Rögtön ott van az elején, 3. § (1) c. Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A bíró azért itélte el az illetőt, mert egy úton FEKVŐ emberen ment át. Hogy értsd a nénis példát: néninek zöld. Elindul, rosszul lesz, összeesik. Néninek a lámpa pirosra vált, te egy zöldet látsz, és egy néni ott van az út közepén. Ott van már egy perce. Egy normális ember megáll és segít (van a baleseti segítségnyűjtásra vonatkozó KRESZ szabály is), de semmiképpen sem megy át rajta. Nappal könnyű észrevenni a nénit. De ha egy ilyen helyzetben olyan gyorsan megy valaki éjszaka, hogy nem tud megállni, akkor túl gyorsan ment. Azért van fényszórója, hogy lásson, ha nem lát, ne hajtson anyival.

Az, hogy valaki olyan gyorsan hajt, hogy nem tud megállni egy álló akadály előtt, az kimeríti a személy és vagyonbiztonság veszélyeztetését. De józan észből sem kell sok, hogy belásd, nem szabad olyan gyorsan menni, hogy ne tudj megállni, ha egy ember méretű akadály van az út közepén. Lehet egy leszakadt faág, egy platóról leesett mikrohullámu sütő. Bármi lehet az úton, és értelmes ember úgy vezet, hogy ha meglát egyet, meg tudjon állni.

Ismét, más a helyzet, ha valami oda kerül féktávolságon belül. De ha valami ott volt az úton, akkor elvárt, hogy ne menj neki.

[ Szerkesztve ]