna fejlesztési és ár verseny, na meg inspiráció az olcsó klónok előtt. Az IBM PC ugyanúgy járt volna, mint a többi 16 bites. Egy cég fejlesztgeti ritkán, sok havonta kiadott kis lépésekben. Ezért írtam, hogy az IBM szerepét nem szabad túl magasra tenni, a legnagyobb hozzájárulásuk üzletileg buktát hozott nekik.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Most dobott egy gép egy videót a Compaq-ról. Egész jól elmondja a kritikát amit az IBM-mel kapcsolatban megfogalmaztam.
Meg persze azt is, hogy a vezető klón gyártó hogyan bukott el.https://frescho.hu
-
frescho
addikt
A sikerét elismerem. Bár itt is fontos megjegyezni, hogy nem az IBM lett végül sikeres, hanem az azt másoló cégek. 85-től egyre öldöklőbb harc dúlt közöttük ár, sebesség, méret, meg még sok téren. Ha egy cég hozott valami újat a gépekhez, akkor a másik hónapokon belül rákontrázott. Ezzel nem tudtak lépést tartani a többiek, az Apple tartott ki a legjobban, de a 68k széria kifulladásával és a Win megjelenésével az ő nyakuk körül is szorult a hurok.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110534
üzenetére
A saját bevallásuk szerint sem konzolt akartak alkotni. Az erősen marketing szagú oldalukat itt lehet elérni: [link]
Mondjuk kérdéses mennyire hihető, mert eleve bullshittel indítanak.
It was possible to buy a personal computer before 1981, but for anyone other than a devout hobbyist, there wasn’t much point. There just weren’t many applications to compel the average consumer, student or business executive to own one. That started to change in August 1981 with the introduction of the IBM 5150 Personal Computer.
Az a pár százezezer C= PET, még több TRS és sok-sok Apple II, na meg az összes többi csak dísznek, meg hobbistáknak való volt. Aha, persze... Mintha nem a Visicalc vette volna vállára például az Apple II-őt.
A CHM-es interjúk objektívebb képet festenek. Sajnos nem találom amiben a fejlesztés egyik vezetőjének az interjúját írják le. A lényege az volt, hogy lefelé akartak támadni, mert féltek, hogy a kis gépek fokozatosan elveszik az ügyfelek azon részét akik time sharing-et használtak, de elég lenne egy micro gép is a munkájukhoz. Jól látták, mert ez történt, csak ugye a saját, darabokból összefércelt PC-jük kelt életre, majd fordult ellenük.
szerk: Amit kerestem nem találtam meg, de ez is érdekes lesz. 81-ben a jövőbe próbálnak látni, többek között szerepel az IBM-es PC mögötti vezető is: [link]
De magáról a DOS-ról egy jó olvasni való: [link] Az érdekessége, hogy az x86 elsőséget elég hamar megkérdőjelezi. Ahogy az is jó kérdés, hogy DOS kompatibilis gép hamarabb létezett, mint az IBM PC?
Microsoft proposed licensing “86-DOS”, which had been written by Tim Paterson at Seattle Computer Products (SCP) for their 8086-based computer kit because the 16-bit version of CP/M was late.
A két idézet összevetése felveti a győztes általi történelem hamisítást.
Igen, a macskás videók. De már a korai nagygépekre is írtak játékokat, majd az éppen elkészült neten játszottak... Ez már csak ilyen
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Nem igazán. Csak a szokásos történelmi ferdítés miatt gondolod ezt így. Ha lehet ne hagyjuk, hogy a történelmet mindig a győztesek írják.
x86-os S100 busszal rendelkező gépet már a 80-as Byte számokban is hirdettek. Valamikor 79 végén jelenhettek meg az első ilyen masinák. Nem szabad elfelejteni, hogy akkor minden mikro számítógépet personal computernek hívtak. Csak aztán az IBM ezt igyekezett kisajátítani. Ahogy a GUI-t igyekeznek az almások a Jobs-Mac pároshoz akarják kötni.
Amit az IBM jól csinált azt sem jól csinálta. Mármint a fejlődés szempontjából jó volt, de saját maguk alá tettek vele. Pár dolog amiért őket illeti a taps:
- Mindent akkurátusan ledokumentáltak. A hardver akkor nem volt jogilag védett, azt bárki lemásolhatta. Gyakorlatilag kvázi szabványt alkottak, mert bár hivatalosan nem volt az, de közel a doksik minősége közel volt hozzá.
- Nem használtak semmi speciális áramkört, akkorra már primitívnek számított a felépítése. Ez a másolhatóságot segítette elő, mert bárki beszerezhetett minden áramkört. Most azt hagyjuk, hogy milyen későbbi problémákat okozott a 8 bites gépekhez tervezett áramkörök használata, mert cserébe olcsón volt a klónokhoz IC.
- A moduláris felépítés és az S100 busz másolásával a már meglévő cégek könnyen tudtak alkalmazkodni az új rendszerhez. Ezért is jelent meg hamar például a Hercules grafikus kártyája, az XT előtt HDD vezérlők stb. stb.
- A BIOS védett volt, de annak a működését, belépési pontjait is túl jól dokumentálták, így nagyban segítve a visszafejtést. Az első teljesen kompatibilis klónhoz ha jól emlékszek, akkor 9-10 hónap kellett, ami fele annak ami a PC-XT között eltelt. Az idő nagy része nem a hardverhez, hanem a BIOS újraalkotásához kellett.
- Azzal is tuti valaki szép bónuszt kapott, hogy az MS-sel nem kötöttek ki kizárólagos jogokat, így a klónokhoz is volt rögtön DOS. Az IBM-nek ez nagyon nem esett jól már egy évvel később.
- A CP/M másolat kiválasztása is sokat segített az első években. Bár sokkal modernebb megoldások is lettek volna, de a CP/M programok portolása nagyban megkönnyítette, hogy hamar legyenek programok DOS alá. Ráadásul pont üzleti programok, ahogy a CP/M-et is főként ilyen célokra használták. Több volt az előnye, mint a hátránya a döntésnek.
- A 8088 kiválasztása bár műszakilag nem volt a legjobb döntés. A 8086-ot az Intel csak átmeneti incrementális megoldásnak tekintette, de a nyakunkon ragadt. A pozitív oldalt nézve a korábbi 8080-ra és 8085-re készült programok áthozását ez is nagyban könnyítette. Szóval az előnyök itt is ellensúlyozták a hátrányokat.Tessék, felsoroltam sok jó döntésüket. Ha te lettél volna a főnökük, akkor 86-ban megdicsérted volna a csapatod? Ez volt az a pont amikor egy klón gyártó megelőzte őket a 386-os CPU felhasználásával.
cbmfan: Angolul és magyarul másként mondjuk, ahogy a Xenont is zenon-nak ejtik az angolok. A németeknél xion-nak mondják, a cseh HP gyárban viccelődtünk is vele, hogy ki hogy mondja.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Ennyi erővel a Commodore/Apple/TRS volt az origó, mert ők dobták piacra az első sorozatban gyártott Personal Computereket. Vagy nem is, mert az Altair adott ki először bárki által elérhető. Vagy mégsem, mert...
Szóval az IBM-re szükség volt, hogy meglökjék megint a hintát, de ha ők nem teszik, akkor lett volna más és sokan mások is lökdösték azt, nem csak ők.
Nem szeretem amikor 1-1 dolgot sztárolnak miközben mindenki másolt mindenkiről és jobban megnézve nem voltak evolúciós ugrások. Ami mégis annak néz ki, azt sem az vitte sikerre aki kitalálta, ezért másnak tulajdonítják.
CP/M -> DOS
Első Personal Computerek -> IBM PC -> PC klónok
Xerox GUI -> (Lisa->Macintosh) / WindowsPikari: A 900-as Athlon annak a szériának a végén volt, minimálisan volt tuningolható csak. Kb. mint amikor az 1000-es Cumine-t akarta húzni az ember és 10% után már csak esett-kelt a rendszer.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
#110483
frescho
addikt
MasterDeeJay
#110482
frescho
addikt
válasz
MasterDeeJay
#110482
üzenetére
Igen, a talpa árulkodott. Volt hasonlóm, egy P180 váltotta 2010-ben. Azóta tartom a régi házas vásárláshoz magam.
https://frescho.hu
-
#110481
frescho
addikt
MasterDeeJay
#110479
frescho
addikt
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110469
üzenetére
Az MSX technikai felépítésében jobb volt, mint az első PC. Pont a 80 karakteres kijelző és billentyűzet terén nem, ami az üzleti felhasználóknak számított.
Az IBM-nél amit jól csináltak az a corporate előírások mellékterméke volt. A hardveres alap az semmiben nem volt nagy szám, de hihetetlenül jól ledokumentálták. Szinte olyan szinten ahogy egy szabványt szoktak. Akkor a hardver nem volt levédhető, így a doksi alapján bárki lemásolhatta könnyedén. A szoftver oldalon is ugyanígy dokumentáltak és bár maga a kód védett volt szabadalmilag, de ugyanolyan funkciókat nyújtó BIOS-t bárki írhatott a doksi alapján. Ez volt amúgy általában az egyszerűbben, gyorsabban megugorható. Az oprendszerre (DOS) meg nem kizárólagos szerződést kötöttek, hogy olcsóbban hozzájussanak. Ez Gates okos húzása volt, ő tanult abból az üzletből amit Tramiellel kötött a BASIC-re, az IBM-nél meg valaki spórolt pár ezer dollárt...
A szuper ügyes IBM a lassú fejlesztéseivel 1986-ra egyértelműen elveszítette a PC piacon a vezető szerepét. '87-ben bepróbálkoztak az MCA-val, de a 9-ek bandája nem kért belőle.
arn: A fenti neked is szól. Az IBM nem alkotott igazán jó gépet, nem is ők vitték sikerre. Amikor sikerült végre több PC-t eladni, mint Commodore-t addigra már a klónok a Compaq vezetésével vették át a zászlót. Az igazi erő a sok klón egymás közötti harca volt, mert ezért indult hirtelen fejlődésnek a PC. Nem csak pár cég, hanem több tucatnyi harcolt egymással. Egymástól vettek át fejlesztést és rá voltak kényszerítve a gyors haladásra az élen. A többséget adó bolyban pedig kegyetlen árháború ment, így történhetett meg, hogy 4-5 év alatt (86-hoz képest értve) a PC-k ára akkorát zuhant. A 80-as évek végére már az Amiga/Atari szintjén volt. 90-es évekre meg már ár/érték tudásban is odaértek.
Miért a PC-vel történt ez meg? A szorgos hongkongi, meg tajvani gyártók másoltak volna mást is, de azok zárták a lehetőséget hardver, szotver és jogi oldalról. Vicces, de a C= gépeket pont a chipset miatt nem tudták másolni, mert azt maguknak gyártották és nem adták el senkinek. A PC-hez meg szabvány, elérhető áramkörök kelletek, tehát bárki tudott építeni egyet.
sidi: Mert az IBM-nél 85-ben is alkatrésztemetőként hozták ki a 286-ost. [link]
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#110466
üzenetére
Műszakilag elavult volt már amikor kijött az egész. Az MDA éles karateres képe semmivel nem volt jobb, mint egy Apple II vagy CP/M 80 karakteres kártya+monitor páros. Gyakorlatilag az irodai gépek specifikációját másolták össze szolgai módon és adták el IBM PC néven. A saját ötletek hiánya ott is látszik, hogy mivel a CP/M-nél standard módon nem volt, ezért az MDA-nál ők sem oldották meg a bitmap grafikát. A CGA és MDA továbbfejlesztése olcsón, gyorsan megoldható lett volna, ahogy van rá külsős példa. A Hercules cég MDA továbbfejlesztése kvázi szabvánnyá vált. Hiába jelent meg az XT előtt, egész egyszerűen az IBM belső tehetetlensége nem tette lehetővé, hogy átvegyenek mástól fejlesztést. Ebbe a corporate tempóba sikerrel bele is buktak.
sidi: Két baja is van az alkatrész temetőknek. Az egyik a hibaarány, a másik az ár. Pedig cégen belül le is tudták volna gyártani. Láthatóan akkor kezdett el leesni a PC-k ára jelentősen amikor pár cél IC-be integrálták a sok-sok TTL IC-t. Mondjuk ez alapján pontosítanom kell, mert nem PC, hanem IBM féle PC ekézésről van szó. A PC minden féle gépet jelentett, csak az IBM kisajátította. Na tessék, ezt is ellopták... Ráadásul pont a modularitás miatt lehetett volna részenként javítani, csoportoknak kiadni. Volt rá emberük, mert 150-en kezdték a fejlesztést, mégis a corporate az corporate...
Amit linkeltél azon pont ott van egy IC-be sűrítve a fél XT alaplap. Vesd össze ezzel, nekem ezzel van a bajom: [link]
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Pontosan, jól gondolod.
E heti PC ekézés:
A PC egy újabb "sikeres" fejlesztésével állunk szemben. 81-ben nem gondoltak merevlemezre, a 16 színű CGA-ból ordenáré két palettát lehetett használni 320x200-ban és létrehoztak egy alkatrész temetőt.
Ezért megalkották az XT-t. Erősebb táp, plus slot, bővíthetőbb memória lett, így már merevelemez támogatást kapott a gép. Persze ezt addigra mások már megoldották extra ROM-mal a vezérlő kártyán és a kis fogyasztású ST225-tel. CGA fejlesztést, jobb hangot, gyorsabb procit, esetleg egy LSI-be integrált nem lepedő méretű alaplapot már nem tudtak belesúvasztani a túl rövid 1.5 évbe. IBM corporate tempó. Szerintem az üzletkötők halálra röhögték magukat, hogy ezt el tudták adni új gépként.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Igen, az kell, simával nem fog menni a 8bit transfer.
CF esetleg tudhatja, de ezt csak kipróbálva lehet megtudni.
Igen, másként kezeli. XT: [link] vs. AT: [link]A legnagyobb különbség a 8 vs. 16 bites port. Ha 8086-ot használtak volna az IBM-nél, akkor nem lenne ez a gond. A 8088 is képes 16 bitet átvinni, de ilyenkor először az alsó, majd a felső 8 bites részt viszi át és a fogadó oldalnak kell összeállítania az eredeti 2x8 bites infót. Ha jobban érdekel előkeresem a timing diagramját a procinak, nemrég volt a kezeim között. IDE-nél a kártya csak egy primitív illesztő ami a felsőbb cím bitek alapján szól a HDD-nek, hogy meló van, ez az összerakás már annak a dolga.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
XT kompatibilis IDE vinyó kell. Ez a Seagate pl. tudja, de elírták, mert az X=XT mode
vrob: Peltierrel kísérleteztetek? Az volt még egy veszélyes szerkezet, ha a meleg oldal hűtése nem volt elegendő. Ha meg igen, akkor meg képes volt párásodni.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Az XT sztoiról jut eszmbe, hogy most pont erről irogatok. Ha nem lennék berekedve, akkor jobban haladnék, de tegnap pont erről beszélgettem a csővel. Az IBM PC nem tudott semmi újat felmutatni, a 8 bites gépek első generációját másolták egybe.
S100 és Apple II bővítések -> 8 bites ISA
Z80 -> 8088
CP/M -> DOSDe a felépítésére is igaz:
64kB RAM
8085-höz készült áramkörök (DMA, IRQ vezérlő)
BASIC
Sok-sok TTL IC, minden maradék katalógusokból, mintakapcsolásokból összerakva.A CGA-nál ott a 16 színből álló paletta és 2 ordenáré színekből összeválogatott beállítás közül lehet csak választani 320x200-ban. Egy filléres áramkörrel szabadon lehetett volna variálni, de addig nem jutottak el. Az MDA-nál is kihagyták a bitmap grafikát, a Hercules cég kártyája javította ezt a hibát.
Az XT-ig eltelt 1.5 év alatt nem jutottak el oda, hogy ezt korrigálják. Nem integrálták egybe a TTL IC-ket, nem bővítettek RAM-ot, hogy 16 színt tudjon rendesen a CGA stb. Mondjuk legalább az MS eljutott oda, hogy könyvtárakat kezeljen a DOS.
Az AT már igazi előrelépés volt, de az alkatrész pazarláson ott sem léptek túl. Az EGA paramétereiben már elfogadható volt, de műszakilag fölöslegesen elbonyolították. Az AT után megérkező DOS 3.0 is kezdett formát ölteni.
Nade akit érdekel majd meghallgatja, bő fél óra vágás előtt ez a rész. Majd mézes tea után folytatom este Jobs ekézésével. Ott is volt azért pár probléma, igaz kevesebb, mint a PC-nél.
A katalógus nagyon jó volt, a HE store-ban lehetett megvenni. Volt egy másik amiben az RT cikkeket listázták és kereshető volt. Arra ma is kíváncsi lennék, mert néha javításoknál nagyon jól tudna jönni. Gyorsabb lenne, mint előtúrni az évkönyvekből, újságokból.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
.-..-.
#110225
üzenetére
Elvileg működhetne, de a softwer szerintem nem tudná lekezelni. Meg ha mégis, akkor is a RAM mappelés/másolás radikálisan visszafogná még egy Tridenthez képest is a sebességet.
Az alkatrészkatalógus nekem is megvolt, rádióamatőr körökben "terjedt" Diákként lefogadhatónak gondoltuk, hogy nem fizettünk érte, de a klubban megvették a HE boltból. Ha jól rémlik még a lábkiosztást is meg tudta mutatni.
sidi: MFM vezérlő válogatja, van XT-hez olyan amin minden is rajta van, meg olyan is ami csak MFM vezérlő. A PC-be viszont minden külön van beszerelve, ami akkor probléma, ha az ember jobban bővíteni akarja, mert így 4 hely rögtön foglalt: I/O, CGA, HDD, FDD. Ezért is volt hozzá bővítő box, meg az XT-nél is emelték a slotok számát. Mondjuk egy RAM extender még így is belefér, csak a táp nyögi már a sok cuccot. Az XT tápját ezért kellett növelni. Kb. ezzel ki is merült amit 1.5 év altt kiizzadtak magukból az IBM-nél. Nem csoda, hogy nem ők győzték végül le a konkurenciát
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
.-..-.
#110218
üzenetére
Végre valaki aki a rendes retró vasat szereti
Egy Vortex 486SCL várja a feltámadást a 2000-ben. De előbb modernizációs programot kell végrehajtani, mert az MFM vinyó nem az igazi hozzá. Ezeknél mindig a megjelenítés volt a probléma, mondjuk a dobozos Amigánál mellé tudok rakni rendes VGA kártyát, mert ez bridge boardként viselkedik, de akkor meg két külön kimenete lesz az embernek.https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
Két tool. A RAM map-et checkit-ben néztem. A RAM dumpot pedig norton utility 8-ban lévő disk editorral.
A DOS programok is tettek azért, hogy érdemes legyen egy komolyabb darab után újrarúgni a gépet. Én nem igazán matattam a legmélyebb dolgokban, de így is irányítottam saját rutinra megszakításokat, írtam direktben regisztereket stb. Aztán ha valaki nem takarított maga után kilépéskor, akkor jöttek a csodás összeakadások. Demóknál meg ahol minden bitet kihasználtak az volt a default, hogy kettő közé érdemes egy gyors rebootot beiktatni.
A RAM nézegetés mellett sikerült megugrani az 50%-kos upgradet
50MHz-en úgy hasít a kis UMC 486SX, mint papucs a szappanhabon.https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
DarthSun
#110081
üzenetére
Ez csak azon múlik, hogy a BIOS/EFI vagy ami hajtja az rendesen detektálja-e a ROM területeket és csak azt jelöli be foglaltnak ami valóban az. De tudjuk jól, hogy egy pont után a
programozókprogramsor lapátoló segédmunkások engednek a támogatásból. Ha egyáltalán értik, hogy miért kellene még 20 sor kódot írni. https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz
frescho
#110065
üzenetére
Kipróbáltam. Nem lett több szabad memóriám bármit is mondtam ezeknek a programoknak. Elkezdtem nézegetni a memória térképet és sunyin becsapják az embert. Szóval ami látható, hogy Shadow nélkül egyértelmű a szitu.
Bekapcsolva a shadw-t nem változott semmit a mem kimenete, szóval nem hatotta meg semmi. De a RAM térkép már változott annyit, hogy nem ROM-ot ír ki, hanem HI-t a C000-C800 közötti tartományra. Szóval az a 32k terület ott van, de már tud integetni
De miaz a HI és lehet-e használni? Elvileg le vette róla a write protectet a progi, de mit írok felül, ha odaadom a RAM managernek?
Igen, ez a Trident ROM-ja bemásolva a memóriába. Szóval nem lett több szabad RAM, csak átnevezték és felül tudom írni ha akarom. Az már egy jó kérdés, hogy azután mit csinál a rendszer.
Ahol működik ez a módszer mutassatok már RAM térképet csodaprogramok előtt és utána, hogy mi változik. Lehet egyszerűen csak szar a BIOS és shadow aktiválásnál minden területet bejelöl foglaltank és bele kell rúgni, hogy feloldja? Ez a kis UMC deszka korrektul kezeli és csak azt jelöli be és a ROM helyére kerül a shadow. Na és ez a lényeg, hogy ROM vagy shadow, de mindegy melyik, mert attól a címtartományt foglalt.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
UMB driver cseszegeti a 386-os CPU-tol meglevo MMU-t
Egyre jobban nem áll össze, hogy mi köze lenne a chipsetnek meg Pentium prociknak a 386-ban lévő MMU-hoz?Ki fogom próbálni a hiram/uram párost, de még mindig nem értem, hogy a DOS honnan tudná, hogy egy adott címen éppen most a VGA BIOS-t akarja hívni egy program, vagy a mondjuk oda betöltött egér meghajtót. Azt még elképzelhetőnek tartom, hogy vlaami más területre kimapeli, de az csak a chipset mókája lehet, nincs köze a 386 MMU-hoz.
Ahogy olvasgatom a doksit detektálja az üresn me mappelt területeket, leszedi azokról a write protect bitet. Ez logikus, de a shadow-t még mindig nem értem.
Nem retró vasakkal meg nem foglalkozom, már a 386/486 is határterület, mert egyszerűbbek, mint a legó. A 486+ meg már Chicago....
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Ez khm. műszakilag butaságnak hangzik. Nem tudod felül mappelni azt a tartományt, mert ott a ROM. Tehát írni még csak-csak tudnád az "alatta" lévő RAM-ot, de amikor olvasod, akkor a ROM-ot olvasod. A shadow csak annyiban tér el, hogy akkor a gyorsabb RAM-ba van másolva a ROM. PC-nél a ROM-ok nem lapozódtak ki, mint a C64-nél.
Kipróbáltam és semmit nem változik a shadow állításától a szabad UMB terület mérete.
https://frescho.hu
-
-
frescho
addikt
válasz
KROK640
#109978
üzenetére
Igen, valahogy így, csak te még mindig ugyanazt 4 4 core 4 threadedet kapod és gyorsulni sem gyorsul a gép. De gyártani sokkal-sokkal olcsóbb.
Pedig a G volt a vége, csak visszatértek a régebbi formához ami olcsóbban volt gyártható a kevesebb éllel stb.. Ennyit számít a formatervezés.
sidi: Ennyi idősen bármelyik veszélyes. A radiátor kocka lenne a legjobb, ha a bordázat rendes hűtés lenne, de az is csak kamu.
Pc fejlődés egy érdekes kérdés, mert a fejlődés sebessége és az plebs számára megfizethető gépek sebessége nem változott mindig párhuzamosan.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
frescho
#109953
üzenetére
Ami kimaradt. Pont a folyamatos változtatás és a C128-sal megszerzett tudás miatt nem értem, hogy miért nem készült C64-ből egy upgradelt kivitel. A C128-ban volt 2MHz-es proci, 128k lapozott RAM és a VIC II-re is barkácsolhattak volna rendes RGB kimenetet. Egyik sem lett volna nagyon megterhelő változtatás, mégis jelentős előre lépés lett volna. A Spectrum 128 is így készült, kapott extra memóriát és egy hang chipet.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
piacon maradt a hw gyk valtozatlan formaban
Valójában csak a funkcionalitás maradt és a kompatibilitás. A vasak csak látszólag voltak változatlan formában. Átálltak CMOS gyártásra, összevontak áramköröket, a NYÁK-ot, házat, billentyűzetet is egyszerűsítették stb. stb. Persze ez érthető, valahogy csökkenteni kellett a költségeket.
Kb. ugyanez történt a PC-k esetében is. A 81-es, autó árába kerülő IBM PC-t klónozták és egy 91-es klón funkcionalitásban kb. ugyanott volt, mint egy 83-as XT. Na jó, ez nem teljesen igaz, mert a klón gyorsabb volt, mondjuk úgy a dupláját tudta. De egy 84-es klón (8-10MHz-es Turbo XT Herc kártyával, 360-as floppyval és 640k RAM-mal) és a 91-es klón között már csak 2 nagy különbség volt:
- Integráltság: a lepedőnyi alaplap helyett befért akár a billentyűzet alá (Schneider EuroPC)
- Ár: Kevesebb, mint 5-re esett visszaEz a trend aztán kivégezte a többi 16 bites gépet, főként amikor meglépték a 32 bitre váltást.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Egy adott hwnek altalaban par eve van (80as evekben vmivel tobb),
A 80-as években ugyanúgy elavult a vas 2-3 év alatt. A C64-et azért tudták 10 évig eladni, mert annyira jó gép lett volna, hanem azért, mert pár év alatt felezték, majd harmadolták az árát és volt rá töménytelen játék. 85-86 után már inkább konzolként lehet rá tekinteni, nem számítógépként. A harmadolás után tovább folytatták az ár csökkentést, érdemes megnézni, hogy min spóroltak egy korai C64 és egy G szériás között. kb. mintha egy 6700k/8G RAM/256G SSD gépet ma 25k-ért lehetne újonnan megvenni a boltban. A gépet kinyitva lenne benne egy tenyérnyi alaplap amire mindent ráforrasztanának és harmadát fogyasztaná, mert menet közben még a gyártástechnológiát is újra gondolták.
Tudom-tudom ezen most fel fogtok hördülni, mert itthon... Sajnos tudomásul kell venni, hogy a vasfüggöny mögött mi csak marginálisak voltunk, hibaszázalék a nyugati piacokhoz képest.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#109923
üzenetére
Az első és második rész összefoglalása olvasható a blogomon. Van amit sokkal nehezebb leírni, videóban jobban követhető az áramkörök működése, időzítési diagrammja. A harmadik még nincs kész, de az is lesz.
KROK640: Blogomon van egy olyan tag, hogy "olvasni jó"
vrob: Aza proci 8MHz-en jelentősen gyorsabb, mint az IBM XT volt, sőt szerintem azzal a körítéssel a turbo XT-ket is veri MIPS-ben. Amikor ma valaki ilyet rk össze, akkor jön mindig az ,hogy miért nme tudtak (inkább nem akartak) összelapátolni egy C64 v2-őt valamikor félidőben.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#109921
üzenetére
Nincs, úgy készül, hogy leülök és mesélek. Amikor bacsis átjön felveszem és abból lesz kb. egy script. Messze nem vagyok profi, csak azért csinálgatom, hogy ne legyek teljesen szakbarbár. Így mire összeszedem az anyagokat elég sok dolgot elolvasok és messze nem a technikai oldal az ami érdekes. (Ezért szoktam pontosítgatni, mert a korabeli dolgokat rendszeresen olvasom és néha félreértelmezzük visszanézve a dolgokat.) Ebben is ha megnézted, akkor több sztori is van, hogy mennyibe kerültek a memóriák, a Z80 és 6500 megalkotásáról, Ti vs. Commodore árháborúról...
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
#109920
frescho
addikt
FoxiestFox
#109915
frescho
addikt
válasz
FoxiestFox
#109915
üzenetére
Van előtte még két rész, azok már megvannak magyarul is. Ennek a magyar verzióját a hétvégén töltöm majd fel. A következő részben megfogalmazott - egyelőre csak hang anyag van hozzá - véleményem nem lenne itt népszerű
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#109908
üzenetére
Láttam már a játékot, de kipróbálni még nem volt időm. Most 90-es évek első feléből gyűjtögetek katalógusokat és árlistákat.
Fücsök007: Azért ma is ritka, hogy több játékot futtasson valaki. Én videót szoktam háttérben renderelni, szépen elfut a kis magokon még ha lassabb is.
Pista0001: A kis Celeron is kvantum ugrás egy P4-hez képest. Athlon II X2 vs. Celeron tesztet csináltam korábban. Az II X2 teljesítménye a második szériás Core2-vel ér fel ami sokkal gyorsabb, mint bármelyik P4. A G530 meg azt is felülmúlja több, mint 20 százalékkal. Akkoriban generációnként nem 10, hanem inkább 20-30% volt és P4, két Core 2 és 2 Core i generáció választja el a korszakot és a Cerkát, szóval tuti meg lesz a 200%-os gyorsulás. De ha bepattintasz egy Ivy-s magas frekis i3-mat, akkor még ezt is felül tudod kényelmesen múlni. Akkora előrelépés, mintha egy 4700k-t cserélnél egy mai 14-es szériás i3-ra. Mondjuk szégyen, hogy ma 10 generáció kell hasonló ugráshoz, már 10%-ér megy a küzdelem és büszkék, ha nem olvad le a prociról az IHS.
FoxiestFox: Melyiket? Belevágtam egy száraz kicsit szakmaibb sorozatba. Na az taszítja az embereket
Bár a 3. rész már egész fogyasztható, csak hosszú.[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pista0001
#109900
üzenetére
2005-2006 előtt nem nagyon volt program ami szerette a több szálat, vagy ha jót is tett neki, akkor is elég volt a 2 szál. Talán a Far Cry és a Serious Sam ami eszembe jut, mint korai és örült a több magnak, de majd kiegészítenek a többiek biztosan, mert ez az időszak nekem nem annyira érdekes. P4 meg Athlon X2 volt a csúcs kb. és azokhoz képest egy Sandy i3 is atomerőmű. 1 szálon simán több, mint dupla sebességet hozhat, mint a korabeli procik. Érdemes viszont tesztelni HT ki-be kapcsolással, mert néha a HT érdekes dolgokat eredményezett, főként kora XP mellett.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pista0001
#109895
üzenetére
A megcélzott időben a Bad Company 2 volt az egyik legdurvább CPU fogyasztó játék. A 2-4 thread közötti különbséget nem FPS-ben érdemes vizsgálni, hanem a képek közötti késleltetésben. Valahogy így: [link]
Miközben visszakerestem jöttem rá, hogy a miből mennyit kérdés köré egész sorozatot csináltam anno:
[link]
[link]
[link]Na meg még egy: [link]
De ma már nincsenek tesztek, mert úgysem jelenne meg.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#109836
üzenetére
Abban mi a retró? A PCI, AGP, SDRAM, ATX vonaltól lehet szabványokról beszélni az iparban. De kb. ez az ahonnan már nem retró.
Az almásoknak a szabványosítás kitaposásában nagy szerepük volt. Jobs jól felismerte, hogy szabványos megoldás amivel kiváltható a saját megoldásuk (NuBus, ADB) amit mindenben, mindehol használni kell. Korán adaptáltak mindent és benne volt a kezük a szabványok kidolgozásában. Sokszor túl korán, mert még nem volt hozzá eszköz, de így el tudták horror áron adni, de ez másik téma.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
Pikari
#109831
üzenetére
Pont a Commodore-t hozod fel aminél még magukkal is nyomokban voltak kompatibilisek? Ott Tramiel után a management üldözte az értelmes embereket és lopták kifelé a lét. Az volt a csoda, hogy az Amiga és a C64 eddig a felszínen tudta őket tartani. Nézzük inkább az Apple-t.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Be tudod, ahogy egyesek szerint létezik a 10.10.10.270-es cím. Gondolom ők IPv5-öt használnak vagy valami ilyesmi. Tök jó orosz számteches szerencsejátékos buli amikor az utolsó sector helyett felülcsapja a 0-at. Szabályos BIOS-nál ilyen érték nem létezik, mert az a rohadék betartatja a max értékeket. Amin tegnap próbálgattam az is elfogad minden féle értéket, csak össze vissza keverei a fájlrendszert. Na ezért rühellem a PC-t, mert nincs szabvány, csak egy gáyrtó kitalált valamit amit mindenki úgy másolt ahogy éppen megértette. Ha nem jól, akkor úgy és ezzel el is indult a káosz, majd így maradt kb. az ATX, PII és Win 2k idejéig.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
0-tól kezdődik a felsorolás, az az első. Tehát 16 fej=15-tel.
Vicces, pont tegnap ismételtük algoritmizálásból, hogy a python a listákat így kezeli, de a len a tényleges darabszámot adja vissza. Tehát, ha a lista utolsó elemét akarjuk címezni, akkor a helyes megoldás: lista[len(lista)-1] A következő órát számonkéréssel kezdjük.
Egy kép a vinyó beállításról és még pár kép, hogy mit dobáltam bele a lapba, olyan 10 körül kezdtem és 4 óra alatt megvolt a telepítés az office 3-ig. Ebben benne volt, hogy küzdöttem a VLB-s vinyó vezérlővel, a végén elindult, de a soros port nem kart akkor sem működni. A CF stabilan 1800kB/sec-et tud a sima ISA kártyával is, szóval le is mondtam a VLB-ről, nem ér annyit, hogy 10-15%-kal gyorsabb, de bizonytalan legyen a gép. Ami a legjobb, hogy átdugva a szerelős gépbe szépen látja a CF kártyát, lehet rá másolni, így legalább a kábeles átvitellel nem kellett küzdeni.
Ami még hátravan:
Játékokat kipróbálgatni, mert csak kicsomagoltam és 1-1-et elindítottam. ESS-en valami torture tesztet tolni, na meg a benchmarkok. De előtte befejezem a félig kész blog bejegyzésem a 8 bites szekció fejlődéséről. Aztán van egy félig összerakott videó a 16 bites gépekről. Ez már az azt követő éra, csak előszedtem, hogy hátha tudok tippet adni. Ha valakinek van hirdetése, szórólapja, pl. ESCOM, Ready vagy bármi más a 90-es évek első feléből azt nagyon megköszönném, mert kellene majd a PC részhez, most gyűjtögetem az anyagot hozzá.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
válasz
envagyok
#109772
üzenetére
Nem elég, ennél bonyolultabb. Elvileg rá lehet bírni CD-ről boot-ra és a legtöbb cucc menni fog így, vagy úgy. Sose próbáltam, de elvileg van rá szoftver amivel megy a CDFS. Rákerestem a CDFS Amiga A1200 kombóra és ez nagyjából az amire emlékeztem: https://scuzzscink.com/amiga/scuzzblog_may21/scuzzblogdmay21_2501.htm
Youtube-on is van rá találat
[link] Bár ez nem oldja meg a chunky grafika hiányát (Akiko-ra keress rá, az intézi a bitplane konverziót meg a CD kezelést, ha jó a memóriám) a szoftverek nagy része azt amúgy sem használja.
https://frescho.hu
-
frescho
addikt
Agile, devops, konténerek, felhő...
Új hozzászólás Aktív témák
- "Egyszerű" Ügyfélkapu+ regisztráció
- Horgász topik
- GTA V
- NVIDIA GeForce RTX 5080 / 5090 (GB203 / 202)
- CES 2025: mini PC Snapdragon X Elite-tel
- Torrent meghívó kunyeráló
- Milyen switch-et vegyek?
- CES 2025: Műholdas nyakörv? Nem lesz olcsó
- Apple notebookok
- Ötletek, javaslatok, hogy még jobb legyen a PH! lapcsalád
- További aktív témák...
- AMD Ryzen 7 7800X3D 4.2GHz (96M Cache, up to 5.0GHz) Processzor
- Intel Core i7-8700K 6-Core 3.7GHz LGA1151 (12M Cache, up to 4.70 GHz) Processzor!
- Intel Core i5-10600KF Processzor
- Intel Core I9 14900KF - 24mag/32szál - Új, bontatlan - Gari 2030.01.28. - ig - Eladó!
- AMD Ryzen 5 5600 BOX - Új, 3 év garancia - Eladó! 40.000.-