Új hozzászólás Aktív témák

• #35 7 addikt Mcray #34

  Új Válasz 2008-02-21 10:45:07 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  7

  addikt

  válasz Mcray #34 üzenetére

  Volt nekem is egy (nem ilyen közeli) ismerősöm, aki hasonló módon önszántából vetett véget az életének. Vacak érzés, de a legrohadtabb az egészben az volt, hogy össze kellett szedni és helyrepofozni rengeteg hozzátartozóját, annyira kiborultak.

  Vallom, hogy azoknak a holtaknak, akik életükben kiérdemelték, jár a tisztelet továbbra is, de azt is tartom, hogy a megmaradt életek fontosabbak, mint a gyász, önmarcangolás, sírás-rívás. Remélem, mihamarabb sikerül túltenned magad rajta, s segítened a többieknek.

• #33 7 addikt BITBOYS #30

  Új Válasz 2008-02-21 10:29:07 #33

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  7

  addikt

  válasz BITBOYS #30 üzenetére

  Érdekes egybeesés.

  Mcray: Mindenkinek le kell rónia a maga gyászait sajnos. Sajnálom, hogy így tudtál csak elköszönni tőle, tudom, milyen fájdalmas. Megható nekrológ.

  Nekem Papánál a mosolygós visszaemlékezés segített. Néha még most is kicsordul a könnyem, ha nevetés közben eszembe jut. De legalább nem fáj, inkább olyan, mintha emlékkel adóznék neki.

  [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák