Mivel én finGnyás vagyok és nem szeretem az ázott tésztát, maradtam a már ismert baconos tekercsnél.

TLDR: egy autós szakújságíró meghasonlása csak a click-számot fogja növelni,
de igaza nem feltétlenül és biztosan nem maradéktalanul van.

Az autózás szeretetét a Totalcar-ral együtt nőve szívtam magamba. Túl vagyok már a negyvenen és tényleg jó érzéssel tölt el visszaemlékezni a pillangószelepjét nyitogató Karottára és Winklerre. "A" Karotta és "A" Winkler - fergeteges írások kerültek ki kezeik közül, amik nagyon sokat jelentettek a hozzám hasonló kispénzű felhasználóknak akiknek csak a Pavlovi - reflex maradt egy-egy autócsoda hallatán/láttán. Nem is beszélve az amatőr barkácsolókat

A mai napig nagy kedvvel ülök le az általuk jegyzett írások (szigorúan nem podcast - elhaladt felettem a kor, na) elé és várom a régi csodát. Ami jön is, meg nem is. Néha rám tör az érzés, hogy egy megkeseredett vénember lettem és már semmi jót nem találok az életben - még a hobbimnak számító "autóbuzulást" sem. Lehet a tapasztalatnak gúnyolt élmények sora váltja ki belőlem, de mindegy is. Puffogok pár ismerősnek és barátnak és néha kapok megerősítést néha nem, majd továbblépek. Ma azonban más a helyzet. Ki kell adnom magamból a dolgot azonnal, mert felrobbanok!