Goldenfir tapasztalat: [link]
Kingdian [link]

Kingspec: [link]
Xraydisk: [link]

Goldenfir-t én egy "superpendrive-ban" használok, 2242-es méretben, 128GB-ost. Több, mint 2 éve. N960-ast.

Ja párom egyszer ki is mosta... 1 óra 40 perces programon...

Jinyjaier-en leolvasható minden, érdekes öszvér: [link]
SATA-s verziókkal nincs tapasztalat, egy ideje nem rendeltem aliról... érthető okok miatt, és nem a termékek miatt.

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Mit jelentek a cikkben ezek 30-50 GB körülire becsült cache-ek? DRAM-ból ekkora már csak nincs ilyen hétköznapi használatra szánt SSD-kben, tehát miféle cache megvalósítás lenne ez? Nem inkább valami más miatt lassul be ennyi folyamatos kiírás utána az SSD? Pl. túl melegszik.

[ Szerkesztve ]

sziasztok, továbbra is köszi a hozzászólásokat, most igyekszem válaszolni:

#3 JárásiBetmen: ide feltöltöttem a SMART képernyőmentéseket: link
Ide pedig a tartósságteszt 2 hetes futásánál elmentett állapotokat: link

#5 tibaimp: az MX500-at nem indítottam a tartósságteszten, egyszerre 4 meghajtót kezelt az alaplap, és nem került bele a kiválasztásba

#9 BiP: köszi a magyarázatot, valóban ez volt a cél

#11 ANW2: köszi, egyelőre megálltam az MX500-nál, de lehet, hogy később megnézném a Samsungot is. Most épp nincs elég alkatrészem egy tesztrendszer összedobásához, de ha később összeállna, keresni foglak!

#13 stimpyx: ezek a meghajtók is elég siralmasan írtak pár GB után, de ez várható is volt. Azonban ha nem szekvenciálisan akarunk írni több GB-t, vagy ha pl. oprendszert töltünk be, sokkal jobb az élmény a leggagyibb SSD-vel is, mint a leggyorsabb HDD-vel.

#17 forumpista: igen, ez logikus magyarázat, köszi!

#85 vandor01: ez jó a felsorolt márkákból kettőről hallottam már...

#88 FireFox1196: igen, köszi, ez párszor nekem is eszembe jutott - csak nem akkor, amikor kellett volna

#102 ddekany: szerintem a becsült cache három dologból állhat össze, egyrészt a meghajtó saját DRAM cache-e (ha van neki), másrészt az ún. SLC cache (egy bizonyos tárhelyet SLC módban lehet használni ideiglenesen, arra gyorsabban tud írni), harmadrészt pedig, ahogy forumpista írta, a PC RAM-ja. Én pusztán csak azt néztem, hogy szekvenciális írásnál kb. hány GB után lassult be.
De majd a hozzáértőbb kollégák megmondják a tutit

Do you see what happens, Larry? Do you see what happens, Larry?! - The Big Lebowski

Thermal throttling is jelen lehet. Ez m.2 meghajtóval jellemző, amikre már kelleni szokott a passzív hűtés. Anélkül képesek HDD tempó alá lassítani: 30-50 MB/s nálam, ami szánalmas. Hűtéssel már nincs ilyen gond.

Éni s köszönöm a írásod/munkád!

Szinte ÚJ Xiaomi légmosó E L A D Ó!

Köszi a tesztet. Régi pH-s minőség. Főoldalas. Embereknek.

||| | || ||||| | ||| ||

Pár gondolat motoszkál napok óta a fejemben, néhányat említek csak:

Az van, hogy az olcsó SSD-k kisebb teljesítményű, akár régebbi gépekbe tökéletesek, de jobb, drágább gépekbe mindenképp érdemes a nem belépő szintű SSD-ket választani. (kb ezt az egy mondatot elég is lenne itt hagynom)

Ég és föld lehet a különbség a belépő és középszintű SSD-k között, nyilván a meglévő DRAM ill host memory buffer-t alkalmazó megoldások például egy Samsung esetén már nem csak a saját hardverkomponensek használata miatt, de ezek saját hw/sw fejlesztései, optimalizáltságuk miatt is tartósabb jó teljesítményre képesek. Szaktopikban is azokat a meghajtókat ajánlják, melyeket az ismert gyártók (Samsung, WD/Sandisc-Toshiba, Micron/Crucial) saját komponensekből rakják össze az eszközt, nyilván jobban optimalizáltak, de ezen kívül még elég komoly fejlesztéseket is hozzátesznek, ettől lesznek jóval megbízhatóbbak azoknál a gyártóknál, akik vásárolt komponensekből összerakják az SSD-t, de különösebben sokat már nem tesznek vele.

Alig esik szó az eszköz elektronikájának védelméről, pedig a belépő eszközök jó része nem azért megy tönkre, mert a komponensek nem jó minőségűek, hanem azért, mert optimalizálatlanok és nincs kifinomult védelmi rendszerük. (nyilván így tudnak olcsók lenni)

Ez a fedélzeti cache téma olyan téma, amire még gyúrhattál volna egy kicsit, nagyon elnagyolt, pedig lényeges a cache alkalmazása bizony! Vezérlőtől függ például a HMB és annak hatékonysága. Belépő SSD-k nem is minden esetben használnak HMB-t, egyszerűen csak futnak, ahogy bírnak. A saját NAND cache is lehet fix méretű és/vagy dinamikus, jó példa a saját fejlesztésekre a Samsung IntelliWrite megoldása vagy a WD/Sandisk nCache 2.0 technológiája, bár utóbbival elég galád módon kiváltották a WD Blue sorozat DRAM cache-ét... [link]

Úgy tudom DRAM cache-t és/vagy fix+dinamikus SLC cache-t is a középmezőnyös SSD-k alkalmaznak, például Samsung 860/870 EVO..., 970 EVO Plus...mondjuk ez már épp nem középmezőny.

Sajna a tesztjeid komoly melóbefektetést igényeltek és érdekesek is, viszont jórészt fals eredményeket is hoztak. 17-es hsz-ban már utalt az okokra fórumtársunk, de jóval bonyolultabb a dolog ennél, én is laikus vagyok nyilván, de régebben próbáltam tesztelni SSD-t és csak úgy érdemes, ha a teszt paramétereit magad tudod beállítani. Komolyabb teljesítmény teszteket a a fio, Bonnie hdparm, dd és társaival érdemes csinálni. Amikor az eredmény jó részét a tesztelő gép hardverösszetevői befolyásolják....
itt van pár egyszerűbb példa a paraméterezhető tesztelésre(van benne hiba, de ez most lényegtelen) [link]

[link](ennek a hsz-nek a végén van két kép, ami még egyszerű GUI-s alkalmazással is jól mutatja, mekkora különbség lehet írásban/olvasásban, ha kikapcsolod a cache-t!)

Amúgy tetszik a blogod, jó elgondolás, a végrehajtás is komoly meló, de pár dologban el kell még mélyülnöd, hogy real-közeli értékeket tudj kimutatni.

Piszok érdekes tud lenni egyébként az SSD technológia és sw fejlesztési témakör, pár évvel ezelőttig engem is érdekelt, de hamar elértem a határaimat szerintem techno és IT analfabétaként. :-) Szerintem nézegesd a hsz-ben linkelt írásokat és tesztelő programokat, hátha kedvet kapsz hozzájuk, no persze a legpontosabb teszteket nem csilivili Win alatt készíti az ember, nem véletlen CLI-s programokat ajánlanak ezekhez!

Ja és a lényeg! Nem olvastam az access time kifejezést sehol, pedig igazán ez számít a belépő szintű SSD-k esetén, semmit nem ér a sustained terhelés*, a szekvenciális írás, kizárólag a hozzáférési idő számít, ez adja az SSD nagy előnyét a HDD-vel szemben, ugyanis itt cc. 90-szeres az érték az SSD javára! Nem 5-6-szoros, mint a szekvenciális írásnál/másolásnal!

Ennyit gondoltam megosztani építő jelleggel, remélem annak veszed a kritikai elemeket. (egyébként pár totál értelmezhetetlenül bugyuta hsz miatt nem nagyon akartam hozzászólni, de mivel nem szaktopik, mindenki akkora marhaságot ír, amekkorát bír...)

[ Szerkesztve ]

Pedig a legtöbb külföldi oldalon is Win alatt tesztelnek.

Ez mainstream vonal, nem hard-user teszt.

Sima egyszerű fapados SSD-t az esetek döntő többségében Win alatt használóknak...

Mondjuk én erre azt mondanám neked, hogy akkor uccu neki teszteld az általad kivitelezett metódusokkal.

Én értem , kedveled a Linuxot, de vonatkoztass el néha tőle.

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Pedig a legtöbb külföldi oldalon is Win alatt tesztelnek.

Persze...de akkor az a jó? Vagy jó az úgy is kategória? Értem amúgy, mire gondolsz, mivel le is írtad, szóval én is homeuser vagyok, csak volt szerencsém találkozni komolyabb tesztelő programokkal és mi van, ha fórumtársunknak megtetszik a dolog? Ne zárjunk már ki alapból kifejezetten okos dolgokat!

Én értem , kedveled a Linuxot, de vonatkoztass el néha tőle.

Inkább csak használom sok éve, de nem csak én és miért is kéne elvonatkoztatni tőle? Mert többség Wint használ? (na jó, kedvelem is, de ez indiferens most)

Mindegy, lényegében Te is láttad az eredményeket....nagyon nem reálisak és ez nem a tesztelő hibája!

Csak ötleteltem, javasolgattam, nem kekeckedtem. Ilyen is van.

[ Szerkesztve ]

Mixza nálunk kb. 2 év megy hiba nélkül egy HP brand gépben.

[ Szerkesztve ]

Cicák támogatása: www.fos.hu/1176

Köszi a hozzászólást! Láthatóan sokkal jobban értesz a témához, mint én , de hadd vitatkozzam azzal az állításoddal, hogy "nagyon nem reálisak" az eredmények. Pontosan melyik eredményekre gondolsz?

Igyekeztem az átlagfelhasználónál felmerülő feladatokat elvégeztetni a tesztalanyokkal, írás üres és teli meghajtóra, olvasás, klónozás, Windows-betöltés, stb. Véleményem szerint az eredmények, amik kijöttek, igenis reálisak.
Az lehet (vagy inkább valószínű), hogy célszoftverekkel, Linux alatt profi lett volna a teszt, de ezekhez nem értek és őszintén szólva a kézzelfogható, "gyakorlati" eredményeket mindig is többre becsültem, mint az elméletiket. Nyilván lehetett volna írni a hozzáférési időkről, de milyen gyakorlati értelme lenne a meghajtókat ez alapján rangsorolni? A tesztprogramon kívül mérhető/érezhető valahol, hogy az SSD nem 5-6-szor, hanem 90-szer alacsonyabb hozzáférési idővel rendelkezik, mint a HDD?

Ezt a tesztet nem akartam többnek láttatni, mint ami: egy laikus műkedvelő gyakorlati bemutatója egy érdekes témáról. Nem az volt a cél, hogy mindenféle tesztprogram alapján állítsak fel sorrendet (amint láthattad, a szintetikus tesztek csak említés szintjén kerültek be).

Do you see what happens, Larry? Do you see what happens, Larry?! - The Big Lebowski

A tesztprogramon kívül mérhető/érezhető valahol, hogy az SSD nem 5-6-szor, hanem 90-szer alacsonyabb hozzáférési idővel rendelkezik, mint a HDD

Igen, ez az egyetlen igazi érzés valós, amikor valaki HDD után először elkezd SSD-t használni! Az access time különbsége a leglényegesebb, mivel ha belegondolsz, egy átlag user a napi használat során ezt érzékeli, nem másolgat egész nap, hanem használja a gépét böngészik, multimédiázik...(abban igazad van, hogy SSD-k között a különbség nehezen érzékelhető, mivel microsecundumokról van szó)

Amit eddig nem említettem, a sustained tesztnek igazán DC SSD-knél van jelentősége, home user SSD-nél kb nulla értelme van. A tartós írásterhelés sosem valósul meg átlagfelhasználónál, otthoni gépkörnyezetben a belépő SSD épp azért kevésbé stabil, mint egy középkategóriás Samsung 860 EVO, mert rendszertelenül kapja a különböző terheléseket. Ezt még fokozza az is, hogy egy olcsóbb notebook sincs úgy elektronikailag optimalizálva, mint egy drágább gép, főleg érvényes ez az üzleti kategóriára. (emiatt vesznek sokan új belépőszintű noti helyett használt üzletit)

Mondok HDD területről egy példát, adott desktopban tápegység hiba miatt alaplap is elfüstölt és volt benne egy WD Black HDD meg egy átlagos minőségű, látszatra mindkettő meghalt, viszont helyreállító programmal a WD Black teljesen visszaállítható volt, a másik nem(nem az adatokra gondolok itt) nyyilván a WD Black komolyabb elektronikai védelmi rendszerének köszönhető, hogy az túlélte. Hasonló különbségek vannak a belépő olcsó SSD-k és egy saját fejlesztésű komponensekből összerakott, optimalizált, elektronikai védelemmel ellátott 860 EVO között is. Jobb gépbe sem a gyorsasági különbségek miatt érdemes középkategóriás SSD-t venni, hanem a hosszabb távú tartóssága, stabilitása miatt. (egyébként maga a DRAM cache is a sok apró fájl betöltésében vesz inkább részt, emiatt jobb a hozzáférési idő)

"Ezt a tesztet nem akartam többnek láttatni, mint ami: egy laikus műkedvelő gyakorlati bemutatója egy érdekes témáról."

Nyilván, írtam is, hogy tetszett, komoly meló volt és érdekes is.

"Az lehet (vagy inkább valószínű), hogy célszoftverekkel, Linux alatt profi lett volna a teszt, de ezekhez nem értek és őszintén szólva a kézzelfogható, "gyakorlati" eredményeket mindig is többre becsültem, mint az elméletiket. "

Az említett tesztprogramok eredményei igazán gyakorlatiak, ha belegondolsz, mire is használják a Linuxokat(nem az otthoni desktop Linuxokra gondolok), akkor nyilván belátod, milyen gyakorlati céllal készültek ezek a programok, hiszen egyre inkább DC SSD-ket használnak komolyabb szintű szervereknél is, hogy a nagy supercomputerekről ne is beszéljünk.

Mivel szerinted az általad mért teszteredmények reálisak, az általam említett programok eredményei meg elméletiek, így ezen tovább nincs is értelme menni, mivel hitvitákba SSD ügyileg nincs értelme belemenni ez esetben sem.

Windows-betöltés eredményei nagyon tetszettek, Minap felraktam a legfullosabb asztali kezelőfelületű KDE-vel egy disztrót, 5.18 sec volt a bootideje...egyre lassúbbak ezek is, 5-6 éve még egy hasonló Antergos 2,7 sec alatt bootol. :-)
(anno egyik ok, hogy lecseréltem a Wint Linuxra, épp az volt, hogy lefőtt a kávém, mire bebootolt a Win7)

Egyébként tényleg totál laikus vagyok én is, amiatt kezdett érdekelni anno az SSD téma, mert akkoriban, mikor az első SSD-met vettem, még olyan kérdések voltak, hogy jól kezeli-e a Linux az SSD-t, mint eszközt...persze azóta kiderült, hogy nagyságrendekkel jobban, de ez egy másik kérdés már. Szerencsémre épp egy Intel 520 120GB volt az első példány, ami atomstabil volt, ma már elég lassúnak számít, talán épp Sandforce vezérlős, ami épp nem használ semmilyen host buffer cache-t.

Annyit még, hogy olvastam itt, hogy 20% helyet hagyni kell az SSD-n, különben nagyon lelassul....hát ez így baromság, de akit érdekel, olvasgasson a szaktopikban overprovisioning témában kicsit.

[ Szerkesztve ]

(emiatt vesznek sokan új belépőszintű noti helyett használt üzletit)
Többek között emiatt is, meg sok más szempont miatt. De úgy lehetne fogalmazni, hogy "jobban össze van rakva", aminek egyik eleme, hogy elektronikailag jobb.

Mivel szerinted az általad mért teszteredmények reálisak, az általam említett programok eredményei meg elméletiek, így ezen tovább nincs is értelme menni, mivel hitvitákba SSD ügyileg nincs értelme belemenni ez esetben sem.
szerintem ez inkább úgy értelmezhető, hogy ő gyakorlati, átlagfelhasználó általi használathoz közeli, parktikus teszteket végzett el, míg az általad említett programok azért ritkábban kerülnek elő.
Az is biztos gyakorlati, csak az átlag user nem is találkozik vele, neki megfoghatatlan, így számára "elméleti".
Adott környezetben az is praktikus, gyakorlati, csak más célcsoportnak.

Az access time különbsége a leglényegesebb,
Ha már access time különbségekbe belemegyünk, akkor megemlíthetjük még az IOPS értéket is. Azért egy márkásabb, magasabb kategóriájú SSD többet tud, szintén döntő lehet pont az említett felhasználásnál. (win használat, böngészek, csinálok ezt azt, random elérés).

Én ezek miatt szoktam mindig méretben is eggyel nagyobbat venni, mert az paramétereiben is jobb (gyorsabb, több IOPS), és az overprovisioning miatt sem kell aggódni. Akár kéne, akár nem Mondjuk az enyémben elvileg a user által elérhetőn felül van gyárilag lecsípett hely overprovisioningre, szóval elvileg nem kell foglalkoznom vele.
No meg ha megnő a helyigény, akkor nem kell idő előtt cserélni.

[ Szerkesztve ]

Az az MX500-as eléggé kakukktojás a felhozatalban, mert egy sokat bizonyított, jól bevált modell. Nálam személyes kedvenc, gyakorta szoktam ajánlani, így a közvetlen ismerősök körében már elterjedt, és nekem is van három. : >

Illetve ahogy mások is rávilágítottak, lehet, hogy a Samsungnak vannak eléggé kérdéses termékei, de az SSD-i pont nem azok; a QVO szérián kívül Top 2 ajánlás szokott lenni. Mondhatni piacvezetők a szegmensben.

[ Szerkesztve ]

SKILLNUDGE - it kinda ownz you.▐ My Quake Live/DOOM PoVs(YT): http://tinyurl.com/oe5zwa2▐ 3dfx / Glide & SGI 4EVER▐Golden '80s-'90s▐▐▐▐▐▐▐▐ SZÁNKÓVAL A GERINCEDBEN NEM VIDÁM A KARÁCSONY.

"régebbi gépekbe tökéletesek, de jobb, drágább gépekbe mindenképp érdemes a nem belépő szintű SSD-ket választani"

Lehet, hogy 10 év múlva már ez lesz a helyzet, ha még egy nagyságrenddel pazarlóbbak lesznek a szoftverek, és a többi komponenst hozzágyorsítják. De jelenleg? Biztos van olyan ritka alkalmazás, ahol gyakorlatiban is számít (nem csak kimérhető), de a nagy többségnek, legjobb tudomásom szerint, tök mindegy gyorsnak számító gépen is.

Ami tényleg számít, hogy milyen eséllyel krepál be a vezérlés, vagy akármi kritikus komponens. Na, az sajnos pont nem tesztelhető érdemben. Vannak tapasztalaton alapuló mendemondák, hogy a WD meg Samsung az általában rendben van... Kár, hogy nem kötelező a gyártónak utólag közzétenni a statisztikákat.

[ Szerkesztve ]

Többek között emiatt is, meg sok más szempont miatt. De úgy lehetne fogalmazni, hogy "jobban össze van rakva", aminek egyik eleme, hogy elektronikailag jobb.

Nyilván legtöbb szempontból jobb választás, de nem akartam jobban belemenni, mert ezen a jobb a használt üzleti témán is csak a veszekedés megy sok helyen.

átlagfelhasználó általi használathoz közeli, parktikus teszteket végzett el, míg az általad említett programok azért ritkábban kerülnek elő.
Az is biztos gyakorlati, csak az átlag user nem is találkozik vele, neki megfoghatatlan, így számára "elméleti".
Adott környezetben az is praktikus, gyakorlati, csak más célcsoportnak.

Értem, így elméleti....igaz, de hiába praktikusak azok a tesztek, ha fals az eredmény! A WD Blue 3D-n új korában csináltam egy mezei GUI-s tesztet, nem a profibb módszerekkel, csak egy egyszerű Lemezek nevű alkalmazással. Durva különbség van a normál teszt és a kikapcsolt cache állapotban történő teszt között...

Ezt csak azért mutatom, mert ha default van beállítva egy tesztelő program valamelyik opcióban, akkor azt látod...de mennyire reális az a helyzet, ha egy teljesen más hardverkörnyezetbe kerül egy ugyanolyan tipusú eszköz? (nincs meg már a WD Blue 3D, pedig szétszedtem volna, hogy van-e benne DRAM cache vagy már ebben is szoftveresen van megoldva) Egyszóval célszerű lenne tudni egy adott belépő SSD-nél is, hogy van-e benne saját host buffer vagy csak a rendszer cache-eli...

Ha már access time különbségekbe belemegyünk, akkor megemlíthetjük még az IOPS értéket is.

IOPS...igazad van, sajnos nekünk elitistáknak(akik nulla forintos OS-t használnak), de legalábbis nekem az IOPS kimarad a fókuszból, főleg mert Linux alatt különböző IO scheduler lehet default és akár cserélheted is. De ja, fontos érték az IOPS is nyilván.

Mondjuk az enyémben elvileg a user által elérhetőn felül van gyárilag lecsípett hely overprovisioningre, szóval elvileg nem kell foglalkoznom vele.

Sajna sokan nincsenek tisztában vele, hogy minden SSD-ben lévő NAND adott méretű, így egy 240GB-os SSD-nél már alapból meg is van 16GB lefoglalt hely, szinte meg is van a minimum 7%. Ha pluszban még 20%-ot particionálatlanul hagyunk, az felesleges helypazarlás, de nyilván jobb az eszköznek a több üres hely. No meg egy dupla méretű SSD-ben a DRAM cache is dupla akkora és ez is számít sokat(már amelyik rendelkezik DRAM cache-sel)

A vezérlő valóban sötét ló az egyenletben, de a Samsung, WD/Toshiba és a Micron vezérlői elég megbízhatóak, ha van statisztika, ha nincs erről. Nincs kizárva, hogy ezek is halhatnak, de egy jól optimalizált SSD-nél erre is kisebb az esély. WD Blue 3D-ből meg Samsung 860 EVO-ból azért elég jelentős mennyiség fogyott, ha gond lett volna a vezérléssel, az tudható lenne.

Lehet, hogy 10 év múlva már ez lesz a helyzet

10 év...az nagy idő, már lehet nem is NAND alapú SSD-ket fogunk használni, gondolj csak bele, milyen eszközöket használtál 10 éve!

Nincs olyan, hogy Toshiba vezérlő.

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Jogos a WD Blue 3D-re gondolva, a Toshiba/WD NAND modullal kevertem. Itt a vezérlő az Marvell.

De persze Toshiba vezérlő ettől még nyilván van, akár a Toshiba utód Kioxia Exceria SSD-ben is Toshiba TC58NC1202GST vezérlő van! De lehet ez csak névleges, mert valójában egy rebrandelt Phison E12C lenne? Eszerint nagyot tévedtem.

[ Szerkesztve ]

"based on the eight-channel TC58NC1202GST controller, which is a customized version of the Phison PS5012-E12C"

Toshiba/WD nand modul helyett meg: Kioxia és SanDisk

Nem nagyot, csak pár dologban.

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Meglévő konfignál ilyen miatt nem aggódnék.
Ha nagyon akarod, Win7-tel, vagy Win8.1-gyel is szépen elfutkosnak régi konfigok, annak ellenére, hogy a hivatalos támogatás már lejárt.
Ugyanez lesz 2025-ben a Win10-zel is.
Ha nem hal ki a 4.gen konfigot alóla, akkor az akkori legutóbbi Win10-zel ketyeg majd tovább és kész.

Anyámnak is 4.gen i5 van, 8GB ram, SSD. teljesen jól elmegy arra, amire használja. (email, netezés, facebook, skype).
Win7-tel kezdte a konfig, amikor használtan vettem kb. 5 éve, majd tettem rá 8.1-et, azzal ment még évekig, és most tettem fel rá Win10-et. Ezzel is el fog menni még pár évet. 11-et már nem fog kapni.

És hogy onTopic is legyek (bár talán említettem): Egy 64gigás Kingston A400 volt benne, és most kapott egy 256-os Samsung 860 EVO-t. (ez volt az apropója az oprendszer cserének is). Megtáltosodott a gép.
Részben a márkásabb, jobb paraméterű SSD, részben a csupasz új rendszer.

Főleg a meghajtókra gondoltam, 10 éve még aranyáron volt egy mai 860 EVO 1TB szintű SSD, ma meg átlag konzumer termék.

Elég lassú a fejlődés azért ma már. 7-8 éve használom a mostani gépemet

Akkor milyen géped is volt 10 éve? Én jól elvagyok a majd 9 éves HP 8570p-vel, RAM és SSD bővítéssel persze. Dell Precision M4700 meg már épp 10 éves modell, persze 4 és 2 éve vannak meg, nem 10 éve.

De innentől az a kérdés, hogy milyen ütemben fogják pazarlobbá tenni a szoftvereket.

No ez viszont döbbenetes mértékben bloatosodott utóbbi 10 évben, mára a desktop Linuxok rendszerigénye is akkora lett emiatt, hogy szinte nincs old computer szintű desktop Linux sem.

Toshiba TC58NC1202GST - jelenleg létezik ilyen kontroller, de nyilván ismerhettem volna, mi volt akkor, mikor még nem létezett, igazad van! Már megint.

A képen mit lát egy laikus szerinted? A Hynix DRAM mellett.

Mikor még én vettem a WD Blue 3D-t, akkor tuti Toshiba/WD NAND volt benne, Kioxia nem is létezett még. Ebben is olyan NAND van még, mostaniakat annyira nem ismerem. Tény, hogy a WDS100T2B0A modellnél már ezt írja a SkinFlint is:

memory modules: 3D-NAND TLC (different configurations possible)

[ Szerkesztve ]

"Egy 64gigás Kingston A400 volt benne, és most kapott egy 256-os Samsung 860 EVO-t. (ez volt az apropója az oprendszer cserének is). Megtáltosodott a gép."

Hogyan pontosabban?

64GB-os A400 nem volt, gondolom V300 akart az inkább lenni, vagy annak elődei.

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Jogos. Azzal kevertem, hogy amikor nézegettem hardveraprón, akkor A400-asokat is néztem. És még egyet tévedtem. Már nem a Kingston volt benne, azt már lecseréltem azóta (csak megfeledkeztem).
Egy 64-es Samsung 470-et cseréltem most.

#138 ddekany : Windows boot is gyorsabb lett 20-30mp-ről 20 alá ment, és sokkal reszponzívabb lett a gép. Gyorsabban megnyílnak az alkalmazások, kevesebbet gondolkozik több böngészőablaknál.
Igaz, ez többtényezős.
- Win8.1->Win10 (igaz, anno nem véletlenül raktam 8.1et, pont a kis erőforrásigény miatt)
- friss rendszer
- maga az SSD.

[ Szerkesztve ]