3 rekord is volt :
-ugyan az a gyorsító legtöbb indítása és landolása - 8 alkalom
-ugyan az a gyorsító a legkevesebb időkülönbséggel repült újra - 37 nap
- zsinórban a legtöbb teljesen sikeres küldetés ugyan azzal a típusú rakétával (Falcon 9), szám szerint 77.

We were here

Durva.
Hát ilyen az, amikor valaki hülyeségeket beszél, az okosok meg csak csodálkoznak...

Aki él és nem boldog, az téved!

Utóbbi ráadásul kevesebb, mint 5 éven belül, 2016 szeptemberében volt egy felrobbanó rakétájuk (ritka alkalmak egyike). Ez azt jelenti, hogy 52 hónap alatt 77 sikeres küldetés zsinórban.

[ Szerkesztve ]

We were here

Én itt alapvetően az első kettőre gondoltam. De ha már hozzátetted a 3.-at, akkor lehetne a 4.: eddigi legnagyobb szélben történő leszállás ...és milyen szépen a közepére!

Igaz.
Bár konkrét adatot nem kaptunk arról mekkora volt a szél.

We were here

Amikor a hajó sarka felett is átcsap a víz, akkora hullámok vannak, lehet nem is annyira fontosak a számadatok

Jó de akkor honnan tudjuk azt, hogy legközelebb nem dől-e meg ez a rekord is?!

[ Szerkesztve ]

We were here

A nagy kérdés az, hogy meddig lehet fenntartani az ULA és más "csókosok" (pl. NG) kiváltságos helyzetét?

Az SLS esetén 10 indításhoz már megrendelték a hajtóműveket, a Vulcan Centaur-nak már kiosztottak 2 USSF (US Space Forces) indítást, további fél tucat várható még. A 2019-es USAF rakétafejlesztési támogatásnál konkrétan megnevezték, hogy a versenyképesség növelésére adnak támogatást, és mivel a SpaceX az "éllovas", egyértelmű volt, hogy mi a céljuk ezzel.

Szvsz beláható idő (3-5 év) nem lesz változás e téren. Talán utána sem...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Nem is 3-5 éven belülre, nem is az eddig lekötött ill. következő 2-3 évben felmerülő megrendelésekre, hanem inkább azon kívülre várnám. Ehhez kell egy szolgálatba álló New Glenn is.

Teljesen védhető, ha a nagyobb kormányzati űreszközök feljuttatásánál nem egyetlen cégre támaszkodnak. De ha már nem csak egy cég lesz az ULA árai alatt?

Az RS-25-ből betárazás nekem kicsit pánikvásárlásnak tűnik... Addig kell ellátni a haverokat megrendeléssel, sok-sok évvel előre, amíg nem állnak ott az olcsóbb alternatívák.

Volt, hogy egymás után hibásodott meg az űrrepülő, meg a 2 aktuális hordozórakétatípus, volt nagy gond néhány évig... De azt hiszem volt olyan is, hogy 3 féle teherűrhajó esett ki egyszerre az ISS ellátásából. Szóval a redundancia nem feltétlenül haszontalan.

"A Starship kapcsán az a pletyka járja, hogy az SN 11 után nem az SN 12,13 és 14 fog következni, hanem egyből áttérnek az SN 15-re, kihagyva az említett 3 prototípust"

A pletyka megdőlni látszik Egyre több SN12...14-hez felcímkézett elemet találnak a "kukkolók". A képen csak azok az elemek szerepelnek, amit láttak már szabad ég alatt mozgatva. [link]

A másik teória, hogy minőség/pontosság szerint is válogatják a legyártott elemeket és a kifejezetten jól sikerülteket későbbi példányokhoz rendelik.

Az SN12 egyes részeit a tegnapi napon már selejtezni kezdték, szedik szét.
[link]
Az általad küldött kép korábbi változatain szerepelt a 13 és 14 is, de azokat már kivették, hamarosan szerintem az SN12 sem fog rajta szerepelni.
Úgyhogy egyre inkább beigazolódik a pletyka.

[ Szerkesztve ]

We were here

Ezek szerint már én is frissebb képet linkeltem, mint amit néztem

Én már a 3mm-es tesztekre leszek nagyon kíváncsi...

SN9 live [link]

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Avagy élőben közvetítik azt, hogy a SpaceX nem csinál semmit az SN9-el.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Lehet tudni, hogy mikor lesz ebből valami?

Aki él és nem boldog, az téved!

Talán ma, talán holnap, talán jövő héten.
Amikor minden tényező összeáll.

We were here

A tegnapit állítólag az erős szél miatt törölték. A mai napra jobb időt jósolnak.
Ha minden jól megy, délután/este megtörténhet.
Cifu #119: És ehhez képest micsoda nézettsége van.

[ Szerkesztve ]

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Ha nem is történik semmi, sok hasznos, és új információt meg lehet tudni ezek alatt az élő közvetítések alatt, szóval már ezért megéri nézni.

We were here

Mintpéldául?

Aki él és nem boldog, az téved!

Pl technikai információkat, a tesztprocedúráról információkat, mire kell figyelni, milyen jelek árulkodnak arról, hogy épp mi történik a teszten, és aki rutinos, az annak ellenére tudni, vagyis sejteni fogja, hogy mi zajlik, hogy bármi féle hivatalos közlemény kijönne (mert nem nagyon szokott közlemény a tesztekről érkezni).

We were here

Annyira nem követtem, de volt olyan, amelyikben már a következő néhány Starship verzió aktuális állapota is szóba jött.

Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő

Ezeket nem szokták előre bejelenteni.
Csak abból tudod, hogy repülés várható:
- Musk hajtóműteszt után célzott rá (ebből következtetheted, hogy sikeres volt a teszt)
- az FTS robbanótölteteit felszerelték (ez a "legtutibb" bizonyítéka, hogy hamarosan repülni próbál)
- az adott napokra TFR "unlimited" magassággal
- az előző időpontokkal egybevágó útlezárások

Az tiszta, és már 2016 óta tudható, hogy a vissza-nem-térő első fokozat gazdasági csőd. 2021-ben minek erőltetnek bármit, ami ebbe az irányba megy?
Egyre inkább azt látom, hogy a világot jelenleg irányító őskövületek végre kihalhatnának. Ugyanez e helyzet az autóiparral. Most főhet fejük a Tesla részvények miatt. De említhetnék más iparágakat. Kb. 1980/90 környékén konkrétan megállt a fejlődés (Kivéve IT, de ott is megjegyezném, hogy a mai hardverek képességeihez képest a kész alkalmazások felhasználói élménye a béka ülepe alatt van.)

@Cifu! nagyon köszönöm az összefoglalót, végre volt időm elolvasni. Már a 7. oldal körül úgy éreztem leírtál mindent, de pozitív meglepi volt a következő két oldal.

"Ugyanez e helyzet az autóiparral."

Szerintem nagyon nem.

Az űriparban azért van ami mert soha nem volt hagyományos értelemben vett verseny. Soha nem volt fő cél az ár/érték ami SpaceXnél fő csapásirány.
btw ezek az őskövület cégek nem is lehetnek sikeresek amíg döntő szempont a finanszirozásuknál hogy sok állam jól járjon.

Az autóiparban ellenben kőkemény verseny volt és van.
Az látni kell, hogy a Tesla felfutásának nagyon sokat segített, hogy a szabályozó hatóságok baromira torzítják a versenyt. Ez nem feltétlen baj de tény.
Az űriparral ellentétben itt már most beindult a verseny egy Zoe, ID3, eniro piacon van megvehető és sok esetben jobban veszik, jobb ár/értéket képvisl mint egy tesla. EUban 2020 legtöbbet eladott elektromos autója a Zoe, Q4ben pedig több ID3 fogyott mint tesla.

A Tesla rv ára meg azt árazza, mindha a világpiac, profit 99%át a Tesla uralná. Ehez képest ugye nagyon felfele kell kerekíteni ahoz, hogy az 1% kijöjjön. Amúgy a mai nap kedvence a GameStop. Két hete 10$. Ma 370$. Úgy hogy közben nem találta fel az ingyen elektromos áramot. [link]

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

"Az tiszta, és már 2016 óta tudható, hogy a vissza-nem-térő első fokozat gazdasági csőd. 2021-ben minek erőltetnek bármit, ami ebbe az irányba megy?"

A visszatérő fokozatnak sok feltételnek kell megfelelnie. Legtöbb, jelenleg használatban lévő rakéta továbbfejlesztésével, a használatban lévő hajtóművekkel és azok továbbfejlesztett változataival gyakorlatilag nem elérhető a hajtóműves leszállás (esetleg az 1. fokozat nagyon durva túlméretezésével lenne csak elérhető).
A SpaceX is azért tudta ezt elérni, mert a nagyobb rakétához nem kezdett el nagyobb hajtóművet fejleszteni, hanem a korábban fejlesztettből pakoltak alá sokat és inkább azt fejlesztették tovább. Másoknak is hasonló elvek mentén kellene elindulni - ami továbbfejlesztések helyett teljesen új konstrukciót igényelne.

-Kell olyan működési konfiguráció, ahol bevihető 2 alá a T/W (üres fokozatra!). Ez pl. lehetetlen a kevés de erős hajóművel operáló fokozatok esetén, de megoldható sok* és mélyen leszabályozható hajtóművekkel.
-Kellenek jó T/W-vel rendelkező hajtóművek, hogy a tartalékolt üzemanyag és a leszálló hardver plusz tömege mellett is jó maradhasson a fokozat delta v-je, a fokozat nagyon durva megnövelése nélkül. (a hidrolox itt pl. kiesik*, a bőven 100 alatti T/W megoldásokkal, ebben most a SpaceX-é a csúcs, kerozinnal)
-Lehetőleg a tartály se legyen túl nagy és a hőterhelésre sérülékeny hőszigetelés se kelljen rá (hidrolox nagyon OFF*)
-Kell egy nagyon bika 2. fokozat, ami relatíve hamar át tudja venni a szerelvény gyorsítását (a SpX-é arányaiban hatalmas).
-1,5 fokozattal (szilárd hajtóanyagú gyorsítókkal) induló fokozat sem szerencsés, mert ott nagyobb sebességet ér el az 1. fokozat, nehezebb visszahozni.

* Az, hogy a New Shepard rakétája itt kb. mindennek ellentmond, az ne zavarjon. Annak nem kell cipelnie üzemanyaggal fullig töltött, a hasznos tömeg többszörösét kitevő felsőbb fokozatokat és nem kell mindezt 8e-9e km/h sebességig gyorsítania és nem is ekkora sebességről kell fékeződnie. Ott egyetlen "aprócska" hajtómű visz egy hozzá mérten nagy fokozatot, T/W-vel így le tud menni akár picivel 1 alá is.

/OFF <autó>
@Dare2Live:
De 2010 környékén még inkább elcsalták a diesel kibocsájtásokat, holott elég volt ránézni a pirosnál startoló autókra, ahol simán akkora dieselfüst jött ki belőlük, ami egy benzinesből egy év alatt se. És nem tudom, mi lett volna a mese vége, ha nem kapnak egy taslit a Teslától. Talán a Toyota hibrid vonalon lett volna egy másik inspiráló jel, de full elektromossal sokkal tovább vártak volna szerintem.

<GameStop> : Ha fele olyan okos lennék, mint az anyósom utólag ... - egy hónapja sokat ért volna ez az info

/ON
@Ilax:
Már gyerekkoromban megtanultam a Ciolkovszkij képletet, hogy miért kell többlépcsős rakéta. Nyilvánvaló, hogy ha tovább növeljük az első fokozat tömegét egy visszatérő funkcióval, amit cipelhet az egész működés alatt, azzal jelentősen megnöveljük a tömeget, tehát sokkal drágább, bonyolultabb lesz az egész. Lásd űrrepülőgép, az is gazdasági csőd. És 2010 után nem értettem hogy jutott eszébe bárkinek is még, hogy ejtőernyő nélkül próbálja menteni az első fokozatot, mert hiszen leszállni úgyse lehet. Visszaszállni meg pláne. Lefékez, visszafordul, simán leszáll - á, hagyjuk, értelmetlen. És akkor jött 2015 dec 21, SpaceX, leszállt. Csak néztem, de tudtam, hogy valami nagyot változott. Onnantól már nem hír értékű. Amikor a Heavy két boostere szinkronban leszállt, onnantól nyilvánvaló volt, hogy ez tudás, nem véletlen. És ennek 5 éve. Hiába tudunk csodálatos kőbaltát csiszolni, ha a szomszéd törzs már fémből önti. Váltani kell. Még utoljára elhajigálni a megmaradt kőbaltákat, de gyártani, fejeszteni csak a jobbat.

Az SLS-t már befejezik, nem dobják ki, két okból:
Egyik ok, hogy rengeteg pénzt beleöltek, ha kukázzák most a projektet, akkor azzal kidobtak 20 milliárd dollárt az ablakon.
A másik ok pedig az, hogy 2024 az első emberes Holdraszállás céldátuma (jelenleg), az SLS-en kívül jelenleg nincs más hordozó, ami alkalmas lenne embert szállítani a Holdra.

Az most más kérdés, hogy:
1. a gyakorlatban még nem láttuk működni az SLS-t, majd az idénre tervezett tesztrepülés többet elárul mindenkinek, már ha megvalósul.
2. ez csak a személyes véleményem/értetlenkedésem, de nem igazán értem továbbra sem, hogy mi tart 10 évig egy már működő technológia átalakításán (mert ugye a hajtóművek és az üzemanyagtank már az űrsikló programban használt technológia volt). Értem én, hogy modernizálják, új vezérlés, ez az amaz, de 10 év az 10 év, és nem a spanyolviaszt kellett feltalálniuk.

We were here

"Egyik ok, hogy rengeteg pénzt beleöltek, ha kukázzák most a projektet, akkor azzal kidobtak 20 milliárd dollárt az ablakon."

Erre mondják ánglisul, hogy "throwing good money after bad".

Persze itt vannak más okok is amiért inkább nem kukázták, de üzleti alapon pusztán a "ha már ennyit beleöltünk" nem megfelelő indok.
Meg hát itt nem is üzleti alapon hozzák a döntéseket.

[ Szerkesztve ]

Aki hülye, haljon meg!

Ha az űrhajózás szigorúan üzleti vállalkozás lett volna, akkor talán most kezdenének neki az egésznek. De nem az volt.

" És 2010 után nem értettem hogy jutott eszébe bárkinek is még, hogy ejtőernyő nélkül próbálja menteni az első fokozatot, mert hiszen leszállni úgyse lehet."

Ha lett volna egy F9 szintű rakétához "méltó" hajtóművük, eszükbe se juthatott volna... Több, eleinte kényszerű, viszont utólag nagyon szerencsésnek mondható körülmény is közrejátszott abban, hogy elindulhattak a hajtóműves leszállás irányába. Ez semmit nem von le abból a mérnöki teljesítményből, ami végül a leszállás kidolgozásához kellett, viszont a lehetőséget ezek, az inkább "csóróságból", mint szándékosan előállt körülmények tették nyitottá.

"Hiába tudunk csodálatos kőbaltát csiszolni, ha a szomszéd törzs már fémből önti. Váltani kell."

A többieknek nem csak a jelenleg használt, de az évek óta (tovább)fejlesztés alatt álló technikáikat is kukázni kellene. Olyan cégeknél, akik komplett főegységeket terveztetnek és gyártatnak beszállítókkal, egy "clean sheet" dizájn nagyon hosszú időbe és nagyon sok pénzbe kerül és nincs mód olyan gyors evolúcióra, amit a SpX "házon belül fejlesztve" el tudott érni.
Amikor több cég azzal érvel, hogy gazdaságosan nem megvalósítható a leszálló fokozat, csak gondolj arra, mennyiért fejlesztene ki egy külső beszállító egy új hajtóművet pl...
Ezen túl a nagy, eléggé összetett tulajdonosi szerkezetű, több más iparágban is jelenlévő cégeknél 2-3 sikertelen leszállás után simán elkaszálhatják a teljes projektet. Az ilyen cégeknél a SpX féle kísérletezős hozzáállás szóba sem jöhet.

De azért egy idő után csak tarthatatlan lesz az árkülönbség miatt. Mert még ha duplája, akkor lehet mondani, hogy kell a redundancia miatt a több lábon állás, de amikor már 4-5-10x-es az árkülönbség, akkor ez kevés lesz. Az adófizetők nem szokták jó szemmel nézni (vagyis inkább egy szenátor választásnál az ellenjelölt könnyen ki tudja használni...), ha indokolatlanul ennyi pénzt elszórnak.

Aki él és nem boldog, az téved!

Megpróbálom még egyszer: mennyiben indokoltabb 10-szer kevesebbet költeni egy holdraszállásra? Ha már a pénzt számolgatod, akkor csak a 0 költség lehetne indokolt.

Oké, de ha van két ajánlatod, mindkettő a holdraszállásra, (tételezzük fel, hogy ugyanazt a szolgáltatást nyújtva, tehát két ember leszáll, egy köröz, visszahoznak 50 kiló követ, mittudomén satöbbisatöbbi), de az egyik 10x-es áron, akkor is indokolt a drágább?

Aki él és nem boldog, az téved!

Csak nézd Cifu ezen cikkének 2. oldalát.
Nincs elvetve az ötlet, csak a hajtóműves leszállás főbb feltételeinek teljesítéséhez (#130 off-ba tett része) alapjaitól újat kell tervezni... Az oroszok 5 hajtóműves terve eléggé érdekes, a hajtóművek 1/5-e leszabályozva is túl sok tolóerőt adhat a leszálláshoz (középre valami nagyon spéci hajtómű kellene vagy a SpX-énél sokkal kifinomultabb leszállító rendszer).
Mondjuk egyik sem USA...

USA:
D4H-ból alaposan berendeltek, gyanúsan akkor amikor a SpX célba ért a FH-vel és sz F9 szintet lépett a megkapott minősítésekben (nem maradt ellenük érv), ekkorra a Delta 4 család az ár/szolgáltatás arányban vállalhatatlanul lemaradt. Ekkorra a D4M..D4M+ családra már nem érkezett új megrendelés.

Az Atlas V család ára hasonló repülési szitura 2X alatt van az F9-hez képest, az nem vészes, ahogy a Vulcan várható árai sem lesznek azok (az Atlas V csak az orosz hajtómű miatt lett "nemkívánatos"). Amíg nem húz elő a SpX vagy valaki más a mostani SpX áraknál is olcsóbb megoldást, az előbbiek megrendelésekkel "etetése" a redundancia fenntartása miatt teljesen vállalható.

Na jó, de a Starshippel nem épp az a(z egyik) cél, hogy a mostani árak alá menjenek jóval?
Tegyük fel, hogy csak 5 év múlva lesz kész teljesen. De a többiek még csak most kezdenek el gondolkodni azon, hogy mit találjanak ki majd valamikor arra, hogy talánesetleg mégiscsak le kellene koppintani a Falcont...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Starship?
Szerintem azzal várjunk még
Teherszállításra bőven belül az 5 éven is lenne esély. De annyin belül szerintem esélytelen elérni azt a nagyon egyszerű üzemeltetést ("csak tankolni kell") és egyben gyakori használatot, ami tényleg nagyon olcsóvá tenné. Fajlagosan (/kg), max kapacitásra számolva akár a kezdetektől is a legolcsóbb lehet, de akkor magas kihasználtság is kellene...

Ezt talán le is írta Cifu. Ha most nekiállnak és minden jól megy 5-8 év múlva kész az Orosz/Europai... Falcon9.

És akkor újra versenyképtelenek ezen a piacon és nem mert a Falcon 9 sorozatban ment föl le az elmúlt 5-8évben hanem mert a starship olcsobban felmegy mint a falcon 9. Csak nem 20tonnát visz fel hanem 150et.
Hát erre kéne vmit kitalálni.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Na úgy néz ki, hogy ma se indul el. Az FAA kavar valamit...

Aki él és nem boldog, az téved!

Ma is az FAA miatt? A tegnapit tudom, hogy az volt.
Fura amúgy, korábban simán engedtek még hosszabbítást is, amikor a nasa repülőkre vártak.

Szvsz a SpaceX nem akar ennél lejjebb menni árak tekintetében. Én élek a gyanúval, hogy akár 25-30 millió USD körül is nyereségesen adhatnának túl az újrafelhasznált fokozatokkal repülő Falcon 9-eseknek (főleg ha az áramvonalazó kúpokat is visszaszerzik), de miért tennék? Így is versenyképesebbek mindenkinél, eljött az ideje annak, hogy nyereséget generáljanak.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Annyit húzzák az időt, hogy az SN10et is kitolták. Sorbanállás van kilövésre...

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Az árakban nagyon olcsók lehetnek, de kellenének azok is, akik megrendelnék a sok indítást.

Az egyik a Starlink - saját maguknak így a legolcsóbb opciót tudják megvalósítani. A többiek kérdésesek, a NASA esetében szükséges mindenféle hitelesítés, ami idő és pénz, plusz nekik ott az SLS. Az Amazon (Project Kuiper) esetében esélyesen előbb mennek az ULA-hoz, mint a SpaceX-hez, ha a New Glenn nem lesz időben kész (nem lesz). A OneWeb pedig végképpen nem fog a SpaceX-től indítást vásárolni.
Kérdés ki lesz a sok másik. Az Axiom mondjuk megrendelhet Hold-körüli utazásokat, és hasonlókat.

Pont ez volt ugye az ITS / BFG esetén az ötletelés kategória, hogy akár lehetne P2P utazásokat szuborbitális repüléssel megvalósítani. Keresik a lehetőségeket, hogy mire lehetne használni.

A piac sincs felkészülve egy ilyen hordozóeszközre, tehát itt oda-vissza pattog a labda, hogy ha lesz már Starship, akkor lehet arra alapozva mondjuk egy új LEO űrállomás építését eltervezni, vagy még nagyobb űrteleszkópokat megálmodni, és így tovább...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A Starlink terén ki lehet azért használni. Ehhez pedig nem is kell teljes teherbírás, csak tudjon felvinni mondjuk 50 tonnát, és visszatérni - máris van egy teljesen újrafelhasználható alternatívája a Falcon 9-nek, és még olcsóbb lehet (fajlagosan) az indítás.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Pár startup már pedzegeti, hogy defektes műholdakat felélesztenének szervizmodul csatlakoztatásával. Kifogyott üzemanyag és mozgatási problémák esetén rácsatlakoznának. Persze elég kreatív megoldásokat mutattak, mert a most fenn lévők még nem voltak felkészítve direkt ilyesmire.

Szóval szerintem, egy olcsó feljuttatási lehetőség a relatíve olcsó szervizmodulok számára remek lehetőség lenne. A hagyományos felvivők árai vetekszenek a műholdak értékével, míg egy olcsóbb alternatíva esetén mindjárt jobban megérné a kockázatot, hogy esetleg mégsem sikerül újra használatba venni a defektes műholdakat. Újabb műholdak közt pedig van, ami már támogat csatlakozási pontot, utántöltést. Fuel spaceTruck

Ezek pedig már folyamatban vannak_
MEV-1 + Intelsat 901 [link] [link] - ez már 2020 April 17 óta újra szolgál [link]
MEV-2 + Intelsat 1002 / thor 10-02 [link]

[ Szerkesztve ]

Ez addig életképes, amíg lényegesen olcsóbb egy MEV és annak feljuttatása, mint egy új műhold és annak pályára állítása. Ha az indítási árak jelentősen csökkenni fognak, ez meg fog feltehetően fordulni. A műholdak magas árának egyik oka pont az, hogy nagyon-nagyon-nagyon alapos az ellenőrzésük és tesztelésük, hiszen az indítás drága dolog (volt). Ha az indítás jelentősen olcsóbb, akkor a tesztelések egy részének elhagyásával vagy egyszerűbbé tételével jelentős összeget lehet spórolni.

Ha a mérleg egyik serpenyőjében egy 75 millió dolláros indítás és egy 150 millió dolláros műhold van 99%-os megbízhatósággal, a másikban viszont 75 millió dolláros indítás mellett csak 75 millió dolláros műhold, 95%-os megbízhatósággal, akkor még egyértelmű a képlet.

De ha az indítás csak 30 millió dollár, akkor már elgondolkoznak azon, hogy akár itt már megérheti mondjuk egy 32,5 millió dolláros, 90%-os megbízhatóságú műholdon elgondolkozni, hiszen kettő kijön a fenti 75+75 millió dolláros árból, és ha csak az egyik is működik (amire statisztikailag nagyon nagy az esély), akkor is jól járnak, és jó eséllyel mindkettő működni fog.

Erre játszanak most rá a tömeggyártás felé induló gyártók, hiszen a Starlink elő tömeges indításánál 5%-os hibaráta volt rögtön az indítás után, pedig irtó olcsó műholdakat gyártottak (állítólag ilyen 250 ezer dolláros ár körüli áron). Persze nagyon kicsi műholdak, de akkor is - 60 db mindössze 15 millió dollár...

Itt pedig hirtelen feje tetejére áll az ipar, mert egy 250 ezer dolláros műholdat nem éri meg menteni...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.