Az a baj magadból indulsz ki és valamiért ezt úgy kezeled, hogy mindenkinél így működik. Ha valaminek bitang az ára és abból nem engednek az elég természetes. Bennem néha felmerül a még fizetnék is többet, mert ez rablás eset is.

Hogy is mondjam. Egy idő után megvan az a reflex, amikor tudja az ember mi az az összeg amiből lehet még alkudni és mi az, amivel bármilyen jó arc is a másik fél, igenis sértés lesz benyögni. Volt T430. Piaci ár alatt 30%-al. Semmi baja nem volt, sőt, csak olcsón adta emberünk, nem volt kedve szívni az eladással, hadd vigyék. Egyszerűen ebben a szituban még telón sem nyögök be olcsóbbat, mert lesz 10 vevője 1 nap alatt, csak magam alatt vágom ki a fát... plusz helyszínen meg aztán tényleg úgy kell kalkulálni, hogy hacsak nem történt valami érdekes a leíráshoz képest tutira nem alkudozok, azt megtették már helyettem, örüljön a tököm, hogy egyáltalán elvihetem ennyiért.

Ott vannak a desktopok amiket most adnék el. Saját magamnak, előre bealkudtam a srác helyett 15%-ot, csak végre legyen egy biztos vevőm, mert órák mennek el az életemből azzal, hogy alkubajnokokkal vívom a csatát meg potyára megyek ide-oda.

Szóval komplexebb ez annál, mintsem mindig alkudozunk

A fiatalok 50%-a optimistán tekint a jövőre. A másik felének nincs pénze drogokra.