Nem, nem tesztkérdés. Teljesen komoly kérdés. Amennyire látom, a gitárok világában nagyon kevés a megfelelő módszertanú vizsgálatokkal alátamasztott tudás és igen sok a misztikum, a hiedelem. Az egyik ilyesmi a gitárnyakillesztés hatása a hangkitartásra - mki fejből vágja, hogy a csavarozottnál a legroszabb, átmenőnél a legjobb. Ezzel szemben egy valamire való tanulmány ismeretes a témában, ami azt találta, hogy pont fordított a helyzet: a csavarozottnál a legjobb, átmenőnél a legrosszabb. Ráadásul a különbség olyan kicsi, hogy csak műszeresen volt megállapítható, fülre nem.

Ami a sustaint illeti, szerintem triviálisan a húrra ható mágneses és mechanikai impedenciák összessége fogja meghatározni. Minél erősebb a hangszedők mágnese és minél több van belőlük, annál nagyobb erősebb térben rezegnek a húrok, ez annál inkább hat rájuk és torzítja, lassítja a rezgésüket. (Sustain szempontból ezért jók az aktív hangszedők.) A mechanikai ellenállás még egyszerűbb: minél jobban képes a gitár átvenni, elvezetni, elszívni a húrok rezgéseit, azok annál kevesebb ideig rezegnek. Márpedig a hangszedőket nem érdekli a test rezgése. (Ezért is érthetetlen, hogy ugyan miért jó az nekünk, ha rezeg a test. Ezért is kérdeztem.) A hangszedőket csak a húrok rezgése érdekli, így kívánatos, hogy azokat a gitár minél kevésbé tudja elvezetni. Egy hatalmas tehetetlen tömegű, kemény, denz fából készült test és nyak erre megfelelőbb, nem fogja úgy elvezetni a húrokból a rezgést, mint egy puhább, kisebb tömegű fa, a maga kisebb mechanikus impedenciájával. Így a les paul testtől több sustaint várunk, de ennek semmi köze a nyakillesztéshez.

Amúgy a tudomány SOHA nem mondta, hogy a poszméh nem tudhat repülni. A tudomány jó sok idővel ezelőtt annyit mondott, hogy nem tudja, hogyan repül a poszméh. Azóta amúgy tudja. Hatalmas különbség. A félreinterpretálás kedves, tudományellenes emberek műve, ami jól elterjedt. Ne ülj fel neki.

[ Szerkesztve ]