Az O'neill-es poénok tényleg nagyon ütnek néha. A kedvencem az volt, mikor sitten ültek valahol ( 
) ÉS még az emlékeiket is kitörölték. Amikor lassan kezdtek visszatérni az emlékek O'neill így morfondírozott:
- Rémlik egy ponakos kopasz ürge...kék nadrágban és fehér ingben (itt nyilván Hammond tábornokra gondol)... és a neve..megvan: Homer (a Simpson családból)
Azt hittem leesek a székről a röhögéstől.
'A gyerekeimet CONTROLnak, ALTnak és DELnek fogom nevezni. Ha Valami gond lesz velük, csak megütöm őket kétszer és minden rendbejön''
