Hirdetés
- Lalikiraly: Mercis kalandok - Huszonnyolcadik rész - Az újrakezdés
- Lalikiraly: Kinek milyen setupja van?
- Graphics: Telefonvásárlási kálváriám....avagy clickbait cím: Horror a hardveraprón
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- Luck Dragon: Alza kuponok – aktuális kedvezmények, tippek és tapasztalatok (külön igényre)
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Parci: Milyen mosógépet vegyek?
- sziku69: Szólánc.
- bambano: Bambanő háza tája
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
Új hozzászólás Aktív témák
-
-
atee_13
őstag
Design contract for next-generation British fighter jet
A GCAP 905 millió dolláros szerződést köt egy új generációs lopakodó vadászgépre
-
Cifu
félisten
Az Orosz-Ukrán háború topicjában merült fel a kérdés, hogy az aktív védelmi rendszerek (Active Protection System, APS), mint a Trophy vagy az Iron Fist mennyire képes a fentről érkező veszélyek (ez esetben FPV drónok) ellen hatékonyan dolgozni.
Kezdjük az elején: az APS-ektől eleve elvárás, hogy meredeken fentről érkező veszélyforrásokkal is elbánjanak. A Javelin, és még egy rakta páncéltörő rakéta eleve rendelkezik "Top-Attack", vagyis felülről támadó profillal, hogy a harckocsik kevésbé védett tetőpáncélzatát támadhassák.
Ez a Javelin és az NLAV páncéltörő rakéta vázlatos pályája, nyilván stilizált, de a lényeget megmutatja:
Ez egy orosz harckocsin lévő kamerával rögzített kép:
Tehát a fentről való támadás egyáltalán nem újdonság...A védekezés terén két fő eljárás van, a Trophy kvázi egy forgatható karon lévő "aknát" működtet el, ami repeszfelhőt küld a beérkező veszélyforrás útjába. Az elemeknél a
A "Countermeasure" az, egy lapos cucc egy karon. Ez egyébként a képek tanulsága szerint akár 60°-ra is nézhet felfele, tehát összeségében akár a 70°-ban beérkező veszélyforrásokat is képes semlegesíteni.
Az Iron Fist kis méretű rakétagránátot indít el a beérkező veszélyforrás felé, és annak közelébe robban fel, tehát nagyobb távolságra pusztítja el azt. A képek tanulsága szerint csaknem függőlegesbe, olya 80°-os szögbe is kitéríthető.
Sommázva: a fentről való támadás egy mozgó harckocsi ellen nem túl esélyes, ha csak nem olyan magasról probálkozik, hogy az APS képességein túl kísérletezik. Ez meg nem túl hatékony, hiszen csak álló harcjármű ellen lenne reális esélye a találatra... -
Dare2Live
félisten
Amiről írok az nem ma hanem Ukrajna óta. Nem a légvédelem hanem minden. Nem ide írtam de bemásolom:
Pár 1000$os eszközökkel pusztítanak el millió $os eszközöket.
Az olcsó, tömegtermelt kis fpv dronok pedig anynira olcsóvá váltak, hogy 1-2 emberre se sajnálják, megéri.
Oroszországnak van eddig 1.3-1.5millió halottja és súlyos sebesültje. Ha mindegyiket külön FPV kapta volna el akkor maguk az FPV dronok nem kerültek volna 1.5-3milliárd$nál többe. Ami még egy Ukrajna szinten is "zsebpénz".A fejlődés ütemét ha kombináljuk a Jetsonnal, köv gen Jetsonnal az egész elképesztően félelmetessé válik mert megoldja az FPVk legnagyobb gondjait. "Nem kell minden FPV dronhoz külön operator", nem fog működni a link zavarás, nem lesz üvegszál miatt hatótáv gond...
Az egész katonai tech szemszögből, látva mennyibe kerül, mit tud, mit fog tudni értelmezhetetlen. Forradalom. Akkora előny avval szemben mint akinek nincs mint a lándzsa/íj vs AMD65(AK). -
Cifu
félisten
Piszok hosszan tudnám és szeretném ezt kifejteni, de szűkös az idő...
Röviden: folyamatosan látni az aktuális trendeket, de a reakció rá általában nagyon megkésett. 1982-ben az Exocet rakétákra mindenki rácsodálkozott a Falkland szigeteknél. Holott a britt flotta hajóin is megtalálható volt. Holott az INS Eliat 15 évvel korábban lett elsűllyesztette P-15- ösök által. Mégse volt felkészülve kellően a Royal Navy rá...
Ez csak egy példa, de ne legyünk igazságtalanok. Nagyon nehéz meggyőzni a döntés hozókat, hogy a veszély valós...
-
TaaT
nagyúr
A legnagyobb hírverést az ukrán háborúban kapták meg a drónok, és persze a legkiterjedtebb használat is itt van. Azért is emlegetem ezt a konfliktust mert a nyugati világ egyik ellenpólusa, az orosz hadsereg ellen vívják.
Mi másból ha nem ebből kellene a konzekvenciákat levonni, de nehezen megy. Ennek oka szerintem a NATO-ban keresendő, sokan továbbra sem hiszik hogy bármi baj történhet.
-
Cifu
félisten
Nem hajlandóak levonni a konzekvenciákat az ukrán háborúból. Azt hiszi a nyugat hogy velük ez nem történhet meg, hát most (igaz a közel keleten) de mégis megtörtént.
De erre mondom, hogy az, amit sokan az Orosz-Ukrán háborúnak tulajdonítanak, az már valójában évekkel korábban látható volt a közel-keleten.
FPV drónok -> Szíria, ~2017-től.
Shahed-136 szintű olcsó robotrepülőgépek -> Szaud-Arábia, 2019.Jó hát mindenki a kettő dollár per lövéses lézereket várja, de az még odébb van, és az se véd minden ellen.
Ettől függetlenül folyamatosan szabotálják az SHORAD és hasonló rendszerek fejlesztését, rendszeresítését. De mondom, engem az döbbent meg, hogy a meglévő C-RAM rendszert sem rendszeresítették nagyobb mennyiségben...
Ez valami iszonyatosan rövidlátó gondolkodásmód... -
TaaT
nagyúr
"mert számomra továbbra is látványos, hogy mennyire bealudt légvédelmi rendszerek terén a világ."
Nem hajlandóak levonni a konzekvenciákat az ukrán háborúból. Azt hiszi a nyugat hogy velük ez nem történhet meg, hát most (igaz a közel keleten) de mégis megtörtént."mert folyamatosan várják az ígéretesebb rendszereket, amelyek sose jutnak el a megfelelő szintre... "
Jó hát mindenki a kettő dollár per lövéses lézereket várja, de az még odébb van, és az se véd minden ellen. -
Cifu
félisten
Ezt inkább ide, mert számomra továbbra is látványos, hogy mennyire bealudt légvédelmi rendszerek terén a világ. Még csak azt se lehet mondani, hogy Ukrajna 2022-es háborúja lenne a trigger point, lévén 2019 május 14.-én történt az első Shahed-136 támadás Szaud-Arábiában (egész pontosan három, az első egy ARAMCO olajvezeték, majd kettő a Khurais és Abqaiq városban lévő olajfinomítók ellen). Csak nyilván az nem lépte át sokak ingerküszöbét...
Tehát egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy meglepetésként kellene érjen bárkit...
[link]
Pedig az USA-nak is van szárazföldi közellégvédelmi rendszere vagy 20 éve, a haditengerészeti Phalanx félpótkocsira szerelve. Ez például Irakban szolgál, viszonylag jól, bár ugye legalább az egyik célfelderítő Saab Giraffe X1 radart találat érte azért...
