Új hozzászólás Aktív témák

  • JagdPanther

    aktív tag

    válasz szicsu #2259 üzenetére

    mir tegy Tirgirsben szívesebben lettl volna amikor rádront vagy 20 ellenséges tank :DDD

  • szicsu

    őstag

    válasz JagdPanther #2252 üzenetére

    HA közel értek hozzá.
    Ha nyílt terepen és csak 1 km ről vette észre a Tigris az elenséget, akkor 500 m-t kellet megteni az ellenségnek hogy elég közel érjen hozzá, és ki tudja lőni. Én nem szívesen lettem vola egyik közeledő páncélosban sem :(

  • mityku

    aktív tag

    válasz Gyantusz #2243 üzenetére

    Jaj értem én! Nem is gondoltam komolyan! :))
    Csak megragadott ez a ''már megint misztifikál a csapat'' mondat!!! :DD
    Figyelj én nem állok le vitatkozni olyannal, akiről látom, hogy jobban vágja a témát mint én! Tehát nem okoskodni akarok.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz JagdPanther #2252 üzenetére

    Az Il-2/10 nem zuhanóbombázó, hanem csatagép. A csatagépek alapvető feladata a szárazföldi csapatok harcának támogatása, míg a zuhanóbombázóké a pontcélok támadása. Az előbbi komoly páncélzatot igényel, az utóbbi nem. Az FW-190 A (Anton) változata vadászgép volt szinte 0 páncélzattal, az F (Fridrich vagy Fritz) csatarepülő erős páncélzattal (nehezebb is volt nem kevéssel), a G (Gustav) zuhanóbombázó némi páncélzattal. A Dora-t nem említem, mivel abból csak vadász verzió volt és jelentősen különbözött a csillagmotoros változatoktól (soros motor, megnyújtott törzshátsórész, fegyverzet...).

    A Sturmovik-ból tényleg rengeteget gyártottak, de volt jónéhány hónap, hogy a németek többet lőttek le, mint amennyi a gyárból kigördült.

    A Tiger és minden akkori harckocsi legsebezhetőbb pontja a közhiedelemmel ellentétben nem a farpáncél volt. Hanem a motortér teteje, ahol könnyedén befolyt bármi. Pl a Molotov-koktél égő benzine. De elég volt rá egy gránátköteg is.

  • raszputyin

    senior tag

    Én már azt hiszem, kicsit kinőttem a haditechnika és a mítoszok iránti lelkesedésből ;], de bejöttem, mert kíváncsi voltam, hogy elhangzott-e: miért épp harmadik birodalom. Rövid keresés után úgy látom, nem, úgyhogy leírom, mert engem meglepett... először azt hittem, hogy a nyugati világ az első, Szovjet-Oroszország a második. Aztán azt, hogy a másik kettő Nagy-Britannia és Franciaország, esetleg az Egyesült Államok. De nem ilyen banális a dolog :)
    A ''harmadik birodalom'' (a német Reich egyébként nem utal egyértelműen se a zsarnokságra/monarchiára, sem pedig a grandiózus méretekre, ezért kérdés, jogos-e így fordítani) elnevezését azzal érdemelte ki Hitler álmaiban, hogy ugye az ''első'' német birodalom a ''Német Nemzet Szent Római Birodalma'', azaz Rőtszakállú Frigyes német-római császársága volt, amit végleg ugyan csak a napóleoni háborúk és az 1815-ös bécsi kongresszus számolt föl, de már a XIV. századra elvesztette egységét és meghatározó jellegét; a második természetesen az 1871. január 18-án, Versailles-ban kikiáltott, majd 1918-ban elbukott császárság, amit Otto von Bismarck kovácsolt össze, saját büszke tolmácsolásában ''vérrel és vassal'', és II. Vilmos herdált el oly céltudatosan.
    Az elmebeteg bukott festő beszédeiben gyakran ''ezeréves birodalom''-ként hivatkozott az építendő államára, ez már kicsit egyértelműbb utalás az elvárásaira és arra, hova helyezte a saját jelentőségét a történelemben.

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2248 üzenetére

    Gyártási számokkal gondjaid vannak.

