Új hozzászólás Aktív témák

• #134 hanee senior tag asadasad22 #128

  Új Válasz 2009-08-27 21:04:05 #134

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  hanee

  senior tag

  válasz asadasad22 #128 üzenetére

  Sziasztok!

  Ti nagyon sokan hatalmas tévedésben éltek a szerzői jogokkal kapcsolatban. Javaslom, olvassatok utána részletesen.
  A jogdíjas termékek (zenék, filmek, multimédiás tartalmak, akár csengőhangok is) letöltése jogdíj fizetése nélkül jogellenes, és büntethető (nem büntetőjogi, hanem polgári jogi szankciókkal, vaskos kártérítéssel és társaival), kivéve ha maga a szerző teszi közzé ingyenesen, és határozottan kijelenti, hogy az adott tartalom letöltése ingyenes és jogdíjmentes!

  A következő jogszabályok vonatkoznak a szerzői jog védelmére nagy vonalakban:

  Ptk. 86. §, Ptk. 87. § --> A Ptk. csak keretszabályokat ad a szellemi alkotások védelmének (szerzői jog, védjegyjog, szabadalmi jog), és ezeket külön jogszabályok rendezik.

  1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jog védelméről

  Ezeken kívül még számos nemzetközi egyezmény foglalkozik a témával, akár részterületekkel is, de ezeket inkább nem sorolnám fel, mert kitöltenének egy oldalt..

  Hogy miért van ARTISJUS és más jogkezelő szervezetek?
  Mondok egy egyszerű példát. Van egy könyvíró, aki kiad egy könyvet több százezer példányban (akár külföldön is). Amikor valaki megvásárolja a könyvet, ha nem lenne jogkezelő szerv, a könyv írónak egyenként kellene mindenkivel "szerződnie", és jogdíjat beszednie, és ez lehetetlenség, követhetetlen; főleg amikor külföldön is értékesítenek valamit. Ezért találták ki a közös jogkezelést olyan szellemi alkotások esetén, amelyek magas számban kelnek el: zenék, könyvek, térképek, és még sorolhatnám. Ezeknél jogszabály kötelezi a szerzőt, hogy a közös jogkezelő szervre bízza a jogdíjak beszedését. A szerző pedig az eladott példányok után kapja a jogdíjat, ami az egyes termékek esetén egy előre meghatározott összeg. A jogkezelő szervezet ezen kívül kapcsolatban áll a külföldi jogkezelő szervezetekkel és egymás között elszámolnak a külföldön eladott termékek jogdíjai tekintetében is.

  Azért vezették be a hordozókra a jogdíjat, mert míg régen az egyetlen forrás amiből hozzájuthattál a bolt volt (és csak igen csekély számban árulták kéz alatt pl. a másolt videokazettákat és CD-ket), az utóbbi években a technika előrehaladtával (CD, DVD kapható bárhol nagyon olcsón és bármi letölthető szinte illegálisan az internetről) egyre fogy azoknak a száma, akik megvásárolják ezeket a termékeket. De ez akár még a könyvekre is igaz, hiszen egyre többen fogják és letöltik azokat (meg térképet, meg minden egyebet is). Ezért, a szerzők érdekében (nem a jogkezelő szerv érdekében) szintén JOGSZABÁLYI SZINTEN rendezték, hogy az adathordozókba is beépítik a jogdíjakat annak érdekében, hogy valamennyire kompenzálják azt a kárt, amit az internetes letöltés okoz a szerzőknek.

  Kár ezen hőbörögni. A jogkezelő szervezet nem egy akármilyen cég, aki a saját érdekeiben megsarcolja szegény szerencsétlen felhasználókat, hanem alapvetően jogkezelő és jogvédő szervezet, ráadásul egyesület és abból is a kötelező fajta, az ügyvédi és orvosi kamarához hasonlóan a belépés kötelező és jogszabály rendezi a működését, szervezetét, vezetését, költségvetését. Nem pedig magánemberek magáncélú cége.

  Ha valakinek további kérdése van, szívesen válaszolok privátban, szerintem kár ezzel tovább tölteni a topicot, ami egyébként az iPhone-ról szól.

  hanee

Új hozzászólás Aktív témák