"Talán egyet jelenthet a lelki gazdagság fogalma a nyugalommal, békével, és megelégedettséggel?" - Erre én is ilyenkor tájt kezdtem rájönni. Azonban azóta azt is fölfedeztem, hogy mivel minden ember különbözik, nem mindenkinek ugyanaz jelenti a békét és nyugalmat. Az sem biztos, hogy a megelégedettség feltétele a békének, valakit pont a célok, sőt, akár elérhetetlennek tetsző célok kergetése békít meg a világgal. Különbözünk, ezért nem lehet egy egyszerű életviteli lenyomat alapján megmondani, vajon kinek mi jelenti azt a bizonyos megfoghatatlan gazdagságot.

Csak arról lehet egyfajta - de az sem tökéletesen szilárd - elképzelésünk, hogy egy adott közösségnek vagy a társadalom egészének mi adhat még. Ilyenformán az emberiség csoportjai szuperorganizmusokként léteznek. Vegyük például a csaták mártírjait, akiknek közvetlenül haláluk előtt a szeretteik a saját életük árán való védelme nyújtott megnyugvást. Ebből a példából az is kitűnik, hogy az egyén viszonyulása ezekhez a dolgokhoz kor- és kultúrafüggő.