    M4A2: 8053db
    M4A2(76)W: 2915db
    Összesen: 10968db (Rogr Ford: A Sherman harckocsi 94. oldal)
    Ebből hogyan adtak át 24500db-ot a ruszkiknak? (nesze neked saját kútfő! ;] )

    A Sturmtigerekhez nem építettek új alvázakat! Sérült hk-k alvázait hasznosították újra. 18-at és nem 20-at. (Roger Ford: A Tigris harckocsi 88.oldal)

    A Pz IV F1 volt zwischenlösung, a rövid csövű löveg miatt. Átmeneti megoldás volt, amíg nem gyártották a KwK40-et nagy mennyiségben. Utólag mindet átépítették F2-re. A köztudatba a JPz IV/70(A) került át ilyen néven. (És félhivatalosan is ez volt a neve) Mielőtt azt mondanád, hogy ez senkit sem érdekel, gondolkodj el a Sturmtiger név használatán, ugyanis az nem volt hivatalos! Panzersturmmörser volt hivatalosan. A Wespe-t pedig kerüld, annak használatát ugyanis Hitler egy-az-egyben megtiltotta!

    Kit érdekel, hogy Rommel mit mondott? Nem saját gondolata volt. Ki is írta nem régiben, hogy ''Melyik is volt előbb?'' Douhet úgy jön ide, hogy ő volt az első aki ezt felismerte.


    Nem ''elvietnamizálja'' hanem simán ''vietnamizálja''! Én nem fejtettem ki az indokokat. Közismert, hogy ez volt az egyik választási ígérete, amit be is tartott. Nem véletlenül ígérte ezt!

    [Szerkesztve]

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2249 üzenetére

    Ennyire nehéz felfogni, hogy egy hk-nak nincs első futóműve? Van egy futóműve, amit fel lehet osztani jobb és baloldalira, de nem első és hátsóra! Vannak görgők/tengelyek, aiket előlről hátrafelé számoznak.

    Egy 10mm-es lemezről nem fog lecsúszni egy lövedék, hanem simán átüti. Akár mennyire döntöd meg.

    A Tiger homlokbáncélja nem csak a 81°-ban böntött lemezből állt. Ez a közel függőleges része, amit az F34 löveg már át tudott ütni közelről. Nem kellene szaját szájunk íze szerint értelmezni a dolgokat. Amit te írtál az legfeljebb féligazság. Ha figyelembe vesszük a homlokfelületet, akkor könnyen belátható, hogy annak egyik legkisebb része az általad említett rész. Még a teknő és a föld közt is több hely van. Van 66°-ban döntött 100mm-es része is.

    Egyébként a vsz dolgok mik lennének? Ha a virtuálisan megnövekedett vastagságra gondolsz, akkor azt ''kissé'' elszámoltad! Panther esetén ez 139,48mm (35°), Tigernél 101,25mm (80°) - 109,46mm (66°). Összekeverted, hogy melyket honnan mérik: A Panther esetén amit megadtál a függőlegestől, a Tiger esetén a vízszintestől van mérve! Itt mind a vízszintestől számítva. Guderian kicsit nagyobb elme volt mint te, ezt ne feledd. És szívén viselte a rábízott fegyvernem sorsát.

    A technikai fejlettség, bonyolultság valamilyen szinten együtt járhat a megbízhatatlansággal. Az akkori technológiai szinten ez fokozottan igaz volt. A németek kissé túltervezték magukat.

  • td

    senior tag

    válasz mityku #2236 üzenetére

    ''Még valami!
    Nagy görények ezek az eladók! Mert múlt héten A zongorista 990 Ft volt, most már 1200 Ft! ''


    Nem az eladók döntenek az árakról :D :)) ;)

    Mellesleg mit vártál? 5%-kal kevesebb lett az ÁFA... :O :C

    [Szerkesztve]

  • JagdPanther

    aktív tag

    válasz szicsu #2251 üzenetére

    hiába volt lőszere&benzinje, ha egyszer közel értek hozzá bármivel ki lehetett lőni azt is(ahogy azt az előttem szólók is írták). és ne feledkezzünk meg az elenséges zuhanóbombázókról(IL2,3,10 - és gyártottak belőlük kb 40ezret. igaz hogy havonta csak mintegy 5000gép volt bevethető állapotban de az folyamatosan).

  • szicsu

    őstag

    válasz Gyantusz #2241 üzenetére

    A ''legyőzhetetlenségében'' rejlő ''misztikum''-tól már-már agygörcsöm van.
    Látom, német harckocsiknál má' megint misztifikál a csapat...



    Lehet, hogy misztifikálok,de akkor is a tigrisek a megjelenésükkor szinte legyőzhetetlenek volta. A háború végére már voltak komoly ellenfelei (IS-1,2). De 1942-43-ban nem sok mindennel lehetett elbánni vele ha , megvolt ''mindene'' (benzi,lőszer), ja és műkődőképes állapotban volt:) A megfelelő személyzet is nagyon fontos volt. A legnagyobb ''ász'' talán Michael Wittmann volt aki élete során összesen 138 harkocsit és 132 ágyút semmisitett meg harckocsijával. Ez döntöen nem befolyásolta a háború menetét. Mikor megjelentek a tigrisek a harcmezőn akkor lőttek rájuk mindenel,de csak ''kongatták a dobozt''. Ekkoriban megtanulták tisztelni a tigrist.A háború végefelé megjelentek az elhárítására szolgáló technikák is :O és a tekintéy a háború végére megkopott.

    A tigris nem volt üzembiztos,ami nagy hátránya volt.Földi Pál :B könyvében olvastam ,hogy több tigrist robbantott fel a személyzet,mit amennyit kilőttek az ellenséges csapatok.Ha ez így igaz akkor kár volt őket gyártani :(

    A háború folyamán a nagyon sikeres példány volt a Panzerkampfwagen IV. Sok veriáns készült belőle és 8519 db . A H- J sorozat már fel tudta venni a versenyt a szövetséges közepes hk-kal.Megbízható konstrukció volt:) ami nem egy elhanyagolható dolog.

    A Panzerkampfwagen V is jelentős fegyver lehetett volna a németek kezében csak ebből is kevés volt, ez igaz a többi típusra is.

  • Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #2247 üzenetére

    ''Ezért kezdte el Nixon kivonni a csapatait Indokínából.''

    Nem csak. Az otthoni belpolitikai (zavargások) és gazdasági válság miatt döntöttek úgy, hogy ''elvietnamizálják'' a háborút és megkezdik a csapatkivonásokat! Nem is tehettek volna mást.
    Pl.:
    - 1967. április 15-én több, mint 350.000 ember tüntet Martin Luther King néger vezető irányítása alatt New Yorkban a vietnami háború ellen.
    - 1967. április 28.: Világszerte feltünést kelt, hogy Muhammad Ali, alias Cassius Clay színesbőrű ökölvívó-világbajnok Houstonban (Texas) megtagadja a katonai szolgálatot.
    - 1967 év végéig 486.000-re növelik az amerikai csapatok létszámát Vietnamban.
    És ami végleg betette a kaput az amerikai közvéleménynek, az az
    - 1968. január 30-án induló Tet-offenzíva (a vietnami Hold-újév napja): az észak-vietnami csapatok és a Vietkong addig nem látott szervezettségű támadássorozatot indított dél-vietnami nagyvárosok ellen, közel egy időben (hála a Ho Si Minh-ösvényeknek). No és Khe Sanh blokádja.
    Mindezt nap, mint nap élő egyenes adásban közvetítik az USA-ba a haditudósítók. => Az otthoniak TV-ikben nem ritkán saját fiaikat is látták, miket csinálnak, min mennek keresztül, hogyan sérülnek / halnak meg.
    <ezt valljuk be: sem anya, sem apa, sem testvér, de rokon sem viseli el> =>
    Tömeges lázadások az USA-ban, tömegtüntetések, sorozások tömeges megtagadása, majdnem anarchia-szintű állapotok.
    <Ezért nem engednek manapság haditudósítókat katonai / hadműveleti területre, csak engedéllyel!> =>
    A Nixon-kabinet ''elvietnamizálja'' a konfliktust.
    Szervezett csapatkivonások -> létszámcsökkenés -> súlypont a levegőbe tevődik át.
    (dél-vietek harcmodora ''nokedli'')
    Észak-Vietnam 1975 elején megszegi a párizsi egyezményt és legyakja a dél-vieteket.
    1975. április 21-én Nguyen Van Thieu elnök bejelenti lemondását.
    Utódja, Duong Van Minh totális vereség után április 30-án kapitulál.
    Május elején az Ideiglenes Forradalmi Kormány megnyitja a határt Észak- és Dél-Vietnam között, és kihírdeti az újraegyesülést, amelynek 5 éven belül végbe kell mennie.

    A polgári lakosság számottevő hányadát ''átnevelő táborok''-nak nevezett koncentrációs tábororkba zárták, amelyek világtörténelmi mértékkel mérve is embertelenek az ilyen tipusú intézményekhez képest. A hatalomváltás a Pol Pot-rezsim tetteihez hasonlóan kegyetlen és embertelen volt.
    <mindez idézet egy régebbi levelemből...>


    Linebacker igaz, bakker!!!

  • Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #2246 üzenetére

    Nem írtam, hogy problémát jelentett volna, csak annyit, hogy ''meg kellett volna erősíteni az első futóműveket is''.
    Igaz, így pontosítok: az első futóművek felfüggesztéseit.

    ''A döntött oldalfalakon (test felső része, torony) inkább hátrányos lett volna a kötén, ugyanis akadályozza a lövedékek lecsúszását.''
    Miért tenné, ha ugyanolyan dőlésszöggel teszik fel?

    Egy kis idézet:
    ''... a felfogás, miszerint a Tigris sebezhetetlen, hibás. A Pz. Kpfwg. VI Tiger páncélzatát az orosz 7,62 cm-es ágyú hosszabb csövű változata kedvező becsapódási szög alatt szemből 500 méterről, oldalról és hátulról 1.500 méterről is átütheti. ''
    Heinz W. Guderian, a páncéloscsapatok főszemlélőjének 1943. április 20-án kelt levele.
    És ez 1943. áprilisa!

    Na, ha ez igaz a Tiger 81 fokban döntött 100 mm-es homloklemezénél (vsz.: 101 mm), akkor igaz ez a Panther 55 fokban döntött 80 mm-esére is (vsz.: 98 mm)...

    Egyébiránt a Panther-ek gyakori előtét-tengely törését a vh. végéig nem sikerült kiküszöbölni!!! (csak folyamatos cserével... :) )
    (ld. HT 1998/1.)

    ''Az utolsó bejegyzésben egyetlen egy hk-t sem említettél meg a Firefly-on kívül, mind páncélvadász!''
    Pontosan tudom, hogy azok.
    A ''legyőzhetetlenségében'' rejlő ''misztikum''-tól már-már agygörcsöm van.
    Igenis ki lehetett lyukasztani és voltak erre mindkét félnél tömegesen bevetett páncéltörő fegyverek.
    Tömegesen bevetett, tehát nem 1-2 példányban megépült ''csodafegyverek''!
    Technikai fejlettségük kimerült a hk.ágyún, meg a távmérő-irányzó berendezéseken, rádiókon. Esetleg még az ''éjjellátó berendezések'' alkalmazása... (magyarán a ''golyóbist'' kellően pontosan tudták odalőni, ahová kellett)
    Az, hogy nehezen gyártható valami és feszt lerohad alatta a motor, vagy a váltó döglik meg, meg zabálja a benzint, mint állat, a híd összeszakad alatta, elsüllyed a sárban, én nem nevezném ''technikai fejlettségnek''.

    [Szerkesztve]

  • Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #2244 üzenetére

    ''Néha olvasni is kellene, nem csak megvenni!'' :O
    Ez rád is igaz!

    ''A osztályok/századok mindig azonos típusú járművekkel voltak felszerelve!''

    Igaz, de csak a nehézpáncélosok esetében (ill. ott sem, csak 1944-től)!
    A nehézpáncélos-osztályok (schwere Panzer Abteilungen, röv.: s. Pz. Abt.) zászlóalj-szintű (méretű) alegységek voltak. Általában önállóan tevékenykedtek, ritkán vonták be őket hadosztályok kötelékébe. Gyakran megerősítésként kerültek valamelyik seregtest közvetlen alárendeltségébe, saját parancsnokkal, aki csak a seregtest pk-ának tartozott ''számadással''.
    Okok:
    - kis harckocsilétszám (50-60 db, ált. 3-5 hk.század; 1 század 12 db kocsiból, 1 század 4 db szakaszból állt),
    - e miatt koncentrált ellátás, utánpótlás, logisztika,
    - ''erőösszpontosítás''. <by daa-raa>
    Igyekeztek minél több ilyen önálló egységet létrehozni.

    1944. április 20-án 9 ilyen Tiger-ekkel felszerelt npc.o. harcolt a keleti fronton (Számvéber szerint):
    - 501-503. Az 503. s. Pz. Abt. neve később ''Feldherrnhalle'' lett.
    - 505-509.
    - a Wermacht ''Grossdeutschland'' páncélgránátos-hadosztály páncélosezredének III. osztálya.
    Felállítás alatt állt még további 4:
    - 504.
    - és három nehézpc.o. a Waffen-SS 3 páncéloshadteste számára.
    Számvéber Norbert: Nehézpáncélosok - A német 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi harcai (Paktum Nyomdaipari Társaság, Bp., 2000.)

    A HT 1998/3-as száma szerint 1944-ben 16 db Tiger-osztály volt a frontokon.
    A bevethető kocsik száma ritkán haladta meg a 600 db / hónap arányt (1944. júni-júli.) minden hadszínteret belevéve (ld. Roger Ford: A Tigris harckocsi, 94. o.).

    ''Egy német hk.zászlóalj / osztály ritkán állt csak Tiger-ekből!''
    Ez az állításom csak 1942-1943-ra igaz (2240. hsz.)!
    Azonos típusból csak 1944 elejétől, tavaszától álltak. Persze a vh. végén már ami volt melléjük, azt használták.
    Illetve ha szó szerint vesszük, még bármikor igaz is lehet, mert az osztály állt még: önjáró légvédelmi ágyúkból (és nem ütegből, mint ahogy írtam a 2243-ban, mert az üteg több ágyú szervezeti ''magasabbegysége''), lövészpáncélosokból, műszaki-harckocsikból, vontatókból, teherautókból, terepjárókból, motorkerékpárokból, stb. :D

    Azért pontos forrásokat te is megadhatnál (utána nézhetnél), nem csak saját kútfőből kéne ''kűdeni''!
    <természetesen megnézem én is>

    Hopsszz:
    Haditechnika 1998/3. 64. o.:
    A Tiger gyártási adatai:
    1942: 78 db,
    1943: 649 db,
    1944: 623 db,
    1945: ----
    Összesen: 1350 db.
    Sturmtigerekkel együtt: kb. 1370 db.
    Ez ''komoly'' mennyiség a csak Szovjetuniónak átadott kb. 24.500 db M4A2 Sherman-nel, meg a legyártott 53.552 db T-34-el szemben...

    Azt azért érdemes lehetne összevetni, hogy ez a mennyiség hány harckocsit lőtt szét!

    Lippai Péter alezr. cikkei (akkor még őrn. volt):
    ''Királytigrisek Magyarországon I. rész''
    2000/2., 58-60.
    ''Királytigrisek Magyarországon: Az 509. nehézpáncélos-osztály harcai Magyarországon''
    2000/3., 93-95. o.; 2000/4., 84-88. o.
    ''Királytigrisek Magyarországon: Az 501. SS-nehézpáncélos-osztály magyarországi harcai''
    2001/2, 65-70. o.
    ''Királytigrisek Magyarországon: Az 503. nehézpáncélos-osztály magyarországi szereplése''
    2001/3., 85-89. o.; 2001/4., 73-77. o.; 2002/1., 75-80. o.


    ''Amennyiben nagybetűvel írod a ''Zwischenlösung'' szót, akkor az a JPz IV elődtípusát jelzi''

    Ez viszont téves, mert a ''Zwischenlösüng'' bizony általánosan használt, ezt a nevet a Pz IV F1, F2-re is ráaggatták!!!
    <Melyik is volt korábban? Hát ez.>
    Magyarán mind1ik ''köztes megoldás'' volt.

    A 2. képen (Saumur-i múzeum) komoly belövésnyom van...

    A Douhet-cikket bizony elolvastam.
    Ki is írta?
    Horváth Zoltán.... :)
    Ettől még Rommel is ezt mondta. Én nem érteni, Douhet hogy jönni ide...

    Amúgy ez a Horváth olvassa ezt a topicot?!!! :)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2245 üzenetére

    A Nixon doktrína Vietnam esetében a vietnamizálás volt: vívják meg a vietnamiak a saját háborújukat! (Érthető hozzáállás. Az amerikai katonák mit láttak a Dél-vietnami városokban: fényűzést, mintha nem is folyna háború az országban! Részükről nem is, gyakorlatilag az amerikaiak vívták a helyiek helyett.) Ennek eredményeként Dél-Vietnam hadserege a világ 4. legnagyobbjává vált. Kár, hgy a vezetői teljesen inkompetensek voltak. Ezért kezdte el Nixon kivonni a csapatait Indokínából. (Linebacker és nem Linebaker. Jelentése: a vonalak visszavonása. És nem vonalpék.)

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2243 üzenetére

    ''Ehhez meg kellett volna erősíteni az első futóműveket is(!)''

    Már milyen első futóműveket? Az átlag hk-nak van jobb és baloldali futóműve és slussz! (OK a Red Alert 2-ben az Apocalipse-nak két részre volt osztva oldalanként a futóműve, de ez nem általános a való világban.) Gondolom az első futógörgők felfüggesztésére gondoltál. Azt a rugók nagyobb előfeszítésével meg tudták volna oldani a németek. Nem okozott volna komoly problémát a kettős torziós rugózás miatt. Mellesleg a Panther futóművét védte oldalról kötény. A döntött oldalfalakon (test felső része, torony) inkább hátrányos lett volna a kötén, ugyanis akadályozza a lövedékek lecsúszását. Kumulativ esetén hatásos csak, páncéltörő esetén ''az ellen nem véd''. A homlokpáncél pedig nem szorult védelemre, nem sok olyan fegyver volt a szövetségesek kezében, amelyik 200-300m-nél közelebbről át tudta volna ütni akár a torony (110mm + 100mm blende), akár a test homlokpáncélját.

    Az első típusváltozat a D volt, az igazán komoly problémák annál adódtak. A motortér túlmelegedését a vízmentes szigetelés okozta, ezt a későbbi szériákon részben elhagyták, a G-től kezdve teljesen.

    Az utolsó bejegyzésben egyetlen egy hk-t sem említettél meg a Firefly-on kívül, mind páncélvadász! Mindegyiknek felűlről nyitott volt a tornya, a Hellcat-nek nem éppen volt erős a páncélzata még a testen sem. A többi a jó védettséget adó Sherman alvázra épült.

  • Gyantusz

    tag

    válasz Gyantusz #2241 üzenetére

    ''ezért kellett az 1972-es Linebaker I. és II. hadművelet, hogy ne a ''testet'' gyepálja a haderő, hanem a ''fejét''.''

    Ez 1 kissé ''csúsztatás'': Nixon és Kissinger politikája miatt a megcsappant létszámú amerikai szárazföldi haderő teret vesztett az észak-vietnami hadserggel (és a Vietkong-al) szemben, így azt vissza kellett szorítaniuk a levegőből. => 1969 végétől a harcok súlypontja áttevődött a levegőbe (és Kambodzsába is). Oly annyira, hogy az 1972. decemberi Op. Linebaker II-vel térdre kényszerítették az észak-vietnami kormányt. => Fegyverszünet, majd békekötés (1973. január).

  • #65675776

    törölt tag

    válasz Gyantusz #2240 üzenetére

    A német hk-k egyike sem volt képes helyben fordulni ( abolygóműves hajtás miatt)! A lánctalpas járművek kormányműveiről néhány éve volt cikk(sorozat?) a HT-ben. Néha olvasni is kellene, nem csak megvenni! ;]

    A osztályok/századok mindig azonos típusú járművekkel voltak felszerelve! Ne feledjük a német harcászati eljárásokban az osztály volt a legkisebb önállóan bevethető egység. Néha ugyan kikülönítettek századokat, de ezen a szervezeti szinten nem volt önálló logisztika, tehát vagy valamelyik másik osztályhoz rendelték (hosszú távon), vagy csak rövid ideig tevékenykedtek egyedül (mint pl a Peiper-harccsoport). Többnyire a zászlóaljak is azonos típussal lettek ellátva, fokozottan igaz ez a nehéz hk-k esetén (Tiger, Tiger II). Az ok: erőösszpontosítás.

    Amennyiben nagybetűvel írod a ''Zwischenlösung'' szót, akkor az a JPz IV elődtípusát jelzi (JPz IV/70 (A))! (A mint Alkett)
    [link]
    [link]
    [link]

    Egy Tiger majdnem pontosan kétszer annyiba került mint egy Panther. Ez nem jelenti azt, hogy kétszer annyit tudtak volna gyártani belőle, mert anyagszükségletben nem volt ekkora eltérés. Ha a Tiger helyett kb 40%-kal több Panther-t tudtak volna gyártani. Igazából a Tigernek soha sem volt értelme, az első nagyszámú harcbavetésük közt mindössze néhány hónap telt el. A Panther gyengébb páncélzatát bőven pótolta nagyobb mozgékonysága, és nagyobb tűzerejű, pontosabb lövege. Az angolok/amerikaiak szerint egy Panther lekűzdéséhez 4-5 Sherman szükségeltetett, míg a Tiger ellen 6. Ez a különbség gyakorlatilag 0. Az oroszok esetén rosszabb az arány 8db T-34 kellett egy Tiger ellen. (A hiedelmekkel ellentétben a Sherman kifejezetten jól páncélozott volt. Szemből a Panther is csak kb 200m-ről tudta kilőni. A 75mm-es ágyúja egyenértékű volt a KwK40-el, a 76-os felűlmúlta azt. A Firefly-okba épített 17pdr ágyú erősebb volt a Tiger 88-asánál.)

    Az amerikai harcászati eljárásokban a légierő és a tűzérség 40-40%-nyival részesedik a célok lekűzdéséből, a hk egységek, gyalogság a maradék 20%-al.

    A légifölény fontosságát már Douhet is felismerte 1908-ban! (olvasd el az Aranysast!)

    [Szerkesztve]

  • Gyantusz

    tag

    válasz mityku #2235 üzenetére

    ''Ezzel a megint ''misztifikál'' a csapat résszel egy alapos alázást kezdtél meg!
    Köszi mindenki nevében!''

    Ha valami sz@r, akkor az az. Nem kell ajnározni, csak azért, mert más, hozzá nem értő azt teszi (most nem daa-raa-ról van szó!).

    Kis ésszerüséggel pl. a Panther-re is fel lehetett volna pakolni pl. 10 mm-es köténylemezeket oldalra és a toronyra, a homlokpáncélt meg rátétlemezzel erősíteni (előtét páncélzat).
    Ez lehetett volna a ''nehézpárduc''. Hülyén hangzik, de miért is ne?
    Ehhez meg kellett volna erősíteni az első futóműveket is(!), amit nem tettek meg a szovjetek a T-55AM esetében, ami billegett össze-vissza, mint a fos...

    A Panther mozgékonyabb volt, mint a Tiger?
    Igen.
    Könnyebb volt gyártani?
    Igen.
    Kevesebb benzint zabált?
    Igen.
    Az alváza több mindenre jó volt?
    Igen: Jagdpanther, Bergepanther, önjáró légvédelmi üteg, stb.; a Tiger-én csak az a semmirevaló Sturmtiger...
    Lövege jobb volt?
    Igen.
    Üzembiztossága nem feltétlenül volt jobb, a korai A-k is még igen gyakran hasaltak meg műszakilag, a váltók is gyakran szétmentek. A G-nél már erről nem szól a ''fáma'' (1944. jan.): csapágyazáscsere a főtengelynél, a motortér hűtésének javítása (megemelt baloldali ventil.ház), váltócsere, stb.

    Egyértelműen jobb harcászati paraméterei voltak, mint a Tiger-nek.
    Természetesen közepes hk. és nem nehéz hk.!!!

    De ''utólag könnyű okosnak lenni'', előbb meg kifizetődőbb...

    Ha nagyon a lelkébe tapostam volna valakinek a ''misztifikálás'' használatával, így járt...
    Meg kell figyelni a konkurens harckocsikat is.
    M10, Sherman Firefly, M18, M36 kilyuggatta a Tiger-t?
    Jawohl!
    Mozgékonyabbak voltak?
    Igenis!
    Életképesebbek voltak?
    Igen!
    Akkor mi a répáért kell azt a harckocsit ''isteníteni''?

    [Szerkesztve]

    [Szerkesztve]

  • Gyantusz

    tag

    válasz #65675776 #2234 üzenetére

    ''Miért kellene angol/német szót adnom rá? Ez a magyar terminus-technikus, tehát ezt kell használni.''
    Mindkét szó igen gyakori(!), de az előretartás lehet helyesebb. :) :D
    Látom, nehezebb motiválni téged, mint gondoltam...


    Ha már így szóba került a Fegyverismereti vizsga:
    Időm java része azzal ment el a két hetes felkészítésből, hogy a kiadott előadás anyagában kijavítsam a hibákat, meg kibővítsem az akkori ismereteimhez... (pl. Kaliberekből)
    Maga a vizsga meg egy hóka-móka, egy 10 éves kisfiú is megcsinálja!
    Ettől függetlenül jó pár felnőtt egyén úgy állt a tűzfegyverekhez (most maroklőfegyver), hogy a lőtéren jobbnak láttam a hátuk mögé állni...
    (nem akartam kipróbálni, hogy milyen érzés lehet egy 9-es Makrov lövedékkel a vesémben, vagy épp lejjebb...)
    Mindez 2003 nyarán volt.


    ''Egyébként stabilizátor kérdésben neked van igazad. Benéztem.''
    Van ez így...

  • Gyantusz

    tag

    válasz szicsu #2239 üzenetére

    Keleten, ill. nagy területen az ''ék'' (Keil) volt a leggyakoribb felállás, ha egy század / zászlóalj normálisan fel tudott fejlődni. Vonalban igen ritkán támadtak.
    Lippai Peti alezr. cikkei is figyelembe ajánlhatóak a HT-ben, majd megnézem a hét végén (kb. 7 cikk egymás után...).

    Igazából (majdnem) pont úgy csinálták, mint a lovasság az I. vh-ig.!
    Kis módosításokkal.

    Este, mint minden más alakulatnál, a páncélosoknál is voltak kijelölt őrök. Ezek ''adták a posztot'' felváltva, kb. 2-3 órai váltással. Közvetlen és állandó rádiókapcsolatban voltak egymással (éljen a német agyasság, minden kocsiban volt rádió, a század / zászlóaljpk. kocsijában - értelem szerűen - nagyobb hatótávolságú). A többi döglött a kocsiban, ''begombolkozva''.
    A felállás este a ''sündisznó elv'' szerint érvényesült: kocsifarok egymással szemben, a ''fullánkok'' pedig kifelé.
    A közvetlen gyalogsági támogatást adó ''páncélgránátosok'' szintén figyelték az arcvonalat, ott is voltak rajonként (12 fő) 1-2 ember kijelölve a figyelésre, majd 2 óránként adták egymásnak az őrséget.
    Magyarán 1. fokú hksz. (harckészültség) volt érvényben.

