Helyes, meg ha az optika precizitása és felbontóképessége engedi, szenzorcsere mögötte egy sokkal újabb, nagyobb felbontású maira.
Woo-hoo ! 
Recycling rulz. Én sem engedném vissza elégni, túl értékes (és amúgyis ikonikus) darab. Kár lenne érte.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Egy szenzorcseréhez, vagyis bármilyen hardveres updatehez űrhajósokra és űrsetá(k)rá lenne szükség.
Persze ez sincs kizárva, de első körben csak arról van szó hogy egy üres Dragon űrhajó rácsatlakozna a Hubble -re és a saját hajtóműveivel gyorsítaná a távcsövet, ezzel magasabb pályára állítva.
(mert ha a jelenlegi, nagyon lassan süllyedő pályán marad akkor előbb utóbb elég a légkörben)
Egyébként támogatom az ötletet, függetlenül attól hogy a Hubble 32 éve működik, most is hasznos műszer és a cseréje nagyságrendekkel drágább lenne mint a megmentése.
(mert ha a jelenlegi, nagyon lassan süllyedő pályán marad akkor előbb utóbb elég a légkörben)
Sosem volt olyan pályán, ahol ne süllyedt volna nagyon lassan. Mit gondolsz, hogyan került oda, ahol most van?
"Egy szenzorcseréhez, vagyis bármilyen hardveres updatehez űrhajósokra és űrsetá(k)rá lenne szükség."
Teljesen esélytelen, hogy ez űrhajósokkal megoldható legyen. Érdemes megnézni videót ahol űrsétán javítanak valamit, hogy mennyire korlátozott a mozgásuk, illetve mennyire nem tudnak precíziós műveleteket végezni. Figyelembe véve, hogy a Hubble nem úgy lett kialakítva, hogy űrben fognak rajta szenzort cserélni, teljesen esélytelen, hogy szkafanderben ez elvégezhető legyen. De tippre még ha készítenek valami speciális robotot a célra, akkor is túl sok technikai probléma merülne fel (űrben hegesztés / forrasztás az első ami eszembe jut), hogy ez reális legyen.
Teljesen esélytelen, hogy ez űrhajósokkal megoldható legyen.
Olvass utána! A Wikipédia szerint négyszer már megoldották.
Bizony
'90-ben ha a Földön, full konzumer ligában voltak már bőőőőőőven, sok-sok éve tükörreflexes filmes gépek, majd pont egy Hubbel-ön nem gondolkodnak ebben ? Ráadásul '90 nem a robotika éve volt még, ha belegondolok, hogy én '93-94 körül még 386-oson Doom-oztam.. 
Az asztronautával szervizelhetőség megoldása +1 képesség, amit egy mérnök helyében ki nem hagytam volna az akkori kor szellemisége-tudása alapján - és nem is hagyták.
Hubble is the only telescope designed to be maintained in space by astronauts. Five Space Shuttle missions have repaired, upgraded, and replaced systems on the telescope, including all five of the main instruments.
Nem buták, na, csak mi szeretünk fotelből szakérteni, igaz ? 
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Ezt benéztem, köszi a kiigazítást 
Nem gondoltam volna, hogy akkoriban gondoltak ilyenre.
Bocsi! Ez kicsit karcosnak tűnhet, de isti-bizti nem a sértés szándékával írom:
Vigyázz, itt belesétálhatsz egy csapdába! Ha tényleg elhiszed magadnak hogy benézted, nem pedig totál fogalmatlan voltál, azzal hosszú távon egy rossz, önfelmentő attitűdöt alapozhatsz meg. Pedig most is nagyjából csak annyi történt, amire egy kollégám azt szokta mondani "Olvasott embernek párja nincs".
Semmi gond, én nagy fan-je vagyok a Hubble-nek, de más témában én is nézek be dolgokat, meg mindenki 
Az optikát meg nem csak a csiszolás finomsága miatt említettem, hanem a mikrometeorok. Azért kint van már egy jó ideje a kütyü, kapott rendesen szerintem. De még így is megérheti simán.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Viszont a Dragon, nem tudom alkalmas-e EVA-ra.
Aki hülye, haljon meg!
Ha meg is valósul az élettartam hosszabbítás, a pályakorrekción kívül legfeljebb a giroszkópok cseréjére fog sor kerülni, esetleg még pár kisebb egységére. Az optikához nem fognak hozzányúlni.
Ubuntu MATE 20.04, hobbi cayenne termesztő
Én is így gondolom.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
A Polaris Dawn (100%-ban civil) küldetés pont erről fog szólni: [link]
A Hubble ötlet is ennek kapcsán merült fel, hogy ha tényleg képesek lesznek űrsétára, akkor használják is valami értelmes célra.
"Ráadásul '90 nem a robotika éve volt még, ha belegondolok, hogy én '93-94 körül még 386-oson Doom-oztam.. "
Amig te (nyugi en is, es meg sokan) doomoztal az STS egy szep nagy robotkarral megjarta 10 evvel korabban az urt parszor :)
miert nem lovik fel a masik ket hubblet? akkor lenne eleg fent aztan lehet nezelodni (mas kerdes milyuk lehet ha azok is mar feleslegesek lettek).
A camera does not make art, the artist makes art.
Amúgy az egész felvetés azért nem teljesen reménytelen, mert a legutolsó Hubble szervíz missziónál már tudták, hogy ki fogják vonni az űrsiklókat a forgalomból, ezért a Hubble-re rászereltek egy docking adaptert, hogy a későbbiekben rá lehessen csatlakozni más űrjárművel is.
Azért azt látjuk-érezzük, mit jelent "a robotika korszaka" és 1 spéci, nem igazán robotnak nevezhetô eszköz közötti különbség.
Szóval ez nem a Kuka volt anno, meg nem a Boston Robotics, és még csak nem is egy bármilyen egyéb ezrével gyártott robot, pláne nem bármiféle minimál AI-t tudó izé.
A Doom2-ben szembe jövô szörny okosabb volt nála 
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Az nem Boston Dynamics inkább? És némiképp árnyalja annak a robotkarnak az okosságát-oktalanságát, hogy Föld körüli pályán, mikrogravitációban használták. Ott nem csapkodsz vele kedvedre, mint itt lent a Földön. A megmaradási törvények miatt szép kis pozicionálási galibákat okozott volna, ha csak simán robotkarként működik a cucc. Gyanítom csinált az a háttérben egyéb huncutságokat, hogy az egyensúlyát a rendszernek (sikló+műhold, de önmagában a sikló is) megtartsa mozgatás közben.
De, az, de akkoris érdemes helyesen szövegértelmezni, tehát míg 1990 nem a robotika éve vagy kora volt, ilyenről ma már lehet beszélni, és ez nem azt jelenti, hogy nem volt már 90-ben is robot, mint olyan, csak mondjuk ha megnézzük, hogy az Apollo 11 űrprogram anno milyen számítógépekkel ment és annak teljes számítási kapacitása már évtizeddel ezelőtt ott volt mindenki farzsebében és nyomkodta róla az Angry Birds-öt, lehet sejteni, mennyit fejlődött a világ azóta - legalábbis technológiában. Nyilván, egy ilyen programban, mint egy Hubble Upgrade, mai eszközökkel simán szóbajön a robotizáció, 1990-hez képest hatványozott precizitással, most csak a legeslegalapabb eszközökre gondolva, a manuál-félmanuál vezérlésre lentről, a kamerák felbontása, szenzorok garmadája, rengeteg extra elektronika/algoritmus, satöbbi satöbbi. Szóval ma egy pár darab ilyen abszolválná az Apollo 11-et, mondjuk úgy, de egy Raspberry Pi-n elférne az egész tokkal vonóval.
Tehát ahogy anno is voltak számítógépek és elektronikai eszközök már, nem mondhatjuk, hogy a mikrochip gyártás éráját éltük éppen, vagy annyira marhára devops éra lett volna, vagy netán felhő , mint ma mondjuk.
Ennyi a lényeg, és nem biztos, hogy több szót kell itt és erre pazarolni most, mert full off és totál felesleges.
Szóval az STS robotkarja mai technológiával, vagy bármi egyébnek a robotkarja ma sokkal többre képes, mint az eredeti, ami mellett én Doom-oztam.
Szerk.: ja, Dynamics. Köszi. Majdnem Acoustics-ot írtam, olyan is van
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
Igazad van, de én csak arra a véleményedre reagáltam, hogy a Doom szörnyek intelligenciája nagyobb volt, mint a Canadarm-é.
Boston Acoustics-szal még viccesebb lett volna.
És tényleg bocs mindenkitől, hogy így "eloffoltam" a témát!
A robotkar anno annyira újdonság volt, hogy a vezérléséhez külön matekot kellett kifejleszteni, sőt még a 3d animációs ipar is a NASA megoldásából vette át a karakterek mozgatásához az inverz kinematikát.
A lényege, hogy nem a kiindulópontból egymás után forgatják előre a kar részeit, mint pl. az - akkoriban már elterjedt - ipari robotoknál (forward kinematics):
hanem a kar végpontját vezérlik és abból számítják ki, hogy az egyes könyököknek milyen irányban mennyit kell fordulniuk, hogy a végpont eljusson a kívánt pozícióba.
Az ipari robotoknál ugyebár el lehet molyolni a motorok programozásával, mert utána ugyanazt a mozdulatsort kell milliószor megismételni, de a NASA robotkar minden mozdulata egyedi volt, így ki kellett találniuk egy eljárást, amivel az űrhajósok könnyebben vezérelhették az eszközt.
Ez a megoldás ma már teljesen hétköznapinak számít, de akkoriban forradalminak számított.
Az a hasonlat csak tréfa lett volna a Doom szörnyekkel, szerinted validáltam mind a NASA program, mind a Doom2 forráskódját ? 
Emberek, miért köttök bele az élôfába ?
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
