A jelentésváltozás mint az egybeírás forrása

95. Ha két szó kapcsolatának jelentése több vagy más, mint a tagok jelentésének együttese, akkor ezt az alkotóelemek egybeírásával érzékeltetjük. Például a szárazföld nem azt jelenti, hogy ’nem nedves föld’, hanem hogy ’a Föld felszínének tengerrel, vízzel nem borított része’, a tízórait nemcsak tíz órakor fogyaszthatjuk el; a tűzrőlpattant menyecske vagy leány nem tűzről pattant, hanem ’élénk, ügyes, talpraesett’. A szóbeszéd is más, mint a szó és beszéd: ’közszájon forgó beszédtémá’-t, ’híresztelés’-t jelent.

A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak alkotó tagjai természetesen alkalmi kapcsolatba is kerülhetnek egymással. Ilyen előfordulásukban külön kell írni őket. A kétféle írásmód jól szemlélteti a kétféle alakulat közötti jelentéskülönbséget: (nagyon) gyors írás (= sebes írás), de: gyorsírás (= sztenográfia); (veszélyt) jelző lámpa, de: jelzőlámpa (pl. a közlekedésben); sok szög (= számos szög), de: sokszög (síkidom); a földön futó (bogár), de: földönfutó (= hontalan ember); stb.

A jelentésváltozás miatt egybeírt összetett szavak csoportjába tartoznak a szóismétlések (alig-alig), a valódi mellérendelő szóösszetételek (búbánat, süt-főz) és az ikerszók. Ez utóbbiaknak csak az egyik tagja értelmes szó (csigabiga, dimbes-dombos), vagy egyikük sem (terefere, csihi-puhi). A jelentésváltozás az egyik forrása az alárendelő szóösszetételek egybeírásának (drágakő, egyetért, napraforgó). A jelentésváltozás indokolja néhány egyéb típusú szóösszetétel egybeírását is (csakhogy, nemsokára).