Nem tanultatok anyagmozgatási történelmet?
Igaz, nálunk is hanyagolták az építésgépseítést (+ annak történelmét) és az építőipari gépek ismertetését is... Nekem szerencsém, hogy a műszaki fősuli könyvtárában sok ilyen könyv van (1990 előttiek), amikor még volt oktatási nívó is.
Ha lelek majd, közreadom. A dolog engem is érdekel.
[ Szerkesztve ]
Örülj ifjú ember a fiatalságodnak! (A prédikátor könyve)
Bár közlekedésmérnök szakra jártam, szakirányom pedíg nemzetközi szállítmányozó (ala fuvarszervező), de ilyen jellegű infókra én nem emlékszem. Talán szó volt az anyagmozgató gépekről valamely óra / tárgy keretében, de részletekbe menően ( hol / mikor fejlesztették / alkalmazták őket) nem. Bár lehet, hogy csak az én emlékeim koptak meg nagyon.
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
[link]
csak egy uj festés kellene rá 
https://www.facebook.com/groups/775784742804666
ez szerintem háború utáni. A seregben majdnem ugyanilyen volt nekünk sorkatona koromban (1989-90)
ezüsttel van bevonva is?
[ Szerkesztve ]
Nem.
Színezüst, a kornak megfelelő, akkori 800as szabvány.
Most a felújítás miatt ilyen szép fényes. (fel van polírozva)
írok pü-t!
[ Szerkesztve ]
"Hitler nem gondokodott volna a bevetésén, abban 100%-ig biztos vagyok."
Hát amerikaiak se gondolkodtak, egyből megküldték vele japánt, amint készen állt.. Az Európa szerencséje, hogy befejezték a háborút, mielőtt elkészült volna, különben tuti rádobták volna még áprilisban is Berlinre, meg még vmelyik nagyobb német városra ugyanúgy..
Meg amúgy a németek London bombázásánál a katonai célpontokra mentek, összehasonlíthatatlanul több civilt megöltek az angolok amikor a német városokat bombázták, direkt civil célpontokra menve sokszor.. Drezdában pl 200-300 ezren meghaltak, miközben nem volt ott egy fontos katonai létesítmény se.. Londonban a németektől meg 1-2 ezren.. A tengeralattjáró háborúban meg kifejezetten lovagiasak voltak a németek, iránytűt adtak az angoloknak a hazatérésre, meg lehetőséget adtak a hajó elhagyására a legénységnek sokszor, mielőtt elsüllyesztették. Persze erről sosincs szó az NGC-n, csak arról, hogy a németek mennyire ellehetetlenítették a londoniak életét, ami aztán háborúban nagyon nagy dolog..
[ Szerkesztve ]
Európában jóval előbb eldőlt, hogy a szövetségesek hogy osztják azt fel, minthogy az atombombákhoz egyáltalán a szükséges mennyiségű hasadóanyag elkészült volna. Annyira meg nem voltak hülyék az amerikaiak már akkor sem, hogy egy orosz megszállás alatt álló Berlint leatomozzanak.
Az eredeti gondolathoz: miért biztos benne bárki is, hogy Hitler bevetette volna Európában? Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be.
A tengeralattjárós dolgokra: amit írtál az csak addig fordult elő, amíg meg nem hirdették a korlátlan tengeralattjáró-háborút. És csak olyan helyeken, ahol egyedül közlekedő hajókat támadtak. De ugyan ezeken a helyeken fordult elő az is, hogy az elsüllyesztett hajó legénységét teljesen meg akarták semmisíteni. Lovagias ugye?
A konvolycsatákban viszont mindez egyenlő lett volna az öngyilkossággal. Szóval az észak atlanti térségben ez soha nem volt jellemző. Márpedig a tengeralattjáró-csaták döntő része itt zajlott.
Az a sok alkalom maximum 10-20, ami az összes elsüllyesztett hajó igencsak elenyésző része, lényegében kimutathatatlan statisztikailag.
"Temérdek vegyi harcanyaguk volt a németeknek, amelyek ellen ráadásul a szövetségeseknek nem is volt ellenanyaga (mert a létezésükről sem tudtak a II. vh végéig), mégsem vetették be" - Ian V. Hogg szerint azért nem vetették be, mert igazából a németek se tudtak ellenük védekezni illetve nem rendelkeztek a szükséges ellenanyagokkal.