Csakhát az elmúlt években mégse történt jelentősebb megrendelés, mert folyamatosan várják az ígéretesebb rendszereket, amelyek sose jutnak el a megfelelő szintre... -
Cifu
félisten
Erre azért nem lehet(ne) ilyen hasracsapásra válaszolni, mert kismillió változó van. A célkörzetben állomásozó légvédelem kompozíciója és felkészültsége, a támogató gépek mennyisége és felkészültsége (az F-35 erre sokkal kevésbé érzékeny, hiszen magában is működhet - egy A-10 inkább rászorul külső rádióelektronikai támogatásra, mint az EA-18G Growler).
Ha az a kérdésed, hogy egy találatot melyik gép él nagyobb eséllyel túl, akkor esélyesen az A-10 jön abból ki jobban.
Az ODS alatt vegyük az A-10 és az F-16-ost példának (F-35-ről nincs érdemi információ). Az A-10-esek nagyjából 7000, az F-16-osok 13000 bevetést repült. Ebből:
A-10: 31 légvédelmi találat, ebből 23 volt légvédelmi gépágyú találat, ezek mindegyike hazarepült, bár kettő leszállás közben összetört, ebből az egyiknél a pilóta is életét vesztette. Légvédelmi rakétatalálból 8 volt, ebből 4 hazarepült, ebből 1 tört össze leszálláskor, amelyek nem mentek haza, abból 3 pilóta hadifogoly lett, egy pedig életét vesztette.
F-16: Összesen 7 légvédelmi találat. 1 darab légvédelmi gépágyú találat volt, ez le is zuhant. Hat légvédelmi rakéta találat volt, ebből négy hazarepült, kettő pedig lezuhant.
Itt lehet látni a hatalmas különbséget: az A-10-est sokkal-sokkal több találat érte. Egyszerűen az a feladatprofil, amit az A-10 repül, az sokkal inkább kiteszi a gépet a sérülésnek. Hiába jó a sérülésállósága (az F-16 egyetlen esetben történt AAA találatnál leesett, az A-10 esetén 23-ból kettő veszett oda csak, visszatéréskor), ha sokkal veszélyeztettebb.
Ahogy látom itt mindenáron számokat szeretnél. Hasracsapás, de kb. így képzeld el:
A-10: 1000 bevetésből mondjuk 8-10 sérülés és 2-3 gépveszteség.
F-35: 1000 bevetésből mondjuk 1-2 sérülés és 0-1 gépveszteség.Hiába csűrik-csavarják az A-10 gépek létjogosultságát, ha a matekot nézed, nem, az A-10 nem jobb opció egy valódi harci bevetésre, mint egy F-35...
-
atee_13
őstag
-
Cifu
félisten
Mi ellen, milyen feltételrendszerben?
Az A-10 egy "csatarepülőgép", arra készült, hogy kis magasságban, a frontvonal közelében dolgozzon. Ahol van közellégvédelem, van vállról indítható légvédelmi rakéta... elvben ezek ellen jó a túlélőképessége az A-10-esnek...
Ezt szokták érvként felhozni mellette...
Csak valójában a "túlélőképesség" nem a páncélzattal kezdődik...
Ez a saját "hagymahéj" véleményem a túlélőképességről:0.: Az ellenfél tudja, hogy támadás várható (harckészültség nélkül jön a meglepetés ereje)
1.: Az ellenfél tudja, hogy hol van a célpont (felderíthetőség, azonosíthatóság)
2.: Az ellenfél az megsemmisítési zónán belül kerül (MZ fontossága)
3.: Az ellenfél képes eltalálni a célpontot (zavarás, kitérő manőver, aktív védelem stb.)
4.: A célpontot kifejtett hatás azt harc- (vagy repképtelenné) teszi.A 0. és az 1. pont az, ahol lopakodóképesség nélkül nem tudsz eredményt elérni.
Ez az, ahol az F-35 messze az A-10 felett áll, mert az A-10 egyáltalán nem lopakodó. A kis magasságban való repülés az 1980-as évek óta már nem nyújt érdemi védelmet. Korábban a felderíthetőségben az volt, anno ezért születtek a Tornado, F-111F és B-1B csapásmérő gépek meg a BGM-109 Tomahawk és az AGM-86 robotrepülőgépek. Tehát itt az A-10A-nak semmi érdemi előnye nincs.
A 2. pont megint olyan, ahol az A-10A/C bajban van, mert a legnagyobb hatótávolságú fegyvere az AGM-65 Maverick, olyan 20-25km-es hatásos hatótávolsággal. Ez a közellégvédelmi és a kis hatótávolságú fegyverrendszerek ellen elég lehet, de ez az egyetlen ilyen eszköze. A gépágyú, a légibombák, a Hydra rakéták hatótávolsága pár kilométer. Ezek használatához nagyon közel kell menni a célponthoz. Ez jelentős veszélyt jelent a repülőgép számára. Nem véletlen, hogy bár mindig a GAU-8/A-t hangoztatják a laikusok az A-10 kapcsán, valójában a gép leginkább a Maverick rakétákkal operált az Operation Desert Storm alatt is. Az ok-okozat ennek köszönhető...
Az F-35 eleve egy sor un. standoff, nagy hatótávolságú fegyvert vihet. A Small Diameter Bomb (SDB) közepes magassából indítva 60-80, nagy magasságból akár 100+ km távolságba dobható. A siklóbombák is 30-60 km körüliek. De vihet olyan robotrepülőgépet, amely 300-500 km-es hatótávolsággal bír. Szóval egész egyszerűen itt megint az F-35 áll sokkal jobban.3.: Ez egyfelől a beérkező veszélyforrások azonosítását jelenti első sorban. Ha nem tudod, hogy egy tűzvezető radar befogott, hogy valaki rakétát indítottak rád, vagy egy légvédelmi gépágyú tüzet nyitott rád, akkor nem is tudsz semmiféle ellentevékenységet végezni. Na most az F-35 eleve a legmodernebb ilyen téren, rádióbesugárzás-jelzőkkel, 6db DAS-al, vagyos gömbkörös (teljes 360°, nem körben, hanem alul és felül is) infravörös érzékelőkkel. Ezen kívül igen erős rádiózavarókkal és sok csalival bír. Tehát nagyon magasra teszi a lécet.
Az A-10C e téren fejlődött az elődjéhez képest, de alapvetően külső zavarókontérrel bír és bár van sok csalivetője és vannak érzékelői, ezek nem mérhetőek az F-35 szintjéhez.
Tehát most megint az F-35 nyert.4.: No ez az, ahol az A-10 előnyben van. Két távol elhelyezett hajtómű, masszív sárkányszerkezet, stb. Az F-35 sem áll rosszul (sérüléstűrőség terén ott is megvannak a párhuzamos, redundás megoldások), de például két hajtóművel nem rendelkezik. Ahogy a pilótának nincs repeszálló "kádja", bár utóbbinál hozzá tenném, hogy a rakéták repeszeitől az nem fog megvédeni, mert a kabintető nem nyújt ilyen szintű védelmet...
Tehát itt azért megadom, hogy az A-10 jobban áll.A fentieket azért kellett ilyen bőven leírni, mert általában csak a 4. pontot szokták nézni sokan, ami meglátásom szerint hibás meglátás.
Ez olyan tévhit, mint amikor azt hangoztatják, hogy az USA megnyerte az űrversenyt, mert előbb szálltak a Holdra, mint a Szovjetek. Hogy a szovjetek küldték fel az első műholdat, az első Holdat eltaláló műholdat, az első Holdat-megkerülő műholdat, az első embert Ők küldték fel, az első űrsétát Ők hajtották végre, de ez mind nem számít, mert az Apollo-program megverte az N1-L3 programot, tehát az USA győzött.
No az A-10 vs. F-35 túlélőképesség is ilyen. Attól hogy az A-10 egy adott szempontból jobb, mint az F-35, sokszor kinyilvánítják, hogy az A-10-esnek jobb a túlélőképessége. No én ezzel nem értek egyet.... -
cog777
őstag
Hamarjaban ezt az infot talaltam.
-
Cifu
félisten
Csak megrongálták, a szövegkörnyezet alapján a pilóta megsérült, de a géppel visszatért.
A feltételezések szerint Elektron-Optikai / Infravörös érzékelőkkel észlelték és egy olyan rakétát indítottak rá, amely parancsvezérléses (vagyis a rakétát a földi vezérlés által küldött parancsok vezetik rá a célra) irányításának köszönhetően tudott kellően közel kerülni.
-
Cifu
félisten
Az F-35 találat érdekes háttere: az F-35 program összetettsége miatt komoly kutatási és teszt projektek mentek a túlélőképesség vizsgálatára és annak javítására. Ennek részeként éles robbanótöltetekkel teszteltek prototípus F-35 gépeken és a tapasztalatokat beépítették a későbbi módosításokba...
Az ilyen tesztek érthető okokból drágák és bonyolultak, de a kikerült információk alapján egész jó az F-35 túlélő képessége (ennek ellenére kétlem, hogy a sérült F-35-ösről egyhamar kikerülne kép...), szóval nem kell ide A-10 ahhoz, hogy a frontvonal közelében jó túlélő képességed legyen...
Másfelől pedig amikor a laikusok nyüszítenek, hogy miért ilyen drága az F-35 program... hát az ilyen tesztek és fejlesztések miatt. Azután pedig ennek köszönhető, hogy az F-35 per pillanat a csúcs többfeladatú vadászbombázók között...
-
Cifu
félisten
Ez gyakorlatilag a kard és a pajzs folyamatos versenyének újabb lépcsője....
1.: Kard: Az olcsó, 2.4Ghz-es (és 5Ghz-es) frekvenciát használó kereskedelmi drónok fegyverként való alkalmazása konfliktusokba. Erre nem volt a közellégvédelem felkészülve, sem a csapatok. Eredmény: jelentős veszteségek okozása.
2.: Pajzs: erős elektronikus ellentevékenység (Electronic Warfare, EW), 2.4 és 5Ghz-es frekvencia tartomány zavarása. Eredmény: az Orosz-Ukrán háborúban egy időben az FPV drónok 80-90%-át EW-vel kiütötték, jelentősen rombolva a hatékonyságukat.
3.: Kard: Egyfelől más frekvencia-tartományokat használó rádiótávirányításra való áttérés, másfelől az optikai kábelekkel való távirányítás megjelenése: Eredmény: A zavarvédettség miatt jelentősen javult az FPV drónok eredménye.
4.: Pajzs: Megjelenik a mikrohullámú elhárítás és az elfogó FPV vagy önirányító drónok. -
-
atee_13
őstag
-
#352
TaaT
nagyúr
Soulfly842
#351
TaaT
nagyúr
válasz
Soulfly842
#351
üzenetére
Az oroszok meg napi 100db-ot tudnak belőle gyártani.
-
Cifu
félisten
Érdekesség, ha már úgy is mindenki azt mondja, hogy az USA most Shahed-136 másolat LUCAS olcsó robotrepülőgépekkel (közhelyesen: drónokkal) támadja a Shahed-136-ost kifejlesztő országot...
Valójában a forrás, az igazi ős a német Dornier DAR radar-elhárító "keringő" lövedék, amelyet az 1980-as években fejlesztettek és aztán megrendelés hiányában az 1990-es években el is felejtődött. A működés az lett volna, hogy egy előre beprogramozott célzónába keresett volna előre beállított radarjeleket, és ezekre vezette volna rá magát. A meghajtását egy kis kétütemű benzin-motor által hajtott toló-légcsavar biztosította.
Hogy-hogynem, a Dél-Afrikai Kentron ARD-10 feltűnően hasonlít a DAR-ra, és ugyanazt a célt szolgálta, az ellenséges lokátorok felderítésére és leküzdésére. Az 1980-as évek legvégén, az 1990-es évek legelején dolgoztak rajta.
Na most ha hinni lehet a dél-afrikaiaknak, Ők az ARD-10 terveit eladták az 1990-es évek legelején az izraeli IAI-nak (más források szerint a Dornier adta el a DAR-t), ebből született az IAI Harpy, érdekesség, hogy egy, a Raytheon által fejlesztett szenzorral felokosított, félig önirányító változatot is készítette, Cutlass néven és tesztelték 1999-ben az USA-ban:
Itt fordul egyet a világ, és az iráni HESA cég által már fejlesztgetet Shahed családba Shahed-136 néven megszületett egy egyszerűsített változat, amely már nem lokátorok felderítésére és leküzdésére volt kitalálva, hanem (jobbára civil GPS navigációra épülő vezérléssel) egy olcsó robotrepülőgép lett.
A Shahed-136 orosz másolata a Geran-2, először csak simán lemásolták, majd elkezdték különböző irányítórendszerrel felszerelni eltérő harci fejeket szerelni, módosítani rajta, komplett családdá bővíteni. Talán a legfeltűnőbb különbség a sorozatgyártott példánynál a fekete szín.
Innen nincs megállás, a kialakítást kismillió országban másolják, ide tartozik Törökország (Lentatek Kargi) Ukrajna (DeepStrike Tech Batyar), az Egyesült Államok (LUCAS) és Kína (ASN-301), utóbbi érdekessége, hogy a DAR / Harpy másolatként ismét a radarok elleni bevetésre készült...
Kargi:
Batyar:
LUCAS:
ASN-301:
-
Cifu
félisten
Az első széria Cseh CV9030CZ Mk.IV , 30mm-es fő fegyverzet, Spike-LR páncéltörő rakéta és Iron Fist aktív védelmi rendszer (európában az első hadrendbe állítása, Izraelben használják egy ideje, amúgy exportra a Trophy sokkal népszerűbb).
Az aktív védelmi rendszer és a teleszkópos parancsoki EO/IR torony, ami igazán megkülönbözteti a hazai KF41 Lynx-től. -
Cifu
félisten
Amíg egy, egyébként "capable" támadó eszköz könnyebben és olcsóbban gyártható, addig egy drága, bonyolultabb védelem nehezen tud lépést tartani.
Soha nem a támadó eszköz és a védmű / páncélzat / elhárító eszköz árát vetjük össze, hanem az utóbbi és a védendő infrastruktúra árát.
Egy akna, egy torpedó, egy ágyúlövedék, egy rakéta (szinte) mindig olcsóbb, mint az elhárítására kiépített eszköz.
Egy hajó közel légvédelmi komplexuma drágább, mint a beérkező rakéta, amit le kell(ene) lőjjön. Például egy Harpoon vagy Exocet rakéta olcsóbb, mint egy SeaRam vagy Goalkeeper rendszer.
De a rakéták ellen hatásos lehet a csalifelhő (chaff), vagy az aktív zavarás is. Ami olcsóbb is...Tehát kicsit más irányból érdemes ezt vizsgálni....
-
Stitch
őstag
"Szóval a helyzet az, hogy de, főleg a jelen helyzetben alapvetően ezek is elegendőek lennének. Csak nincs elég..."
Kicsit pongyolán fogalmaztam. Alapvetően arra gondoltam, hogy valószínűleg soha nem is lesz elég ilyen eszköz. Amíg egy, egyébként "capable" támadó eszköz könnyebben és olcsóbban gyártható, addig egy drága, bonyolultabb védelem nehezen tud lépést tartani. Hosszabb távon csak lesz valami Sting féle elfogó drón (ami töredék ára egy Shahed típusú drónnak. Sőt, ha már kiépült a gyártó kapacitás, akkor pont a töredék ár miatt még azt a luxust is meg lehetne játszani, hogy pl. egy Shahed drónra két elfogó drón megy rá, ezzel növelve a védelem esélyeit..
Szóval van valami EU kezdeményezés az olcsó "tömegvédelemre"?
-
#345
Soulfly842
addikt
Cifu
#344
Soulfly842
addikt
Szerintem engedd el, ezt a World Visualized-es csodát. Szeretem, hogy haditechnikának, egyebeknek utánanézed, de ezek a grafikák finoman szólva sem hitelesek.
A saját „About Us” oldalukon három szerkesztőt neveznek meg, és ugyanazon a felületen azt is írják, hogy „segítünk befolyásos márkáknak elmesélni a történeteiket”...
Valószínűleg a leírtakkal szemben tisztán izraeli források (az is egy kritikai minimalizmussal). Ez amolyan a facebookon jól mutat, de sok valóságalapja nincs, viszont jól fogyasztható csámcsognivaló.
Még a Reuters saját bevallása (!) szerint is csak a GULF országok ellen indított szám sokkal magasabb pl. drónokban.
Ez szummázva önmagában:
óvatos összegzés:
legalább 500 ballisztikus rakéta
legalább 1811 drón
legalább 15 cirkálórakéta
2 repülőgép
plusz Bahrein 105 megsemmisített rakétát jelentett külön típusmegjelölés nélkül.és akkor még nem is beszéltünk arról, ami iránból/hezbollah irányából Izrael felé indult...
(csak a hezbollah részéről hiteles forrásokból min. 800 drón/rakétát olvasni, amiben a tegnap esti magas szám benne sincs + Irán, ami szintén nem alacsony...)
-
Cifu
félisten
Nem tudnak 100+ drónt indítani egyetlen adott célpontra. Még a legkomolyabb napon is egy nap alatt sikerült 541 drónt indítani különböző irányokba...
Továbbá (normál helyzetben) sosem egyetlen rendszerre hagyatkozol, hanem egy komplex, rétegezett rendszerre.
Ez az, amit Ukrajna (és részben Oroszország) az elmúlt évek alatt nagyon megtanult, hogy miként derítse fel és ossza el a beérkező célpontokat a leküzdésre képes rétegek között.Most csak a koncepció lényege:
- Amíg a bázistól messze vannak, az első hullám feltehetően a vadászgépek, akik ugyebár rakétákkal és/vagy gépágyúkkal lövik le a drónokat. Itt ugye a drága levegő-levegő rakéták pazarlások, de előfordulhat olyan eset, hogy azt mondják, megéri a több százezer dolláros rakétát (AIM-120 AMRAAM / AIM-9 Sidewinder / IRIS-T / stb.) indítani a célra. De ugye már tavaly is eljött az, hogy sokkal olcsóbb APKWS II. félaktív lézer rávezetésű rakétákat használnak, mert a lassú és nem túl jól manőverező Shaded drónok ellen ezek is untig megteszik. Most az Operation Epic Fury alatt is látni olyan USAF F-15E fegyverzetet, hogy 4x Sidewinder, 4x AMRAM és 2x2x7db APKWS II. rakétával indult el...
- Az első réteg célja tehát alapvetően a célterülettől még messze leszedni a beérkező veszélyforrásokat. A második vonal a légvédelem közép-hatótávolságú rakétái, ahol más megoldás nincs. Ezek is drága játékszerek, több százezer, akár több millió dollár, de ha rossz helyre pattan el egy drón, a kár sokkal nagyobb lehet. Ez az, ahol a környező arab országok jobbára le vannak maradva, régi és nem túl acélos Hawk vagy néha egy-egy drága és csúcskategóriás NASAMS van erre.
- Az utolsó réteg a légvédelmi gépágyúk és esetleg géppuskák. A modern rendszerek radarlokátor és/vagy infravörös képalkotó kamerákkal fogják be a célt, és pár lövésből képes egy-egy drónt leszedni. Ebből talán a legnépszerűbb az Oerlikon GDF család, ami 35mm-es ikercsövű gépágyút használ, kvázi a Gepárd ennek egy féltestvére, lánctalpas alvázon. A GDF család először kézi, félautomata, végül teljesen automata rávezetésű változatokban készült, aztán ebből lett a Rheinmetall Skynex / Skyguard család. A GDF-eket az Öböl-menti országokban is bőszen rendelgették, de ahhoz elegendő nincs, hogy körkörös "last resort" védelmet adjanak a kiemelt infrastruktúrának (de például Szaud-Arábia az olaj-kitermelő és -feldolgozó iparának egy részét bevédte ilyenekkel...).
Szóval a helyzet az, hogy de, főleg a jelen helyzetben alapvetően ezek is elegendőek lennének. Csak nincs elég...
Mellékzönge, az USA ott hibázott, hogy a 2000-es években alapvetően a C-RAM rendszerre épített (gyakorlatilag egy haditengerészeti Phalanx közellégvédelmi rendszer egy félutánfutóra pakolva, mellette a kiszolgáló rendszerek). Csakhogy ebből sincs elég, egy-egy kiemelt hely kapott egy-egy darabot védelemre (pl. a Egyesült Államok nagykövetsége Bagdadban), de hogy például minden előretolt bázis, minden logisztikai pont, stb. kapjon, az esélytelen.
-
Stitch
őstag
A videó szép és jó, leszed 1 db, azaz egy darab drónt. Nade mi van, ha jön egy túlterheléses hullám 100+ drónnal? Ezek gyanítom nem 10-20k EUR berendezések, egy adott frontvonalat aligha fognak teljes hosszában védeni.
Gondolom ezek lennének az utolsó menstvár (pl. egy fontosabb komlpexum körül), de az elfogás nagy részét nem tudnák lehozni. Ahhoz valami ukrán mintára készült Sting drón koppintás kéne.
-
Cifu
félisten
Röviden: nem terveztek még semmit, ez egy koncepció, ami a meglévő elemekből van össze legózva. Pont az a probléma, hogy nincs középső fázisban való elfogó rakéta (mint az USA/Japán által fejlesztett SM-3), sem nagy sebességű beérkező célokra való effektor (mint a THAAD rakétája).
A Thales a lokátorol és a háttérrendszert tudja prezentálni csak. Erre csináltak egy javaslatot. Csak kérdés megtendelik-e...
-
atee_13
őstag
Olyan erős légvédelmi rendszert terveztek, ami egész Európát megvédheti
A francia Thales hadiipari vállalat bemutatta a SkyDefender nevű légvédelmi rendszer terveit, ami nemcsak megvédheti Európát a fenyegetésekkel szemben, de válasz is Donald Trump Aranykupola-tervére. -
-
Cifu
félisten
Az alapelv azonos a tenger alatti szenzorokéval, csak ugye a levegő sokkal kevésbé jó a hang továbbítására. A másik óriási előnye, hogy olcsóbb, mint egy lokátor.
A hatékonysága sok tényezőtől függ (pl. széltől), de a legfőbb előnye, hogy a quadkopter (és társai) drónok vagy a Shaded-136-hoz hasonló, viszonylag jól azonosítható hangszínt pár száz méterről, esetleg pár km-ről tudja azonosítani.
A cél itt alapvetően az előrejelzés, nem feltétlen a célleküzdés. Követni kell a célpontokat, így lehet az egyes célpontokra külön-külön optimalizált leküzdési módokat delegálni. Ha van a várható útvonalon földi légvédelmi gépágyú / géppuska, akkor azok kapják meg a várható érkezési időpontot és irányt.
Ha nincs az útvonalon ilyen, akkor lehet rávezetni helikoptert vagy könnyű repülőgépet, esetleg vadászgépet.Kifejlesztettek speciális adatkapcsolatot, a Deltát, ami összegzi az összes céladatot, és automatizáltan kiosztja azokat a végrehajtóknak (légvédelmi lövegeknek, rakéta ütegeknek, légi egységeknek). Ez az egyik nagy és kevésbé megénekelt vívmánya az Ukrán hadsereg védelmi képességeinek...
