Baromi egyszerű a sztori. Ahogy te magad leírtad, fingod nincs a dologról, csak tippelsz, meg írod a hülyeséget.
Akkor eltekintve a formától, nézzük a faanyag mint olyat:
Adott egy darab dió, egy darab mahagóni, meg egy darab kőris fa. Felteszed mind háromra ugyan azt a KISJELŰ hangszedőt.... és nem egyformán fog szóni. A kőris sokkal fényesebb lesz, a mahagóni egészen mély búgó hangú lesz, a dió meg kb a kettő között...
Ezek közül a kőrisnek van a legnagyobb sűrűsége (0,69 g/ccm), majd a dió(0,64 g/ccm), és ezt követi a mahagóni(0,52 g/ccm)
Előszeretettel hangolják a mahagónit pl jávorral(0,59 g/ccm), aminek a sűrűsége valamivel kisebb a dióénál, viszont nagyobb a mahagóniénál, tehát a mahagóni hangjához adva nyilván a dió és kőris felé fogja elvinni a teljes hangszínt.

Ha szerinted még mindig nem függ SZROSAN össze a hangszerek fája és a kialakult hangzás inkább ne írj a témáról többet, mert aki beleolvas azt hiszi érdemi okfejtés és még a végén elhiszi.

cucka

A mikrofóniáról, meg a feedback-ről annyit, hogy nem egy probléma. Egy szorosan tekert nem szétvert hangszedő ha megfelelően van rögzítve nem gerjed be nagyszínpadon se. Persze nyilván nem manowart kell vele játszani...MEg úgy alapból mindent ésszel kéne használni és arra amire való. Ennek jó példája a PAF ami nem pottingolt és nem gerjed amikor épp kedve van, ellenben k*rvajólszól.

Erre remek példa, ha lehúrozod a gitárt és egy vasdarabbal kopogtaod, a testet, vagy a hidat, azt hallani fogod a hangszedő végén...
Biztosan a közös tudatból szedi a hangszedő, hogy te épp vered a vasat és nem a test vezeti a rezgéseket, amiket felvesz a hangszedő. És ez pottingolt hangszedőre is igaz! pont.