Egyébként a szerző tesz egy számomra érdekes felvetést ( amiben egyet is értek vele):
"Én személy szerint soha nem értettem a vegyi fegyverek elleni tiltakozást. Úgy látszik, hogy kifinomultabb gondolkodók valamilyen okból teljesen elfogadhatónak tartják, ha egy katonát gránátrepesz belez ki, azt azonban nem, ha megfullad. A katonának teljesen mindegy."
De érdekes felvetés még a gyalogsági aknák - kazettás bombák alkalmazása is ( jó tudom ez itt off téma).
Talán valamelyik Aranysas rövid híre volt, hogy Finnország se csatlakozott ehhez az egyezményhez (persze az amerikaiakkal - oroszokkal egyetemben) ( ami tiltja a gyalogsági taposóaknák használatát). A szerző példaként hozza fel, hogy a határsávok, nukleáris bázisok passzív védelme elképzelhetetlen e fegyver / eszköz nélkül.
Valamilyen szinten igazuk van, persze ha valami folytánm megszűnik az adott bázis, határsáv illik felszedni a korábban telepített aknazárat.
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
A vegyi és biológiai hadviselésnek van egy nagyon rossz vetülete: onnantól, hogy bevetetted, nem tudod kontrollálni. Főleg igaz ez a biológiai hadviselésre. A vegyi esetén nem annyira problémás, alapvetően csak arra kell figyelni, hogy merről fúj a szél. És lehetőleg a vízbázisokat sem kell bántani vele. Ez utóbbi annyira nem probléma. De csak akkor nem, ha megfelelő a logisztikád, és a csapataid a harcanyag lebomlási ideje alatt nem kényszerülnek a helyi víz és élelmiszerforrásokat használni.
A vegyi fegyverek ellen pedig érthető a tiltakozás, viszont nagyon nem jó a repeszes hasonlat. A gránátok aránylag kis területet fednek le a hatásukkal, nincs a környezetben visszamaradó hatásuk. Ellenben a vegyi, biológiai és nukleáris harceszközökkel. Ezek ugye nagy területen és sokáig fejtik ki fő- és utóhatásukat.
A kazettás bombák / harci részek nincsenek tiltva, csak tilos bennük alkalmazni gyalogság elleni tölteteket. Mindezt értelem szerűen a gyalogsági aknák elleni tilalommal.
A taposóakna egyébként is rossz kifejezés. Ezek közé ugyanis nem tartoznak pl a bármilyen botlódrótos és a Claymore aknák. Pedig utóbbi nem gyenge pusztítást tud ám végezni... Előbbit mondjuk esélytelen betiltani, ugyanis csak egy kézigránát és némi huzal kell hozzá.
"pl a bármilyen botlódrótos és a Claymore aknák" - hát igen a Claymore; a maga nemében nagon ötletes, bámulatos eszköz ( maga a kialakítása fogott meg igazán - jó tudom, ez hülyén hangzik). 60fokos szögben 50m-re szétrobbanó? / repülő acélgolyók letarolnak mindent ( jó ez erős kifejezés volt, de élő ember nem tartózkodjon ebben a zónában, mert nem kel fel).
Az milyen akna ( botlódrótos vagy sem, ez érdekelne), ami ha működésbe lép, egy töltet által 40-50 cm magasba felurik? és térd / derék magasságban robban.
Ha jól emlékszem többek között a Bad Boys 2-ben volt ilyen.
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
Azt meglepő módon ugróaknának hívják.
hülye kérdés volt!
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
Jár így más is. Egyszer odamentem anyámhoz, és megkérdeztem tőle, hogy
"-Mi is a galuska hétköznapi neve?
-Nokedli."
ha már szóba került ( hátha valakit érdekel maga szerkezet):
[link]
Egyébként az e havi Aranysas-ban jó kis cikket olvashatunk a japán kamikaze támadásokról.
Német oldalon nem volt annyira jelentős.
[ Szerkesztve ]
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
"Persze erről sosincs szó az NGC-n, csak arról, hogy a németek mennyire ellehetetlenítették a londoniak életét, ami aztán háborúban nagyon nagy dolog.."
Ahogy sehol nem mert ugyanis : " A történelmet a győztesek irják! "
https://www.facebook.com/groups/775784742804666
Még egy kis adalék a vegyi hadviseléshez. Ócskás kolléga írta a "Kihalt laktanyák, katonai objektumok" topickban:
"Az Osztrák-Magyar Monarchia 1917-ben az olasz arcvonalon vetette be először vegyi lövedékekkel felszerelt tüzérségét. A Monarchiában a könnyű és közepes tüzérség gránátjait alakították át gázlövedékekké, tehát az 1914. M. 7,5 cm-es, az 1914. M. 8 cm-es, az 1914/1909 M. és 1915. M. 10 cm-es és az 1913/1909 M. 15 cm-es gránátokat.
A gáztöltetanyagok gyártásával és töltésével a Monarchiában a következő vállalatok foglalkoztak: Chinoin,Adler,Kolin,Aussig,Lipták és Tsa.
A gázlövedékek gyártása 1915-ben kezdődött, de a tömeggyártás megindulására csak
1917-ben került sor.
A Chinoin számára 1917 április elején határozták meg, hogy készüljön fel a saját
gyártáson felüli, Németországból származó vegyi harcanyag fogadására.
Az 1918 októberi katonai összeomlás véget vetett az első olyan háborúnak, amelyben
tömegesen alkalmaztak tüzérségi gázlőszereket.
1919-ben megkezdődött a gyártási kapacitás felszámolása. Az újpesti Chinoin és a
pestszentlőrinci lőszergyár telepein több vagon töltőanyagot semmisítettek meg.
Az 1920. június 4-én aláírt békediktátum katonai rendelkezései V. fejezetének 119.
cikke kimondta:
"Minthogy lángvetőket, fojtó, mérgező, vagy hasonló gázokat, valamint ezekkel
rokon folyadékokat, anyagokat és eljárásokat használni nem szabad, azoknak előállítása
Magyarországon és behozatala Magyarországba szigorúan tilos."
1936 elejére a hadvezetés titokban megteremtette a nagyipari harcgázgyártás, valamint a
tüzérség vegyi harcanyaggal töltött lövedékei előállításának és esetleges alkalmazásának
elméleti alapjait.
1939.január 30-án egy vezérkar főnöki értekezlet döntést hozott a 300 000 pengő költséggel épülő lövedéktöltő üzem felállításáról,55 melynek napi kapacitását M lövedékből(mustár)- 2800 db-ra, KI lövedékből (KLARK) 1000 db-ra, repülő bombából 250 dbratervezték.
A tervek szerint az üzemet a kincstár létesítette Nagynémetegyházán (Bicskétől 8
km-re északra) a már működő vegyiharcanyag-raktár mellett kezdték az építkezés előkészítését.
1940. szeptember 9-én Nagynémetegyházán megkezdődött a tüzérségi lövedékek
töltése.
Forrás: KOVÁCS VILMOS
A MAGYAR KIRÁLYI HONVÉDSÉG VEGYI HARCANYAGGAL TÖLTÖTT
TÜZÉRSÉGI LÖVEDÉKEI 1913–1944
A lényeg: M. Kir. 13. sz. vegyi lőszerraktár, M. Kir. 13.sz. központi lőszerraktár, és a Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár RT. Töltőüzeme volt Nagynémetegyházán.
És még valami: Nagynémetegyháza mai neve Nagyegyháza"
Remélem nem bánja.
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
Kovács Vilmos anyagát elkezdtem beszkennelni, de időközben megtaláltam pdf-ben, így egyszerűbb
Tehát ha valakit érdekel a teljes anyag,ITT a 28. oldaltól elérheti.
http://fotki.yandex.ru/users/mn5818/albums/
kicsi up
Múltkor kezembe került egy elitalakulatokkal foglalkozó könyv és a német Grossdeutschland hadosztály illetve a Gebirgsjäger-ek mellett az olasz Barsaglieri alakulatot is megemlítette.
Ők, egyfajta mesterlövész alakulat/ok voltak.
