2. Fórumok
  3. LOGOUT reakciók
  4. RETRO: VIA processzorok egymás közt
Legfrissebb anyagok
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #41 nyunyu félisten Neurotoxin #40
    Új Válasz #41
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    nyunyu

    félisten

    válasz Neurotoxin #40 üzenetére

    , de akkoriban ölre menő viták voltak, hogy a Celeron tud-e annyit, mint a PII...

    Covington (legelso Celeron, 0.25mikron) az L2 cache hianya miatt joval lassabb volt, mint a korabeli Klamath (0.35 mikron, P2), viszont az ujabb gyartastechnologianak koszonhetoen sokkal jobban, ~450MHz-ig lehetett huzni, mig Klamathot nem nagyon lehetett 333MHz fole vinni, mert a felezett orajelen jaro kulso L2 cache chipek nem birtak nagyobb orajelet.
    Kb. ott volt egal a ket proci sebessege.

    Aztan jott a Mendocino magos Celeron A szeria, azzal vezette be az Intel a Socket 370-et, ott viszont mar integralva volt a 128KB L2 cache a prociba, igy mar teljes orajelen jart, mig a Klamathot valto 0.25-os Deschuteseken maradt a felezett sebesseg, de 4x annyi cache.
    Kesei Deschuteseket viszont sokkal gyorsabb cache chippel szereltek, mint a Klamathokat, igy azokat is fel lehetett huzni 450-500MHz kornyekere. (SL2W8 valakinek remlik?)
    Persze az alkalmazasonkent valtozott, hogy azonos orajelu ket procinal melyik a gyorsabb: a kicsi, de gyors cache (Celeron), vagy a nagy, de lassu (P2)

    Elso, Katmai magos P3-rol nem erdemes szot ejteni, gyakorlatilag egy par uj SSE utasitassal kiegeszitett Deschutes volt, ugyanugy kulso cachesel, Slot 1-gyel.
    (Kb. akkora ugras, mint a sima Pentiumot valto Pentium MMX)

    Aztan a Coppermine maggal egyesitettek az addig kulon gyartott P2/P3 es Celeron vonalat, Socket 370, integralt cache teljes orajelen.
    Itt annyi volt a butitas a Celeronoknal, hogy beiktattak +1 orajel varakozast az L2 cache elerese ele, meg 256KB cachebol csak 128KB-t hasznalhatott, plusz a 100 vagy 133MHz FSB helyett csak 66 vagy 100MHz volt szorozva.

    Mivel itt mindig lassabb volt a Celeron cache, igy minden alkalmazasban jobban teljesitett a P3.
    Persze a kulonbseg merteke megint attol fuggott, hogy mennyire sok memoriamuveletet hasznalt egy program.

    Viszont a Celeront a kisebb alap FSBnek koszonhetoen tovabb lehetett huzni, mivel a szorzo mindket procin zart volt.
    Aztan ahogy jottek az egyre ujabb Coppermine steppingek, ugy lett egyre magasabb az orajel, jottek az ujabb es ujabb tuning szeriak (Celeron 566@850, 800@1200 :DDD)

    Vegul a Tualatinnal megduplaztak a prociban levo cachet, igy 512KB volt az utolso P3-akban.
    Itt is ugyanugy butultak a Celeronok, mint a CuMine szerianal.(133MHz vs 100MHz FSB, fele cache, +1 orajel kesleltetes)
    De ezekhez mar ujabb alaplap is kellett, mivel a korai P2/3 chipsetek nem tudtak olyan alacsony feszultseget eloallitani, mint ami a Tuaknak kellett.
    (Vicc az, hogy megfelelo Slot1 adapterrel a '98-as i440BX tudta kezelni a Tuat, mig a kettovel/harommal ujabb i815 chipset meg nem, csak a kesei i815EP variansa :D Lasd Asus CUSL2->TUSL2 valtas.)

    C64 nekem sajnos kimaradt, Atari 800XLt nyuztam, amibol osszesen ketto darab volt a tizenparezres varosunkban, igy mindig irigyeltem az osztalytarsakat, ahogy cserebereltek a C64 kazikat/lemezeket egymas kozott.
    Ja, Atarihoz nem volt turbo, igy egy combosabb jatek, pl. a Spy vs Spy fel oraig toltott kazirol :W

  • #18 nyunyu félisten hcl #14
    Új Válasz #18
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    nyunyu

    félisten

    válasz hcl #14 üzenetére

    egyáltalán létezik konzumer Nano lap

    Elvileg gyartanak.

    Kozben talaltam egy itthon is olcsoert kaphato Asrock PV530-ITX lapot, de azon C7 van, csak megtevesztesul adtak neki egy uj kodnevet. :(

    A Penya M meg Celeron M belement asztali lapba? Mert azt nem tudom biztosra, hogy igen, vagy nem.

    Mobil i852GM/i855GM chipset kellett hozzajuk, asztali P4 lapokba nem mentek bele. *
    Maga a Pentium M egy tovabbfejlesztett P3 volt, mivel akkoriban Intelnek komoly gondjai voltak a Willamette P4 szeria fogyasztasaval.

    egy Mp3-at még ezek is le tudtak játszani.

    Ahhoz mar egy Pentium 100 is boven sok volt :DDD
    Emlekszem, 486DX33-on meg le kellett butitani az MP3 minoseget 22kHz-ra, mert 44.1-hez keves volt az FPU. :))

    *: az az adapter nem gyenge :DD

  • #10 nyunyu félisten hcl #8
    Új Válasz #10
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    nyunyu

    félisten

    válasz hcl #8 üzenetére

    Brazos alig 1-2 eve kaphato.

    2008-tol elerheto az Atom, de azt a szintet elvileg a Via is meg tudja utni a Nano procijaival.

    Mondom elmeletileg, mert boltban azota sem lattam Nano procis lapot :DDD
    Pedig havonta van roluk PH hir. ;]

    Atom elott meg ott volt a Pentium M/Celeron M, amivel az Intel teljesen kigolyozta a Viat a laptop piacrol.
    Ugyan tobbet fogyasztott, mint a C3, de a teljesitmenye a sokszorosa volt.

  • #9 nyunyu félisten Mister_X #3
    Új Válasz #9
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    nyunyu

    félisten

    válasz Mister_X #3 üzenetére

    Azért nem semmi licenszbe kerülhetett a Socket370 meg a többi Intel szabadalom

    Azt konkretan a megvett Centaurtol orokoltek, de aztan par ev mulva lejart a licensz, es az Intel nem hosszabbitotta meg, igy a Via ott volt, hogy volt ugyan C3 procija, de nem arulhatta tovabb.
    Helyette jott a C7, uj buszrendszerrel, hardveres titkositoval.

    Teljesitmenye persze tovabbra is a beka segget nyaldosta, alulrol.

    Celeron ULV 650 konkretan masfelszer gyorsabb volt, mint a C7 1GHz.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés