Igen, elméletileg minden SSD érzékeny erre. Nem véletlenül van kitalálva az a 10% overprovisioning.
Egyes korábbi Intel modelleknél ezt a tárterületet nem is érte el az oprendszer, azokat jobban tele lehetett írni.

⭐ Stella

Nekem inkább az tűnt fel h a Min OverProvisioning a gyártó szerint 0% azaz nyugodtan tele lehet koppig írni, még az összefoglaló szerinti 5%-ot se muszáj üresen hagyni.

500/500-as sebeséget a 120-as nem éri el - csak a 256GB-os v nagyobb verzió.
Vezérlője tömörítős, azaz csak 0fill adatoknál hozza e sebességet, véletlenszerű adatoknál csak ~felét.

Ez pedig még lemaradt az előbb (kattra nagyobb):

Az összefoglaló alapján visszatettem a lapozófájlt Amit még nem tudok, hogy a partition allignment miért incorrect? Lehet azért, mert bekapcsoltam a Samsung Magician-ben az Overprovisioning-et?

[ Szerkesztve ]

Az Overprovisioning egyszeruen csak nem particionalt terulet. Megcsinalhatod GParted-al is valami Live Linux distrorol.

Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

Közben megtaláltam: [link] 500GB, és 12GB overprovisioning van rajta gyárilag, ami olyan 2%. Még olyan 64GB helyet kellene szabadon hagynom rajta, ha a 15%-os ajánlást tartani akarom. Tényleg lineárisan függ az ajánlott overprovisioning mértéke attól, hogy mekkora a meghajtó méret, vagy nagyobb méreteknél elég egy bizonyos mennyiségű hely, és nem %-al kell számolni?

[ Szerkesztve ]

Buliban hasznos! =]

Nem kell belole semmi funkcio mert nem optimalizal semmit. A Win beallitja magatol, a SMART-ot kiolvasod mas programokkal, a TRIM megy magatol, a fw update kulon program, az Overprovisioning meg siman annyit jelent hogy nem particionalod az egesz drive-ot es kicsinyiteni szinten tudsz mar programokkal vagy a Windows beepitett Disk Manager-evel.

[ Szerkesztve ]

Privat velemeny - keretik nem megkovezni...

Akkor hagyd a fenébe, ha MS driverrel sem megy, meg rendszergazdaként futtatva sem. Nem hinném, hogy a klónozás okozza.

Nagy csodát ezek a progik úgyse tudnak:
1) megjelenítik a SMART adatokat (ezeket sok progi tudja, HD Sentinel, Crystal Disk Info, stb.)
2) megmutatják a TRIM bekapcsoltságát (ezt tudja a HD Senintel, SSDOK)
3) kézi TRIM-elést tesz lehetővé (ezt tudja a Windows beépített Defragja, ami SSD-n nem defragot, hanem ún. optimalizációt=TRIM hajt végre), ezt főleg azért tették bele, hogy pl. XP-sek is tudjanak trimezni, de Win7-től felfelé a KÉZI trimnek nem sok értelme van, mkor ott van helyette az automata folyamatos TRIM.
4) firmware-t tud keresni újabbat, és feltenni, de ehhez külön futtatható állományt is le lehet tölteni a gyártó oldaláról, meg live rendszer alól is lehet frissíteni
5) be tudnak kapcsolni RAM cache-t, de ez ritkán hoz teljesítménybeli javulást, és ezt tudják egyéb RAM disk szoftverek is.

Az SSD nem igényel semmiféle karbantartást, semmilyen varázslást meg optimalizálást. Diagnosztika is felesleges, ha nincs működési rendellenességük, azaz nem lassulnak be túlzottan, meg nem fagyogat róluk a rendszer, nem tünedeznek el a BIOS-ból, stb.. Beszerelés után annyit elég egyszer megnézni, hogy a TRIM menjen, a partíciók alignálása rendben legyen (ez már modern HDD-knél is fontos!). Utána elég már csak kb. havonta ránézni az írásmennyiségekre, hogy ha valami billentyűzetkezelő progi, vagy antivírus vagy hasonló írási kergekórt kapna valami bug miatt, akkor azok ne írják szét az SSD-t, ilyenre volt sajnos nem egy példa. Egy ilyen hibás progi, szép sunyiban naponta sok terabájt írást fel tud csapatni úgy, hogy neked szinte fel sem tűnik.

Teljesen meg lehet lenni ezek nélkül a gyári Toolbox meg Executive progik nélkül. Már eleve csak azért is, mert csak Windowsra vannak, és ilyen SSD-ket használnak más OS-ek alatt is mindenféle probléma nélkül.

Mint írtam, nem csak a Crucial/Micron progijai ilyenek, az Intel, Samsung SSD-s progija se indul el, ha a csillagok nem állnak a kedvük szerint.

Overprovisioningre is csak annak van szüksége, aki tudja magáról, hogy fegyelmezetlen, halmozza az SSD-n az adatszemetet, lusta takarítani, helyet csinálni, és nem akarja, hogy állandóan betelve legyen az SSD-je és ez ártson a meghajtónak. Ha mindig hagysz rajta ésszerű mennyiségű szabad helyet (10% fölött), akkor ezzel soha nem lesz problémád.

Az jól tetted, hogy az Intel drivert visszatetted. Más teendő nincs.

[ Szerkesztve ]

A 120 gigás 840 EVO valójában 128 GB-os, de 8 GB van elkülönítve overprovisioningre, így csak 120 GB-os, de ez 10-es számrendszerben kell érteni, tehát 120 milliárd bájt a kapacitása, ami csak ~111 GiB (informatikai bájt, kettes számrendszerben váltva).

Úgy tudom a Winx csinál magának alapból több particiót, de ezt rakd fel először mindenképpen, max ez esetben szokták javasolni, hogy particionálhatsz a Linuxnak előre helyet, vagyis inkább foglald le, mert az ext4-et valószínűleg maga a Linux szereti particionálni megformázni magának.

A méret és szabad hely témába nem kívánok belevauzni, annyit azért tudnod kell, hogy a Linux ext4 fájlrendszere 5%-ot (vagy 8%) el fog különíteni a neki szánt helyből, tehát azt már tuti, hogy nem fogod tudni teleírni! (ez a valóban olyan, ahol nem kell nézegetned a helyet, mert a rendszer levette a válladról ezt a gondot)

(amúgy az ilyen kerek számmal végződő SSD méretek mindig azt jelentik számomra, hogy gyárilag le van foglalva az overprovisioning számára szükséges minimum hely) a 120GB-os SSD-nél a 7-28% minimuma pont meg is van. Mert azt gondolom tudod, hogy a 120gigás SSD is 128GB-os ugyanúgy.

Ha valamivel elakadnál, a kolléga már végigszenvedte a dual-bootos telepítést.

[ Szerkesztve ]

(#34402) Raymond: koszi!

"annyit azért tudnod kell, hogy a Linux ext4 fájlrendszere 5%-ot (vagy 8%) el fog különíteni a neki szánt helyből, tehát azt már tuti, hogy nem fogod tudni teleírni! (ez a valóban olyan, ahol nem kell nézegetned a helyet, mert a rendszer levette a válladról ezt a gondot)"

Hmm, ezt nem is tudtam.

"(amúgy az ilyen kerek számmal végződő SSD méretek mindig azt jelentik számomra, hogy gyárilag le van foglalva az overprovisioning számára szükséges minimum hely) a 120GB-os SSD-nél a 7-28% minimuma pont meg is van. Mert azt gondolom tudod, hogy a 120gigás SSD is 128GB-os ugyanúgy."

No, pont ez volt a kerdesem az elso posztomban ma. Ezek szerint akkor nem kell vacakolnom a particionalatlan terulettel, hanem fullra particionalhatom az ssd-t. Koszi!

"Ha valamivel elakadnál, a kolléga már végigszenvedte a dual-bootos telepítést."
Koszi a linket, atolvasom, de elmeletileg Ubuntu 18.04-el mar nem kene lennie ilyen gondnak, kezelnie kellene egybol az UEFI-t: majd kiderul Majd jelzek, ha sikerult.
(Ubuntu 14.04-el meg sima BIOS-ra telepitettem Win8 melle anno, biztos-ami-biztos.)

overprovisioning, indexelés, (super)fetch, defrag, hibernáció, cache?

Overprovisioning eleve van hagyva általában gyárilag az SSD-n. Plusz azt eleve nem szoktuk ajánlani, hogy valaki szarásig telepakolva használja az SSD-t. Végül is lehet particionálatlan helyet hagyni rajta, ha mondjuk valaki tudja magáról, hogy nem jó az önfegyelme, lusta helyet csinálni, hajlamos tartósan betelítve használni partíciókat, de nagy átlagban felesleges ezt mindenkinek ajánlgatni.

Indexelés maradhat. Sokat nem ír az SSD-re. Ha mégis idegesít, hogy feleslegesen megy, ki lehet kapcsolni. Egyéni ízlés kérdése.

Prefetch maradjon, a Windows hadd menedszelje, hogy mit tölt elő a memóriába. Ha zavar, kikapcsolhatod, sokat nem nyersz vele. Ez a funkció amúgy sem ír, inkább olvas az SSD-ről.

Defragot a Windows alapból letiltja SSD-nél. De egyébként ha le is futtatod rajta kézzel, akkor a Win8-10 defragja felismeri, hogy nem HDD-n fut, és tényleges töredezettségmentesítés helyett TRIM-ezést hajt végre. De talán Win7-nél is így van.

A hibernáció attól függ, hogy használod-e. Ha igen, akkor meg kell hagyni. Ha nem, akkor ki lehet kapcsolni, de ha mondjuk felesleges rajta marad, akkor sem történik semmi tragédia. Lesz az SSD egy nem haszált több gigás hiberfil.sys fájl.

Cache az kell SSD-re is, hiába van az SSD-n is alapból többszáz mega, vagy pár giga ilyen-olyan cache, a többlet cache mindig jól jön, ártani sose árthat. Bár azon nem tudom, hogy mit akarnál állítani a cache-en konkrétan.

Swapot megint az igény dönti el, mennyi fizikai RAM-od van, milyen programokat használsz, mennyire fogy el a RAM.

Semmilyen varázslás nem kell. A Windows telepítőjével vagy a Windowszal kell particionálni, akkor jó lesz a partícióeltolás (ez modern HDD-ken is fontos), meg arra kell ügyelni, hogy a TRIM menjen (NVMe SSD-n még ezzel sem kell foglalkozni). Amúgy lehet ugyanúgy használni, mintha HDD lenne.

Ez a Milyen SSD-t topikba való kérdés. Az SU800-zal nem lenne semmilyen baj, de az Adata SSD-kre tömeges a panasz az utóbbi időben, SU650, SU700, SP920, SU900. Az SU800-ra pont nem érkezett sok panasz, de ilyen előzmények után abbahagytuk az ajánlgatását.

Pedig amúgy nem rossz SSD, árban is nagyon jó, de így a megbízhatósága megkérdőjelezhető.

Bár az is igaz, hogy a tömeges megbízhatóság sem jelent semmit. Nálam egy ideje egy Crucial MX300 kezd szép lassan behalni, pedig ez nagyon megbízható hírében áll, nincs ismert gyengesége vagy szériahibája. Pedig nincs sok írás rajta, 2,2 TB, de pár hónapja elkezdtek rajta hibás szektorok megjelenni, előbb 2, majd néhány napra rá 3, aztán úgy nézett ki, hogy nem lesz több, de tegnap már a 4. lett hibás. 1,7 éves SSD, melegedni sem melegszik. Igaz ezeket a rossz szektorokat az overprovisioning terültből pótolta a vezérlő jó szektorokkal, de nem sok jót vetít előre. Pár napja azt is kezdi csinálni, hogy befagy a gép pár pillanatra, és biztosan, hogy az SSD, mivel minimál Linux (Arch + SwayWM) és nem fut semmilyen szolgáltatás a háttérben, ami foghatná és kernel SATA driver sem változott. TRIM hiánya sem lehet, mivel rendszeresen TRIM-elve van, és szabad hely is van bőven rajta (a tárterület fele üres, több mint 241 GB van szabadon).

De Samsung 850 Evo-ból is volt itt a topikban, ami 1 hét után döglött be. Pedig az már 5 év garis cucc, majdnem felső kategória.

OK, csak az SSD-k teljesen más elven működnek. Első full format még vinyóknál sem kell, legalábbis én Dzsekóék Összefoglalójában nem olvastam olyat, hogy szükséges lenne, SSD-k esetében pedig végképp felesleges.
A vezérlő működés közben úgyis jelölgeti magának, hogy mely területeket kell az overprovisioning-területről pótolnia.
A full format inkább adatvédelmi célokat szolgál, amikor meg kell nehezíteni a letörölt adatok visszanyerését (pl. az adattároló eladása, selejtezése esetén), bár úgy olvastam, hogy nagyon profi módszerekkel egyébként még innen is visszanyerhetőek az adatok.

Ez amit írsz, csak az NCQ TRIM-re igaz. De ki lehet kényszeríteni a vezérlőtől azonnali TRIM-et is, igaz ehhez speciális szoftver kell, hogy meg tudd tenni, mert alapból az OS kernel (speciális eseteket kivéve, pl. ha Linuxon a firmware bug van, vagy a meghajtó nem támogatja az NCQ-t, vagy SATA1-en megy, stb..) nem tesz ilyet. Meg a secure erase is azonnal végrehajtódik, nem ütemezi a vezérlő majd ráérősebb időkre, sőt a secure erase az overprovisioning tárterületet is törli. Ezeknél ténylegesen is azonnal végrehajtódik a TRIM és alapállapotba állnak (törlődnek) a cellák.

Az NCQ TRIM is elég gyorsan végrehajtódik egyébként, ha a rendszer nincs nagy terhelés alatt, tehát nem vár vele a vezérlő órákat, napokat, általában pár mp., 1 perc, és megcsinálja a háttérben a tényleges TRIM-et.

Mint mondtam, zsír új SSD-nél ez felesleges, mert ott szerintem még ha járatják is a gyárban teszteléskor, csak valami random tesztadat lesz rajta fent, de általában megkockázatom, hogy végig TRIM-elve jönnek az új SSD-k a gyártósorról, hogy a felhasználó otthon a friss szerzeménnyel a lehető legjobb gyártói specifikációknak megfelelő sebességet kapja.

De tegyük fel indokolatlanul paranoiásak vagyunk. Ilyenkor sem full formattal kezdjük, hanem minimum teljes lemezes titkosítással. Vagy esetleg ha titkosítás nincs is, először gyorsformázás, majd felmásoljuk a tárolni kívánt tényleges adatokat a meghajtóra, és az üres helyen meghízlalunk egy nagy kamufájlt, ami felemészti a meghajtó szabad tárterületét, majd töröljük. Így legalább a végigírt tárterület egy része hasznos adattal íródik felül, és a haszontalan adatfelírás aránya csökken.

Nem érdemes ilyen netes cikkekre hallgatni, amik varázslási technikákat írnak elő SSD-kre. Ezek jó része régi cikk és babonán, meg technikai részleteket mellőző, HDD-s analógiákat alapul vevő spekulációkon alapul. Be kell szerelni és deafult beállításokon használni kell. Csak az eltolást célszerű ellenőrizni. SATA SSD-n érdemes még meggyőződni, hogy feleslegesen ne IDE módban legyen hajtva, és menjen a TRIM. Más praktika nem kell, ezeknek a dolgoknak is jónak kéne lenniük default, ha nem elavult programokkal vagy OS alatt (pl. XP) csinálja az ember. Igazából ma már a partícióeltolás csak akkor nem jó, ha XP vagy attól régebbi OS alatt csinálja az ember, vagy elszúrja a meglévő rendszer klónozását.

Az OS+fájlrendszerek csak LBA szektorokat látnak. De ezeket az SSD vezérlője csak emulálja, valójában nincsenek szektorok, hanem a NAND chipeken ide-oda szórogatja és kevergeti az adatokat.

SSD-n defrag nem kell, mindegy hány éves install, mióta porosodik rajta. Majd ha a HDD-re klónoztad, akkor a HDD-n kell defrag. Az SSD-t sem teszi tönkre a defragolás, csak felesleges többletírást okoz és nem gyorsít semmin.

Az SSD-t semmilyen praktikával nem tudod gyorsítani, se spéci particionálással, sem defraggal, ezek csak egy felsőbb logikai szinten (szoftveresen) avatkoznak be, az SSD vezérlője meg low level (hardveres) szinten kezeli az adatokat. Teljesen mindegy hány partíció van az SSD-n, meg hogy honnan kezdődnek, hol végződnek. Vagyis ez nem teljesen igaz, mert ajánlott 1024K eltolással particionálni, de erről a modern particionálóprogramok automatikusan gondoskodnak, hogy a partíciók 2048 szektorral osztható szektorhatárokon kezdődjenek. Elvileg elég lenne 8-cal osztható szektornál is, de az újabb SSD-knek már nem 4K-s alignálás kell, hanem 16K, esetleg még több, de az 1024K mindegyiknek jó, mivel 4, 8, 16, 32, ..., 512, 1024K mindegyikével osztható maradék nélkül. Ennek a NAND lapokra osztásához van köze, de fontos ez már 4K-s HDD-knél is, ott is hasonló okból.

De az már mindegy, hogy a partíció az LBA szektorok első 2048 szektoránál kezdődik, vagy a 2048000.-ban, meg az is mindegy hány GB-os.

A HDS felülettesztje is LBA szektorokat néz át, azok sem biztos egymás mellett vannak. Lehet 8-32 szektor egymás mellett van (mert a NAND lap mérete nagyobb, mint az 512 bájtos LBA szektor), de két 32 darabos LBA szektorcsoport már nem biztos, hogy a NAND-ban egymást követi fizikailag is. Persze a HDS-nél ez mindegy, mert végül a meghajtó egész felületét végigolvassa (és/vagy írja), egyedül a tartalék (overprovisioning) területet nem, de ahhoz semmi más nem tud a vezérlőn kívül hozzáférni.

A wear leveling szándékosan fárasztja a frissebb cellákat, hogy cserébe ne olyan cellák fáradjanak tovább, amelyek amúgy is ki lettek már fárasztva. Ha ezt nem csinálná, akkor lenne olyan cella, ami még elég friss, és lennének olyanok, amelyek már szét vannak írva.

Az SSD-nek azért rossz, hogy 99%-ig tele van, mert akkor csak a szabad 1% lemezterület fárad. Persze a wear leveling ilyenkor is pakolgat, csak többet kell pakolgasson láncolatban. Ha sok a szabad hely, akkor könnyebb dolga van. Persze ez elméleti, mert az SSD-ken van mindig tartalék tárterület is, tehát mikor azt mutatja, hogy 1% szabad hely van rajta, akkor valójában a felhasználó által igénybe vehető területből van 1%, de azon felül szokott lenni általában kb. 10% tartalék terület (overprovisioning).

Tény, hogy az SSD-nek nem tesz azért túl jót, ha állandóan betelítve használják. Ha csak néha van tele, az nem számít neki sokat. A betelítve használás tipikusan annak a jele, hogy kinőtte valaki azt az SSD-t, érdemes egy nagyobbra lecserélni.

A nyers NAND 512GB, most ne menjünk bele a gyártók méret alkalmazásába meg a GB GiB különbségébe. A lényeg, hogy 7% minimális overprovisioning miatti hely gyárilag el van különítve. Ha totál teleírod az SSD-t akkor is marad a gyárilag lefoglalt hely.

Amúgy a linken látható táblázat is mutatja, mennyivel növekszik a TBW, ha nagyobb a lefoglalt terület.

Ez SSD-től függ. Nálam most egy MX300 volt olyan, hogy majdnem 2 évig nem kapott áramot. Simán megmaradtak rajta az adatok, semmi baja nem lett. Az a baj, hogy ezt a felejtést nem tesztelik a gyártók, van olyan technikai doksi, ami 1 évről hadovál, van, amelyik 10-ről, és ilyenkor is úgy értik, hogy ennyi a garantált, és nem azt jelenti, hogy ennyi idő után biztosan elfelejti az adatokat.

(#38313) Doky586: ebben igazad van. FELÜL nem ír egyszer sem. Sőt, semmit nem ÍR rá. A cellákat hozza TRIM-eléssel alapállapotba, ez nem egyenlő a felülírással. De épp az a hatása, kinullázódnak a cellák, mintha semmi nem lenne bennük (még 0 bitek sem), gyári alapra állnak vissza, elfelejtik teljesen a bennük lévő adatokat. Épp ezért csak egyszer fut le a Secure Erase, ha egyszer már alapállapotba állnak a cellák, onnantól nem hozhatók még „alapabb” állapotba. Persze ettől még kézzel lefuttatható egymás után többször, csak épp értelme nincs sok.

Igazából ez a többszörös felülírás HDD-knél is csak extra paranoia. Még senki nem látott olyat, hogy egy egyszer felülírt HDD-ről valaki is vissza tudott volna hozni akármilyen adatot, akár csak töredéknyit is. Ez inkább csak amolyan extra óvintézkedés, gondolva a jövőre, hátha egyszer lesz olyan űrtechnika, ami gyengeséget talál az egyszeres felülírásban.

De az is igaz, hogy a windowsos sima (nem gyors) formázás felülírást okoz, az a szó szoros értelmében egyszeres felülírása az összes szektornak. Bár a Secure Erase ennél alaposabb, mert az a gyári overprovisioning területet is TRIM-ezi.

Sőt, mivel Samsungról van szó, egy még egyszerűbb megoldás is szóba jön. A Samsung SSD-k ugyanis automatikusan hardveres AES öntitkosítást alkalmaznak. Akkor is, ha nem kérnek bootkor jelszót, csak ilyenkor a titkosítás feloldásához való kulcs ott van a meghajtón, titkosítatlan formában. Na már most, van olyan, hogy rövidített Secure Erase, ez nem az egész meghajtót TRIM-ezi végig, hanem csak azt a részét, ahol ez a jelszó van tárolva. Innentől fogva a meghajtó egy feloldhatatlan titkosítással van teleírva, csak zagyvalék adat van rajta, senki nem hoz róla vissza semmit. Ez a leggyorsabb módja, csak ezt nem minden SSD támogatja. De a hosszabbik Secure Erase lefutása sem sokkal hosszabb, 1-2 perc alatt (tárterület és NAND sebesség függvénye) végig TRIM-ezi az egész SSD-t.

Szia!

Nem használ, de főleg a sebességen ront, az a pár % amúgy 7-28%. Sok függ attól, milyen méretű az SSD-d, a 128-as és ennek többszörös mérete nem tartalmaz gyárilag overprovisioning-nak lefoglalt helyet, a 120 ill többszöröse viszont igen. [link]
[link]

Főleg új 3D nandosoknál igaz-e ez?

Ez tök mindegy.

Mekkora az SSD-d, mire használod, hogyan van particionálva.....és az sem mindegy, milyen oprendszert futtatsz ill inkább milyen filesystem van rajta.

[ Szerkesztve ]

Erre már ne tölts/telepíts semmit, lassan eléri az overprovisioning minimum méretét. Ha oprendszer is erről fut, főleg nem szerencsés telepakolni már ennyire sem.
Persze ott van még a Frawly által említett gyárilag elkülönített hely, de azzal együtt is a határon van szinte.

Win7-nek nincsenek már megszámlálva a napjai?

[ Szerkesztve ]

Nem, nem biztos, hogy megvan. a 480 GB-os meghajtó lehet valójában csak 500 GB-os. Ez szervezési kérdés is, hogy a gyártó mire mennyi területet tart fent. Szóval én a rosszabb esetet vettem alapul, hogy +20 GB csak az overprovisioning, és akkor +30-at kell neki hagyni. Ha 32 GB az overprovisioning terület, akkor már cska 18 gigát. De szerintem nem egy nagy elvárás, hogy egy 480 gigás meghajtón maradjon 30 giga. Igazából még az sem baj, ha ideiglenesen egy ideig úgy használja, hogy már csak kevés hely van rajta. A baj akkor van, ha huzamosabb ideig használja teljesen betelve, és még efölött sok írás is történik a meghajtóra, állandóan cserélődnek az adatok. Akkor a vezérlőnek nagyon nehéz dolga van a cellák egyenletes fárasztása miatt, csak nagy write amplification-nel tudja a cellák tartalmát tologatni az egyenletes fárasztás érdekében, meg a garbage collection is elnehezül.

Akinek gondot okoz, hogy 480 gigás meghajtón hagyjon 30 giga szabad helyet, az ne 480 gigás SSD-t vegyen, de még csak ne is 512-eset, mert már alapból nem lesz elég neki a jövőtállóság miatt, hanem min. 960-1000 gigásra érdemes rámenni. Persze ezt most nem a kérdezőnek írom, mert ő egyértelműen írta, hogy 110 giga szabad helyet mindig tud rajta hagyni, így ő nem érintett egyáltalán ebben a problémában.

Nyilván mindenkinek más a helyszükséglete, függően attól, hogy milyen/hány OS, milyen/hány progi, játék, stb. vannak telepítve, mennyi adatot tárol rajta.

De ez a betelve használás HDD-n sem ajánlott. Adattárnál mindegy, de ha pl. rendszer fut róla, akkor kevés szabad helynél egyre jobban töredezik a fájlrendszer, és egyre jobban belassulnak a lemezműveletek. Ez SSD-nél nem lényeges, ott más miatt kell helyet hagyni rajta.

Eleve már a modern fájlrendszerek is szoktak hagyni pár % tartalékot.

[ Szerkesztve ]

Nem, nem biztos, hogy megvan. a 480 GB-os meghajtó lehet valójában csak 500 GB-os. Ez

De, biztos, hogy megvan, azért is írtam így határozottan! A kollégának Kingston A400 480GB SSD-je van és nyilvánvaló, hogy a saját SSD-je járt az eszében, mikor kérdését feltette. (nem customer SSD esetén lehetne 500GB, de itt nem erről van szó)
Említett SSD gyártójának honlapja meg igen egyértelműen írja, melyik méretű meghajtónál mennyi overprovisioningot alkalmaz.

Így aztán a kolléga kérdésére a válasz az, hogy nem, nem kell semennyi helyet használatlanul hagynia, ettől lehet meg jó is, ha hagy, meg optimálisabb is, de nem kell! Rohadtul nem mindegy!

[ Szerkesztve ]

A gyártók 7-28%-ban határozzák meg az overprovisioning mértékét, míg az általad linkelt cikk teljesen másképpen. Erre most mit mondjak? Máshol leírják, az érintett Kingston-nál a táblázatból derül ki.

Szóval egy 480GB-os SSD-nél figyelembe véve, hogy nem tárolásra és telemásolásra vette a kolléga, egyértelműen az a jó válasz mégis, hogy semennyit.

Legtöbb gyártó azért írja, hogy 7-28% az általa alkalmazott overprovisioning, mert a DC(datacenter) meghajtóknál alkalmazza a 28%-ot, a consumer meghajtóknál meg a 7%-ot. Ez a tegnap általam linkelt és kifogásolt táblázatban egész jól tetten is érhető. Ha a kolléga megnézte volna jobban a táblázatot, láthatta volna a kétféle overprovisioning-ot.

400GB a DC és 480GB a consumer SSD

Nem pontosan jönnek ki az értékek persze, de GiB-ben számolva megközelítőleg ennyi jön azért ki.

Az hát, marketingfogás. Nem is az SSD gyártóké, hanem a HDD gyártók vezették be. De már előtte a floppylemezeknél is kavar volt, mert félig 10-es, félig 2-es számrendszerben voltak számolva. Pl. az 1,44 MB-os kisfloppy 1,44 × 1000 × 1024 bájt, ami kb. semminek nem felel meg, mert 1,47456 MB vagy 1,40625 MiB, de semmiképp nem 1,44, akármiben mérjük, km-ben, vagy megatonnában. Az SSD gyártók inkább csak megengedik ezt maguknak, mert ha a HDD-seknek szabad, akkor nekik is.

A megoldás az lenne, hogy mindig a kihasználható kapacitást adnák meg (overprovisioning területet hozzá nem számolva), de azt mindkét módon, GB/TB-ban és GiB/TiB-ban is feltüntetve. Ekkor lenne tisztességes. Szoftverekben meg normálisan kéne használni a GB/GiB egységeket.

Arra is tényleg kéne vigyázni itt fórumokon, hogy a Gb nem gigabájt, hanem gigabit, ami azért nagyon kínos, mert az sávszélt jelent, amit mindenképp 10-es számrendszerben értenek. Értem, hogy nehéz a Shift-et nyomni két betű erejéig, ha meg Caps Lock-kal operál valaki, akkor meg BEKAPCSOLVA MARAD!!!4!

A terra meg latinul föld, mint a terra a terráriumban. A prefixumot terá-nak hívják, egy r-rel írva és ejtve.

De erről már sokszor írtam, hogy a laikusok megveszik az 1 TB-os SSD-t, és gondolatban már le is tároltak rajta 1 TiB-ot. Aztán jön a csalódás, hogy csak 931 GiB, és még ebből is lejön particionálási, fájlrendszerformázási veszteség, lejön az OS által tartalékolt terület, kluszterméretből eredő veszteségek sok kis fájlnál, aztán jó esetben sem lesz még 931 GiB sem, és még ezt sem ildomos állandóan csurig tartani. Annyiból megértem egyébként a felháborodást, hogy míg pár megákban számoltunk, addig nem volt nagy eltérés, de mikor már ilyen terabájtokról van szó, akkor már nagyobb nem mindegy, hogy van 70 GiB-140 GiB vagy nincs.

Meg ezért írom mindig azt is, hogy akinek már van 1 TB tárolnivalója, az ne 1 terás SSD-t vegyen már, mert azon máris szűkülködni fog, nem lesz jövőtálló döntés. Nem szabad kicentizni, legalább egyel nagyobb tárterületet kell venni mindig, nem akkorát, ami még most pont, hajszál híján elég, mert akkor túl gyorsan kell lecserélni, az meg drágább, mint most egy nagyobbat venni.

[ Szerkesztve ]

másból sincs, csak különbözőképp beállított overprovisioning

istálló? gazemberség? hupákolás?

Feltehetőleg spéci igényre gyártott cucc, nem pazarolták a NAND chipeket

Amúgy 50Gb-os hivatalosan

Gondolom ez lehet: [link]

Az lehet , amit qnadam is, az overprovisioning-et túlméretezik, 64GB-nyi NAND chip van rajta, de a megbízhatóság miatt nem engednek többet ~50GB-nál

[ Szerkesztve ]

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

46 gigával nem sokat tudnék kezdeni. Nálam a legkisebb SSD egy 1,8 colos Samsung PM800 60 gigás, igazából 64, de 4 giga overprovisioning terület lejön belőle. Ez sem gépben van, hanem USB3-SATA3 adapterrel van külső SSD-nek (bár csak SATA2-es), lényegében pendrive-nak használva, főleg OS telepítők kiírására és teszt OS-ek telepítésére, meg helyi gépek között nagyobb fájlok hordozására, olyanokra, amik Wi-Fi-n lassan mennének át.

De ez régen vett példány, már akkor sem volt új. Ma már 120-asat se vennék sok újabb modellből már nincs is 120/128-as, hanem 240 – 256 gigás a minimum. Még pár év, és ez a minimum méret felmegy 480 – 512 majd 960 – 1024 gigára.

Az ilyen szub 120 gigás SSD-k ipari berendezésekbe meg régi laptopokba valók, ezekben sokszor csak mSATA foglalat van, vagy ilyesmi, és valami régi OS + régi szoftver fut róla, aminek nem is kell nagy hely.

Igen, a blkdiscard mindent töröl a meghajtóról. Lényegében ugyanazt csinálja, mint a Defraggler Optimizer, csak míg az utóbbi az üres szektorokra küldi ki csak a TRIM-et, azaz olyan szektorokra, amiben a fájlfoglalási táblában nem mutat semmilyen fájl vagy mappa, addig a blkdiscard minden szektorra kiküldi, ezért minden szektornak megfelelő cella TRIM-eződik, alapállapotba áll, törlődik belőle, ami benne volt. De lényegében ezt csinálja a full secure erase is, csak az még overprovisioning tárterületből, cache-ből is töröl mindent, meg ha a meghajtó támogat hardveres öntitkosítást, akkor a titkosítási kulcsot is újragenerálja. Lényegében ugyanolyan teljes meghajtós TRIM, mint a blkdiscard, csak az utóbbi a szoftveres felső rétegből van végrehajtva, logikai szektorszinten, addig a full secure erase-t a low level / firmware szinten a vezérlő végzi.

(#40512) tutis: örülök, hogy megoldódott. Azért én szervizeske hátán eltörnék pár klaviatúrát. Az, hogy megnézi működik-e, nem kell tárolózni, meg a másikkal kicseszni. Majd tárolózik az otthoni gépén, nem az ügyfélén. Hihetetlen, hogy pont a szervizes, akinek érteni kéne hozzá, a saját inkompetenciája miatt keseríti más életét.

Sziasztok!

Gyors kérdés. Azt honnét lehet tudni, hogy adott típusú ssd-nek van-e gyárilag lefoglalt hely az overprovisioning-nak? A két típus ami érdekelne, az a Samsung 2.5"-es EVO860 500GB-os verziója, és a 2.5"-es WD Blue 3d Nand 500GB-os verzója. Becsszó átnyálaztam a fórumot, de nem találtam rá egyértelmű választ, ami jelentheti azt is, hogy csak én voltam a béna. Előre is köszönöm!

[ Szerkesztve ]

Szia!

Ezek között találsz választ, ha ennyire bele akarsz merülni.

overprovisioning

(#40591) májkimiki

Szerintem tök jó az a fólia, nem ilyet raknak egyes emberek is a fejükre? Ha ezt ráteszed, tuti nem tudják kikémlelni, mi van az SSD-den! (poen)

Ez az SSD Plus Sandisk egyébként most tényleg jó áron van, szerinte simán lehetne ajánlott is ez a tipus! Sata-s SSD amúgy szerintem nem melegszik, néha pörgetem én is a HP 8570p-t és ha ilyenkor megtapizom az SSD-t teljesen hideg.

[ Szerkesztve ]

Így van. Ha működik a TRIM, nem kell semmilyen spéci, felülírós shredding szoftver. Egyszerű törlés után az OS kiküldi a TRIM parancsot, és alapállapotba kerülnek a vonatkozó lapokban a cellák. Onnantól kezdve fizikailag van kiradírozva, se Recuva, se GetDataBack nem fog találni semmit.

Ugyanezt a hatást éri el a secure erase, az is lényegében egy teljes meghajtós TRIM, csak annyiban más, mint a szoftveres, hogy ez firmware szintjén történik, és overprovisioning és NAND cache területet is töröl, amit a szoftveres megoldások nem tudnak, mert ezeket az extra apróságokat nem érik el.

Üdv Urak !

Van egy XPG SX 930 240GB SSD-m....
Megvan 4-5 éve, már nem is tudom
Összesen , közel 3TB adat íródott rajta , ezidáig....leginkább ez csak játékprogramoknak van fenntartva, semmi más, soha. Ki van kímélve a lelkem.

Alapból 223GB a látható/felhasználható, gondolom a többi overprovisioning. Általában mindig hagytam rajta 20-30GB ot free, nem töltöttem fel soha. Most viszont kb. 8gb maradna ki.
Érdemes még figyelni a szabad hely körüli dolgokra? Esetemben nem is rendszermeghajtó, játékon kívül semmit nem tárolok rajta, és nem is használom, csak futtatásra/tárolásra. ( látszik a több éves, írt adatból )

Tudom, amatőr kérdés, meg volt már sok helyen, én is olvastam már stb....de na !

Egyébként van egy ,
Kingston SSD V+200-120GB is, ezen van rendszer és volt már sok sok minden, sok sok éves tapasztalattal és 26TB írt adattal bír. Tökéletes a mai napig,-kopkop- pedig soha nem érdekelt mennyi helyet hagyok rajta. De persze a megfelelő és javallott dolgokra mindig figyeltem vele. Kivéve a helyre, mert úgy tartom.....van azon amit nem tudok használni, ne takarékoskodjak, hanem használjam.

Esetleg ha nem idevaló, vagy problémás, TG teheti OFF-ba

(#41415) Runo
Hasonlóan vélekedtem, de vártam egy ilyen jellegű tapasztalatra .
Köszöntem!

[ Szerkesztve ]

"Biztos mint a halál! Sóhaj, Szobaasszony, Fárosz.. 2, 9, 11. " Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye "

Üdv!

Van egy XPG SX 930 240GB SSD-m

Ez OK!

Alapból 223GB a látható/felhasználható, gondolom a többi overprovisioning.

Ez tutira duplán marhaság.

223GiB a tényleges használható hely, ami ha konvertálod, ahogy a marketingesek szeretik, akkor 240GB lesz hirtelen. Az overprovisioning az teljesen más dolog, ne keverjük az előbbi marketing/valós mérettel.

Mivel a Te SSD-d 256GB NAND-ot tartalmaz és 240GB az elérhető hely, így van 16GB gyárilag foglalt terület, ehhez jön még a 8GB, amit említesz. 24GB hely overprovisioningnak már akkor is elegendő lenne, ha erről futtatnád az oprendszert! 7% a minimum, ami 17,92GB.

(tudom, hogy nem értesz hozzá, azért is kérdezem, hogy ez így tiszta volt, amiket leírtam itt?)

[ Szerkesztve ]

Az teljesen elég, mármint a 7%. Mert egy 240 GB-os SSD szinte biztos, hogy igazából 256 gigás, és van rajta ennek alapján 16 GB overprovisioning terület, ami már önmagában 6,25%, erre rájön még a te 7% szabad helyed, az már 13,25%, az már több mint elegendő szabad tárterület, ahol az SSD vezérlője tud vitézkedni wear levelinggel meg garbage collection-nel.

A szabad helyet mindig össz SSD szintjén kell figyelembe venni. Tehát nem az számít, hogy az SSD második partícióján (pl. D: meghajtó) csak 3% szabad hely van, ha mondjuk a C:-n meg egyeben több, a szabad helyet az össze partícióra kell nézni.

Ennek ellenére szerintem az a 7%-os szabad hely mindenképp mutatja, hogy kinőtted ezt az SSD-t.

A 961 nem lassul be. Ennek ellenére nem lehet kijelenteni, hogy NVMe SSD nem lassul be, gyártó/modellje válogatja. A 961 nem lassul, de pl. a QVO pl. igen. Ezen a ponton az, hogy NVMe, az nem számít, az csak a vezérlő használt protokoll (ami nagyobb sávszélességet jelent elméletileg), attól még a NAND, vezérlő, lehet lassú, előfordulhat cache-hiány, azaz épp úgy belassulhat. Overprovisioning is ugyanaz NVMe-nél, mint a SATA-nál, ugyanannyi szabad helyet kell hagyni.

Ha csurig írja kolléga azt az SSD-t, ahogy csak bírja, még akkor is ott lesz a 6GB terület, ami gyárilag overprovisioning-ra lefoglalt. Persze az optimális minimum érték meglétéhez még jó, ha 12GB-ot szabadon hagy a felhasználó. Az a 10-20% is nagyon jó, de az inkább professional felhasználásnál előírthoz közelít. 7-28%-ot adnak meg a gyártók, ebből előbbi customer user, utóbbi datacenter felhasználás.

[ Szerkesztve ]

Tízpontos SSD kérdés, van-e különbség aközött, hogy 90%ig engedem megtölteni az SSD-t, vagy lefoglalok 10% formázatlan helyet? Az OP (overprovisioning) nem az aktuális szabad helyet használja? Vagy formázott de üres particióból nem profitál? Sosem találtam erre érdemi választ, ezért a Samsung Magiciannal mindig lenyesek OP 10%-ot, biztos ami biztos alapon, a 250GB 850 EVO-n. Ha nincs különbség, akkor védelem az ellen, hogy valami megtölti a rendszert. 6 éve nyomom neki Windows meghajtóként, de bírja magát 17 TB van benne. Azt jelenti ezzel a használati szokásommal nem tudom egyhamar elkoptatni.

[ Szerkesztve ]

Jjajjjjjistenem! Jó, hogy nem már a felét félrerakatja veled a kolléga! Ha 25GB-ot nem veszel használatba, már akkor megvan a 7-28% optimális overprovisioning! De csak nem másolod dugig a meghajtót, szóval ez a particionált területen is lehet, az a lényeg, hogy 7% legyen meg üresen. A 28% overprovisioning az az industrial felhasználásra készült SSD-nél előírás.

ezekben találsz táblázatokat is, ha mélyebben érdekel, de úgy látom itt bővebben elmagyaráztam

[ Szerkesztve ]

inm!

Ha torrentnél hamar túlcsordul a dolog, akkor tényleg érdemes lenne a minimum overprovisioning méretnek megfelelő particionálatlan helyet fenntartanod és akkor nem történik meg, hogy teletöltődik. Értelemszerűen minden SSD 256, 512, 1024 GB méretű (ami ténylegesen jóval kisebb valós GiB méret persze) , így ha 6%-nyi helyet particionálatlanul hagysz, akkor már nem lesz gond, tárolásra használt SSD-nél nem kell 7%-nál sokkal több helyet kihagyni, itt is a QLC-nél lényeges, mert azok a NAND-ok jobban igénylik az odafigyelést, ha hosszabb távon akarod üzemeltetni, a 850 Pro-val kevesebb gondod lesz, főleg ha ennyi helyet hagysz neki mozgásra, ha erről fut a rendszer, jó is ez így.

(ha EXT4 filesystem van a meghajtón, akkor szólj, mert változik a méret)

(#45642) Graphics

Ilyen super varázsló appok vannak Windowsra? Ha ezt tudom.....

[ Szerkesztve ]

Ugyanmár ne dramatizáld túl, a 7% ajánlott kevésbé megjegyezhető és intuitív ezért írtam 10-20-at. Sok overprovisioning szoftver is 10%-ot lő be egy átlagfelhasználónak, lásd Samsung Magician. Az, hogy 20-ra emeli növeli az élettartamot, de persze nem lineáris az összefüggés, egyébként is QLC SSD-ről beszélünk, van értelme ráhagyni ha sokat ír. Amíg a 3D TLC-k élettartamát egy átlagos user alig éri el, azért a QLC még a határeseten belül van ha sok adatot mozgatsz. Majd eldönti ő, hogy mit szeretne.

[ Szerkesztve ]

Felesleges ezt túlgondolni. Nem kell lecsökkenteni a partíció méretét, nem kell overprovisioning helyet hagyni. Ha már a win pirosnak jelzi hogy tele van akkor próbáljunk kis helyet felszabadítani. Ennyi.
Az se katasztrófa ha betelik. Bírja a strapát. Csak ne legyen örökké pirosban.

[ Szerkesztve ]