Egy vadászgépet is lehetne ilyen szinten azonosítani, de semmivel sem jobb, mint a lokátor alapú rendszer, tehát nem fogsz vele száz kilométerről észlelni egy lopakodót. Az, hogy pár km-ről észlelheted és azonosíthatod, az azért erőforrás-igényes (megfelelő hangminták biztosítása, stb.), és erősen kétlem, hogy hatékonyabb lenne, mint egy lokátor vagy infravörös szenzor-alapú megoldás - bár valószínűleg olcsó lenne (csak hiába, ha nem kellően megbízható és hatékony)...
-
cog777
őstag
Esetleg nem kell biztositani a loszer logisztikat egy lezeres rendszerhez, ennyi elonye lehet.
Telex cikkben olvastam:
”több mint tízezer szenzorból álló akusztikus figyelőrendszerek segítik.”
(nem megy a link beszuras, csak igy: https://telex.hu/kulfold/2026/03/10/iran-haboru-dronok-ukrajna-egyesult-allamok-izrael-vedekezes)kivancsi vagyok mennyire hatekony illetve mekkora a hatotavolsaga ezeknek a rendszereknek, tudna erzekelni lopakodokat is?
-
Cifu
félisten
Ez egy technológiai demonstrációs program (proof-of-concept), ahol a cél az, hogy megnézzék, tényleg életképes-e ez a technológia...
Gyakorlatilag a billenőrotoros technológiát megbolondítanák azzal, hogy a rotortollakat összecsukják repülési üzemmódban és sugárhajtóművek repül tovább a gép.
Én némileg szkeptikus vagyok vele kapcsolatban. A Bell a billenőrotoros technológiával keményen küzd, a V-22 széria nem egyértelműen sikertörténet, anno akartak civil változat, akartak négy billenőrotoros változatot, 'oszt egyikből se lett életképes megoldás.
Megnyerték az FLRAA tendert, a V-280 Valor-ból lett MV-75 Valor, nagyon jó, de ez is csak egy finomítása a technológiának...
Valahogy a tömegek még nem álltak oda, hogy na, ez a jövő... Elképesztően bonyolult a technológia, és emiatt elképesztően drága. Innovatív? Az, magyon is... De ez kell a hadseregnek tényleg? Hátőizé...
-
Cifu
félisten
Eeee.....
Szóval a helyzet az, hogy először durvábban fogalmaztam volna, csak töröltem inkább és finoman fogalmaztam.
Ahogy írod, itt nem is dramaturgiai, hanem click-bait módon megy a számolás. A laikusoknak látványos, szakmaiság nincs mögötte, ne is keressünk.A lézeres 3,5 dolláros árat a teljes költséghez viszonyítsuk. A #314 -es hozzászólásban az Iron Beam lézer például olcsó kasszám rakétákat sikeresen lelőtt. De az USA 1.2 milliárd dollárral támogatta kifejlesztését és a megvételét.
A britek [316 millió fontot fizetnek a két első teljes értékű DragonFire lézerért] , vagyis alsó hangon is 100 millió font per lézerágyú (plusz a fejlesztési költség legyen 116 millió font). Tök jól hangzik a 10 fontos lövésenkénti ár, meg hogy a SeaViper (Aster-15/-30) rakéta darabonként kerül 1 millió fontba, csak hát a képességek rohadtul nincsenek arányban.
A SeaViper képes 150km-re lévő célpontok megsemmisítésére, többek között beérkező ballisztikus rakéták elfogására. A DragonFire erre lehet, hogy sose lesz képes.
Szóval izé... én továbbra is azt mondom, hogy lehet, hogy eljön a lézerek kora, de jelenleg még nincs itt. Pár kilométeren belül drónok és olcsó robotrepülőgépek ellen (ahol most életképesek) egy 30-35-40mm-es gépágyú is képes erre, tizedakkora rendszerköltséggel.
-
Ghoosty
őstag
Én is erre gondoltam, csak nagyon sokallom, főleg annak fényében, hogy promózzák az Iron Beam légelhárító lézert, hogy lövésenként csak 3,5 USD. Meg ebből az árból 1-2 tonnát el lehet mozgatni több 100 km-re.
De ha te sem tudod, akkor gyanítom, inkább dramaturgiai dolog, nem számítás van mögötte. (Szép lasson növekszik a szám, aztán mikor beindul ugrik egy nagyon.) -
Cifu
félisten
Szerintem a léptetőmotorok energia fogyasztását számolják. Hogy miért ennyit azt nem tudom. Ezzel az erővel a hajó haladását lehetővé tevő hajtóművek fogyasztását is bele lehetne számolni.
Ami tény, hogy az effektorok (rakéták, lőszer) ára magas. De a kár, amit a hajóba csapodó rakéta okoz, sokkal drágább lehet...
-
-
Ghoosty
őstag
Találtam ezt a video-t redditen. Arról szól, hogy mennyibe kerül, amit az amcsik ellődöznek. [link]
Rohadt drágák a rakéták, ez eddig sem volt kérdés számomra. Viszont ami meglep, az a lövések előtti számláló. Pl első 4 másodperc azt mutatja, hogy csak a célra állás 60 USD. Ez reális? Ha igen, miért kerül ennyibe? -
Samott
addikt
Annyira ertelmetlen ez a vita, irant eppen most bombazzak vissza a kozepkorba. Ezek mar csak az utanrugasok, lefejeztek az orszag vezeteset, es a helyukre lepokre is ez a sors var. Ezektol is nyugtunk lesz egy ideig. Amerika mindig ezt csinalja. Most majd a sajat bajukkal lesznek elfoglalva, nem tudnak a kornyekkel b.szakodni.
-
Cifu
félisten
Katar és az Egyesült Arab Emírségek is sértődött hangnemben cáfolta a Blomberg értesülését, hogy a két ország ilyen ütemben pár nap alatt elhasználhatja a rendelkezésre álló légvédelmi rakétáit. Ezzel párhuzamosan olyan hírek is voltak, hogy az USA Dél-Koreából is áttelepít Patriot és THAAD komplexumokat a közel-keletre. Tehát pro és kontra is látszanak jelek azért...
Ezzel együtt ami látszik, hogy Irán egyre spóradikusabban támad. Nyoma sincs a 2024-es tömeges iráni ballisztikus rakéta és olcsó robotrepülőgép támadásoknak. Ennek egyik oka, hogy egész egyszerűen alapvetően is fogynak a készletek (2024-ben és 2025-ben a nagyobb hatótávolságú eszközök jó részét elpuffogtatták), másfelől mivel a levegőben azért jó részt Izrael és az USA az úr, így az indítójárműveket és eleve a rakétabázisokat is sokkal kiterjedtebb támadások érik. Ennek járulékos következménye, hogy a viszonylag könnyű célpontot jelentő Heron 900 és MQ-9 drónokat is lövöldözik le az égből, mivel ezekkel is vadásznak az iráni indítójárművekre, és azért ezek inkább COIN harctérre való eszközök, ahol vállról indítható légvédelmi rakétánál (MANPADS, mint a Stinger vagy az Igla) komolyabb nincs a másik félnél...
Tehát a másik oldalról a támadási képesség is jelentősen gyengül...
-
Rive
veterán
...triviálisra azért nem kérdeztem volna
Alig néhány nap alatt ott tartunk, hogy már kérdés a légvédelmi készletezés, és Ukrajna innentől légvédelmi rakéták tekintetében magára lesz utalva... Még csak egy szelet a képből, de nekem nem úgy tűnik, hogy az amcsiknál élne az 'unlimited ammo'...
Nem hiszem, hogy ez néhány nap alatt le lesz tudva. Visszabombázni Iránt afféle Szíria-jellegű állapotba nem azt jelenti, hogy a dolog befejeződik... -
#322
Cifu
félisten
Soulfly842
#321
Cifu
félisten
válasz
Soulfly842
#321
üzenetére
Adott esetben igen. Szaud-Arábia és Katar már jelezte is hogy a jelen ütemben pár napon belül elfogyhatnak az effektorok (elfogó rakéták) a Patriot és hasonló légvédelmi rendszerekhez.
Az Ukrán-Orosz háború miatt a gyártási kapacitást elkezdték felpörgetni, de továbbra is elégtelen szinten van - és az egyetlen nagy volumenű háborúhoz volt számolva. Most pedig már kettő zajlik.
Az USA egyet tehet, a világ különböző tájain és otthon aktív rendszerek készleteiből vesz el rakétákat. Ez potenciálisan azzal a veszéllyel jár, hogy egy következő nagy konfliktusban, ahol az USA érintett lesz (nevén nevezve: USA - Kínai konfliktus) az USA már a saját bázisainak megfelelő védelmére sem fog megfelelő mennyiségű effektorral rendelkezni.
Ezt a vonulatát a háborúnak szerintem nem gondolták kellően át, mikor az elindítás mellett döntöttek...
Piszkosul kellene az olcsó, hatékony, kellően nagy hatótávolságú effektor, ám ezen eddig nem kezdtek el érdemben dolgozni. Hogy az APKWS II. (70mm-es Hydra rakéta félaktív lézer rávezetéssel) ott van opciónak, az ide édeskevés, az egy gyors reagálású szükség-megoldás. De azt sem álltak neki nagy mennyiségben rendszeresíteni az USA és a baráti országok légvédelmében. Az Ukránoknál igen, szükségből...
-
#321
Soulfly842
addikt
Cifu
#320
Soulfly842
addikt
Összeszedtem a becsült számokat... ez tényleg hatalmas gond lehet...
De basszus, ez akár azt is eredményezheti, hogy durrogtatnak és egyszercsak elkezdik eltalálni (rövid időn belül) az amerikai támaszpontokat/indulhat az erősebb megtorlás?
-
#320
Cifu
félisten
Soulfly842
#317
Cifu
félisten
válasz
Soulfly842
#317
üzenetére
Nincs 100%-os védelem... Sose lesz...
-
#319
Soulfly842
addikt
Soulfly842
#317
Soulfly842
addikt
válasz
Soulfly842
#317
üzenetére
Csak érdekességként egyetlen ilyen akciónak a ktg vonzata.
Védekező oldal Patriot elfogó rakéta:
A legvalószínűbb elfogó ilyen cél ellen PAC-3 (MSE/PAC-3 család)
~3,7 millió USD / db (PAC-3 interceptors; JINSA FY2025 MDA-büdzsére hivatkozva)
(Reuters is ~4 millió USD/db nagyságrendet ír PAC-3 MSE-re)Így
2 db Patriot elfogó: ~7,4–8,0 millió USD
3 db Patriot elfogó: ~11,1–12,0 millió USDSzakértők szerint a folyamatos közel-keleti bevetések és az ukrajnai támogatás miatt az USA Patriot-készletei a Pentagon haditerveihez szükséges szint alig 25%-ára csökkentek. Egy 2026 eleji elemzés szerint a közvetlen amerikai készletben mindössze ~ 414 bevethető rakéta maradt.
Az USA gyakran 4 millió dolláros Patriot rakétákat használ fel akár 20-30 ezer dolláros iráni Shahed drónok ellen. Ez a "felőrlő hadviselés" gyorsabban apasztja a készleteket, mint ahogy az ipar pótolni tudná azokat.
Irán azon képessége, hogy egyszerre több szövetséges országot (Kuvait, Bahrein, Egyesült Arab Emírségek) és amerikai bázist támadjon, szétforgácsolja a védelmi ernyőt. A Heritage Foundation jelentése szerint egy intenzív konfliktusban a legmodernebb elfogók (PAC-3 MSE, THAAD) akár napok alatt elfogyhatnak
A Lockheed Martin 2025-ben körülbelül 600-650 darab PAC-3 MSE rakétát gyártott le. 2026 januárjában egy hét éves megállapodást kötöttek a gyártás évi 2000 darabra történő növeléséről, de ez a bővítés évekig tarthat.
(Kieg: Az USA közben továbbra is teljesít exportmegrendeléseket: 2026 elején hagytak jóvá egy 730 darabos eladást Szaúd-Arábiának. )
Ha ezt teljesítették, akkor még nagyobb lehet a gond és tényleg lehet ebből felforgácsolás.Ezt az övezetet leszámítva egészen biztosnak tűnik, hogy patriot rakéta egy ideig nem fog menni az amcsiktól más régióba
-
#318
Cifu
félisten
Soulfly842
#316
Cifu
félisten
válasz
Soulfly842
#316
üzenetére
A gond inkább a légvédelmi rakéták mennyisége lehet. A pontos készletek nem ismertek, de bőven eregették őket. Ahol gondok lehetnek, hogy a jelek szerint arra, hogy Irán végig szórja a közel-keletet, arra nem nagyon készült senki...
A csapásmérő készletek más tészta. Az USA főleg Tomahawk robotrepülőgépeket eregetett, ezekből viszonylag kisebb mennyiségben (30-50db) eregettek. Izrael csak az első nap 1200 bomba/rakéta csapást említett. Inkább tehát Izrael fogyhat ki a csapásmérő eszközökből (úgy tűnik, hogy igyekeznek minél rövidebb idő alatt minél nagyobb károkat okozni az Iráni harci eszközökben és katonai vezetésben, ha esetleg Trump hirtelen beszüntetné hirtelen az egészet).
Ilyen intenzitást viszont hosszú ideig nem lehet fenntartani...
-
#316
Soulfly842
addikt
Cifu
#314
Soulfly842
addikt
Szerinted egyébként milyen arányban készülhettek az amcsik védekező és támadó rakétákkal/arzenállal?
Látszólag meglepte őket, hogy a környező országok irányába támadásokat indítottak. Hogy állhatnak ez ügyben a készleteik, felkészültek-e erre is logisztikailag.
Ahogy az is kérdés, hogy sok esetben most filléres drónokat lőnek ki magas költségű légvédelemmel, ha igaz, amit Marco Rubio mond, akkor jó eséllyel egy jó ideig bírhatják még az ilyen támadásokat még az irániak..
Rubio:
"A miniszter többi között azzal támasztotta alá a hadsereg bevetésének szükségességét, hogy Irán egy éven belül „az egész világot túszul ejtette volna”, mert olyan szintre növelte volna drón- és rakétaarzenálját, ami „érinthetetlenné” teszi." -
Cifu
félisten
Hát egy picit most megcáfoltak. A kb. 100kW szintű Iron Beam lézerrel rögtön emelkedési fázisban sorban semlegesítettek Hezbollah által indított (low-tech) kasszám rakétákat.
-
atee_13
őstag
U.S. Air Force tests electromagnetic attack pod on drone
A BAE Systems elektromágneses támadást tesztel az amerikai légierő drónján -
Cifu
félisten
Itt jön elő az, hogy a CCA projektnél túl kicsi gépeket határoztak meg az igénylistában. A CCA-k elvben egy AIM-120 méretű rakétát vihetnek a belső fegyvertérbe, de azt még nem demonstrálták. Így per pillanat ekkora rakétákat csak külső függesztményként tudnak hordozni....
A következő CCA generáció tenderére szánt X-BAT drón már egy lépés tovább, ennek a belső fegyverterébe befér az AIM-120...
-
atee_13
őstag
Diehl Defence Presents Garmr MRS System with Interceptor Drones
Garmr MRS: a Diehl új elfogóeszközökkel 70 km-re növeli az drónellenes hatótávolságot
-
atee_13
őstag
A YFQ-44A Fury drón bemutatja a levegő-levegő képességeit AMRAAM rakétával
-
atee_13
őstag
"Akkor már 3 típus lesz nyugat-európában:"
Én gondolatomban ez úgy fogalmazódna meg, h minden nem kifutott projetet kukázni és egy olyan elhatározásra jutni ami, ha elindul nem szakítgatják félbe ilyen olyan érdekekkel/indokokkal. Nyilván ehhez elengedhetetlen, hogy tökéletesen legyen felmérve a jövőbeni igény. És ide csatlakozik be az, hogy az USA már inkább kockázat mintsem partner, de ez még nem futott ki, így inkább most lenne SOS lépni mintsem mikor már ez nyilvánosan előjön. Nyilván tudom, hogy ez ilyen utópisztikus gondoltat, de ha nem látják be, hogy az eddigi út nem visz előre akkor kb fel is lehet adni mindenféle katonai fejlesztést és csak a vásárlásra költeni.
" AV-8B Harrier II."Pont eszembe jutott, hogy volt már ilyen és mivel a hordozók nem olyanok mint az amcsiké kellene egy helyből felszálló és egy nagyhatótávolságú. Laikusként úgy gondolnám, hogy lehetne rengeteg közös pont annak ellenére, hogy két külön típus lenne. Pl. Anyaghasználat, pilótafülke, elektronika, terelőlapátok stb. De nem csak magát a gépet kellene patikán leszervezni előre és hosszútávra, hanem egyes országok szerepvállalását és költségeit valamint értékesítését is. Értem, hogy jelenleg az F35 az egyetlen opció, de jelenleg (reményeim szerint) csak kezd ellenséges lenni a kapcsolat az USA val nem pedig nyílt konfliktusos. Jelenleg az amcsik elvannak foglalva Kínával, de ha 15 -20 év múlva akár nyílt konfliktus lesz akár csak színfalak mögötti akkor már késő lesz lépni.
// Törököket én mondjuk teljes mértékben kihagynám ebből. Akkor már inkább Kanada. -
Cifu
félisten
Persze ezt tiszta, én úgy értettem, hogy két külön típus egy hordozóra egy nagy hatótávolságú. 2 típust csak elbírna a kontinens még gazdaságosan.
Akkor már 3 típus lesz nyugat-európában:
1.: A brit-olasz-japán GCAP.
2.: A német-francia-spanyol FCAS / NGF szárazföldi változata.
3.: A német-francia-spanyol FCAS / NGF hordozófedélzeti változata.
(4.: A török TAI Kaan, ha európának vesszük)Kérdés meddig hiszik még el, hogy az USA megbízható partner nem fenyegetés.
Nincs alternatíva. Mindhárom ország siugrósáncos hordozóval, STOVL (rövid nekifutással felszálló, függőlegesen leszálló) repülőgépeket üzemeltetni képes hordozóval bír.
Ilyen összesen két aktívan üzemelő típus létezik: az AV-8B Harrier II. (noha ez bár brit hátterű, valójában az USA-ban a McDonnel Douglas, majd az McDD felvásárlása után a Boeing gyártotta), amelynek a gyártása/átépítése negyed évszázada megszűnt, illetve az F-35B, ami az egyetlen aktív gyártású típus.
Az olasz Cavour és a brit Prince of Wales hordozó, a Cavour tatjánál AV-8B-k láthatóak, az elülső fedélzeten, illetve éppen leszállás közben F-35B-k. De ha jól rémlik van japó FX program is amiben kooperálnak EU országok.
Japán az F-X programot csak útkeresésnek finanszírozta, az után szálltak be a Tempest projektbe (ez britként indult, csatlakoztak az olaszok, ekkor lett GCAP és végül a japánok is betársultak 33-33%-os részesedéssel a három ország).
Az ötödik szereplő a svéd Saab, eredetileg ők is ott sertepertéltek a Typhoon / GCAP körül, de 2022 körül eltávolodtak, amikor az olaszok és a japánok megérkeztek (effektíve annyira kis szereplők maradtak volna, hogy nagyjából semmi beleszólásuk nem lett volna semmibe), és saját megoldás felé indultak el.
Ez 2024-ben egy lopakodó "loyal wingman" pilóta nélküli jármű vázlatában merült ki. A koncepció lényege, hogy nem is a géptest, hanem az abban lévő számítástechnika és szoftver kötné össze a különféle típusokat, ehhez pedig egy egységes "agyat" fejlesztenének, amely mehet a Gripenbe és egy lopakodó pilóta nélküli gépbe.
A koncepcióval az a probléma, hogy a Saab túl kis szereplő egymaga egy komplett repülőgép megalkotásához, Svédország pedig nem fogja tudni kifizetni az ehhez szükséges költségeket. A potenciális vásárlók előtt pedig annyi opció van, hogy egyszerűen egy ilyen piaci versenyben nagyon nehéz helyzetből startolnak, tehát nekik egy Airbus / Német vadászbombázó programba becsatlakozni végül is jó menekülőút lehet(ne)...
- F-35A - USA, kész van, sorozatban gyártják, hatalmas mennyiségben
- KAI KF-21 - Dél-Korea, nem teljesen lopakodó (majd lesz a Block III-tól), de már repül...
- GCAP - UK-ITA-JPN, Három erős nemzet áll mögötte, leütött szerződéssel, stabil háttérrel
- TAI Kaan - Törökország, nagy akarattal csinálják, és elcsenték az indonéz pénzt koreától
- AMCA - India, nehéz szülés, de mindenáron végig akarják vinni
- FCAS / NGF - FRA-GER-ESP, még mindig nincs leütve a hogyan és miként, így kérdőjeles
- J-35A - Kína, repül, de sok a kérdőjel körülötte
- Szu-75 - Oroszország, jelenleg csak tervezőasztalon létezik és lehet sose lesz rá pénz...
KAI KF-21 Boramae 005-ös prototípus repülési teszt közben
-
atee_13
őstag
Persze ezt tiszta, én úgy értettem, hogy két külön típus egy hordozóra egy nagy hatótávolságú. 2 típust csak elbírna a kontinens még gazdaságosan.
"Mindkét ország F-35B-t üzemeltet a saját hordozóiról... Japán pedig dettó ezt tervezi..."
Kérdés meddig hiszik még el, hogy az USA megbízható partner nem fenyegetés. De ha jól rémlik van japó FX program is amiben kooperálnak EU országok. -
Cifu
félisten
Az, hogy hordozó fedélzeti alkalmazásra szánják, meghatározza maximális tömegét (a katapult teherbírása), meghatároz egy sor fizikai adottségot (felhajtható szárnyak és vezérsíkok, sós vízpermetnek ellenálló szerkezeti elemek, nagy terhelésre méretezett futómű és sárkány, hogy kibírja a katapult indítást és a fékezőhorgos leszállást).
Ezekre egy szárazföldi üzemeltetésre szánt típusnál nincs szükség, felesleges képességek, felesleges extra terhet jelentenek.Az F-35A és a hordozó fedélzeti F-35C gyakorlatilag csak a fedélzeti elektronika terén azonos, még a hajtóművek terén is van eltérés nem "csak" rozsdamentes anyagok használata a különbség... Még a vezérsíkok elektromechanikus mozgatása is eltérő, hiszen az F-35C nagyobb kitéríthető vezérsíkokkal, felületekkel rendelkezik...
Ez kompromisszumot jelent. A németek pedig nem szeretnének a franciák miatt ilyen kompromisszumot vállalni.
A brit-francia együttműködés problémája, hogy sem a britek sem az olaszok nem számolnak hordozó fedélzeti GCAP változattal... Mindkét ország F-35B-t üzemeltet a saját hordozóiról... Japán pedig dettó ezt tervezi...
-
atee_13
őstag
EU vadászgépeknél nem értem miért nem lehet 2 féle típus. Egy ami hordozókra alkalmas egy meg ami nem.
A hordozókat fejleszti akinek az kell a másikat meg a többiek. Angolok a franciákkal csinálhatnak hordóokra alkalmasat. Többiek meg olyat ami nagy hatótávolságú. Ha kb a franciákon meg az angolokon kívül másnak csak a nagy hatótávolágú kell nem hinném, hogy nem lehetett volna már régóta építeni/alapítani/felvásárolni valami céget erre hosszútávra. Megrendelés lové lett volna. -
Cifu
félisten
Európa megint jól beszorította magát....
Két Német-Francia(-Spanyol) program is úgy tűnik, hogy partravetett hal lett.1.: FCAS (Future Combat Air System) // "6. generációs" vadászbombázó és hozzá tartozó egyéb rendszerek csomagja. A kulcs eleme az NGF, Next Generation Fighter, vagyis egy ember vezette vadászbombázó.
Itt kezdődnek a problémák, ahogy az 1980-as években az EFA/EuroFighter projektnél, itt is elvárás a franciáktól az, hogy hordozófedélzetről bevethető legyen, illetve képes legyen nukleáris csapásmérésre. Tehát a Rafale utódját szeretnék megvalósítani. A németek viszont ilyen téren nincsenek elvárásaik. Inkább a nagy hatótávolság és jó képességek az elvárás.
Előzetes CGI terv az FCAS / NGF-rőlA második probléma, hogy a Dassault meghatározó szerepet követel a projektben, 2025-ben az is az asztalra került, hogy 80%-ot szeretne, és az Airbus csak beszállítói szinten csatlakozna. Ez a németeknek vörös posztó.
Ezek mellé csatlakozik még az, hogy ki is jogosult az exporttal kapcsolatos kérdésekben dönteni, kié az "IP", vagyis a szellemi tulajdon. Ez leginkább azért kérdéses, mert Franciaország kevésbé szívbajos a fegyverexportok terén, míg Németország tipikusan elutasítja a nem demokratikus vagy emberi jogokat tipró országoknak a fegyverexportot.
A megoldás jelenleg nem látszik tisztán. Az Airbus és a német kancellár nemrég azt lengette be, hogy az FCAS vadászbombázó projektje lehet, hogy két teljesen különálló gépet takarna, egy francia és egy német-spanyol megoldást. Ettől a másik két lába a projektnek (az adatkapcsolat és a drónok) még lehet közös bázison. A probléma, hogy az Airbus és németország (plusz spanyolország) nem gyártott önállóan vadászgépet még, az Eurofighter és a Tornado projektekben is csak résztvevő volt, ott a britek hozták elsődlegesen a know-how-t. A franciáknál viszont alapvetően a teljes spektrum le van fedve, a sárkányszerkezettől a hajtóművön át a szenzorokig.
Ugyanakkor a német kormányzat és az Airbus türelmetlen, mivel a 2017-ben indult projekt jelenleg még mindig a menedzseri / politikai döntések szintjén vegetál, miközben a konkurens GBAD / GCAP (brit-olasz-japán) terv eközben elég jól halad már...
A brit-olasz-japán GCAP projekt előzetes makettje2.: A másik közös program a MGCS ( Main Ground Combat System ), egy új közös páncélos-jármű család (nem csak harckocsi) program, ami szintén a 2017-ben indult. Eredetileg a német Krauss-Maffei Wegmann (KMW) a francia Nexter összeolvadásával létrejött KNDS cégcsoportra volt szabva a projekt. A KMW a Leopard 2 harckocsi, a Pzh-2000 önjáró ágyútarack és a Puma lövészpáncélosban is részt vesz, de német Rheinmetal céggal közös leányvállalatokban. A Rheinmetal a 2000-es, 2010-es években agresszív felvásárlásokba kezdett és a KMW-t is megpróbálta megszerezni, a főleg családi tulajdonban lévő cég inkább a francia állami Nexter-rel való egyesülésbe menekült.
A Rheinmetal viszont elérte, hogy az asztalhoz engedjék, ami viszont a két ország közötti arányok felborulását jelentette, hiszen német túlsúly jelent volna meg, vagy pedig a KNDS került volt felemás helyzetbe.A vége az lett, hogy 2024-ben csináltak egy újratervezést és 25-25 százalékban a Thales, Rheinmetal és a KNDS (2x 25%) lett a projekt résztvevője, így a nemzeti arányok 50/50 százalékban oszlopttak meg.
Leclery XXI., Leopard 2A8, Leopard 2 A-RC 3.0 (személyzet nélküli toronnyal)
és Leclerc EvolutionA probléma az lett ezzel, hogy az MGCS eredetileg 2040-re hadrendbe állítandó eszközök kifejlesztését célozza. A hadseregeknek viszont most kellenek a harcjárművek, és így a most megrendelt eszközök a 2020-as évek végén, 2030-as évek elején el is érik a hadseregeket. A Rheinmetal, KNDS és a többi szereplő számtalan különböző alternatívát nyújt a piacon, és nehéz lesz az MGCS-nek úgy megrendeléseket szerezni, ha még 10 éve se állnak hadrendben az előzőleg rendelt harcjárművek.
A Leopard 2A8 megrendeléseket kapott Németországból (123db), Norvégiából (54db), Hollandiából (46db), Csehországból (44db), Svédországból (44db) és Litvániából (44db).
Olaszország egy Leonard - Rheinmetal közös leányvállatot hozott össze, amelyek együtt építik a következő generációs olasz harcjárműveket, közte az Ariete C1 utódját. Erről egyenlőre annyit tudni, hogy a Rheinmetal KF51 Panther lesz az alapja....
-
atee_13
őstag
X-68A LongShot Air-To-Air Missile-Carrying Drone Moves Closer To F-15 Launch
X-68A LongShot közelít az első repüléshez -
TaaT
nagyúr
"Ami végül is ezt az egész hírt (botrányt?!) keretezi, hogy korábban meglehetősen szilárd és stabilnak gondolt nemzetközi szövetségekben keletkeztek olyan repedések, amelyek korábban elképzelhetetlennek voltak..."
Ez az egész onnan indult ki hogy mivan ha az usa távolról "leállítja" a gépeket. Mert eddig az ilyen fel sem merült a szövetségi rendszerben, meg hát korábban nem is léteztek ilyen fejlett gépek.
Az olasz Cavour és a brit Prince of Wales hordozó, a Cavour tatjánál AV-8B-k láthatóak, az elülső fedélzeten, illetve éppen leszállás közben F-35B-k. 
Új hozzászólás Aktív témák
- iPhone topik
- Nyáron jön az AOC új, legfeljebb 720 Hz-re képes monitora
- Lalikiraly: Mercis kalandok - Huszonnyolcadik rész - Az újrakezdés
- Bambu Lab 3D nyomtatók
- Eljött a CPU-k kora az AI-piacon
- Milyen notebookot vegyek?
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Diablo II: Classic és Resurrected
- Kuponkunyeráló
- További aktív témák...
- HP EliteBook 830 G5 13,3" i7 8650u, 16GB RAM, SSD, jó akku, számla, 6 hó gar
- Apple iPhone 16 Pro 128GB Natural Titanium használt, karcmentes 90% akku 6 hónap garancia
- 261 - Lenovo LOQ (17IRX10) - Intel Core i7-14700HX, RTX 5070
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ultra 7 265KF 32/64GB RAM RTX 5090 32GB GAMER PC termékbeszámítással
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4644
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest