Ez addig életképes, amíg lényegesen olcsóbb egy MEV és annak feljuttatása, mint egy új műhold és annak pályára állítása. Ha az indítási árak jelentősen csökkenni fognak, ez meg fog feltehetően fordulni. A műholdak magas árának egyik oka pont az, hogy nagyon-nagyon-nagyon alapos az ellenőrzésük és tesztelésük, hiszen az indítás drága dolog (volt). Ha az indítás jelentősen olcsóbb, akkor a tesztelések egy részének elhagyásával vagy egyszerűbbé tételével jelentős összeget lehet spórolni.
Ha a mérleg egyik serpenyőjében egy 75 millió dolláros indítás és egy 150 millió dolláros műhold van 99%-os megbízhatósággal, a másikban viszont 75 millió dolláros indítás mellett csak 75 millió dolláros műhold, 95%-os megbízhatósággal, akkor még egyértelmű a képlet.
De ha az indítás csak 30 millió dollár, akkor már elgondolkoznak azon, hogy akár itt már megérheti mondjuk egy 32,5 millió dolláros, 90%-os megbízhatóságú műholdon elgondolkozni, hiszen kettő kijön a fenti 75+75 millió dolláros árból, és ha csak az egyik is működik (amire statisztikailag nagyon nagy az esély), akkor is jól járnak, és jó eséllyel mindkettő működni fog.
Erre játszanak most rá a tömeggyártás felé induló gyártók, hiszen a Starlink elő tömeges indításánál 5%-os hibaráta volt rögtön az indítás után, pedig irtó olcsó műholdakat gyártottak (állítólag ilyen 250 ezer dolláros ár körüli áron). Persze nagyon kicsi műholdak, de akkor is - 60 db mindössze 15 millió dollár...
Itt pedig hirtelen feje tetejére áll az ipar, mert egy 250 ezer dolláros műholdat nem éri meg menteni...
Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.