[link]
Optimistán bele a reménytelenségbe! ''a légifölény olyan mint a pénz: nem boldogít, de nem árt ha van'' - by: JagdPanther
https://www.facebook.com/groups/775784742804666
Most jutottam hozzá ehhez a könyvhöz : [Turcsanyi Karoly : Nehez harckocsik]
Marha jó könyv annak szvsz aki szereti a tankokat.
https://www.facebook.com/groups/775784742804666
Sziasztok! Nemrég olvastam egy könyvet, ami nagyon tetszett. A téma iránt érdeklődők figyelmébe szeretném ajánlani Leo Kessler Otto 'háborúja' c. művét, ami a Harmadik Birodalom belső köreinek egy különleges vetületét tárja fle.
Na végreee, ez az én topikom.
Királytigris, Liebstandardführer, stb. 
Egy medvével nehéz beszélgetni, mert gyakran félbeszakit..
[ Szerkesztve ]
Nem szabad azon csodálkozni hogy a finnek nemet mondtak a taposóaknák tiltására.Nem hiszem hogy valaha is elfelejtik a Téli háborút. Bár azt az oroszok sem. Úgy verték rommá a szovjet hadsereget, hogy egy (!) darab működő harckocsijuk volt a harc kezdetekor. A hadseregparancsnokuk még csak nem is beszélt finnül. Az oroszok becsült vesztesége 700 000 fő, ebből 300 000 halott, anyagi veszteségeik körülbelül 1 000 repülőgép és 2 000 harckocsi. A finnek vesztesége 27 000 halott, 40 000 sebesült, 62 repülőgép és 20 harckocsi. Az Ncorerrol szabadon tölthető a: Téli háború. Nézzétek meg.
[ Szerkesztve ]
Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
Elég régen nem volt frissítve a fúrum, de egy próbát megér...
Nem tudtok olyan könyvet, ami behatóbban foglalkozik a második világháborús német fejlesztésekkel?
Köszi, üdv.
Kurt Rieder könyveket keressél.
Luftwaffe szupertitkos fejlesztései, a III Birodalom csodafegyverei, stb...
Az, hogy rommá verték a szovjeteket, természetesen nem igaz, hiszen kikaptak. Az, hogy a szovjetek veszteségei nagyobbak voltak, az igaz. Valóban vannak egymilliós szovjet veszteségi becslések, de ezek természetesen túlozna, ennek csak a töredéke az igaz, de még így is többszöröse a finnekének. Ez főleg abból adódik, hogy a szovjetek mániákusan frontális támadást erőltettek a megerősített állások ellen, aminek következménye a nagy veszteség.
Ez egy túlmisztifikált történet, a németek is ebből kiindulva becsülték alá a szovjeteket, és láss csodát, a "keleti hordák" rommá verték őket.
És hol is kaptak ki a Finnek?
Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
Érdekes könyv lehet, de Hitler ott volt, seggfej volt, elcseszte az egészet, ez van. Németország jó stratégiái között amúgy is kevés "náci" volt, a legtöbb katona volt, és a háború közepén annyira hiányzott nekik a zsidók hajkurászása, mint üvegestótnak a hanyatt esés.
De innen látni, hogy Hitler hiába volt zseniális politikus meg karizma, a háborúhoz semennyit nem értett. Churchill egy fokkal jobban értett a dologhoz, de nem utasította el élből a tanácsokat, nem helyezte a dolog fölé a saját egóját, képes volt erre a pár évre Sztálinnal szóba állni. Hitlernek valószínűleg mentális nehézségei voltak, és a végén ezért rántotta be a népét is a kakiba.
Képzeld el mennyire örülhetett egy zseniális páncélos tábornok, amikor Hitler sületlenségeket parancsolt és kioktatgatta. Szerintem a bajsza alatt elküldte a...
i5 10400f | ASUS RTX 3060 Ti 8GB LHR | 16GB DDR4 | Asus TUF VG27AQ | meg egy csomó körítés | Nintendo Switch V2
Rendben köszi! Volt egy könyvem (azt hiszem tőle), csak már évek óta nem találom...
sven hassel konyvekrol mik a velemenyek? a karhozottak legiojat olvastam, de azt hallottam, hogy sokat lodit az oreg a koteteiben.
Például ott, hogy megadták magukat?
Regények, és nem történelmi könyvek. Tehát ne tényanyag miatt olvasd, hanem mert jó. Mint pl. a Híd túl messze van c. könyv.
Ne gondold, hogy Sztálin nem pofázott bele a dolgokba. 1942 végén a szovjetek valószínűleg a komplett Dél hadseregcsoportot szétverhették volna, ha a támadási tervükben az eredeti elképzelések szerint támadnak, és nem erőltetik a 6. hadsereg elleni támadásokat Sztálin utasítására. Helyette a 6. hadsereget kerítették be, de a többi egység át tudott törni. Persze ha Hitler engedélyezi a von Paulus páncélosainak a felmentő seregek felé a kitörési kísérletet, akkor még át is törhették volna a blokádot.
Viszont a "ha" a történelemben felesleges kérdés. A szovjetek eleve jobb harckocsikkal bírtak 1940-1942-ben, mint a németek, és sokkal többet gyártottak, a termelést már eleve át akarták dobni az Urálon túlra a német támadástól függetlenül. Hiába voltak nagyobbak a veszteségeik, de a termelésük is többszöröse volt. Pl. 1942-ben a szovjeteknek volt 2000 nehéz harckocsija, mikor a németek még csak rövid csövű Panzer IV-sel tudtak visszalőni rájuk, ami nem ütötte át a páncélzatukat. A Pak40-es csak 1942 tavaszára készült el, és csak utána kezdtek megjelenni az F2-es Pz IV-esek.
Igen, Kurt Rieder hihetetlen nagy koponya, amikor a szakkönyvekről van szó.
El vagy te tévedve barátom. 
A finnország megszállására tett offenziva mindösszesen a finn területek 10%-át volt képes megszerezni a szovjetunió számára, ( Sztálin mindet akarta.) Az orosz katonák 1: 26-hoz hullottak a csatákban, nem is beszélve az óriási harcijármű és repülőgép veszteségekről. Az nagyon jól hangzik történelmi szempontból hogy a "szovjetunió szabta feltételek" mellett kötötték meg a békét negyvenben, de valójában ez csak a hatalmas pofáraesést volt hivatott menteni. Sztálinnak egyszerűen nem volt erre felesleges hadikapacitása,mert a finnek még sok-sok hónapig ki tudtak volna tartani a tél után is, és akkor ki tudja hogy milyen szövetségesek jelennek meg a térképen. Nem merte megkockáztatni ez a két bajuszos hülye szovjet tagja.
[ Szerkesztve ]
Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
Milyen megerősített állások? 
Te hol olvastál olyat, hogy a finnek erődöket s bunkereket építettek, szöges dróttal körbevont árkokat ástak? Kicsit nem ártana utána olvasni a dolgoknak.
Lényegében azért is volt ekkora a szovjet veszteség, mert a finnek sokkal gyorsabban mozogtak sítalpakon, bárhol rajtaüthettek a szovjeteken, ahol csak kedvük támadt. Mellesleg mindenki a természetben nőtt fel, mondhatjuk, hogy fegyverrel születtek, és az álcázás nagy mesterei voltak. Nem volt se siegfried, se maginot vonaljuk, szimplán felülkerekedtek a túlerőben lévő szovjeteken, hazai pályán.
Az eredeti cél a Karéliai-félsziget annektálása volt Leningrád előtti ütközőzóna gyanánt. Ezt a háború lezárásaként meg is kapták. A háború finn vereséggel és kapitulációval ért véget.
A veszteségekről: a finnek számára a veszteségek pótlása igen komoly erőfeszítéseket igényelt, és igazából soha nem is sikerült. A szovjeteknek ez nem okozott érdemi problémát. Lehet óriási veszteségük volt, de azt többszörösen pótolták. Hasonlítsd össze mondjuk a finn haderő II. vh alatti maximális létszámát (azaz a téli háborúhoz viszonyított bővülést) és a szovjet haderők mennyiségi és minőségi fejlődését.
Az a tévedés, hogy a finnek azt a háborút megnyerték, vagy akár csak döntetlennel fejezték be. Jelentős területi és anyagi veszteséget szenvedtek el.
rainmen: Kurt Rieder? Nem sci-fi-ről kért ajánlatot, hanem történelmi könyvekről. Kurt Rieder és Földi Pál könyveiben több a fikció, mint a valóság. Ami valóság, azt meg tipikusan plagizálták.
Melyik könyveivel van bajod és milyen eredetű?
Gyakorlatilag az összessel. A problémákat pedig leírtam már.
Bele lehet menni hogy mit is takar a "kapituláció", és a "megadás" ebben a konkrét esetben. Finnországot ugyan úgy csatolni akarta Sztálin a szovjetunióhoz mint Észtországot vagy a többi balti államot. Karélia elvesztése mind a mai napig fájdalmas a finnek számára, de az hogy megőrizhették a szuverenitásukat, fontosabb volt a területük 10%-nál. Nézd meg mi lett a balti államokkal a szovjetunió fennállása alatt, és gondold át újra a "vesztett" fogalmát. Néha nem csak a száraz történelmi tényeket kell alapul venni. Az pedig vitathatatlan hogy a Téli háborúban a finnek nagyon megpicsázták az oroszokat.
[ Szerkesztve ]
Intelligencia kell ahhoz hogy egy ember belássa a tévedését. És gerinc, hogy be is ismerje.
Ez nem értelmezés kérdése. A finnek megadták magukat. Ergo vesztettek. Pont. (Maximum veszíthettek volna kevesebbet is, de ettől még vesztettek.)
Ami vitathatatlan, hogy igen kellemetlen meglepetést okoztak a szovjeteknek. De nem verték meg őket sem taktikai, sem stratégiai értelemben. Azt a háborút a finnek minden szempontból elvesztették.
A szuverenitásukat pedig annyira őrizték meg, hogy évtizedeken keresztül az oroszok jóindulatán múlt, hogy mit tehetnek.
[ Szerkesztve ]
Azt kell mondjam édes öcsém, hogy te leledzel tévedésben. Az, hogy egy ország elveszíti 10%-át, és mindemellett megalázó feltételekkel kénytelen békét kérni, az bizony azt jelenti, hogy vesztett. Az, hogy 1:26 volt a veszteségarány, az meg természetesen nem igaz, egy 1942-es magyar jelentésben vannak ilyen adatok, de sehol máshol. De szívesen látom a hivatkozott adataid forrását. Megjegyzem, még a wikipédia se teszi 1 milliósra a veszteségeket. Addig is ajánlom figyelmedbe akár a wikipédiát, de akár ezt az oldalt is: [link]
Az, hogy Sztálinnak nem volt erre tartaléka, meg egy orbitális baromság, akkorra a szovjet üzemek már hadigazdálkodáson voltak, 1941 jún 22-re éppen 5-6x-os fölényben voltak a németekkel szemben pl. tankokat tekintve. A finnek meg éppen akkor kértek békét, amikor kimerültek, és a további ellenállás felesleges volt, a vonalaikat áttörték, a finn és a francia szövetség meg sehol sem volt. Az, hogy megúszták ennyivel, annak volt köszönhető, hogy a szovjet hadsereg "teljesítménye" még Sztálint is ledöbbentette, és mivel már készült a németek megtámadására, és a céljait elérte (Leningrád körüli biztonsági zóna létrehozása, a hajózás biztosítása, Leningrád - Murmanszk vasútvonal biztosítása), ezért fókuszált a komolyabb ellenfélre. A szovjet hadsereg pedig levont bizonyos következtetéseket a finn fiaskóból (mert bár nem vesztettek, és siralmasan szerepeltek, az tény, de legalább győztek.) Többek között gyártásba került a KV-1, a T-34, aminek az ellenszerét a németek csak 1943-ra lelték meg. 1942-re felfutott a szovjet géppisztolytermelés, köszönhetően a Suomi géppisztolynak.
Az, hogy a szovjetek pofára estek, az tény, de hogy győztek, az is tény. A finnek meg vesztettek, az is tény. Lehet magyarázni bármelyiket, de ettől még tény. Tehát ne akarjuk győzelemnek eladni, ha egy ország elveszíti a területe jó részét egy másikkal szemben, mert az egyfelől röhejes, másfelől meg igen hiányos iskolai műveltséget feltételez.
