Sziasztok!
Bizonyára sokan, nagyon sokan olvastátok a hűtőpaszta vs. lekvár korábbi részeit. És a visszajelzésekből úgy gondolom, hogy nagyon sikeresek voltak, ezért úgy döntöttem, ismét egy újabb résszel kedveskedek nektek.
Nem kell aggódni, nem lerágott csont lesz, igyekszem azzal a lendülettel írni, ahogy a korábbi részeket is. És akkor csapjunk a lecsóba, akarom mondani a lekvárba!
Előző részben elég sok „elmebeteg” dolgot kentem a processzorra, és most további próbálkozásaimról szeretnék be számolni, hogy van-e még jobb hővezető anyag, mint a speciálisan erre a célra kihegyezett paszták.
Azokat a kulimászokat, amelyeket előző tesztemben használtam (ketchup, fogkrém, tusfürdő) most nem teszteltem, csak a feketeszeder lekvárt, és az aloeverás kézkrémet, mert múltkori tesztemben ők voltak a győztesek, és viszonyítási alapnak tökéletesek,
Illetve ezeket, a kencéket próbáltam még hatékonyabbá tenni, de erről majd picit később.
Még a címre szeretnék kitérni, miért 3, 5. rész! Az a fél azt jelenti, hogy egy szerver gépen teszteltem, hogy 2hónap után mennyire marad meg ezeknek a nem erre a célra kitalált anyagoknak a hővezető képességük, így szeretném a kétkedők kétkedéseit is eloszlatni, vagy meg megerősíteni.
Először is nézzük az új versenyzőket:
Szilikonpaszta
Ezüstpaszta (HP szervereknél használják)
Feketeszeder lekvár
Aloeverás kézkrém
Nutella
Éjszakai arcpakolás krém
Bolognai mártás krém
Tejföl
Mustár

A Forma1… Nagyon népszerű sport, az egyik legnépszerűbb a világon. Ki ne szeretné nézni, ahogy száguldoznak az autók, versenyeznek egymás ellen a pilóták? Ha még az átlag embernek elérhetetlen is, ez a fajta sport, akkor is nézi. Aztán ott vannak a sportautók, vagy a motorok, amik bárki számára elérhetők.
Nagyon sokan vagyunk férfiak, akik imádjuk a sebességet. Sokan hétvégén mikor ráérnek, bepattannak a kocsiba, vagy motorra ülnek, és repesztenek az utakon, és élvezik a sebességet. Én is ilyen vagyok, imádom a száguldást. De valahogy én egy picit másképp. Én azt szeretem, ha egy processzor órajelét húzom fel az egekig, és nézem, hogy a processzorom hogy száguld. Nagyon sok esetbe értelmetlenül, fölöslegesen magas órajeleket állítok be számítógépeimnek, hisz, vagy úgysem hoz érdemleges teljesítménynövekedést, vagy teljesen fölösleges, de mit tegyek? Imádom nézni, ahogy időnként extrém magas órajeleken száguld a gépem, és én is a géppel együtt.
Így született meg egy igen magas százalékos tuning eredményem, amit szeretnék bemutatni nektek.
Volt egyszer egy MSI tuningbajnokság, amire akkor én is jelentkeztem, de hiába értem el 120%-ot nem értem el érdemleges helyezést, hisz nem a napjaink, modern gépével indultam.
Azt a gépet úgy raktam el, hogy ha kedvem támad egy kis tuninghoz, mindig kéznél legyen.
Lássuk csak a nem éppen konfigurációt:
Abit Be6-2 RAID Alaplap
Intel celeron 566MHz CPU
128MB PC133 SD RAM
Asus v8200 deluxe (geforce3ti200) VGA
10GB Ide HDD
Windows XP

Miután összehasonlítottam napjaink csúcs 2magos processzorát, egy elavulófélben lévő Pentium4 processzorral,(4GHz vs. 4Ghz [link] ) úgy döntöttem, hogy ezt a korosodó processzort újra letesztelem, egy körülbelül vele egy idős, AMD társával is. Konkrétan egy Barton magos AthlonXp-vel
Azért tesztelem le ezt a 2 CPU-t mert úgy gondolom, hogy mind a 2 egy nagyon komoly, hosszú korszak végét jelentette, és igen csak nagy ellenfelek voltak. Mindegyik cpu egy-egy technológiai csúcsot képvisel, s ezek a processzorok után teljesen új architektúrára alapoztak. (Vagy legalább is foglalatot váltottak)
Így egy utolsó visszatekintéssel szeretném egész pontosan megtudni, hogy a 2 adott architektúra mire is volt képes.
Konkrétan a 2 Processzor:
Intel Pentium4 3400Mhz
AMD AthlonXP 3200+ (2200Mhz)
Először is szeretnék pár sort írni ezekről, a processzorokról

Ez a Pentium4 processzor a Prescott magra épül, ennek a fő tulajdonsága az, hogy 800Mhz-es rendszerbusszal rendelkezik, és 1Mb-os az L2 gyorsító tára. Socket478as foglalatba illeszkedik. Ezek a processzorok 2004 év elején jelentek meg.
Ezekben, a processzorokban jelent meg az SSE3 utasítás készlet is, továbbá rendelkezik hyperthreading-el is, ez egy másodlagos VIRTUÁLIS processzormagot biztosít a programoknak, további gyorsulást eredményezve. Nagyon fontos tényező, hogy ezek a processzorok már 90nanométeren készültek. Nagyon érdekes, hogy a csíkszélesség csökkentése ellenére ezek a processzorok „benyalták” a 100W-ot is így cserébe iszonyatosan melegednek. Ezek a procik órajele 2800Mhz és 3400Mhz között terjedt, Őket egy teljesen új foglalat az LGA775 váltotta, ami a mai napig nagyon népszerű

Bizonyára nagyon sokan olvastátok jelen tesztem első részét, (ha még nem, akkor tessék: első rész ) örültem neki, hogy a teszt nagyon népszerű lett, és még a top5 írás közé is felkerült. A fórumban nagyon sok elismerést kaptam, amit megint csak köszönök, illetve sokan kértétek, hogy teszteljem más háztartási anyaggal, hogy azok hogy állják meg hővezetőként a helyük. Így gondoltam, hogy készítek még egy, kibővített tesztet, amit megosztanék veletek!
Jelen tesztemben is ugyanaz a konfiguráció szerepel, tehát:
Abit ST6 alaplap
P3 Tualatin celeron 1,4ghz@1,7ghz 1,7v-on
Asus V8200 Geforce3 ti200 Deluxe VGA
512mb SD RAM
10gb hdd Windows XP
Intel gyári hűtőborda 800mhz P3 procihoz ajánlva

Annyi még változott, hogy a hűtőborda ventijét cserélnem kellett, ez talán egy picit nagyobb teljesítményű, mert 2-3 fokkal alacsonyabb értékeket kaptam, mint a múltkor. A szobahőmérséklet 28C fok volt.
Először is lássuk a versenyzőket:
Hővezető nélkül
Szilikonpaszta
Ezüstpaszta
Baracklekvár
Fekete szeder lekvár
Ketchup
Méz
Amodent fogkrém
Aloeverás kézkrém

Az első 2 tesztem itt a Logouton az AMD K6-os cpu-iról szólt, de ahogy sikerült kibővítenem a K6-os processzor gyűjteményem, úgy gondoltam, most még utoljára írok egy nagyobb, sokkal jobban átfogó AMD K6-os tesztet, amiben sokkal, több alkalmazással tesztelem a processzorokat, mint a múltkor!
Összesen 12 cpu-t teszteltem le, ebből 3 Intel, 7+2 AMD.

nagyban:
[link]

A plusz 2 úgy jön ki, hogy 2processzor órajelét megemeltem, 550 illetve 500mhz-ről 600ra
Sajnos a képről nem lehet rendesen leolvasni az adatokat, ezért leírom, jobbról balra a következő:
Intel celeron 433Mhz, Intel Pentium2 400Mhz, Intel Pentium3 450Mhz
AMD K6-2 550Mhz, AMD K6-III 400Mhz, AMD K6-III 450Mhz, AMD K6-2+ 500Mhz AMD K6-2+ 550Mhz (AMD K6-2+ 550@600Mhz) AMD K6-III+ 450Mhz, AMD K6-III+ 500Mhz (AMD K6-III+ 500@600Mhz)

Úgy gondoltam, amíg nem készül el a „lekváros” tesztem folytatása, addig kedveskednék nektek ismét egy laptop, tesztel. A hűtőpaszta vs. lekvár tesztem aki még nem olvasta volna itt olvasható: [link]

Napjainkban egyre népszerűbb az Eee Pc és társai, ezek a jószágok a kicsi méretűkkel és a relatív olcsó hozzáférésükkel szeretnének hódítani, ami úgy néz ki, sikerül is nekik!
De nem csak most az utóbbi időben kezdtek megjelenni a pici subnoteszek, az köztudott, hogy már régen is voltak 12colos vagy még kisebb laptopok, de elég kevesen ismerik a Toshiba libretto szériáját. Ezek a gépek is a méretűkkel próbáltak hódítani, Röviden annyit kell róluk tudni, hogy az első libretto-t 1996 áprilisában mutatták be Toshiba libretto 20 néven, melyben egy 486os cpu dolgozott.
Jelen tesztem fő szereplője egy Toshiba libretto 100ct típusú szubnotesz, mely teljesen fel van fejlesztve,
Ezt a gépet 1998ban mutatták be, s a fő tulajdonsága, hogy alig 7colos TFT kijelzője van, s ez mellé 800gram, azaz 0,8kg!!! társul, szóval bőven túltesz az Asus féle Eee Pc-n s továbbra se felejtsük el, hogy ezt a kisméretű gépet már 10évvel ezelőtt meg lehetett vásárolni, bár hozzá teszem nem éppen az olcsó gépek közt volt fel lelhető. Lássuk mit raktak ebbe a jószágba a Toshiba mérnökei 10éve:

Előző tesztjeimben mutattam be nektek nosztalgikus retro processzorokat, AMD K6, K7es szériából, írtam már nektek laptopokról, szerverről, de teszteltem már HPC-t azaz kéziszámítógépet is. Valahogy a fő, gépemről soha sem írtam, teszteltem. Talán azért mert semmi egyedi nincs benne, egy teljesen átlagos játékokra felkészített gép, mindenki találkozik, találkozhat hasonló hardverekkel.
De most eljött az idő, hogy a nagy gépemről is írjak, mert úgy gondoltam, ez számotokra is érdekes lehet!
Már régóta gondolkoztam vízhűtésen, de ezen a téren nagyon tapasztalatlan voltam, vagyok, így házi építésűbe nem mertem belevágni egyrészt, másrészt mert elég költséges.
Nézegettem komplett szetteket, de azok is vagy nagyon puritánok voltak, vagy számomra megfizethetetlenek.
Aztán egyszer csak megláttam egy Zalman Reserator 1 v2-es komplett vízhűtést, amit képek alapján elég egyszerűnek tűnt felszerelni, s mivel használtan volt, még számomra megfizethető kategóriába esett (32ezer jómagyar ft) Ráadásul elég tetszetős is, még szobadísznek is megfelel.
Kis utánaolvasgatás után, pár helyen dícsérték, pár helyen leszólták, de mivel a külseje nekem nagyon tetszett, így elhatároztam hogy beruházok rá. Főként az tetszett benne, hogy teljesen halk, nincs rajta ventillátor, bár épp ezért kapott itt-ott negatív értékelést, mondván full low-end a cucc. Gondoltam ha újonnan 60fölött van, azért annyira nem lehet rossz. Megjegyzem azelőtt egy Zalman CNPS 9500led ventim volt, amivel azért meg voltam elégedve, ezt váltotta fel a vizecske, illetve a VGA kártya gyári hűtését.
Egy kép a Zalman vízhűtésről, valahogy így néz ki:

Tudom, ennek az írásnak nem (csak) itt lenne a helye, de mivel tudom, hogy elég kevés az esélye, hogy bejussak a 2. fordulóba, s hogy ne vesszen a sülyesztőbe a sok napos munkám, így hát szeretném veletek megosztani tapasztalataim, hogy sikerült kihozni egy nem fiatal gépből elég magas tuning értéket (120%):

Már nagyon fiatal korom óta erősen foglalkoztat a számítógép. 4évesen már egy jó öreg TVC computeren próbáltam a betűkkel ismerkedni, illetve a jó öreg klasszisokkal, gombócfaló, invaders nevű játékokkal játszani több-kevesebb sikerrel. Az egész Pc-s bizéria valamikor a 90es évek közepén kezdődött, mikor megláttam a terep2 nevű játékot, és azonnal egy PC-t akartam!
Egyre jobban elmélyedtem a pc-s iparban, s egyre többször nyúltam bele gépembe, eleinte nagyon sokszor el is rontottam a gépem.
Hogy kiküszöböljem tudatlanságom, igyekeztem a témában utána olvasni a dolgoknak. Minden hónapban megvettem egy vagy két pc-s magazint, majd mikor jött az internet hozzám is, a prohardver is sokat segített művelődni, ennek köszönhetően a 386os őscsodáktól napjainkig úgy érzem, nagyon is benne vagyok a hardver témában.
Iskola után a munkám is így választottam meg, az IBM-be mentem el hibakereső technikusnak dolgozni, aminek köszönhetem, hogy nem csak desktop gépekhez, de szerver gépekhez is értek. Elmondhatom magamról, hogy én már átéltem, milyen egy 8magos gépen 48gb!!! memória társaságában dolgozni.
Kis korom óta érdekelt a tuning is, s mivel elég fital korom óta naprakész vagyok a hardverek terén, és mivel jó pár hobbi gépem is van már összerakva, tudom hogy egy 0,35 0,25 0,18 0,09 vagy egy 0,065 esetleg egy 0,045 mikrométeres technológiától mit is lehet elvárni! Nem nagyon volt olyan típusú cpu amit ne vettem volna "kezelésbe"
legyen az desktop, laptop vagy szerver gép, egy kicsit mindig megbolygattam az órajeleket!
pl egy 2X1266os tualatin szervert 2X1480ra húztam, amit természetesen le is teszteltem:
[link]
vagy egy dell d630as laptop vga kártyáját húztam 65%al, amit szintén leteszteltem:
[link]