Ja az MMIO-ra gondolsz. Az valóban működik Linux alatt. A Windows WDDM-je ennél azért kötöttebb, így ott vannak bizonyos, kvázi megkerülhető limitek, de annyira nem ajánlott bizonyos határokon túllépni. A Linux DM-je azért jóval kötetlenebb, ezért is érhető el ár a ROCm is, Windows-ra csak csonka formában jön.
A Smart Access Memory annyiban más, hogy megkerüli a WDDM-re vonatkozó limitet. Amikor ilyen módban működik a hardver, akkor berak egy host visible és coherent flag-et a teljes eszközlokális memóriára. Ennyi a trükk, ehhez persze kell bűvészkedni a mikrokódban, de az AMD-nek ez megoldható, ismerik a saját hardvereiket. Ezzel ugye másfajta eszközlokális memóriatípus nem is fog létezni az adott heapben. Igazából mindkettő használható, de Windows-on csak az utóbbi működik igazán.
[ Szerkesztve ]
Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.