    1944 közepére bevethető szintűvé fejlődött az ún. ''éjjellátó készülék''.
    Írjam pontosan? Az Sd.Kfz. 171. Ausführung G-kben (Panther G) már volt 1-1 db, ha nem is minden kocsiban, de századszinten 1-2 db biztosan.
    Ha a gyalogsági felderítők erős páncélos csoportosulást jelentettek ''xy szektorban'', akkor este éjfél-hajnal között odasettenkedtek a szovjetekhez, felfejlődtek (ált. vonalban), váltó 1-esben, cammogva elfoglalták a pozíciójukat, rádión az osztagpk. kiadta a parancsot, ki-melyik célt támadja és egyezményes jelre tüzet nyitottak. A robbanások után már nem kellett vaksizni, a tűzben már látszottak a célok rendesen.

    Ezt volt hivatott elkerülni német részről az ''állandó őrség'' este, meg az ''éjjellátókkal'' felszerelt őrszemek is jobban tudták figyelni a terepet (már ha épp volt ilyen nekik).
    Szovjet részről ugyanis gyakoriak voltak a gyalogság részéről az éjszakai belopózások német táborokba. Aknákat leraktak, benzines cuccokat, ellátmányt rongáltak, síri csendben. <diverziós műveletek>

    Ezt az éjjellátós dolgot az amerikaiak is elkezdték alkalmazni 1945 tavaszától.
    Magyarán a II. vh. végével a harcászat kitolódott bármely napszakra.


    ''De szerintem a német hk technikai fölényben voltak az ellenséges hk-szemben.Az oroszoknál a mannyiségi előny volt.''

    De a lényeg pont ez! Nem a ''technikai fölény'' nyerte meg a háborút, hanem a létszám!
    Ennek épp ellent mond a mai USA.
    Csak azért olyan sikeres manapság, mert piszkosjó légiereje van a II. vh közepétől kezdve. És esze ágában sincs ezt az elsőséget átadni másnak!!!
    Levegőből legyalulja az ellen szárazföldi haderejét, a többit a kis létszámú, de magas színvonalú szárazföldi haderő elintézi.
    Ez a gazdaságos hadsereg mintapéldája!
    Rommel is belátta Franciaországban: ''azé a csata, akié a légtér'', valami ilyesmit mondott. És ez szentigaz!
    Hiába jó egy páncélos, ha az ellen eltapossa és az előnyét nem tudja érvényesíttetni! Onnantól kezdve acélkoporsó!
    Mikor USA nem tudta kihasználni légierejét, támogatni megfelelően levegőből a hadseregét Vietnamban, látszottak is a gyalogság veszteségei. => ezért kellett az 1972-es Linebaker I. és II. hadművelet, hogy ne a ''testet'' gyepálja a haderő, hanem a ''fejét''.
    Ha ezzel kezdik, nem lett volna 1968 elején Tet-offenzíva...
    De ez megint a ''mi lett volna ha...''

    Ált.: Hiába verekszik valaki jól, ha 10 másik leveri, mint a szeget! Mit ért el vele? A helyett, hogy kihátrált volna.
    És épp ezt csinálták a németek is. Visszahátráltak a ''megindulási körzetbe'' (LOD = Line of Departure).

    A másik: ha Sztálin nem nyírja ki a hadsereg vezérkarának velejét az 1930-as években, a németek 1000 %, hogy nem érték volna el Moszkvát, és hamarább legyűrik a szovjetek őket!!!
    De ez a ''mi lett volna ha...'' kategória.


    Szinte mindíg állva lőttek!
    Csak és kizárólag közvetlen támadásnál lőttek menetből, és főleg repesz gránáttal, pl. élőerő, vagy tüzérség ellen (meg ami épp volt a csőben, ha már be volt töltve egy repeszgránát, nem álltak le a toronyban a lőszert kicserélni, hanem tűz! Ha mákja van a legénységnek, a repeszgránát is leüti a tornyot a vezetőgyűrűről, ha nem, akkor újra játszik, és a kocsival - ha lehet - állandóan mozgásban, a pk. alkalmazva a pihenőhelyen megbeszélt / kielemzett taktikákat).
    Tiger esetén a lövedék kb. 770-800 m/s-mal hagyta el a csövet.
    500 m-es táv esetén odaért a lövedék kevesebb, mint 1 mp alatt! Igen kevés idő...
    Támadásnál épp a mozgás a lényeg, ne lehessen eltalálni a járgányt!
    Védekezésnél pedig a pontos 1-es lövések, homlokpáncélt mutatni csak, hisz az a legvastagabb, rápakolni szirt-szart, hogy növeljék a védettséget (pót-lánctagok, homokzsákok, pót-futógörgők, stb.)

    Na, nagyjából most ennyi...

    [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés