Hirdetés
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- sziku69: Szólánc.
- gerner1
- Klaus Duran: HP wifi nyomtatás+ win11.
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- droidic: [Memory Leak] Az agy defragmentálása
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Brogyi: CTEK akkumulátor töltő és másolatai
- eBay-es kütyük kis pénzért
Új hozzászólás Aktív témák
-
Cifu
félisten
Azt nem tartom valószínűnek, hogy a Rafael lézere eljutott az Orosz-Ukrán háborúba.
De a Kínai LASS / Silent Hunter lézerről még májusban volt először hír, [aztán később is előkerült] .
Az a marketing anyag szerint 30-50 kW-os, de inkább 10-15, esetleg 20kW-os szintű lézer. A videó alapján több másodperces besugárzás után két drónt lőttek le. -
Cifu
félisten
Ezt csinálta a Hamasz és Hezbollah Izrael ellen, némi Iráni segítséggel.
Aztán 2021-ben kisebb, majd 2023-ban nagyobb léptékben megmutatták, mi a helyzet, ha a másik fél (ez esetben Izrael) megfelelő rétegezett légvédelemmel bír.
Azt, hogy olyan 97-98%-os szinten elfogják a rakétákat. Igen, nincs 100%-os védelem.
Igen, arányaiban egy 500-1000 dollárba kerülő Kasszám rakétát lelőni egy 20-40 ezer dolláros Tamir rakétával (Iron Dome) nem tűnik jó ötletnek gazdaságilag. De amíg a védekező fél ezt gazdaságilag megteheti, addig járható út.Pont ezt mutatta még meg az Izrael elleni Houti és aztán Iráni támadások. Igen, lehet több száz és több ezer komolyabb ballisztikus rakétát és több ezernyi olcsó robotrepülőgépet indítani, de ha a másik fél megfelelő légvédelemmel rendelkezik, akkor ezek nem komoly kihívások.
Igen, drága a lelövésük, erre jöttek az olyan opciók, hogy nem millió dolláros AIM-120 AMRAAM-okat indítsanak, hanem 20-40 ezer dolláros APKWS II. lézer rávezetésű rakétákat. Azok is simán lelőnek egy Shaded - szintű olcsó robotrepülőgépet.
A lézer jelen pillanatban tehát nem más, mint egy plusz réteg ebben, amit pár km-en belül lehet a quadcopter és shaded szintű célpontok ellen használni. Én továbbra is azt kérdezem, hogy egy Iron Beam mennyibe kerül és pontosan milyen célpontok ellen használható. Rövid úton kiszámolható, ha tiszta időben 10km-es a maximális célelfogási távolság, és mondjuk legyen 5 másodperc, amíg egy célpontot "leéget" az égről, majd a célpont sebessége legyen 150 km/h (~41 m/s), akkor ha a célpont 5 km-es körzetében van, 15-20 Shaded szimulátán támadása képes lehet egyetlen Iron Beam-et is túlterhelni.
Persze 15-20 Shaded-et egységesen, egy időben, egy célpontra vezetni nem olyan hú, de könnyű, egyszerűen ehhez túlságosan is kevés a képességük...
De visszatérve az eredeti problémára. Ha az Iron Beam ára mondjuk 20-25 millió dollárnál több, akkor egy Iron Dome "no brainer" választás helyette, hiszen az nagyjából 80-100 Tamir elfogó rakéta ára, azok pedig bármilyen időjárási körülmények között bevethetőek, míg az Iron Beam ködös, esős időben nem olyan jó választás ( homokviharban még kevésbé ).
Ha ilyen 20-25 millió dollár vagy alatta van, akkor a kis méretű drónok, olcsó robotrepülőgépek ellen értelmes megoldások lehetnek. -
atee_13
őstag
Igen de valami dzsungel banda meg csinál kvázi házi készítésű rakétákat fillérekből sokat aztán azt azt küldözgeti azt nem tudom ilyen automata rendszerek mennyire szűrik meg, hogy melyik rakéta milyen veszélyt jelent minőségben nem csak becsapódás helyében.
Ha valami ilyenre kilő a védekező egy masszív adagot az gyakorlatilag "gazdasági totálkár".
-
Cifu
félisten
Igen, ezért lennék piszok kíváncsi arra, hogy egy nem egyenes vonalú, egyenletes mozgást cégző célpont ellen mennyire lehet vajon hatásos.
Amilyen videókat nyilvánosságra hoztak ( [Video 1], [2022-es videó] ) abból nekem az jön le, hogy ez alapvetően márpedig azok ellen hatékony. Egy össze-vissza kanyargó célpont nehéz dió lehet. De nyilván direkt nem osztanak meg erről információt.
Ha képes ezeket elfogni azért, hogy ezzel felesleges útra terelje az ilyen célpontokat gyártókat, ha nem képes ezeket elfogni, akkor meg azért, hogy a potenciális vásárlókat ne riassza el.
Hozzá teszem máshol sincs másképpen, a légvédelmi gépágyúk, mint a SkyNex kapcsán is csak piszok könnyű célpontok leküzdését mutogatják...Ez egyébként bizonyos feltételrendszerben nem rossz, amúgy is rétegezett védelemben szabad már csak gondolkodni, mivel egy rendszer képtelen az összes létező veszélyforrásra jó választ adni. Csak így továbbra is ott tartunk, hogy egy hatékony védelem piszok drága lesz.
Kell hosszú távú ballisztikus védelem (Aster-30 NG, SM-3, SM-6, THAAD, Arrow 3), kell kisebb távú ballisztikus védelem (Aster-30, Patriot PAC-3 MSE, David's Sling), kell közép- és hosszú távú merev-szárnyú célpontok elleni védelem (Aster-15/30, CAMM-ER, NASAMS, IRIS-T SLM, Patriot GEM és PAC-3 MSE, David's Sling), kell rövid távú rakétavédelem (IRIS-T SLS/SLM, CAMM, NOMAD, MICA-VL, Iron Dome), kell a végfázishoz gépágyú (Skynex / SkyRanger, Tridon Mk2, stb.), és utóbbi időben még a különféle a C-UAS rendszerek (önirányító géppuskák, gépágyúk, 70mm-es irányított APKWS II. rakéták, stb.). Utóbbihoz csatlakozhatnak be a lézerágyúk. E mellett még az aktív és passzív zavarás is fontos tényező.
Na most ilyen rétegezett rendszere senkinek sincs, talán Izrael áll a legközelebb hozzá felülről (nekik a C-UAS és légvédelmi gépágyúk a gyengéik, szerintem ezért jött az Iron Beam), illetve Ukrajna alulról (nekik komolyabb ballisztikus rakéta-védelmük nincs).
-
atee_13
őstag
-
Cifu
félisten
Valójában három rendszert mutattak be:
Lite Beam: 10kW teljesítményű lézer. Eleve C-UAS rendszerként aposztrofálják, tehát quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen alkalmas.
Iron Beam-M: 50kW teljesítményű lézer, erről nincs valós kép, az AUSA 2024-ben és az azóta bemutatott maketteken és CGI képeken 4db MMR lokátor van egy konténerszerű felépítményen, amely egy 8x8-as Oshkos teherautón foglal helyet. Így a célfelderítés ez esetben már megoldott. A képességek terén viszont ködösek a megfogalmazások, ám alapvetően ez is a quadcopter / olcsó robotrepülőgépek ellen lehet hatékony legfeljebb.
Iron Beam / Naval Iron Beam: 100kW szintű lézer, amennyire látni engedik, két 40' ISO konténer méretű megoldás van összekötve, feltehetően az egyik az energiaforrás a másik maga a lézer és a célkövet / optikai modul. A képességek terén itt már megemlítésre kerülnek a páncéltörő rakéták (ATGM) és az aknagránátok is (mortar), mint leküzdhető célpontok. A videók alapján 5-6 másodperces besugárzás kell célpontok lelövésére, tehát ennyi ideig kell annak kiszámítható pályán haladnia, hogy le lehessen küzdeni.Számomra továbbra is az a probléma, hogy nem közlik az árukat - értem, hogy a lövések maguk olcsóak, ezt sose felejtik el megemlíteni az energiabázisú lézereknél, de ha a rendszer annyiba kerül, mint egy komplett, rakétákkal feltöltött Iron Dome rendszer, akkor megette a fene az egészet.
Különösen a Lite Beam az, ahol ez számomra látványos. A Lite Beam gyakorlatilag vagy-vagy jelen állapotban egy távirányított fegyvertorony esetén. Vagy ezt viszed, vagy azt. A kettő egyszerre már túl sok. Miközben pedig van már akár 30mm-es gépágyúval rendelkező távirányított torony C-UAS képességgel, és az nem csak arra jó, de akár könnyen páncélozott földi célpontok ellen is hatásosan bevethető, nehéz érveket találni, hogy márpedig Te lézert szeretnél, ha csak az nem, hogy olcsó lenne, mint a szotyi...
-
-
atee_13
őstag
Ebből mit érdemes komolyan venni?
Az USA ÚJ F-47 OLYAN GYORS, hogy túlszárnyalja saját rakétáit! Kína megdöbbenve!
-
Cifu
félisten
Az első az újabb, ez egy konténerizált "arsenal ship", van egy CIWS, van célfelderítő és tűzvezető radar, van 3x4x4 (48db) VLS cső és még csalivető is.
A koncepciót ezer éve (na jó, kb. 30 éve) felvetették már, de a megvalósításáról ez az első komolyabb fotó...
Persze a hadihajóktól elvárt sérülésállóság és sérülés-kezelés ( damage-control ) közelít a zéróhoz, és ezen formájában semmiféle ASW felderítése és fegyverzete nincs, nem is igazán lehet ( a vontatott szonárhoz a tatról kellene konténerizáltan a tengerszint közelébe helyezni ).
Ezzel együtt nem semmi...
Innentől európáé a főszerep, a franciák bejelentették, hogy a hosszú idő óta vergődő PANG repülőgép-hordozó zöld utat kapott, az ütemterv az, hogy 2032-ben kezdik el építeni, 2035-ben bocsáthatják vízre és 2036-ban fejezhetik be a felszerelését, megkezdve a tengeri teszteket.
2038-ban vonulna nyugdíjba a Charles de Gaulle hordozó, ekkor váltaná le a PANG. A vicc valahol az, hogy továbbra is *egyetlen* CVN hordozóban gondolkodnak csak...
A végére egy ütős hír: a BundesMarine újragondolta a nagy méretű (10 000 feletti vízkiszorítású) F127 légvédelmi "Fregatt" koncepcióját, az első hírekben 32db Mk.41 VLS indító szerepelt, ami egy légvédelmi egységnél finoman szólva se nagy szám. Ezt később 64-re, jelenleg pedig 96-ra emelték.
Ez már azonos az USN Arleigh Burke-osztályú rombolókéval. A BundesMarine nem részletezte még a fegyverzetet, de a lokátort már eldöntötték: a Burke Flight III.-al megegyező AN/SPY-6(V)1 mellett döntöttek, szemben a konkurens AN/SPY-7-el.A fegyverzet már részben kiderült: Németország egy sor rakétát rendelt az USA-tól, 173db SM-6 Block 1 és 577db SM-2 Block IIIC rakétát rendeltek összesen 3.5 milliárd dollárért, ami éles váltás a korábbi ESSM Mk.2-re épülő koncepciótól. Utóbbi terén érdekesség, hogy egyre inkább azt hallani, hogy a Diehl által gyártott IRIS-T SLM rakéta kerülhet négyes csomagba az Mk.41 indítókba az ESSM helyett.
A fegyverzete így:
96x Mk.41 VLS indító
2x SeaRAM CIWS
2x4 Kongsberg Super Sonic Strike Missile (3SM) Tyrfing hajó elleni robotrepülőgép (az NSM utódja)
1x 127/64 LW OTO-Melara löveg2x 30mm-es SeaHawk távirányított gépágyú
2x Rheinmetal 20kW "fiber laser"
2x NH-90 NFH helikopter -
Cifu
félisten
Amennyire tudni lehet, jól beváltak, de hát ezekből százas nagyságrend kellene a kritikus pontok védelmére. Hozzájuk pedig megfelelő lőszerkészlet.
Én négy komplexum leszállításáról tudok, ez függően a kiépítéstől 4x keresőradar + 4x vezérlőkonténer + 4x (2-4) effektor vagyis maga a gépágyú. -
Cifu
félisten
Érdekes videó a K2PL harckocsiról:
1:30-tól a drónok elleni EW (Electronic Warfare ~ Elektronikus Hadviselés) rendszer stilizált működése látható, majd 1:40-től viszont az aktív védelmi rendszer van anti-drón rendszerként bemutatva.
Ilyet én legalábbis most látok először. Tehát az eredetileg páncéltörő rakéták ellen kifejlesztett megoldás - elvi szinten legalábbis - képes kis sebességű célpontok leküzdésére is. -
-
Cifu
félisten
A XXI. század Shilkája :D
Rheinmetal RCT30 torony lánctalpas alvázon, Hollandia most rendelt be belőle 22db-ot.
Az alváz az ACSV G5 (Armoured Combat Support Vehicle), ez az M113F4 alváz erősen módosított változata, ez azonos lesz a holland NASAMS és NOMAD rendszerhez is használt járművekével. Az RCT-30 toronyon egy Oerlikon KCE 30×173 mm -es lőszert tüzelő gépágyú a fő fegyverzet, effektív lőtáv 3 km. A három féle lőszer a programozható air-burst (ABM), a leválóköppenyes nyíllövedék (APFSDS) és egy gyakorlólőszer (TP). A lőszerkészlet 250 darabos.
A tornyon öt AAMR (AESA Multi-Mission Radar) S-Band lokátor kerül elhelyezésre, a kijelzett távolság 20km. E mellett egy passzív FIRST (Fast InfraRed Search and Track) infravörös és egy TREO tűzvezető és célazonosító rendszerrel, amelyhez aktívan hűtött infravörös kamera tartozik 1.3° - 23° közötti látószöggel, illetve egy nagy felbontású kamera 0.75° - 37° közötti látószöggel, továbbá két lézeres távolságmérő (6km-es hatótávolsággal).Ezen kívül opcionálisan lehet két Stinger vagy Mistral 3 rakétát is elhelyezni a torony bal hátsó részén lévő konténerbe, vagy ezen a helyen lézerfegyvert rögzíteni, mint az 50kW osztályú Skyranger 30 HEL-t.
Az RCT-30 tornyot már rendszeresített Németország (18db Boxer alvázon, további harminc darab opció), Magyarország (KF41HU Lynx járművön), Ausztria (36db a Pandur EVO 6x6 alvázon) illetve Dánia (16 darab Mowag Piranha V. alvázon).
-
Cifu
félisten
Pont ez az, hogy az USA közel-keleten is megmutatta, hogy képes relatíve rövid idő alatt akkora csapásokat mérni, hogy az ellenfélnek elmenjen a kedve a hosszadalmas háborúzástól.
Amíg nem egy gerilla-háború a helyzet (amit nyilván nem igazán lehet megnyerni), addig simán megoldják az ilyen kisebb csetepatékat, mint a Jemeni, Iráni vagy akár a Venezuelai témát a mellett is, hogy közben megy az erőfitogtatás Kína közelébe is (ugye most küldtek oda B-52-eseket, hogy ha orosz Tu-95 és kínai H-6-os bombázók demonstrációs repüléseket csinálnak Japán partjainál, akkor megmutatják, hogy ilyet Ők is tudnak).
A "lejmolás" témája azért vitatható, mert Izrael especiel inkább olyan dolgokat kap az USA-tól, amit Izrael nem tud legyártani, például F-35I vadászbombázókat vagy nem tud eleget gyártani, mint a 155mm-es gránátok esete volt tavaly.
Az EU szépen lassan átáll saját ellátásra, még ha amerikai fegyverekről legyen szó, lásd Raytheon gyártegységek felhúzása Európai országokban, hogy a Patriot-okhoz rakétákat gyártsanak, közben pedig futtatják fel a saját fegyvergyártást is.
Ugyebár például a Patriot rakétagyártás terén is egy húzd-meg-ereszd-el játék megy, mivel a Raytheon ill. az USA mondhatná, hogy nem hajlandó arra, hogy gyárat épít a tengerentúlon, de akkor ezzel szépen bekergetik a megrendeléseket az EU saját cégeihez, akik amúgy is ki lettek most tömve (pl. MBDA, Diehl), szóval akkor ezek a pénzek is mennének a konkurenciának. Akkor pedig már jobb, ha a Raytheon épít gyárat, így legalább egy kisebb profitot bezsebelhet, és a bevétel nem a konkurenciát hízlalja...Ukrajna pedig speciális eset, Ők eleve sok fegyverrendszerből a "levedlett" példányokat kapták meg, és az új gyártásúak mentek azon egységeknek, akiktől az Ukránok megkapták a régieket...
-
Rive
veterán
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Nyílt háborúra ez igaz, csak ha közben megnézed hány helyen van lekötve amcsi hadiipari kapacitás/készlet/képesség, akkor az eléggé más kép. Tőlük lejmol Izrael, Ukrajna, sorba áll az EU NATO tagozata, jelen vannak Irán és Kína körül, most kavartak bele a venezuelai sz@rosbödönbe...
Nem számoltam utána de úgy sejtem, hogy ha most kellene valami nem-névleges haderővel szemben fellépniük, akkor súlyosan priorizálniuk kellene az elkötelezettségeiket. -
atee_13
őstag
"Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni..."
Transtelex: A dán hírszerzés szerint biztonsági kockázatot jelent az Egyesült ÁllamokMondjuk Trumo pont elintézte, hogy a dánok nem igazán szeretik őket mostanság. És úgy unblock az EU is bizalmát vesztette az USA-át illetően.
De nyilván a pénz nagy úr lehet.
-
Cifu
félisten
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni?
A történet az, hogy az olyan hadműveletet, mint Ukrajna lerohanása, az USA képes lenne megcsinálni. Mert megvan a mobilizálható hadserege, légiereje, haditengerészete, űrképessége és nem mellesleg a logisztikája.
Ezt láttuk Irak ellen 2003-ban, például.
Oroszország nem képes rá. Látjuk.
Kína feltehetően képes lehet rá, de Ők például évtizedek óta igazán látványos háborús eseményt nem vittek véghez, pár évtizeddel ezelőtt pedig amikbe belekeveredtek (pl. Vietnam ellen), ott nem szerepeltek fényesen (especiel Vietnam csúnyán elnáspángolta a létszámfölényben lévő Kínai hadsereget).
Hogy Európa nem lenne képes rá, egy külön mise.
Sorolni lehetne a példákat, de például Izrael (nyilván szövetséges háttérrel), szépen megmutatta, mit jelent a technikai fölény Irán ellen.
Szóval elhúzódó nyílt háborút nagyjából egy ellenfél ellen lehet elképzelni, ez Kína.
Ezt pedig sem az USA, sem Kína nem nagyon akarja, mert mindkét ország számára ködös a kimenetel. Kína esetében simán előfordulhat olyan, hogy Oké, esetleg megtörik az USA hegemóniát, de cserébe csúnyán meggyengül, és a feltörekvő, annyira nem biztos, hogy baráti szomszédok - első sorban India - ezt kihasználhatja, hogy a megroggyant Kínába beleharapjon.
Ezért tartom ezt egy kicsit fals megközelítésnek...
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne?
Az a probléma, hogy Trump és pereputtya nem katonai stratégiát vagy hadseregfejlesztési terveket szövöget, hanem autós kártya szinten mondogatja a magáét. Ezért mondom, hogy az, hogy na, a felszíni flottát X vagy Y számra növelik... Ő, tök jó, de milyen vezérgondolat mellett? No ez a vezérgondolat hiánya, ami csúnyán befordítja a céltáblát. Ha pedig nincs jól látható céltábla, amit el kellene találni, akkor megint elszabadult hajóágyú módjára jönnek a félresikerült hajóépítési koncepciók.
Hozzá teszem ezt nem Trumphoz kötném, mert az elmúlt 15-20 évben nem volt egy átgondolt, jól felépített terv, stratégia a felszíni flottánál.
Ráadásul az egész US Navy körüli hisztéria szerintem politikai pávatánc...
Kezdjük az elején: A "hisztéria" alapja nagyjából 2022-2023 körülre datálható, ekkor kezdtek el megjelenni olyan cikkek, hogy az Egyesült Államok hadihajó gyártása szánalmasan lemaradt Kína mögött. 2023-tól jönnek az olyan írások, hogy Kína százszorosan - sőt, kétszászorosan több (hadi)hajót képes gyártani, mint az Egyesült Államok.
Ezt célszerű rögtön az elején tisztázni, mert a laikusokat ez ragadja meg először (és mellesleg szembe jött velem Somkuti Bálint egyik Magyar Hirlapos cikkében is, amikor előjönnek ilyen témák...).
A háttere alapvetően az, hogy a kereskedelmi hajógyártás terén az USA nagyjából jelentéktelen szereplő, a három nagy hajógyártó nemzet jelenleg Kína (függően a forrásoktól 42-49%-al), majd Dél-Korea és Japán. Ezt nem is lehet vitatni, pusztán BRT számban Kína elképesztő hajógyártó kapacitással rendelkezik. A probléma, hogy egy konténerszállító hajó vagy olajtanker legyártása nehezen hasonlítható össze egy hadihajó legyártásával. Az eredetileg kiszivárgott Office of Naval Intelligence anyag érdekessége az, hogy összemossa a kettőt ( A TWZ megkeresésére egyébként az USN is reagált a slide-ra, de érdekes módon nem mentek mélyebben a magyarázatba, vagy éppen a cáfolatba).
Egyfelől azt írja, hogy "Kína Hajóépítő Kapacitása", utána pedig azt, hogy a PLAN felszíni hajó gyárai kettős civil/katonai hajógyárak.
Ez az egész téma forrása, és olyan kitételekkel, mely szerint 50 feletti olyan Kínai szárazdokk van, amelyben repülőgép-hordozót lehet építeni.
De ez önmagában a "vas" gyártásáról szól. Egy hadihajónál viszont a meghajtás, a lokátorok, érzékelők, fedélzeti rendszerek, fegyverrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb. is mind-mind alapvetően meghatározók.Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni, akkor Kína lehet, hogy le tudna gyártani sok nagyságrenddel több hajótestet, de ezeket a szükséges fedélzeti rendszerekkel, hajtóművekkel, fegyverekkel, kábelezéssel, stb. már nem tudná ilyen ütemben megcsinálni.
Ha reálisan nézzük, mondjuk kétszeres fölénye még így is lehet, ami egyébként valóban döbbenetes (hogy a Csatahajókra nézzünk vissza: mekkora ütemben is indította a Wilson Woodrow az amerikai 1916-os Csatahajó-építési tervet az I. Világháború alatt, amire válaszul a Brit és Japán reakciók is jöttek a háború után?).De kétszeres fölényt mondani kevés lenne, a marketing egyik alapszabálya, hogy minél látványosabban kell pozícionálni az információt. 232x fölény? Ez már biztos be fog ütni.
Be is ütött, mert évek óta erről csámcsog aztán mindenki...
...amit megint ki kell emelni, hogy azért, mert az Egyesült Államokban van kb. az egyik legnagyobb átláthatósági szabályozás az állami költségvetések és azok háttere kapcsán.
Ennek a vége persze az, hogy folyamatosan ostorozzák az DoD-ot a költségek túllépése, a programok csúszása, a fegyverrendszerek árai, vagy éppen a stratégiai elemzésekben ezek hiánya kapcsán, miközben ez mindenhol máshol is így megy, csak ott nem tárják ezt ország-világ elé...
A másik oldalról pedig lehet a lobby oldalról nyomás gyakorlásra használni, például a fenti történet egyik oldalága, hogy 2025 április 30.-án / május 1.-én elfogadták a SHIPS for America Act-ot, ami a világszínvonalú kereskedelmi hajóépítő képesség visszaállítását célozza állami dotációval - többek között a kereskedelmi hajókra épülő 'Stratégiai Tengerszállító Flotta' létrehozását. Hogy persze ebből mi lesz, az másik kérdés...Mik a problémák?Az általános problémákat csak felsorolásszerűen elég megjegyezni, hogy meglegyenek:
1.: Folyamatos munkaerőhiány a kulcspozíciókban, mint hegesztők, fémmunkások, gépészmérnökök, munkavezetők (itt éves 20%-os értékek is előjöttek egyes helyeken).
Ezt aligha kell részletezni: ezek a szaktudások a piacon is vonzó ajánlatokat kaphatnak és kiszámíthatóbb feltételek mellett (erről később).
2.: Elavult infrastruktúra, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a legtöbb célirányos hajógyár a hidegháborúban, vagy akár annál is régebben épült.
Itt például vitán felüli Kína előnye, hiszen a később épült száraz dokkok és gyárépületek a modern technológiákat figyelembe véve épülhettek már.
Itt egy nem amerikai, de nagyon képletes példa a két brit Queen Elizabeth-osztályú hordozó esete, megépítették őket Skóciában, ehhez egy Kínai (bizony, de amúgy ABB és Siemens elektronikát tartalmazó) ZPMC óriás darut vásároltak, 1000 tonnás teherbírással - majd a hajógyár 2017-ben eladásra kínálta fel a darut, mert egyszerűen kihasználatlan és csak áll(t) benne a pénz.
Ez rámutat, hogy bizony drága és bonyolult kiszolgáló rendszerekre lenne szükség, amelyeket folyamatosan fejleszteni kellene...Folyamatosan változó igénylisták, amelyek csúszásokat eredményeznek.
Ennek a mintapéldája a Constellation-osztályú fregatt (FFG-62), amelynek az eredeti koncepció szerint direkt azért írtak ki úgy, hogy "polcról levehető" tervekkel lehessen csak pályázni (és az eredeti tervek szerint 85%-ban megegyezik a végleges hajó az eredeti hajó osztállyal), mert az volt a cél, hogy felgyorsítsák a hajóosztály sorozatgyártását, és ne kelljen hosszú évekig várni, amíg a tervezés és fejlesztés / tesztelés / építés körében végig érnek.Ezt nyerte meg a Fincantieri cég az érdekébe tartozó Martin Marietta hajógyárral.
Mi lett a vége?
Az US Navy úgy átterveztette a hajót a saját igényei szerint, hogy már 2021-ben sem emlékeztetett semennyire az eredeti hajóegységre:
Ez közben tovább változott, és 2025-ben már nem 500, hanem 759 metrikus tonna plusz vízkiszorítást kapott, miközben az US Navy és a hajógyár mérnökei dolgoznak tovább a hajóosztály tömegcsökkentésén, az FFG-62 és a FREMM-IT pedig így mindössze 15%-ban egyezik már meg.
Ennek a vége lett az, hogy GAO elemzés is rámutatott, hogy még 2025-ben sincsenek véglegesítve a hajóosztály tervei.
Úgy, hogy 2023-ban az osztály első példányát már elkezdték gyártani (itt megint elő lehet hozni azt, hogy például a Queen Elizabeth-osztály is így küszködött látványosan).
Itt most vissza lehet utalni többek között a munkásokra.Te vagy a gyártásért felelős projektmenedzser, megvan az ütemterv, hogy X mennyiségű munkát kell elvégezni Y idő alatt, elvégzed szépen az erőforrás-számítást, hogy akkor ehhez ennyi szakember kell az adott feladatokhoz.
Majd jön a csúszás, és ott állsz a beosztottakkal, akik nem tudnak dolgozni, mert még a tervek sincsenek véglegesítve. A munkások bére alapvetően fix plusz teljesítménybér, na most ha nincs munka, akkor értelemszerűen az utóbbi zéró.
Hogy tartod meg így a jó szakembereket?Az előző problémák ellenére az US Navy és a törvényhozás folyamatosan irreálisan sok hajó építését szeretné megvalósítani úgy, hogy erre maga a hajógyártó ipar nem képes, és az US Navy sem feltétlenül partner a felpörgetésben (lásd FREMM -> Constellation osztály esetét).
Ez tovább görgeti a késéseket és a költségtúlépéseket.
Erre a legutóbbi válasza az volt a DoD jelenlegi vezetésének, hogy egyszerűen megszüntetnek egy csomó főtiszti pozíciót.
Többek között a beszerzésekért felelős pozíciók vannak veszélyben.
Itt a DOGE féle problémával kell megint szembesülni: láncfűrésszel nem lehet vakbéloperációt végrehajtani, az ilyen változásokat egy átgondolt átalakítás keretében lehetne megoldani.
Nem úgy, hogy megszüntetik a pozíciókat, aztán menet közben majd kialakítják a folyamatokat a nélkülük való beszerzésekre, projektekre.Ebből már lehet látni milyen strukturális problémák vannak az amerikai hajógyártás terén.
Ezt most a Trump kormányzat úgy próbálja orvosolni, hogy a Constellation-osztály építését mindössze 2 (már megkezdett) egységgel le is állítja, több példány nem lesz belőle. Majd valami nagyon amerikai, nagyon menő fregatt osztályt akarnak, amely gyorsan gyártható... Sok siker, valami ezek közül nem fog összejönni (az USA az 1970-es évek, az Oliver Hazard Perry osztály óta nem tervezett ilyen egységet, egyébként az OHP igen jól sikerült, a mai napig sok helyen szolgál).
Ehhez még hozzá kell adni, hogy az USA tipikusan kettős játékot játszik.Vagyis mindig jelentős összeget fordít a K+F-re, és különféle programokban az új technológiák kifejlesztésére, amiket aztán vagy felhasznál a hadrendbe állítani szándékozott hajóknál, vagy nem.
Mintapélda az Zumwalt-osztály, amely eredetileg direkt nem kapott komolyabb légvédelmi komplexumot (csak a kis-közepes hatótávolságú ESSM rakétákat, de nem a nagyobb SM-2, SM-3, SM-6 rakétákat)Azért, mert az USN arra készült, hogy ahogy korábban is (pl. Spruance -> Ticonderoga osztály) az első hajóosztályon kidolgozza a technológiákat, majd a már megbízható hajótestbe rakná a valódi értéket.
Ez a CG(X) légvédelmi cirkáló lett volna, amely a Zumwalt (DD(X)) osztály hajótestébe lett volna a legmodernebb AEGIS rendszer...
De a Zumwalt osztály a sok új technológia miatt elképesztően drága lett, ráadásul több forradalminak szánt technológia egyszerűen nem vagy nem úgy valósult meg, ahogy szerették volna eredetileg.
Ennek az lett a vége, hogy a Zumwalt-osztályt három egység után lelőtték, ami miatt a CG(X) osztály is partra vetett hal lett.
Ezek vezettek oda, hogy kb. két évtizedes késés után jön a Ticonderoga-osztály kvázi utódja, az Arleigh Burke Flight III., ami egy kényszer szülte mutáns, tele saját problémákkal.Itt megint meg kell jegyezni, hogy milyen hatással van a hadihajó építésre az, ha a várt megrendelések elmaradnak...
A Kínai játszótér
Kína alapvetően a teljes flottájában azonos elvekre építve fejlesztette egyre modernebbre.Megvette a Szovjet technológiát, mint a Varjag vagy a Szovremennij-osztály, aztán elkezdte azon felépíteni a saját hajóiparát. Gyakorlatilag lépésről-lépésre haladtak, egyre komolyabb technológiákat építve be az egyre újabb hajóegységekbe, először külföldről, majd egyre több elemet lecserélve egyre inkább csak hazai elemekből.
-A Type-052 rombolókba például még amerikai (LM2500), majd az Tienanmen-téri események után ukrán (DA80) gázturbinák kerültek, még a szovjet 1950-es évek technológiáját képviselő P-8 'Knife Rest' radaron alapuló Type-517-el, és a francia Crotale-n alapuló HQ-7 SAM rendszerrel.
- A Type-052B rombolók ukrán gázturbinákkal, német diesel-motorokkal és orosz (szovjet) MR-750 'Top Plate' légvédelmi radarokkal meg Stihl-1 légvédelmi komplexummal bírtak.
- A Type-051C lecserélte a Stihl-1-et a sokkal potensebb, de továbbra is orosz gyártmányú Sz-300FN légvédelmi komplexumra.
- Majd érkezett a Type-052C, immár kínai radarokkal (a szovjet/orosz Sz-300 30N6E "Flap Lid B" alapuló megoldás) és kínai HQ-10 légvédelmi komplexummal (az Sz-300PMU kínai másolata).
- Majd 2012-ben eljutunk a Type-052D-ig, amelyben már kínai gyártmányú gázturbinák kerültek, így ez tekinthető az első "teljesen" kínai rombolónak.
A hajógyártás terén is alapvetően "erőből" megoldottak mindent.
Megvették a modern technológiát, felépítettek hatalmas, modern hajógyárakat, majd a tapasztalatokat "visszaforgatva'" még jobb megoldásokat kezdtek el használni.
Nagyjából a 2010-es évek második felére eljutottak oda, hogy már nem lehet azt mondani, hogy másolnak csak, mert már innovációkat lehet látni tőlük, például a fémmegmunkálás terén.
Ehhez hozzájárul az, hogy kellő mennyiségű munkást tudtak a hajógyárakba küldeni, akik kellő szaktudást tudtak felszívni a 2000-es években "importált" szakképzésekből.
Esetükben jelenleg a teljes gőzzel gyártás pörög, és kérdés, ezt a "felfűtött" szakaszt hogyan és miként képes megállítani bárki is...
A kettő összevetés
A problémát inkább az jelenti, hogy ha a nyers számokat vetjük össze, ugyanis ott kb. együtt mozog (most már) az US Navy és a PLAN.
Vegyük például a romboló/cirkáló osztályokat. amik 2030-ig várhatóak átadásra kerülnek:- Arleigh Burke Flight IIA Technology Insertion - 2 egység
- Arleigh Burke Flight III. - cirka 18-20 egység (összesen 23db 2031-ig).Ezzel szemben Kína:
- Type-055 Flight II. - 6 (8?) egység 2025 és 2028 között a tervek szerint.
- Type-052DM - 4 aktív, további 8 megrendelve / gyártás alattSzóval ilyen téren nem látni azt, hogy látványos lenne a lemaradás, sőt...
Ahol látványosabb, az pont inkább a kisebb hajóegységek. Az USN az LCS-el durván lábon lőtte magát, hiszen nagyjából korvettnek nevezhető, miközben kína a Type-054A/B sorozattal egy meglehetősen ütőképes fregattal bír, amiből van 40db (+6 építés alatt) Type-052A és 2db Type-052B (egyes források szerint 6-8 építése várható).
Szóval leginkább a 2010-es években volt, amikor az US Navy hirtelen légüres térben találta magát, a Burke-osztály kifutóban volt, utódja nincs, a CG(X) sehol, az LCS meg hát....Ezzel szemben Kína sorban bocsátotta a vízre az egyre nagyobb és modernebb felszíni egységeket.
Akkor valóban látványos volt, hogy Kína fel fog zárkózni, majd ha nem történik valami, akkor le fogja hagyni az US Navy-t.
Ekkor jött az első pánikroham, ami végül a Burke-osztály gyártásának újraindítását, majd a Flight IIA Technology Insertion és végül a Flight III alváltozat megrendeléséhez vezetett.
Itt a fő probléma amúgy az, hogy a Type-055 például egy vadonat új típus volt, ahol a mérnököknek nem kellett korábbi hajóméret korlátokat figyelembe venni.
A Burke Flight III. pedig igazából a Ticonderoga utódja próbál lenni, de úgy, hogy közben viszi magával a méretéből adódó korlátokat (BTW anno a Ticonderoga is kényszer szülte egység volt ugyebár, de ez egy másik történet).
A Fregattoknál is ezért jött az FFG(X) projekt, hogy minél hamarabb hadrendbe tudják állítani. Ezért lett a FREMM választva... hogy aztán neki álljanak szénné reszelni, és lett belőle egy fehér elefánt.
Konklúzió?
Ha a fentieket összegezni szeretnénk, a hajógyártás terén az Egye
sült Államok komoly hátrányba került, de első sorban a gyártási tapasztalatok kapcsán.A másik, ahol hátrányba kerültek, az új hajóegységek gyors és hatékony kifejlesztése és gyártásba küldése terén.
De ha a mennyiségeket nézzük, e téren látványosan azért nem szakadtak le a nagy felszíni hajók terén.
Ahol igazán látványos a helyzet, az a korvett / fregatt osztályok, ahol a 2000-es években kihordott Littoral Combat Ship koncepció bődületesen nagy és drága hibáját kellene valahogy orvosolni.Amit pedig Trump ebből látni szeretne, hogy új és modern hajókból lehessen egy komoly flottát kiállítani, hogy Kínának bemutathasson. Ezzel csak az a gond, hogy a közepes méretű hajóépítésben az Olaszok, Dánok, Franciák vannak otthon.
Mit tudnak tehát csinálni? Megveszik az Európai szellemi terméket (sokaknak ez is sokkhatás értékű, miszerint bizony van ilyen), és amerikai hajógyárakban megépítik...
Ezt nemrég egy ~4000 tonnás partraszálló hajó terén játszották el, a Dán Damen szállítja a szellemi terméket az LST-100 tervvel, amit majd az ameriai hajóépítők megpróbálnak megépíteni...
-
atee_13
őstag
Én hiszek neked, nem ellenkezve inkább érdeklődve kérdezem, hogy ez a másnak sincs elég meg más se áll jobban dolog mennyire releváns abból a szempontból, hogy kimondva vagy kimondatlan, de az USA van elkönyvelve a szabad világ védelmezőjévé a hegemónná (Legalább is Trumpig az volt, mert azért ő elég erősen tesz ezekre szemmel láthatóan).
Tehát az, hogy más sincs azon a szinten az mennyire jó mérce akkor ha mindenkit a helye alapján akarunk megítélni? Mert az USA kb akkor lett a bolygó katonai ura amikor a az EU hadszintéren és a Csnedes-óceánon egyszerre tudott meghatározó/döntő tényező lenni.
"Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete..."
Ez ok, de most Trump nem arra tendál, hogy erre ismét szükség lenne? Meg ugye most kb annyi mindent és mindenkit felforgat, hogy rövid időn belül ismét szüksége lenne erre az USA-nak? Mert amennyiben igen akkor ismét csak az a szint lenne a mérce. -
Cifu
félisten
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen.
Feltennék egy kérdés: kinek van?
Oroszország nem képes erre.
Az EU NATO tagok nem képesek erre.
Igazából Kína sem képes erre.Szóval elmondható, hogy azt az elvárást, amit egy páran itt nekiállnak extrapolálni az Orosz-Ukrán háborúból, azt azonnali haditermelésre állás, illetve általános mozgósítás nélkül egy ország sem képes teljesíteni.
Ennyi...
A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett
Ez megint fals megközelítés.1987-ben a Hidegháborús csúcson volt az USA haditengerészete...
Az US flottája így is a legerősebb, és bár Kína a felszíni hadihajók terén megelőzi például, de főleg a kisebb, fregatt méretű hajók miatt, mivel az USA-nak nincs hasonlója (az LCS osztályok inkább Korvett besorolásúak). CATOBAR és STOBAR Hordozók terén pusztán számbeli fölényben is van a világon USA-n kívüli összes többi flottát figyelembe véve is, hordozott repülőgépek kapcsán pedig bő háromszoros fölényben.
A harci repülőgépek terén az USA rendelkezik a legnagyobb lopakodó vadászgép és vadászbombázó flottával, és az "elöregedett" F-15 és F-16 típusok is modernebbek, mint például Kína második vonalbéli típusai, vagy az Orosz légierő aktív típusai (!).
A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel
Ismét: ez mindenki másra is igaz.
Ismét: háborús termelés nélkül azt az elvárást, amit az ilyen feltételezések támasztanak, senki sem képes megugrani.A probléma az USA-ban is az, hogy a gyártók 2022-ben hezitáltak, mikor politikai igények jöttek, hogy hát tessék több gyártósort beüzemelni.
A gyártók meg visszakérdeztek, hogy oké, de ha nincs aktív megrendelés, akkor az álló gyártósor csak viszi a pénzt. Erre a politikusoknak lassan leesett, hogy bizony a "vadkapitalizmus" korszakában puszira senki sem fog veszteséges tevékenységet folytatni.
Szóval kellettek a hosszú távú megrendelések, amik lassan össze is álltak... De ezek kifuttatásához évek kellenek.
Tehát majd 2027-2028 környékén lesz erre érdemes visszanézni.Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét.
Nem a Pentagon határozza meg, hogy stratégiai célokat, hanem egy Egyesült Államok elnöke és törvényhozása. A Pentagon a stratégiai célok alapján tud terveket szőni. Ha folyamatosan építik le a partraszálló erőket, mert kevés pénzt kap az USMC és az US Navy erre, akkor utána mi alapján várják el, hogy a kis Dél-Kínai szigeteket le tudja majd rohanni az USMC?
Adjanak egyértelmű stratégiai célokat és adjanak megfelelő költségvetési támogatást ezen célok elérésére...
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős
Ez megint olyan általánosság, ami igaz az USA-n kívül mindenkire, még Kínára is.
Ukrajna és Oroszország, illetve Izrael, akik ebben jók. Az első kettő is csak olyan téren, ahol tud és képes rugalmas lenni (olcsó drónok és robotrepülőgépek gyártása, ezek bevetése például).Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt.
Ezt a részt én erősen vitatnám.
Nincs sem Kína, pláne nem Oroszország fölényben semmiben, sem légierő, sem haditengerészet (megnézte valaki, hány Virginia osztályú tengója van az US Navy-nek? 24db, 1db átadás alatt, 10db épül (!), 43 van már a megrendelés különböző fázisában. Ezen kívül van 3db Seawolf osztály és 23 aktív régebbi Los Angeles-osztályú...
Kínának se a Seawolf-hoz, sem a Virginia-hoz fogható hajóegysége, a legutóbbi Type-093A talán a legutolsó Los Angeles Improved osztályhoz hasonló. Összesen pedig 9 darabja van (ebből hat modernebb, három pedig az 1970-es évek amerikai tengóihoz mérhető).Ez egy kiragadott példa, de talán rámutat, mennyire részlehajlóak és féligazságokra épülőek az ilyen megállapítások.
Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
No ez az, amivel viszont nem lehet vitatkozni. Igen, elveszítheti, 15-20 éven belül...
-
judas13
veterán
Ukrajna kifejlesztett egy TFL Anti-Shahed modult, amely automatikusan a Shahed típusú drónok felé irányítja az elfogó drónokat.
Militarnyi a Brave1 Components kiállításon a The Fourth Law cég képviselőitől ismerkedett meg a rendszerrel .
A modult egy hőkamera (jellemzően a Kurbas-640a) és a repülésirányító vagy videoadó közé telepítik.
Az ukrán Odd Systems cég fejlesztette ki a Kurbas-640a kamerát.
A rendszer automatikusan érzékeli a drónokat a hőképen, mesterséges intelligencia segítségével elemezve a célpont mozgását, hőjellemzőjét és egyéb paramétereket.A rendszer egy célpont észlelése után egy zöld körvonalat generál körülötte, és stabil követést biztosít, párhuzamosan működve anélkül, hogy zavarná a repülőgép repülését.
A pilóta önállóan választja meg az elfogás irányát.A kamera működési magassága a modullal akár 5000 méter is lehet. A célérzékelési tartomány az időjárási viszonyoktól függ, és 50 és 1000 méter között változik. A megadott érzékelési pontosság 80%.
A célzómodullal ellátott kamera ára körülbelül 800 dollár. Maga a modul 300 dollárba fog kerülni.
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
A TFL Anti-Shahed modulja. -
judas13
veterán
Már csak néhány hét van hátra, amíg az LPP vállalat megkezdi új cirkálórakéták gyártását Csehországban. Narwhal technológia, amelyet a prágai Kbele-ben gyártott sugárhajtómű hajt, akár 680 kilométer távolságból is eltalálhat célpontot.
„Van egy valós megoldásunk, és nem csak egy modell, ami azt mondja, hogy szeretnénk vele foglalkozni” – magyarázza Radim Petráš, az LPP cég társtulajdonosa, hogy miért kelt ekkora érdeklődést a Narwhal rakéta.
„Nincsenek kritikus beszállítóink. Mindent mi gyártunk – a repülőgép törzsétől a kompozit anyagokon át az autopilóta rendszerig” – számolja Petráš.
Az LPP maga fejlesztette ki az új fegyver robbanófejét is. A töltetért, amely már több tíz kilogramm robbanóanyagból áll, ezután a bojkovicei Zeveta felel.
A rakéták első hadrendbe állítását 2026 elejére – januárra és februárra – tervezik, a sorozatgyártás cseh területen pedig márciusban indul.
Az LPP egy újabb innovációt fejlesztett ki - a négy méteres szárnyfesztávolságú Nightray pilóta nélküli légi járművet, amely formáját tekintve nagyon emlékeztet az ikonikus amerikai B-2 bombázókra. És ezekhez a repülőgépekhez hasonlóan a Nightray is lopakodó technológiával rendelkezik a speciális bevonatoknak köszönhetően. Ez a kamikaze drón akár 400 kilométert is képes repülni 30 kilogrammos hasznos teherrel.
Várjuk a gyakorlati megvalósításokat - éles bevetéseket a jövőben majd. -
atee_13
őstag
OFF ba teszem mert talán csak áttételesen kapcsolódik
hvg360: New York Times: Az amerikai hadsereg képtelen megfelelni egy mai háború követelményeinek
Nincs előfizetésem így ráengedtem a colpitot mit tud összeszedni a témáról:
Lényeg röviden: A New York Times és más elemzők szerint az amerikai hadsereg jelenleg nem rendelkezik elegendő emberrel, eszközzel és ipari kapacitással ahhoz, hogy egy hosszan tartó, nagy intenzitású modern háborút megnyerjen. Bár technológiailag továbbra is a világ élvonalában van, a mennyiségi hiányok és a stratégiai hibák komoly kockázatot jelentenek American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
Technológia vs. mennyiség: Az USA hadereje a világ legfejlettebb fegyverrendszereivel rendelkezik, de a darabszám kritikus. A hadihajóflotta például fele akkora, mint 1987-ben, és a harci repülőgépek száma is csökken, ráadásul sok gép elöregedett American Enterprise Institute - AEI.
Korlátozott készletek: A lőszer- és rakétakészletek nem elegendőek egy elhúzódó konfliktushoz. Az ukrajnai háború és a jemeni Houthi elleni amerikai műveletek megmutatták, hogy a modern háború hatalmas mennyiségű eszközt igényel American Enterprise Institute - AEI.
Stratégiai hibák: Egy kongresszusi bizottság szerint a Pentagon védelmi stratégiája nem veszi kellően komolyan Kína katonai erejét, Oroszország tartós fenyegetését, valamint Irán és más államok destabilizáló szerepét Air Force Magazine.
Bürokratikus lassúság: Elemzők szerint az amerikai védelmi rendszer túl lassú és túl bürokratikus. A modern háborúk gyors döntéseket, rugalmas gyártást és azonnali reagálást igényelnek – jelenleg az USA nem ebben erős RealClearDefense.
GAO jelentés: Az amerikai számvevőszék (GAO) 2025-ös jelentése szerint a hadsereg tartós problémákkal küzd minden doménben (szárazföld, levegő, tenger, űr), és a meglévő ajánlások végrehajtása nélkül nem tudja biztosítani a szükséges felkészültséget files.gao.gov.
Hosszú háborúban az USA gyorsan kifogyhat eszközökből. Kína és Oroszország előnybe kerülhet mennyiségi fölényük miatt. Az amerikai stratégia jelenleg inkább rövid, intenzív konfliktusokra van felkészülve, nem pedig elhúzódó háborúkra. Ha nem történik reform, az USA elveszítheti a globális katonai dominanciát.
Az amerikai hadsereg továbbra is a világ legerősebbje technológiai szempontból, de a modern háborúk nemcsak minőséget, hanem mennyiséget is igényelnek. A New York Times és más elemzők szerint az USA jelenlegi állapotában nem tudna megnyerni egy hosszan tartó, nagy intenzitású háborút, hacsak nem hajt végre gyors és átfogó reformokat American Enterprise Institute - AEI Air Force Magazine RealClearDefense files.gao.gov.
-
atee_13
őstag
Talon Emerges From The Shadows (Updated)
Talon projekt: A Northrop új lopakodó drónja a gyors gyártásra és az alacsony költségre összpontosít
-
judas13
veterán
Finnország - több ezer - felderítő léghajó bevetésére készül, amelyek képesek lesznek az orosz határ mentén az éjjel-nappal történő folyamatos járőrözésre.
A finn Kelluu vállalat pilóta nélküli léghajói az elkövetkező években tömegesen kezdenek majd üzembe állni az ország északkeleti határa mentén. Ezeket a léghajókat az Oroszországgal szomszédos terület folyamatos légi megfigyelésére fogják használni súlyos rádiózavarok esetén.
A startup lett az első vállalat, amely szerződést kapott a DIANA program keretében, amely egy NATO védelmi gyorsítóprogram, és kettős felhasználású technológiák fejlesztésére összpontosít. Joensuu, ahol a vállalat központja található, rendszeresen szembesül az orosz GPS-zavarással, és mindössze nyolcvan kilométerre található a határtól.
A cég könnyű, légcsavaros léghajókat épít, amelyek nagyjából egy városi busz hosszával megegyezőek, hidrogénnel töltve. Ezek körülbelül 53 kilométer/órás sebességet érnek el. A léghajók másodpercek alatt emelkednek, akár tizenkét órán át is megszakítás nélkül a föld felett maradhatnak, és nem igényelnek pilóta beavatkozást: a kezelő egyszerűen
beállítja az útvonalat, és a repülés többi része automatizált. Kelluu reméli, hogy a jövőben ezek az eszközök több napig is képesek lesznek a levegőben maradni.
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.Minden léghajó akár öt kilogramm hasznos terhet is képes szállítani, beleértve a kamerákat, különféle érzékelőket vagy kompakt radarmodulokat. A mínusz huszonhat Celsius-fokos hőmérséklet miatt a mérnököknek olyan terveket kellett létrehozniuk, amelyek képesek stabilan működni sarkvidéki körülmények között.
A léghajókat határövezetek, hátsó zónák és potenciálisan veszélyeztetett területek megfigyelésére fejlesztik. A vállalat szerint ezek az eszközök betöltik a hiányt a drága, emberes repülőgépek, a korlátozott repülési idejű drónok és a fix pályán keringő műholdak között. Az elsődleges hangsúly az alacsony költségen, az egyszerű logisztikán és azon van, hogy több ezer ilyen eszközt lehessen gyártani. A Kelluu vezetősége hangsúlyozza, hogy néhány eszköz elvesztése sem befolyásolja a teljes rendszer működését, mivel azt eleve tömeggyártásra és veszteségtűrésre tervezték. -
Cifu
félisten
Amerikai "LUCAS" ( Low-cost Unmanned Combat Attack System ~ Olcsó Személyzet nélküli Harci Támadó Rendszer ) olcsó robotrepülőgépek, Közel-keleti felvonuláson.
Légcsavaros kialakításúak, tehát a csúcssebességük alacsony, viszont a gépek hátánál mintha egy lapos Starlink AESA antenna-szerűség lenne. A Starlink-nek van egy dedikált katonai ága, a StarShield. Feltehetően erre a műholdas kommunikációs rendszerre építkeznek, és az orrukon EO/IR (elektron-optikai / infravörös) kameratorony látható egy részükön, vagyis kétirányú adatkapcsolat és távirányítás adott.
Sárkány ellen sárkányfű, tehát úgy tűnik az Egyesült Államok ilyen módon fitogtatja a lehetőséget, hogy márpedig Ő is képes olcsó csapásmérő képességre.
-
#209
Cifu
félisten
BullHurley
#208
Cifu
félisten
válasz
BullHurley
#208
üzenetére
A PARS 3 LR egy igazi high-end páncéltörő (pct.) rakéta. Ennek megfelelően az ára anno kb. félmillió euró per darab volt kb. 15 éve. Nem, nem elírás.
Ezzel annyi a probléma, hogy brutálisan drága. Vásároltak a Tiger harci helikopterekhez 680 darabot, oszt ennyi. Amúgy a gyártó a Diehl és az MBDA.A fő problémát látta a piac is, így 2004-ben az Izraeli Rafael, a Diehl és a Rheinmetall közösen, EuroSpike néven elkezdték a Spike pct. rakéta családot értékesíteni európában.
A PARS 3 LR ellenpárja a Spike LR, ami alig tud kevesebbet (lassabb, kb. ennyi), de kb. harmad annyiba került...
Így gondolom érthető, miért nem választotta senki a PARS-t...
-
#208
BullHurley
csendes újonc
BullHurley
csendes újonc
@Cifu vagy más szaki: a PARS-3 LR rakéta miért nem vált be? mi volt az ok amiért csak a németek rendszeresítették?
-
Cifu
félisten
Lengyelország 400db AIM-120D-3 AMRAAM rakétát vásárol (ez a legmodernebb változat) az F-35A "Huszár" (A Lengyel F-35A alváltozat elnevezése) vadászgépeihez.
Ez 1.25 millió USD per darab. Csak hogy hova rakjuk az árakat. -
Cifu
félisten
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz.
Ez így van, mindig az aktuális helyzetet figyelembe véve lehet dolgozni, olykor bölcsebb lekapcsolni az aktív védelmet, olykor el kell fogadni, hogy a harcérintkezés nem egy CS forduló, hanem bizony élet-halál harc.
Ilyen téren Izrael elég sok tapasztalattal rendelkezik, de továbbra is kompozit erőként használják a páncélosokat a gyalogsággal. Szóval azért ez úgy tűnik vállalható és kezelhető helyzet.
-
Rive
veterán
... jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
Ami az aktív védelemmel gond lesz még, az a baráti tűz. Nyilván, ha beáll a mező közepére egy szem tank egyedül akkor az aktív védelem az király. De amint egyben vonul fel 1-2 tank, gyalogosok és néhány kevésbé páncélozott jármű (ahogy ez amúgy mostanában szokás), akkor vagy csak a haverok körén túl üzemelhet egy aktív védelem, vagy minimum szólni kell előre a haveroknak valami módon különben elég vaskos lesz a mosodaszámla, és nagy szerencse, ha csak a barnamacit kell kimosni.
Tipp: lesz ugyan egyedi védelem értékes járműveknek, de a magam részéről esélyesnek tartom, hogy lesz erre a célra valami specializált jármű is amit ki lehet küldeni az alakzat szélére cirkulálni, esetleg távirányítással. Ahogy azt anno a tengeren csinálták...
-
atee_13
őstag
CIWS -ből gondoltam, hogy ilyesmi feladatra van már megoldás. Ez a drón elleni is hasonló szerepkör csak kisebb tűzerővel. Csak akkor lemaradtam.
"Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb..."
Igen valószínűleg ez ár/érték arányban sok mindent le fog nyomni. -
Cifu
félisten
Én ketté bontanám a témát.
Először is sok modern harcjármű alapból rendelkezik aktív védelmi képességgel, legfeljebb nem verik nagy dobra, vagy legalábbis nem annyira publikusan.[Hazai példa egy KF41 Lynx éleslövészetről]
A kommentátor külön kitér arra, hogy a drónok ellen automatikus tűzvezetéssel rendelkezik a lövészpáncélos, a programozható lőszerekkel pedig kellő leküzdési hatékonysággal bír.
A korábbi képen a Jaguar is hasonlóan fejlett jármű, mégis van rajta rácspáncélzat. Most vagy nincs meg hozzá a szoftver (hiszen az ilyen képességek alapvetően szoftveres módosítással biztosíthatóak, ha a rendszer kellően modern és un. "software defined" metódus mellett fejlesztették), amit kevésbé tartok elképzelhetőnek, avagy az aktív védelem ellenére kapott még egy plusz passzív védelmi réteget, ami növeli a túlélőképességet.
A másik téma az, amikor a harcjármű nem rendelkezik olyan tűzvezető rendszerrel és/vagy tűzfegyverrel, ami az aktív védelmet lehetővé teszi. A Pzh2000 önjáró ágyútarack esetén ilyesmiről beszélhetünk, hiszen a 155mm-es fő löveg erre a célra alkalmatlan, ezen kívül pedig egy kézzel kezelt géppuska van csak a torony tetején.
Ott ez esetben a passzív védelmet választották a rácspáncélzattal.Az aktív védelem ez esetben plusz rendszerek integrálását jelentené, a Boxer esetén erre hoztam példát, a Trophy rendszer ráadásul alapvetően a páncéltörő rakéták elleni védelemre szolgál, a drónok elleni alkalmazás igazából csak feltételezés, mert hivatalosan nem ismerték el, de a logikai felépítés alapján egy szoftver módosítással elérhető képesség.
De vannak más megközelítések, a Saab viszonylag rövid idő alatt kifejlesztette a [Loke C-UAS rendszert] , ami egy automatizált tűzvezető rendszerrel bíró géppuskára épül. A logika alapján ilyesmit felszerelni egy Pzh2000 szerű járműre megoldható, de nyilván plusz tömeget jelent és hardware / software integrációt követel meg. Plusz a Loke esetén a célfelderítést külső forrásból biztosítják, ami további probléma. Meg persze drága....
Szóval ezért tippelem azt, hogy jön ez a képesség is, csak hát a rácspáncélzat olcsóbb...
-
Cifu
félisten
Technikai kuriózum, hogy eleve úgy tervezik őket, hogy az üzemeltetést lehetővé tegyék és a különféle rendszerekhez illeszkedjen - továbbá sorozatban lehet gyártani őket, nem pedig egyedileg készülnek, ami árcsökkenést és jobb szervízelhetőséget, üzemeltetést biztosít.
De amúgy terjednek, egy Francia Jaguar harcjármű:
Eközben Görögország a torony tetejére szerelt rácsot a Leopard 2A4-esei némelyikére, ami azonban hasonló, mint a 2022-es Orosz megoldások többsége volt. Ami azóta kiderült, hogy azért annyira nem hatékony...
Amit Rive kolléga is felhoz, ez jogos kérdés, ezek ugyanis kompromisszumos kérdések - kíváncsi lennék, hogy a Görög megoldás a ködgránátvetőknek nincs-e útban. A Jaguar féle megoldásnál jól láthatóan kihagyták a rácsvédelemből a ködgránátvetőket - de ezzel gyengítve a védelmet....A rácspáncélzat legnagyobb előnye, hogy relaítve olcsó, valamennyire pedig hatékony. Ugyanakkor egyre több felé látni azt, hogy a "kevésbé vastag" járművekre is aktív védelmet szánnak. Ennek egyik lehetősége az EuroTrophy / Trophy aktív védelem. Adott a körkörös radarfelderítés, adott az aktív elhárítás. Nemrég a Boxer APC-re szerelve mutatták be, most van tesztelés alatt. Senki sem rendelte még meg, de hatékonyabb és egyszersmind felhasználóbarátabb, no meg letisztultabb, mint a rácspáncélzat...
-
Cifu
félisten
Hollandia megrendelte az első "hivatalos" quadcopter-elhárító hálóval felszerelt megoldást, a PZH2000NL önjáró ágyútarackjaihoz.
Úgy tűnik passzív védelemre ez lesz a megoldás...
-
Cifu
félisten
Nem sok mindennel. A repülőgép-hajtómű volt ilyen, de ott is marha lassan őrölnek az orosz malmok, lásd Szu-57 esetén a Szaturn AL-51 hajtómű kb. 10 éve késik, az AL-41F1 egy átmeneti megoldás valójában. De alig van erőforrás az AL-51 fejelsztésére, így hát a Szu-57 sorozatgyártást az AL-41F1-el kezdték meg.
Kína kb. az AL-41F1 szintjén van jelenleg, de náluk az erőforráshiány nem tényező...A legtöbb téren paritásban vannak, ahol még elmaradás van, az például a nukleáris meghajtás tengeralattjárók terén fordul elő.
Egyes téren viszont lekörözik az oroszokat már, a GaN (Gallium-Nitrid) alapú mikroelektronika terén ott tartunk, hogy Oroszország nem rendelkezik még ezzel a technológiával (mikroelektronikában fél évszázada folyamatos lemaradásban vannak a nyugattal szemben, és ezt azóta sem sikerült ledolgozni, most is jó 15-20 év hátrány van ), addig Kínában konkrétan az [Alibabán lehet GaN technológiás, 10Ghz-en működő, 50W-os T/R (Adó-vevő) modulokat vásárolni.] Bárki által.
Itt a politika lehet még tényező, például India nem valószínű, hogy Kínai fegyvereket vásárolna. Ugyanakkor India potenciálisan a jobb technológiát vadássza, ezért már nem az oroszokkal, hanem az Izraeliekkel vagy akár az USA-val, EU-val kokettálnak például. Tehát ott is problémás a helyzet.
-
-
Cifu
félisten
Mekkora lemaradásban van Oroszország?
Ekkorában, hogy a Dubaji légishow-n mutogatott brossúrában kvázi bemutatják hol tartanak a papírsárkányok is:
Vannak érdekes pontok.
Szu-57:
Normál / Max. felszállótömeg: 26.7 / 34 tonna
Max. sebesség kis magasság: 1 350 km/h
Max. sebesség nagy magasságban: Mach 2
Szolgálati csúcsmagasság: 18.8 km
Harci hatósugár: 1 250 kmSzu-75 (ennek a szűzfelszállása a mostani bejelentések szerint 2026 elején várható):
Max. felszállótömeg: 26 tonna
Max. sebesség: Mach 1.8 - 2
Szolgáltati csúcsmagasság: 16.5 km
"Praktikus" repülési hatótáv: 2 800 - 2 900 km
Max. hasznos teher: 7.4 tonna
Függesztési pontok (belső / össz.): 5 / 13
5m^2 RCS cél felderítési távolsága: 160 km
Vasúti híd felderítési távolsága: 120 km
Hajtómű tolóerő: 14 500 - 16 500 kgfA hatótávolság ugye max. repülési távolság, a hatósugár ennek kevesebb, mint fele, tehát nagyságrendileg azonos lehet a két típus hatósugara. Persze papíron. Ha hiszünk ezeknek a brossúráknak.
Azt érdemes mellé rakni, hogy a Szu-57 nem valódi lopakodó gép. Az Indiaiakkal közös FGFA projekt ezért esett kútba, mert mikor India szembesült vele, valójában mire képes a Szu-57, nyílvánvaló lett, hogy egy papírsárkány. Tök jó, hogy szép manővereket csinál, de lopakodni nem nagyon tud.
Szóval az oroszoknál a Szu-75 lehet az első valóban teljesértékűen lopakodó harci gép. Persze ezernyi, "ha" és "amennyiben" szóösszetétel mellett....
Az oroszok persze hivatalosan első sorban exportra szánják... ami leginkább azt jelenti, hogy kell valaki, aki kifizeti a cehhet, mert Oroszország nem igazán tudja.
Én valami olyasmira számítanék, mint a MiG-29K volt, azt a fejlesztést is kifizette India a saját hordozójára, majd utána megrendelte az Orosz haditengerészet is, miután már a fejlesztést nem nekik kellett állniuk...Ami nagyobb truváj, hogy le merték írni, hogy 160 km egy 5m^2 RCS értékű cél felderítési távolsága. Ez nagyjából egy F-15 vagy Szu-27/-30/-35 méretű vadászgépet jelent, amelyik póttartályt és külső függesztményt (fegyverzetet) visz magával.
A mihez tartás végett az F-22A AN/APG-77 lokátora, ami a 2000-es évek színvonala, anno 1m^2 RCS értékű célt tudott 200 km-ről felderíteni. Az nagyjából egy külső függesztmény nélküli Dassault Rafale, vagy Saab Gripen.Tehát a jövő orosz lopakodó vadászgépe nagyjából azt tudja, mint a 2000-es években a EuroFighter CAPTOR-M radarja, és alulmarad a mostani EuroFighter, Gripen E/F, F-16V, F-18E/F, F-22, F-35 radarjainak képességeivel szemben.
-
Cifu
félisten
A fegyvervásárlás piacán három jelentős mozgatórugó van:
1.: Politika. Tök mindegy jó-e az adott fegyverrendszer, megfelel-e a vásárló ország igényeinek, ha az eladó és a vásárló ország politikusainak az érdekei azt kívánják, aláírják a szerződést. Ilyen volt például a Törökország és Oroszország közötti Sz-400 légvédelmi komplexum eladás.
2.: Megbízható, bizonyított technológia. Ez a vásárló számára csökkenti a rizikót, hiszen olyan fegyvert vásárol, amelynek a gyártója tapasztalt, és mellesleg a fejlesztés költségeit nem az adott vásárlónak kell kifizetnie, csak a kész terméket "leemelni a polcról". A Leopard 2 család körüli helyzet pont ilyen, vadászgépeknél az F-16 volt hosszú ideig efféle, most az F-35 az.
3.: Kölcsönös gazdasági érdekek, ahol az eladó valamilyen módon olyan egyezségre jut a vásárlóval - például helyi gyártási beruházásokkal - hogy a vásárló számára is vonzó az ajánlat, még úgy is, ha így még nem bizonyított, fejlesztés alatt álló, avagy a piaci konkurenseknél drágább megoldást választ.
Magyarország a Zrínyi 2025 kapcsán több olyan döntést hozott, ami a 3. változat lett. A KF41 Lynx jó ideje pörög a piacon, de sehol sem kapott megrendelést, mi voltunk az elsők, akik megrendelték, holott még teljesen nem volt véglegesítve a jármű. A vételárba így beépült a fejlesztés, és mi vállaltuk a rizikót is, ha tervezési vagy gyártási hibás lesz a jármű. Cserébe viszont a Rheinmetall befektetett az országba, K+F központot hozott létre, összeszerelő gyártósort épített, stb.
Potenciálisan a Rheinmetall kapott egy megrendelést, mi kaptunk hátteret.A kézifegyvereknél a CZ 805 BREN hasonló választás volt például, bár azt a típust például a Cseh hadsereg már megrendelte korábban.
A KF51 kapcsán pontos információkkal nem rendelkezem nyilván, de a potenciális vevőket alapvetően két fontos tényező riaszthatja el, egyfelől ez nem megy bizonyított technológia, nem tudjuk, milyen készültségi fokon van a harcjármű (az, hogy a tesztpályán bizonyított egy prototípus, még kevés, ilyenkor több ezer órán át több prototípust / előszériás példányt nyúznak különböző hőmérsékletű környezetben, különböző szimulált feladatokkal ). Másfelől én arra tippelek, hogy a Rheinmetall-nál nincs egy kész gyártósor, ahol holnap el tud kezdődni a gyártás.
Tehát a vásárlóknak alapvetően a következő lehetőségük van:
1.: Tudnak rendelni a KNDS + Rheinmetall közös leányvállalatától Leopard 2A8-at, amelyet most fejlesztettek ki, integráltak, és mellesleg ott van mögötte egy kiépített gyártósor. Így legfeljebb a sort kell kivárni. (a KNDS az alvázért, a Rheinmetall a toronyért felelős, ez még fontos, mert a két cég igazából nem szerelmes egymásba )
2.: Berendelhetik a Rheinmetall KF51 Panther-t, de feltehetően rizikóként jelentkezik az esetleges fejlesztési problémák (pl. a 130mm-es löveg vajon teljesen készen van? a fedélzeti elektronika 100%-osan üzemkész? stb.), illetve a gyártási feltételek kialakítását is meg kell várniuk.
3.: Van egyébként a KNDS-nek is saját koncepciója, de itt légüres térben vannak, a cég francia ága a Leclerc-et építette, de a gyártósor már évitzede nem él, jelenleg a korábbi Leclerc-ek felújítását végzik (Leclerc XLR), a német ága a Leopard 2 alvázával és a Leclerc tornyával elindult egy irányba, jelenleg egy 140mm-es löveggel szerelt új tervezésű toronnyal mutogatják, de ez egy korai prototípus még. Tehát nekik sincs holnap gyártósorra küldhető típusuk
4.: Lehet külső függést kialakítani, a Lengyelek licenszbe megvették a Dél-Koreai K2 Black Panthert. Viszont itt volt egy saját harckocsigyáruk, amit mindenáron (szó szerint) meg akartak menteni. Tehát itt is kölcsönös gazdasági érdek volt a mozgatórugó.
Ezen kívül persze még használt harckocsikat lehet előszedni, tipikusan ez nyugaton most az M1 Abrams-okat jelenti, abból van nagyobb letárolt mennyiség.
Szóval ilyen feltételrendszerben a KF51-nek nincs könnyű helyzete, akinak maholnap kell harckocsi, annak ott a Leopard 2A8 vagy az M1 Abrams... Rizikózni meg nem sok országnak van kedve....Főleg, hogy a jelenlegi új nyugati harckocsi fejlesztés már folyik, közös Német-Francia programként elindult 2017-ben a Main Ground Combat System (MGCS), ebben a KNDS, a Thales és Rheinmetall is benne van. A cél, hogy a 2030-as évek végére, 2040-re egy teljesen új, egységes, modern harcjárművet fejlesszenek ki a nulláról. A politikai és gazdasági sz@rkavarás persze hosszú időre megakasztotta a dolgot (eredetileg a KMW és Nexter párosból összeolvadt KNDS kapta volna a lehetőséget, mire a Rheinmetall addig verte az összes német politikus buksiját, amíg oda nem engedték az asztalhoz).
Aztán jött az Orosz-Ukrán háború és ott találta magát Németország, hogy szép és jó a Leo2A8, de kellene valami még, amíg az MGCS megérkezik. Ezért elkezdték a "Leopard 3" fejlesztést, ami valójában egy mélyebb Leopard 2 továbbgondolás, korábban Leopard 2AX néven futott. Ez a Leopard 2 alvázának módosított változatára egy távirányított tornyot szerelne, a személyzet a testbe kerül (mint a T-14 Armata esetén), a toronyba pedig a Rheinmetall 130mm-es lövege érkezik (ami a KF51 Panthernél is van). Ennek 2030-ra kellene elkészülnie.Na most vásárlóként tehát a fenti témához tedd hozzá, hogy 2030-tól jön a Leopard 3, aminek a fejlesztését alapvetően Németország finanszírozza, tehát ha még pár évig kihúzod, akkor lesz a piacon megint egy olyan harckocsi, ami megfelelően stabil háttérrel rendelkezik.
Így a potenciális KF51 vásárló azzal szembesül, hogy a KF51-et Németország biztos nem veszi meg, Franciaország sem, a potenciális vásárlók jó része a Leopard 2A8-ra szavazott, vagy a Lengyelek inkább a K2 licenszgyártásra. Tehát túl sokan nem fognak a KF51 vonatra felülni...
-
Cifu
félisten
Jujj, ez orbitális nagy marhaság....
[Már téma is volt a Leo2A8]
Nem, egyáltalán nem nulláról tervezték, az alváz alapjaiban változatlan a Leopard 2A4 óta, a Leo2A7-ben egy APU (kiegészítő áramforrás) jelent meg, illetve némi extra aknák elleni védelem és ennyi.
A torony át lett tervezve az EuroTrophy aktív védelmi rendszer miatt, de a "magja" változatlan, a Leo2A6 óta. Most is belengették, hogy na, a tűzveszélyes hidraulika helyett már teljesen elektromos mozgatású a torony... csakhogy az A5/A6 típusokban jelent meg az elektromos toronymozgatás (a A0 - A4 között hidraulikus volt).
Az A6 óta ugyanaz a 120mm L/55 löveg van a toronyban és a mai napig nincs automata töltő hozzá.Szóval nem, a Leopard 2 alapjaiban továbbra is az 1970-es években tervezett harckocsi továbbfejlesztése...
Hozzá teszem van Német, teljesen nulláról tervezett új harckocsi, a Rheinmetall KF51 Panther. Csak azt még senki se rendelte meg, pedig 2022-ben mutatták be. A Leo2A8-hoz képest hoz egy sor újdonságot (130mm-es löveg, 4db Hero 120 loitering ammunition (nagy hatótávolságú, távirányítással kezelhető "kóborló lövedék"), automata töltőberendezés, stb.), de valahogy senki se izgult rá (btw a fejlesztésbe beszállt Magyarország is)....
-
judas13
veterán
Én sem
De érzésem szerint éppen most tart ebbe az irányba ott az egész rendszer. Kellett ez a pár év ami eleve nevetségesen kevés idő volt, amíg elindult a tervezés, anyagbeszerzés és maga termelés folyamata. Most ennek a racionalizálása, modularitása van éppen folyamatban.
Helyi beszállítók, könnyen helyettesíthető vagy változtatható komponensek biztosítása a gyártási folyamat során. Rohadt fontos a - fenntartható - ellátási lánc megteremtése, azért mégis csak napi szintem bombáznak az orkok még ha jelentős mértékben civil célpontokat is. Mit mikor és hogyan kell és megváltoztatni - gyorsasn - az adott front helyzet igényeinek és kéréseinek megfelelően? A nyugati szállítások a "kívánság lista" intergrálása a hazai rendszerbe, vagy éppen az otthoni folyamatok egyesítése a nyugati rendszerekhez viszonyítva, a kooperáció kiépítése, tervezés, gyártás, licencek egyebek.Ez egy pár hónapos figyelemreméltó beszámoló talán e kérdés tekintetében a Center for Strategic and International Studies-tól.
[link] Szerintem elfér a Long meg az FP-5 egymás mellett mind ár/érték, mind előállítási darabszám tekintetében majd. Jól kiegészíthetik, ha nem is helyettesíthetik egymást a fronton.
-
Cifu
félisten
Nekem ez a gondom amúgy az ukrán fejlesztésekkel.
Egyfelől igen, az, hogy párhuzamosan több féle fejlesztést húznak, ad egy redundás megoldást, ha az egyik nem válik be, jöhet a másik.A másik oldalról viszont súlyosan elaprózzák az erőforrásokat, szabványosítani kellene, méretgazdálkodásra hajtani. Azonos feladatra nem kell 30 féle quadcopter, ahogy nagy hatótávolságú csapásmérésre is túlzás két eléggé hasonló megoldás (Nemtun Long és FP-5).
De hát én nem értem hozzá... -
judas13
veterán
De mivel a felületen nagyszámok törvénye alapján főleg laikusok nézik ezt meg, így részleteken nem akadnak fent - mivel nem is tudnak róla - és így eleve nem is rugóznak rajta. Ez nem egy szakportál vagy egy szakmai podcast. A csatorna főleg látványra épülő, nagyvonalakban kellően tájékoztató jellegű imeretterjesztő beszámolókat ad a nagyérdeműnek ahogy írtad is.
-
Cifu
félisten
Ez is érdekes dolog, mely országoknak hány repülőgép-hordozójuk illetve un. LHD (helikopter-hordozó partraszálló hajó, illetve újabban: helikopter- és drón hordozó) egységük van.
Az US Navy fölénye továbbra is vitathatlan, de amit erről nem lehet leolvasni, hogy hány épül:
US Navy:
3x Ford-osztályú repülőgép-hordozó:
- USS John F. Kennedy (CVN-79)
- USS Enterprise (CVN-80)
- USS Doris Miller (CVN-81)
2x America-osztályú LHA
- USS Bougainville (LHA-8)
- USS Fallujah (LHA-9)PLAN:
1x Type-004 osztályú, 100 ezer tonnás kategóriájú CVN repülőgép-hordozó
- ? (Ismeretlen)
2x Type 076 osztályú 40 ezer tonnás kategóriájú LHD/LHA (megj.: 1db EMALS katapult)
- Sichuan
- ? (Ismeretlen)Orosz Flotta:
2x Projekt 23900 osztályú LHD (2020-ban Kercs-ben kezdték el építeni)
- Ivan Rogov
- Mitrofan Moskalenko
Török flotta:
1x MUGEM-osztályú LHD/Drón-hordozó
- ? (Ismeretlen)
Franciaország tervez egy nagy méretű (mint a brit QE-osztály), de nukleáris meghajtású repülőgép-hordozót katapultokkal, viszont még nincs megrendelve.
India tervez két további repülőgép-hordozót, illetve két LHD szerű hajót - de nincs még megrendelve.
Dél-Korea két CVX osztályú, 45 000 tonnás, F-35B-hordozót tervez építeni.
Olaszország két LHD-t tervez, de még nem kritályosodott ki teljesen, milyet. -
Cifu
félisten
Úgy tűnik, hogy a NATO szabvány AWACS leváltás végül még egy fordulatot vesz.
A 14db NATO E-3 leváltása 20 éve téma, de hosszú ideig nem jutott el oda, hogy valóban megrendelés legyen belőle.
A Boeing E-7-et az USAF is eredetileg erre a célra szánta, ezért volt téma, hogy az Európai NATO tagországok 7 darabot vásárolnak belőle, illetve Ausztrália, Nagy-Britannia, Törökország és Dél-Korea is ilyet vásárolt magának.
A program viszont már az elején problémák sorozatába ugrott, és 2006 helyett 2009-ben adták át az első példányt, a hivatalos hadrendbe állítás pedig 2010-ben jött el, de a pletykák szerint tele kompromisszumokkal.
Az ausztrálok 6 darabot vásároltak, és jellemző, hogy 2025 és 2034 között le szeretnék cserélni őket.
Törökország 4 darab E-7-est vásárolt, ezek 2014-ben álltak hadrendbe, függően a kijelentésektől 4-6 évvel a várt időpont után, ezek hadrendben maradnak, most folyik egy felújító programjuk.
Dél-Korea szintén 4 példányt vásárolt, és ezek 2012-ben álltak hadrendbe, és itt jön a csavar, mert 4 további példányt vásároltak volna, de végül nagyjából fél áron, 2.2 milliárd dollárért inkább 4db Bombardier Global 6500 business jet-re szerelt Elta EL/W-2085 radarral szerelt gépet vásárolnak.Nagy-Britannia 2018-ban jelentette be, hogy 5db E-7 Wedgetail AEW1-et vásárol, illetve részben átalakít, mivel 2 példány meglévő 737 sárkányra épülne a költségcsökkentés miatt. Na ez olyan jól sikerült, hogy az eredetileg 2024-re tervezett hadrendbe állítás jelenleg 2026-ra csúszott, az ár kilőtt, az 5-ből pedig 3 példány lett, bár a RAF harcol, hogy neki minimum 5 gépre lenne szüksége.
Itt jön még az Egyesült Államok, amely 2021-ben bejelentette, hogy 2db Wedgetail-t rendelne, de csak 2023-ban jött a szerződés, akkor 26 példányt terveztek, az első 2027-ben állna hadrendbe.
De jött a Trump-kormányzat, amely szerint az egyre dráguló E-7 program nem hozza el a megfelelő képességeket és túlságosan sérülékeny a mai hadszíntereken.
A megoldás egy műhold-hálózatra telepített felderítő rendszer lenne, amely globális légtérfigyelést valósítana meg, jobb védelemmel (megjegyzés: mindezt úgy, hogy az űrhadviselés már gyakorlati szinten zajlik... - Cifu). Szóval 2025 júniusban az USAF E-7 program kaszát kapott, majd jött a hír, hogy két E-7 mégis érkezik - amelyeket Nagy-Britanniában alakítanak át.
Szóval a NATO 14db E-3 AWACS gépének lecserélést tervezte E-7-esekkel, eredetileg első körben 7 példányt szándékoztak venni, amelyekből az első 2031-ben állnak hadrendbe.
No, ebből húzta ki a dugót most a Holland miniszterelnök, jelezve, hogy európai megoldást keresnének. Ami egyetlen opciót takar, a Saab GlobalEye-t.
Csak úgy mellesleg: miután Kanada visszalépett az F-35A megrendeléstől, most Svédország gőzerővel tolja a Gripen E/F típust, hogy azzal pótolják a "hiányt". Teszik ezt úgy, hogy négy AEW&C gép vásárlása is teríték van, ahol a jelen helyzetben a Saab-Bombardier GlobalEye tűnik befutónak... -
Cifu
félisten
Ha pedig már: [Long Neptune indítás]
Kisebb mind méretben, mind hatótávolságban, mint az FP-5, de ettől még potens kis megoldás.
-
Cifu
félisten
It goes old-school, using inertial guidance that cannot be jammed by radar.
Itt engedtem el. Nem, a műholdas navigációt nem lehet radarral zavarni.
Nem, nem csak a Pantsír típusú rövid hatótávolságú rendszerek képesek lelőni egy FP-5 szintű robotrepülőgépet, az Sz-300PM-ek pont emiatt kapták a 40V6 toronyra szerelt felderítő radarokat, hogy az AGM-86 / BGM-109 robotrepülőgépeket ~43km-ről fel tudják már deríteni.Amúgy a laikusoknak érdekes és látványos, de részleteiben félrevezető sajnos...
-
Cifu
félisten
Banyek...
Ezt meg csak úgy itt hagyom, gondolom így tesztelik a Phalanx-ot, vagy csak gyakorlatoznak.
[link]
A videó egy 2023-as incidensről van, bár állítólag az US Navy-nél az anyabázis (Home Base) környékén nincsenek töltve a Phalanx-ok.
Ezzel együtt elég félelmetes. -
Cifu
félisten
[Szu-57 bemutató / promóciós videó]
Egy érdekes momentum van benne, 1:40-nél kinyitja a szárnytőben lévő két rejtett pilont, amelyeken R-74M2 súlymakettek vannak, illetve az első fegyverkamrát, amiben két gyakorló (feltehetően szintén súly-makett) K-58USK radar-elleni rakéta látható.
Ezt eddig nem nagyon promotálták, most ez is megtörtént...[Promovideóval Kína is készült]
Itt az érdekesség a 0:30-nál az, ahogy a J-20 egy PL-15 nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétát indít, illetve a végén egy GJ-11 lopakodó drónt kísér egy J-20 és egy J-16. -
atee_13
őstag
Egyesült Királyság bemutatja az Ajaxot – az első páncélozott harcjárművet 30 év után - Carro e motos
Egyesült Királyság bemutatja az Ajaxot – az első páncélozott harcjárművet 30 év után
-
Cifu
félisten
Egy kicsit túlmisztifikálod itt a technológiát. Semmiféle gyártási információ nem szükséges, már pusztán a felépítéséből fakadó kialakítás alapján le lehet másolni a képességet.
Iránnak nincsenek komoly háttérkapacitásai, hogy valóban hatékony fegyverrendszereket építsen, így tehát arra mentek, hogy ha már jót nem tudunk gyártani, akkor gyártsunk sokat. Ez lett a Shahed-136 alapgondolata. Ugyan az a koncepció, ahogy a Hamasz és Hezbollah a különféle Kasszám rakétákat gyártotta. Nem hatékony hanem olcsó, és mivel olcsó, ezért nagy mennyiségben indítható.A Shahed-136 alapján még az Egyesült Államok is gyárt olcsó robotreplügépet, az MQM-172 Arrowhead-et. Nyilván az USA nem csapásmérésre kívánja első sorban használni, hanem inkább céljárműként számol vele.
A történet itt röviden annyi, hogy ahogy a Kasszám rakétáknál, úgy itt is egy olyan olcsó és tömegesen bevethető eszközről van szó, amely ellen a legtöbb ország nem készült, mert hát nincs dolga vele. Izraelnek volt dolga a Kasszámokkal, hát kifejlesztették az Iron Dome-ot, aminek a Tamír elfogó rakétája pont azt a célt szolgálta, hogy egy-egy Kasszám ellen nem a több százezer vagy akár millió dolláros rakétákat kell indítani, hanem egy-két Tamír-t, amely pár tízezer dollár és egy-egy indítóállványon 20 elfogórakéta (effektor) is lehet. Így aztán ha a Hamasz indít több száz Kasszamot, akkor azokból amelyek a védendő területek közelébe jutnak, azok elsöprő többségét képesek lelőni.
A probléma az volt, hogy ilyen effektort senki se kezdett el kifejleszteni az Izraelieken kívül. A Shahed-136-al sem az a probléma, hogy nem lehetne lelőni. Dehogynem lehet. Csak éppen ha van több száz, több ezer ilyen olcsó robotrepülőgéped, akkor túl tudod terhelni azt a légvédelmet, amelyet csak pár tucat cél kezelésére készült.
Tehát itt elaludt a nyugati (és mellesleg a keleti) világ. Azóta keresik a jó választ az olcsó robotrepülőgépek tömeges támadására.
Erre most vagy a lézerek, vagy az olcsó effektorok lesznek a megoldások. Az olcsó effektor lehet az olyasmi, mint a lézer-rávezetésű 70mm-es APKWS II. rakéták, amelyek most eléggé népszerűek lettek, de erősen dolgoznak azért, hogy a nagy kaliberű légvédelmi ágyúk is visszatérjenek és így a mostani 30-35-40mm-es gépágyúk 2-5km-es effektív hatótávolságát a 76-105-127-155mm-es lövegekkel 15-25km-re, vagy akár a fölé növeljék.
Az US ARMY a BAe System-et bízta meg az MDAC program keretében ilyen rendszer kifejlesztésére. Ez a koncepciókép 2021-es, de nagyjából képet adhat, mit várhatnak:
-
atee_13
őstag
China stuns market with $10K long-range strike drone
Kína 10 000 dolláros, hosszú hatótávolságú öngyilkos drónt indít és kihívja a globális piacot
// Arra gyanakodnék, hogy a kínaiak megszerezték a Shahed ruszki gyártás infóit így vagy úgy.
-
Cifu
félisten
[Videó egy Olasz Type-212A osztályú AIP meghajtású tengeralattjáróról]
Érdekes azért, mert a Type-212A jelenleg az egyik legfejletebb hagyományos meghajtású tengó, ie.: nem nukleáris meghajtású, de AIP, vagyis egy külső levegőfüggetlen energiaforrással, ez esetben hidrogén-oxigén üzemanyagcellával (2x120kW) rendelkezik. Ennek köszönhetően az akkumulátorokkal és az üzemanyagcellákkal nagyjából 3 hetet képes a tenger alatt tölteni a nélkül, hogy a diesel-generátort be kelljen indítani (és ehhez a felszín közelébe kelljen jönnie, hogy a légző-periszkópot kibocsása). Ebből nagyjából 15 napot tud a két üzemanyag-cella biztosítani 8 csomós sebességgel.Nem sok hasonló videó van az efféle tengókról, akit érdekel az ilyesmi, érdemes megnézni (szegény olasz első tisztnek szörnyű mondjuk az angolja...
)
-
judas13
veterán
Nehéz ügy az biztos. Azon vannak pedig, hogy legyen teljesen érthetően. A török jegyban az év második felére "mindössze" 36% körüli inflációt vár már. Ezt viszonyítsuk az év eleji 70% körülihez képest azért. Mondjuk csoda nem lesz jövőre, repülőrajtról sem tudni de majd meglátjuk..
-
judas13
veterán
Én is örülök. (Örülünk, Vincent?
)Németország Törökország talán legfontosabb exportpartnere és az egyik legnagyobb befektetője is egyben. EU-n belül is németekhez megy "meglepő" módon a török befektetések nagy része. Most direkt megnéztem és valami 7000 német cégről írnak az országon belüli működéssel. Az már gombócból sem kevés, hát még működőképes, tőkeerős cégekből.
Kölcsönösen jó lesz ez a német-török és így az uniós vonalnak is egyaránt. Törökök is kitudnak talán keveredni a hatalmas infláció útvesztőjéből ezzel a lépéssel (is) majd. -
Rive
veterán
, Törökország pedig rendelkezik olyan... stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából.
A törökök leginkább a közel-keleti darázsfészekből akarnak egy szeletet, az a részvétel meg (szerintem) rohadtul nem kell Európának...
Merz azzal a szándékkal érkezett ugye, hogy megújítja a kommunikációt a védelmi együttműködés terén.
Befektetőt keresett. Összejött, végülis: az európai résznek örülök (jó lenne, ha az EU tököket tudna növeszteni, sajátot, ehhez pedig pénz kell, sok -> vevők), de ettől függetlenül török oldalról ez marad egy kapitális elb@szás utáni pofamentés, sokból.
-
TaaT
nagyúr
Nem, konkrétan az M142 HIMARS-ról volt szó.
Magyarország HIMARS-ok vásárlását tervezi
Magyarország nem kaphat rakétafegyverzetet Amerikától, amíg gátolja a svéd NATO-csatlakozást
-
Cifu
félisten
Ha a Török MLRS alternatívára gondolsz, az a TRG-230, és igen, az is egy olyan téma, ami nem rossz, de egyszerűen az európai NATO országok inkább az amerikai MRLS (lánctalpas M270 MLRS vagy a gumikerekes HIMARS) megoldásokat részesítették előnyben.
A törökök szépen kifejlesztették a TRG-230-at, sőt, lézeres végponti irányítással is ellátták.
A lézeres rávezetés hátránya, hogy valakinek (helikopter, vadászgép, drón, földi vagy tengeri platform) meg kell világítaniai ("festenie") a célt. Az olyan megoldások, mint a GLSDB viszont műholdas alapúak, tehát "csak" rá kell bökni a térképen, és oda fog becsapódni - ha éppen nincs a cél közelében hatékony GPS zavarás.
Még egyszer: vannak eredményei Törökországnak, az Altay is ilyen - de az Altay nem ér fel a Leo2A7-hez sem, pláne nem az A8-hoz.
Van saját légvédelmi rakéta programjuk, a HISAR és a SIPER, de ezek sem érnek fel a meglévő európai megoldásokhoz, mint az IRIS-T SLS/SLM vagy az ASTER.
Van saját drónprogramjuk, talán ez az, ahol az EU inkább le van maradva, de az EU féle programokba nem is volt soha tervbe bevonni a Törököket.
Tehát "tanulni" nincs mit a Törököktől, "csak" van a Törököknek saját alternatívájuk. Ez a Török szempontból igen üdvös, mert mindenre lesz lassan saját megoldásuk (tényleg mindenre, hiszen saját vadászgépprojektjük és levegő-levegő rakéta projektjük is van). Ami persze felhozza a kérdést, hogy Törökországnak tényleg olyan a gazdasági helyzete, hogy a vadászgépektől a harckocsikon át a légvédelmi komplexumokig mindent is maga fejleszthet?
Itt a probléma, mert az Eurofighter dealből is látszik, hogy valahogy mégse bíznak magukban annyira, hogy a TAI Kaan vadászgépprojekt majd megoldja a légierő problémáit. A Kaan esetén ugyebár 2029-re az első pre-production (előgyártási) példányok átadása volt tervben, és 2033-tól a sorozatgyártásnak kellene mennie a Török vadászgépnek.
A 20 Török EuroFighter-ből az első átadása 2030-ra várható...Ezért mondom, hogy ez egy olyan nyakatekert szituáció, amiből a Törököknek elég nehéz lesz kikavarodni és marha drága lesz, bármerre is mennek.
Az Eurofighter konzorciumnak pedig jelenleg az a célja, hogy bármi áron, de megrendeléseket szerezzen, hogy a gyáregységeket nyitva tudja tartani, amíg az GCAP / FCAS programok szériagyártása be nem indul... -
TaaT
nagyúr
"Nincs olyan optika, amelyen keresztül ez jó döntésnek látszik."
Nem akarom politikai irányba elvinni a témát, de viktorunk is kb hasonló döntéseket hoz az utóbbi években.Fegyver szempontból most hirtelen a HIMARS ügy jut az eszembe, bár arról sokat nem olvastam, csak pár hírben szerepelt.
-
Cifu
félisten
Kétségtelen drága, de talán a valamit valamiértre is rá kéne nézni, hogy a történet végére hova is fut ki majd a nagy kaland, mintsem leragadni azon, hogy a most beszerzésre kerülő gépek mennyibe is kerülnek éppen.
Oda fut ki, hogy ha a Basa nem áll neki a Cárral pacsizni, akkor most már nagyjából 20-30db F-35A vadászgépe lenne Törökországnak, és itt lenne kiépítve a Kelet-Európai javítóbázisa a típusnak.
Mindez az Eurofighter dealhez képest töredékáron.
Mellesleg nem romlik meg hosszú évekre a kapcsolata a Nyugat-Európai és az USA kormányaival.Nincs olyan optika, amelyen keresztül ez jó döntésnek látszik.
Amit most látunk, az egy kármentés, ha már kiderült, hogy az Oroszokkal nem érdemes katonai üzeleket kötni, és mellesleg sikeresen kifaroltak az F-35A dealből...
Törökország pedig rendelkezik olyan technológiával, iparral és stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából.
Törökország nem rendelkezik olyan iparral, ami hiányzik európából. Az Altay harckocsi esetén például eredetileg Német erőforrás és sebességváltó lett volna. De nem adták el Nekik a pálfordulás után. Ezért Dél-Koreához fordultak. Tehát a Török harckocsikban távol-keleti erőforrások vannak.
Amit Törökország tudna nyújtani, az gyártó kapacitás meg munkaerő. A gyártó kapacitás viszont szerény összeségében, havi 8 darabot tudnak például gyártani az Altay-ból. Összeségében 250 darabot kellene Törökország saját igényeire legyártani. Egyébként más ország nem nagyon érdeklődött a típus iránt (lásd Leo2A8 sikersztori...).
Van kapacitása Törökországnak, de nem olyasmi, ami különösebben hiányzik Európából...
Törökország ipari növekedést remél az európai technológiákhoz való hozzáférés révén az azért nem rossz opció. Németország pedig egy "új" partnert nyer magának (és Európának).
Ehhez Törökország gazdaságának se ártana talpra állnia. Itt most amúgy az EU sikeresen beleállt egy rohadt kellemetlen helyzetbe. Erdogan megbízhatatlan, számtalanszor fordított hátat bárkinek, ha ettől picit jobb rövid távú eredményt várt a Basa.
Szóval mi a garancia, hogy 5 év múlva megint nem szúrja hátba a saját szövetségeseit, ha éppen úgy érzi, akkor az szolgálja az érdekeit. Ja, mindezt úgy, hogy amúgy Erdogan politikailag sem túl vállalható partner (lásd ellenzék eltiprása).
Ez egy kényszerpálya véleményem szerint. Az EU-nak nem érdeke, hogy komoly technológiát adjon át Törökországnak.
A második vonalbéli technológia, mint az Eurofighter is inkább politikai tánc eredménye...
-
judas13
veterán
Méregdrágán vásárolnak egy géptípust, amelynek a képessége a piacon amúgy 100 milliós nagyságrendért (F-16V) megkapható.
Kétségtelen drága, de talán a valamit valamiértre is rá kéne nézni, hogy a történet végére hova is fut ki majd a nagy kaland, mintsem leragadni azon, hogy a most beszerzésre kerülő gépek mennyibe is kerülnek éppen.Közel egy évtizedes stagnálás után jelentős változást hozott a két ország viszonyában a mostani találkozó.
Merz azzal a szándékkal érkezett ugye, hogy megújítja a kommunikációt a védelmi együttműködés terén. Erdoğan erre azonnal reagált, és közös projektek megkezdését javasolta, jelezve, hogy a fegyverbeszerzési problémák már a múlté. Jöhetnek akkor a gépek majd.
Tehát ez a találkozó politikai megerősítése volt az eladásnak, és annak is, hogy Ankara és Berlin szélesebb ipari együttműködésbe kezdhet a SAFE (Surface-to-Air Missile Extended) európai védelmi programon belül. Szerintem ez itt a lényeg.Németország számára ez szükségszerűség, mivel az ukrajnai háború kimerítette kb. Európa, hogy finom legyek eleve szerény katonai képességeit, Törökország pedig rendelkezik olyan technológiával, iparral és stratégiai pozival ami hiányzik jelenleg (még?) Európából. Erdoğan számára ez lehetőséget teremt a Nyugattal való kapcsolat megújítására, nem a politika, hanem a gyárak, szerződések és katonai logisztika révén.
A kapcsolatok alapja a kölcsönös érdek lett, ami törli a korábbi modellt, ahol a politikai különbségek automatikusan véget vetettek az együttműködésnek, aktív gazdasági kapcsolatoknak. Törökország ipari növekedést remél az európai technológiákhoz való hozzáférés révén az azért nem rossz opció. Németország pedig egy "új" partnert nyer magának (és Európának).
Mellesleg Törökország nélkül nem tudja ellenőrizni a migrációt és fenntartani a stabilitást a Közel-Keleten az sem elhanyagolható pont.Ha ez a lendület megmarad és nem jön közbe komoly dolog, 2026 tavaszára várható egy egyetértési memorandum a védelmi minisztériumok között, ami 2014 óta az első ilyen jellegű hivatalos dokumentum lenne amúgy.
-
Cifu
félisten
Ha pedig már... repül már az Anduril cég YFQ-44A drónja is. Ez egy CCA / Loyal Wingmen drón, vagyis eredendően az lenne a célja, hogy ember vezette gépekkel együttműködve előre tolt szenzorplatformként, fegyverplatformként, elektronikai hadviselési platformként "kinyújtott kéz" legyen. A hasznos teher relatíve kicsi, kb. 2db légiharc rakéta vagy 2-4 SDB bomba lehet. A sebességük ~Mach 0.9, a hatótávolság pedig 2000 km is lehet
A konkurens General Atomics YFQ-42A-val együtt a CCA increment 1 tender két platformja így már levegőben repül. Ezen gépek érdekessége, hogy nem távirányítással repülnek, hanem un. utasítás alapon, "mesterséges intelligenciával". Vagyis a vezénylőgép csak utasításokat ad (csak megközelítőleg ilyesmire kell gondolni: "támadd ezt a célt", "repülj ide és derítsd fel a környező célpontokat", stb.), a többit a gép mesterséges intelligenciája hajtja végre.
A két típus a "gyors" CCA Increment 1 teljesítésére szolgál, tehát a cél az, hogy mihamarabb hadrendbe lehessen állítani. Az USAF még nem tisztázta, pontosan miként és hogyan állítaná hadrendbe, de akár több száz gépet is rendelhet.A CCA Increment 2 egy "lassú", viszont szélesebb spektrumú típus lenne, olcsóbb, akár levegőből is indítható, és alapvetően bármilyen "vezénylő" által vezérelhető (pl. tankerek, AWACS, akár B-21 Raider bombázó). Ez várhatóan a 2020-as évek végére repülhet.
-
atee_13
őstag
Elősorban a külcsínre gondoltam, mert az egyértelműen látszik, hogy lopva van. Gondolom aerodinamikai fejlesztéseket ezzel meg lehetett spórolni. Ám nagyon meglepődnék, ha mást nem próbáltak volna meg még ellopni/ellesni a konkurenciától. Aztán ami sikerült az sikerült ami nem az meg nem.
J-36 nál elképzelhető, hogy nem volt mit ellopni/ellesni és nekivágtak saját kútfőből vagy az addig összegyüjtögetett sugallatból
. De pl új kipufogó nyílások, amelyek most a F-22-re hasonlítanak ez nem olyan amit ne láthattak volna külcsinyre. -
Cifu
félisten
Az X-47A-ról nem is hallottam, mindig a B-t promózták.
Onnan indult a program, de az egy kísérleti platform volt. Az X-47B lett volna egy nagyobb, már "sorozatérett" megoldás, az X-47C meg a végleges változat....
Innen indultak:
ésss.....
Bár engem az lepett meg hogy a programot leállították.
Engem nem lepett meg, az US Navy-nél is sok a pilóta a főtisztek között. Ők pedig véres rongyként tekintenek a drónokra. Ember vezette gépeket akarnak.
Szóval bár sokan tolták az X-47 szekerét, a "pilóta-maffia" ezt elég hatékonyan szabotálta.
A vége az lett, hogy le lett húzva, illetve az MQ-25-be átterelve...Az MQ-25 kapcsán ugyanis szó sem volt aktív fegyveres működésről, egy Elektronikai Hadviselés (felderítő/zavaró) illetve tankergép volt végül az asztalon. Utóbbi azért, mert erre talán tudja az US Navy használni, hiszen jó ideje nincs dedikált tankergépe a hordozókon, az F/A-18E/F gépek póttartályokkal egymást tankolják jelenleg...
Most itt tart.... -
atee_13
őstag
-
Cifu
félisten
Én ezt nem tartom hibának, tanulási ívnek (learning curve) inkább.
Az USA is belefutott pár zsákutcába a témában az 1970-es és 80-as években, szóval ebben én nem látok problémát.Megcsinálták, rájöttek, hogy marha nehezen manőverezhető (függőleges vezérsík nélkül ez azért nem olyan meglepő), módosítani kell rajta. Rájöttek, hogy a beömlőnyílás túl nagy reflexiópontot (pontokat) ad, hát áttervezték. A futóműnél is valamiért nem volt jó ötlet a tandem elrendezéssel, hát lett paralel.
Ezek teljesen normálisak egy ilyen programnál. Az ATF (YF-22 vs. YF-23) projektnél is volt ilyen, az YF-22 eléggé eltér a sorozatgyártott F-22A-tól. A JSF projektnél meg annyira áttekerték menet közben az elvárásokat, hogy a Boeing-nek alapjaiban át kellett terveznie a gépet az X-35-höz képest.Ez pedig szerintem továbbra se olyasmi, mint az ATF vagy a JSF tender, hanem inkább a korábban említett kísérleti járművek közé sorolható inkább.
Az olyan kevésbé ismertek közé, mint a Have Blue (ős F-117A kísérleti gép), a Tacit Blue (nem lett végül közvetlen utódja, a lopakodó robotrepülőgépek számára felhasználták a tapasztaltakat):
Hasonló a Northrop X-47 család is, volt X-47A, majd a jelentősen eltérő kialakítású X-47B:
Szóval én ezt teljesen természetesnek tekinteném...
-
atee_13
őstag
"Ami ebben egyébként figyelemre méltó, hogy 10 hónappal az első után jött a második."
Én azért azt sem tartanám kizártnak, hogy akkora kapufa volt az első, hogy rájöttek nincs értelme vele foglalkozni. Ami nem zárja ki azt, hogy a mostani is ne lehetne vakvágány.
De nyilván ez csak egy tipp. -
Cifu
félisten
Ezek amúgy szerintem inkább kísérleti gépek, mint prototípusok.
Mint az amerikai X-36, X-44, X-47, az európai Neuron, SHARC, stb. , csak ember vezette gépekkel.
Kísérleteznek a lopakodó technológiákkal.Ami ebben egyébként figyelemre méltó, hogy 10 hónappal az első után jött a második. Komoly erőforrásokat fordítanak az ilyen fejlesztésekre...
Tippre egy "saját" B-21 lopakodó bombázó lehet a cél....
-
atee_13
őstag
Second Prototype of China’s J-36 Uncovered with Notable Structural Changes - The Aviationist
A J-36 második prototípusa szerkezeti változásokkal és a manőverezhetőségre összpontosítva jelenik meg
-
atee_13
őstag
Ukraine unveils Sea Baby USV armed with rockets and machine gun - Naval News
Ukrajna bemutatja a Sea Baby USV-t rakétákkal és géppuskával a sokoldalú tengeri missziókhoz
-
Cifu
félisten
A végkifejlet: [Törökország 20db Eurofighter várásol]
4 milliárd euroért. Még a fegyverek mellett is ez azt jelenti, hogy 400 millió euró per gép.
Méregdrágán vásárolnak egy géptípust, amelynek a képessége a piacon amúgy 100 milliós nagyságrendért (F-16V) megkapható.A Basa gazdag, és tényleg minden pénzt megért, hogy 8 évvel ezelőtt márpedig csak azért is lepacsizott a Cárral.
A nevető harmadikok a britek, akik 2025-ben is el tudják adni az Eurofightert, és talán a zsíros bevételből meg tudják támogatni a következő generációs FCAS programot...
-
judas13
veterán
A HEL rész még ma is nagyon gyerekcipőben jár szerintem is. Legalábbis amíg nyilvánvalóan gyakorlati, folyamatos, éles harctéri tapasztalatok nem léteznek, addig mutogathatják a kiállításokon a prototípusokat bárkik is nekem.
Az sem biztos (sőt), hogy a spanyoloktól, amerikaiaktól, tajvaniaktól a Phase III változatok jöttek-e. Felújított, modernizált egységek lehettek egy szintig és/de legalább jöttek.
-
Cifu
félisten
Ukrajnának bármi is jó, ami légvédelemre használható. A különféle raktárakból előtúrt HAWK is ilyesmi, ahogy az Aspide is... Ezek nem hogy nem élvonalbeli, de már egyenesen elavult rendszerek.
A Block 2 lenne az új rakéta. Erről volt szó, hogy talán a Lockheed Cuda rakétája mégis megvalósul (ez kb. egy fele méretű AMRAAM, de kinetikai megsemmisítéssel, robbanófej nélkül).
A HEL részét én továbbra is kétlem. Eddig nem tudtam 300kW-os elektromosan gerjesztett lézert bemutatni, a kémiai pedig nem igazán jön komolyan szóba sehol...
-
judas13
veterán
Értem, igen én meg az ukránokra gondoltam a kényszer tekintetében.
Ezzel küzdenek úgymond odaát ők is, mármint a kényszerrel mostanában. De fejlesztenek is derekasan.
Több IFPC változatot is fejlesztenek, ezek amúgy mind kiegészítik egymást:
IFPC Increment 2 Interceptor Variant (Block 1 és 2): Ez az elfogórakétákon alapuló változat, ami a fenti fő komponensekből áll (MML, AIM-9X, stb.).
A Block 2 már a fejlettebb rakéták (pl. szuperszonikus cirkálórakéták) leküzdésére fókuszál.
High Energy Laser (HEL) Variant: Ez nagy energiájú lézert használ az elfogásra a rakéták helyett. A tervek szerint 300 kilowattos (kW) prototípusokat szerelnek fel taktikai járművekre.
High-Power Microwave (HPM) Variant: Ez nagy teljesítményű mikrohullámot használ. Főleg arra szánják, hogy kis drónok (UAS) rajtámadásai ellen nyújtson rövid hatótávolságú védelmet, rögzített vagy félig rögzített helyszíneken. -
Cifu
félisten
Az én oldalamról ott az észrevétel, hogy ez egy kényszer szülte megoldás. Az US Army az 1990-es évek óta (a Hawk komplexumok kivonása óta) csak két légvédelmi rendszerrel bír, a Patrióták, ami egy "high-end" rendszer, méregdrága rakétákkal, és a Stingerrel, ami egy vállról indítható rakéta. A kettő között semmi.
A Hydra / APKWS alapú légvédelmi rendszer alapvetően a Stinger kategória, lézeres félaktív rávezetéssel. Ilyen célra még a Hellfire pct. rakéta került elő, de az sem optimális - alapvetően lassú szárazföldi járművek ellen találták ki. A 400km/H sebesség alatti légi célpontok ellen korlátozott képességet ad... De legalább olcsó.
Ez az alapvető probléma. Nincs olcsóbb komplexuma az US Army-nak, mert a 2000-es évek óta arra készültek, hogy turbános, AKM/PKM/RPG-7 Szentháromságon túl nem lépő Juszufokat kergessenek a sivatagban. Pedig már bő 10 éve ki lett mondva, hogy már nem ez a cél...
2022-ben meg jött a nagy leolvadás, hogy meztelen a királynő. Azóta kerültek elő a különböző részmegoldások, mint az APKWS alapú légvédelmi rendszerek.Jelenleg az Indirect Fire Protection System (IFPS) néven futó projekttel egy saját NASAMS eliépzelést kergetnek a hadseregnél. Moduláris felépítés, amibe az AIM-9 Sidewindertöl a Hellfire-ig mindent be tudnak integrálni a felmerülő igények alapján.
A probléma, hogy jó lenne egy, a Sidewindertöl olcsóbb, de hatékony rakéta. Mint az Izraeli Tamie, amit az Iron Dome használ. Most ezt kergetik...
-
judas13
veterán
A hozzászólásodban ott is van a válaszom, ez egy kényszer szűlte eszköz igen.
Most viszont minden megoldásra Is szükség van odaát mint tudjuk, látjuk és olvassuk.
Kezdjük a Shotgunnal, a MI-8-on át egészen a hazafikig....
(Ma láttam éppen, hogy egy ork a sörétest egy fakalapáccsal pótolta a drónnal szemben - rá nézve amúgy eredménytelenül...). -
Cifu
félisten
Egyfelől igen, másfelől azért komoly kihívásokat is jelent a tengeri üzemeltetés, mert a sós levegő és sós víz imádja rágicsálni az acél alapú dolgokat. A Diehl szempontjából azért üdvös, mert alapvetően a 2000-es években a nagy tervek, de kevés pénz ellentmondásaiban vesződtek. Az IRIS-T önmagában az infravörös irányítású rakéták Mercedes S-osztálya (Hpasp fogalmazott így, de nagyon tetszik), drága, de tud mindent is, amit egy ilyen rakétának kell.
A probléma a tovább lépés volt, ugye az eredeti IRIS-T repülőgépekre volt szánva, aztán lett belőle szárazföldi változat (SLS), ami kis hatótávolságú megoldás, mintegy 12km.
Ezt követte az SLM, amely egy nagyobb átmérőjű hajtómű szekciót kapott, növelve a hatótávolságot, illetve az orrára kapott egy védő- / áramvonalazó kúpot, amit a végfázisban leoldanak, addig a földről küldött parancsokkal irányítják a cél közelébe. Az SLM hivatalos hatótávolsága ~40km.Az eredeti tervekben viszont volt még két változat, a duplikált rávezetésű (aktív radar + IR) SLX és a ballisztikus rakéták ellen is védelmet nyújtó HYDEF. Ez a komplex rendszer gyakorlatilag egy réteges, hatékony légvédelmi rendszer lett volna, amely konkurálhat a Patriot PAC-2/-3 komplexumokkal és a Francia-Olasz SAMP/T-vel is.
A probléma az volt, hogy az SLS-t se nagyon akarta megrendelni senki a svédeken kívül, ők is húzták-halasztották, az SLM-re még kevésbé lelkesedtek a potenciális vevők, az SLX és a HYDEF pedig végképpen a lehetésgeken túl volt. Az SLS csak 2019-ben állt hadrendbe a svédeknél, a Bundeswehr pedig egyetlen SLM komplexumot rendelt, ami méregdrága volt így, hiszen a teljes fejlesztési költséget nekik kellett állni.
A történet ugye 2022-ben vett egy óriási fordulatot, mert az Orosz-Ukrán háború jelentős igényt támasztott mindenféle légvédelmi rendszer irányába, így a Diehl végre kellő számú megrendelést kaphat. A probléma az, hogy jelentős lépéshátrányban vannak, hiszen nekik még ki kellene fejleszteni az SLX / HYDEF rakétát, hogy a rétegezés meglegyen. Ez az, ahol küzdenek jelenleg is, mivel Németország a már polcról levehető Patriot GEM-T hazai gyártása mellett tette le a voksát, ami jóval kisebb rizikó és persze olcsóbb is (nem kell mit kifejleszteni). Ugyan "mentőövként" a Bundeswehr rendelt két SLX komplexumot 2025-ben, de az első 2029-ben, a második 2030-ban érkezik a mostani tervek szerint.
Szóval a helyzet az, hogy a Diehl igyekszik a lehetőségei szerint előre lépni, de éles a verseny, és számára a BundesMarine megrendelése új kapukat nyithat meg...
Ami a Tomahawk esetet illeti... AGM/BGM/RGM/UGM-109 Tomahawk története sok fordulattal van tele. Eredetileg tengeralattjáróról, illetve hajóról tevezték indítani, majd az USAF elkezdett érdeklődni, hogy a szárazföldi indítású MACE robotrepülőgépeket leváltánák ők is szívesen a Tomahawk-ra. Itt ugye ismét a hadsereg vs. légierő vs. haditengerészet vs. tengerészgyalogság örökös bokszmeccse a mókás, mely szerint a légierő jelentős nukleáris csapásmérő erőt épített ki... amelyek szárazföldi indítóállásokról indultak. Szóval a lényeg az, hogy az USAF az 1970-es években megformálta az igényt, amelyből 1977-ben megrendelés, 1980-ban pedig átvétel lett és 1982-ben hadrendbe állt a BGM-109G, amely 4 indítótubussal bíró járműről lehetett indítani.
Azonban az 1980-as évek második felében a közép-hatótávolságú fegyvereket korlátozó egyezmény (INF) meghatározta, hogy az 500 km-nél nagyobb, és 5500 km-nél kisebb hatótávolságú szárazföldi indítású nukleáris és hagyományos csapásmérő fegyvereket le kell szerelni. Szóval a BGM-109 Tomahawk-kokat 1991-el bezárólag leszerelték. A légi és tengeri indítású fegyverekre nem vonatkozott a korlátozás, hozzá kell tenni az USAF vizsgálta a Tomahawk légi indítású változatát, és B-52-esről indították is, végül eláltak az AGM-109 rendszeresítésétől, mondván, hogy az AGM-86B elegendő a célra. A vadászbombázókra való integrálást pedig nem tartották szükségesnek.
Ez tartott addig, amíg Trump hatalomra nem került az első terminusában, és mivel Kína nem tagja az INF-nek, de a nukleáris csapásmérő erejének oroszlánrésze az INF korlátozásai alá esnek, így vad támadásba kezdett az INF-ből való kilépéshez. Ennek valódi okaként az Orosz Novator 9M728 és 9M729 robotrepülőgép lett megnevezve, amit Iszkander-K-ként is aposztrofálnak. Ez az Iszkander-M indító járműre szerelt 4db indítókonténerbe elhelyezett, eredetileg tengerészeti célú Kalibr robotrepülőgépet takarja.
A Kalibr export változat hatótávolsága 500 km alatt volt, de az eredetileg tengerészeti célú 3M14K/T változat hatótávolsága már 1500 km felett van, egyes becslések szerint 2500 km is lehet. Ha pedig ilyen lenne az Iszkander-K-ban, akkor azzal megszegik az INF-et. Innentől szájkarate történt, végül pedig a lényeg az lett, hogy az INF-ből először az USA, aztán Oroszország is kilépett.
Ez pedig elhozta újra annak a lehetőségét, hogy az USA a Tomahawk robotrepülőgépet szárazföldről indítsa...
Ami pedig a sokadik csavar a történetben, hogy először az US Army (nem pedig az USAF) kapta meg a képességet, mégpedig félpótkocsira telepített tengerészeti VLS konténerekbe. Amiből amúgy SM-6 légvédelmi rakétát is lehet indítani...
Ami még egy csavar, hogy az USMC is kéri és kapja a képességet. Ők a személyzet nélküli JLTV terepjáróra telepítik, amelyből korábban már az NSM hajó elleni robotrepülőgép-indítást már integrálták...
-
Cifu
félisten
Már nem csak az oroszok csinálják...
IRIS-T SLM TEL kerül rögzítésre a Baden-Württemberg fregatt közepén lévő egyik tárolóhelyre (két szabvány ISO konténer méretű tárolóhely van, az egyiket vették igénybe) és lett integrálva a hajó légvédelmi rendszereként.
A Diehl anyaga szerint 10 hónap volt az ötlettől a megvalósításig, de nyilván ez csak a koncepció életképességét hivatott tesztelni. Ami miatt érdekes lehet, hogy így az IRIS-T beléphet a hajófedélzeti SAM-ek világába, konkurálva az ESSM Mk.2, CAMM, VL MICA illetve Umkhonto megoldásokkal (most direkt a nyugati megoldásokat figyelembe véve). Ezek közül a VL MICA és az Umkhonto, amelyik rendelkezik IR irányítású változattal amúgy.
A Német F125 osztály egyébként nem rendelkezik komolyabb légvédelemmel, "mindössze" két SeaRAM közellégvédelmi rendszerrel bír, ezen kívül persze van egy 127mm-es lövege, 2x4db Harpoon hajó elleni robotrepülőgép-indítója, 2x27mm-es távirányított gépágyúja és 12.7mm-es kaliberű géppuskák. Ezen kívül hordoz két helikoptert és 2 v. 4 gumicsónakot.
Korábban viszont erre hivatkozva kellett elkerülniea Baden-Württembergnek a Vörös-tengert, mikor hazafelé hajózott az Indiai-óceánról, mivel elégtelennek vélték az önvédelmi képességeit az esetleges olcsó robotrepülőgép és ballisztikus rakéta támadásokkal szemben.
Ez eléggé megalázó figyelembe véve, hogy egy 7200 tonnás hadihajóról beszélünk...
-
Cifu
félisten
A "Schakal" szép új név, de ez nem más, mint az RCT30 toronnyal (ami a Puma lánctalpas lövészpáncéloson is megtalálható) felszerelt Boxer gumikerekes páncélozott szállító jármű. Az RCT30 rendelkezik ugye egy 30mm-es, programozható gránátot is tüzelni képes gépágyúval, egy párhuzamosított géppuskával és 2db tűzkész Spike LR/LR2 páncéltörő rakétával.
A számok azok, amik itt brutálisak. És nem a 150db, hanem az, hogy ez 3,4 milliárd euróba kerülhet. Az azt jelenti, hogy a különféle extrákkal együtt 22,66 millió euro egyetlen ilyen jármű.
A teljes megrendelés egyébként 222 jármű, ebből a maradék 72db Hollandiának megy. A megrendelés egy éve volt lebegtetve, mivel a Német belpolitikai kormányválság miatt akadályoztatva volt a törvényhozási elfogadása.
A tenderen egyébként két opció versenyzet eredetileg, a KNDS féle RCT30 torony, ami a PUMA-n is megtalálható, és a Rheinmetal féle Lancet torony, ami például a KF41 Lynx lövészpáncéloson van.
A probléma az volt, hogy a Lancet személyzettel ellátott torony, így több helyet vesz el a beltérből, vagyis kevesebb katonát tud vinni magával. Ez persze viszonylagos, mert a pct. rakéta és lőszer tartalékok az RCT30 esetén is helyet foglalnak, tehát valahol kompromisszumot kell kötni.Amúgy mind a Lancet, mind az RCT30 torony rendelkezik automata kis méretű légicél azonosítással, és automata tűzvezetéssel a beépített EO/IR érzékelőkkel. Ez viszonylagosan hasznos képesség a Class I. szintű drónok (quadkopterek) ellen, de a célfelderítés ettől még alapvetően emberi azonosítás alapú, vagyis azért ez nem 100%-os megoldás. De legalább valamilyen korlátozott légvédelmi képessége van.
Videó az RCT30 tornyos Boxer bemutatójáról. -
atee_13
őstag
Németország 3,9 milliárd dollárt tervez költeni 150 új Schakal harcjárműre
-
Cifu
félisten
Az APKWS II. rendszer légvédelmi célú használata gyakorlatilag kényszer szülte megoldás, hiszen eredendően földi / tengeri célpontok ellen találták ki. De lassabb légi célok ellen is hatásos lehet, és mivel viszonylag olcsó, így nagy mennyiségben áll, állhat hadrendbe.
Nagy mennyiségben cirka 31 ezer dollár per darab (US Army: 1.743 milliárd dollár 55 000 darabért), kisebb mennyiségben cirka 50 000 US$.
A probléma a hatótávolság. Levegőből indítva függően a paraméterektől 5-10 km-es hatótávolsággal rendelkezik. Földről indítva mindössze 3-5 km-es távolságon belül hatékony, tehát nagyon rövid hatótávolságú eszköz. Mindez pedig alapvetően a NATO Class II. (kb. Lancet szint, max. ~10-20 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) és Class III. (kb. Shaded/Geran szint, max. 100-200 kg tömeg, max. ~ 300-400 km/h sebesség) szintű "drónok" (én továbbra is olcsó robotrepülőgépeknek nevezem őket) ellen hatékony.
Vagyis légvédelmi célra alapvetően önvédelemre vagy pontvédelemre használható, ebből "légvédelmi falat" építeni nagyon macerás, rengeteg eszközre lenne hozzá szükség. Emiatt nehéz besorolni is, hiszen a légvédelmi komplexumoknál is alapvetően a felderítő rendszerek (lokátorok, EO/IR tornyok) a drágák, aztán jönnek a rakéták.BTW van európai verziója, Thales gyártja FZ275 LGR néven...
-
atee_13
őstag
Media - Lockheed Martin - Releases
A Sikorsky bemutatta az U-Hawkot – a Black Hawk pilóta nélküli változatát az AUSA 2025 kiállításon
-
judas13
veterán
APKWS rendszer (vagy annak analógja) alapján működő ukrán légvédelmi rendszer, amely az olcsó, nem irányított Hydra 70 repülőgép-rakétákat nagy pontosságú rakétákká alakítja át.
1. A rendszer alapja a régi, amerikai Hydra 70 típusú, 70 mm átmérőjű, nem irányított rakéta.Ezt eredetileg repülőgépekről és helikopterekről indították földi célpontok ellen, és pontatlan volt, nagy területen szóródtak szét a találatok. Viszont: nagyon olcsó és rengeteg van belőle.
2. Az Okosító Készlet (APKWS Guidance Kit)
Ez adja a precizitást: Az APKWS lényegében egy köztes, irányító szekció, amit beépítenek a Hydra 70 rakéta harcirésze és hajtóműve közé.
Lézeres Rávezetés (SAL): Ez a szekció tartalmazza az irányító rendszert és az apró, nyitható vezérsíkokat (canards). A rakéta egy félaktív lézeres rávezetést (Semi-Active Laser, SAL) használ, ami azt jelenti, hogy:
A célpontot a földi járművön lévő vagy egy külső, távoli egység (pl. katona, drón) lézerrel megvilágítja (megfest/megjelöl).
A kilőtt APKWS rakéta vezérsíkjai a repülés során korrigálják a pályát, hogy a lézerfény irányába menjenek, azaz eltalálják a megvilágított célpontot.DASALS Technológia: Az APKWS-ben van egy okos megoldás, a DASALS (Distributed Aperture Semi-Active Laser Seeker), ami a rakéta testében lévő, elosztott érzékelőket használja, így a rakéta szinte végig tudja korrigálni a repülési pályáját.
Gyors megoldás: az a lényege, hogy a rakétaindítót, a lézeres célmegjelölőt és az optikai/infravörös kamerát tartalmazó egységet egy egyszerű, terepjáró jármű (pl. pick-up) platójára szerelik.
Ukrajnában elsősorban arra használják, hogy olcsó és viszonylag lassú légi célpontok (mint a drónok, vagy akár az alacsonyan szálló robotrepülőgépek) ellen bevethető legyen. Mivel egy precíziós lövedék (APKWS) jóval olcsóbb, mint egy speciális légvédelmi rakéta (pl. NASAMS vagy Patriot), költséghatékony megoldást jelent a drónok megsemmisítésére.
BAE Systems (APKWS® Precision Guidance Kit), Militarnyi
A General Dynamics Ordnance and Tactical Systems a 2,75 hüvelykes (70 mm-es) Hydra-70 rakétacsalád rendszerintegrátora.
Ezek a rakéták egységes és teherrobbanófejeket tartalmaznak pont- és területi célpontok elleni használatra, így a felhasználó számára egy halálos és könnyű fegyverrendszert biztosítanak többcélú képességgel.
A rakétarendszer három részből áll: az MK66 MOD 4 rakétahajtóműből, a kilenc robbanófej egyikéből, valamint a hozzá tartozó pontszerű robbantású, vagy távvezérelt gyújtó(ka)t. Ezeknek az alkatrészeknek a kombinációja testreszabott megoldást kínál a harcos helyzeti követelményeire.Az MK66 MOD 4 motorhoz szerelve ezek az alacsony költségű lőszerek képesek a terület elnyomására és a fenyegetések nagy távolságból történő leküzdésére, valamint a csatatér eltakarására, megvilágítására és megjelölésére.
General Dynamics
-
judas13
veterán
Ott nem. Igen pontosan erre gondoltam. Opciós lehívás lesz majd az adott katona/politikai helyzet föggvényében szerintem. Nagyon messze van még maga a szállítás.
Reméljük, hogy mostanában (úgy tűnik) felgyorsulnak az ukrajnai események is már annyira, hogy ezek a lehetőségek ténnyé váljanak majd már a szállításkor. -
Cifu
félisten
Az eddig kapott CV90-eken nem volt APS.
Amire te gondolhatsz, az a 205 darabos Dán-Svéd CV9035 Mk.IIIC megrendelés, amiből a hírek szerint 40db megy majd Ukrajnának.Hogy ezeknek lesz-e APS-e, azt majd meglátjuk, nem zárom ki, hogy megkapják, de nekem volt egy olyan emlékem, hogy Izrael nem ad át technológiát Ukrajnának, amíg tart a háború. Ez vonatkozik a Spike pct. rakéta családra, légvédelmi komplexumokra, tűzérségre, stb...
Ha ez fennáll továbbra is, akkor nem tartom túl valószínűnek, hogy Iron Fist APS-t kapjanak, amíg tart a háború. Btw pct. rakéta is maximum az MBDA Akeron MP jöhet szóba, hiszen eredetileg Spike LR2 az integrált típus...
-
judas13
veterán
Ez konkrétan le van írva valami dokumentumban, hogy APS-t nem kaptak hozzá már így múltidőben?
A szerződés/megállapodás Elbit és BAE/Hägglunds között Iron Fist APS leszállítására CV90-ekhez létezik ez valid, tiszta sor.
A kérdés számomra "csak" az ameddig nincs megerősítve vagy cáfolva az opció megléte, hogy a következő 12-18 hónap alatt mennyit és mikor is (nem) kap meg majd ebből Ukrajna. -
TaaT
nagyúr
Ezt de megnéztem volna élőben
4 X USAF MC-130 in close formation Low level in the Mach Loop -
Cifu
félisten
van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?
Erre egyszerű választ nehéz adni.
Röviden: Alapvetően lenne, de az adott feltételrendszerben senki sem mozdul erre rá.
Bővebben:
A kérdés az, hogy mire szánod?
Igazából nagyon hosszú ideje léteznek ezek, függően az adott típustól harckocsi-vadásznak, tankvadásznak (tank-destroyer) vagy gyalogsági tüzérségi harcjárműnek nevezve őket.A II.Vh-ban a megfelelő löveggel felszerelt harckocsik (a Pz.IIIJ is csak 50mm-es löveggel rendelkezett, ami semmit sem ért a Szovjet nehéz harckocsik ellen). Ezért jöttek a gyakorlatilag csak leginkább a csúzliktól védő páncélfelépítményt kapott, lánctalpas alvázra szerelt, nagy(obb) űrméretű pct. löveget kapott harcjárművek. A céljuk az ellenséges páncélosok kilövése volt. Ilyen az ismertebbek közül a Marder széria például.
A hidegháborúban is léteztek hasonló járművek, itt két irány indult meg, az egyik egy könnyű úszóképes, és légideszant-képes jármű, ami képes tűztámogatást nyújtani a légideszant egységeknek. A legismertebb nyugatról talán az M551 Sheridan, ami megkapta az M60A2 harckocsi 152mm-es lövegét és a lézer-irányítású Shiellagh pct. rakétát hozzá. Ezt a légideszantosok mégis leginkább azért szerették, mert a 152mm-es HE lőszer a legtöbb statikus védállást is simán kinyitotta.
A nyugati oldalon ennek a járműnek az igénye folyamatosan megvolt az US Army légideszantja által, de folyamatosan elkaszálták ezt. Ez volt az M8 MGS (lelőve a 2000-es évek elején) és az M10 Booker (ezt idén lőtték le).A szovjet/orosz doktrinában azonban a légideszant páncélvadász koncepció megmaradt, ezt legutóbb a 2Sz25 Szprut-D hozta. A BMD alvázra kapott egy kisebb teljesítményű 125mm-es löveget, úszóképes és légideszant-képes.
A másik megközelítés, hogy az egy járműalvázra épülő családok kaphatnak lehetőséget arra, hogy logisztikai, kiképzési és üzemeltetési előnyöket adjon az adott feltételrendszer megléte mellett. Itt azonban inkább a tűztámogatás a cél, nem feltétlen a harckocsik leküzdése. Ennek legfurcsább szülötte a Stryker MGS, ami egy 105mm-es löveget kapott 8x8 alvázra, az értelme pedig az, hogy a Stryker járművekre épített un. Stryker gépesített gyalogsági dandárok megfelelő direkt tűztámogató járművet kaphassanak...
A hagyományos értelembe vett páncélvadász feladatokat viszont inkább az irányított pct. rakétákat hordozó járművek vették át, akár olyan szinten, hogy TOW pct. rakéta kerülhet egy HMMWV terepjáróra is...Persze az eredeti kérdés arra vonatkozott, hogy van-e értelme ennek?
A válasz az, hogy az igénytől függ. Alapvetően lenne értelme, hiszen egy könnyebb, pláne akár úszóképes jármű olyan taktikai előnyöket élvezhet, amivel a harctéren jó esetben igen komoly meglepetéseket lehet okozni (hiszen pl. egy 60-70 tonnás harckocsi nem mehet bármerre, a hidak egy része nem bírja el például.).
Ebben a kategóriában lenne értelme a koncepciónak... De jelenleg kevés az ilyen igény.
A másik probléma az, hogy általában párhuzamosan "nehéz" harckocsi dandárokat és még mellé "könnyű" harckocsi egységeket fenntartani a legtöbb hadseregnél luxus. Így csak a nagy méretű és "gazdag" hadseregeknél lehet opció, mint az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, India, stb...
A dolognak viszont lenne egy olyan olvasata is, hogy igazából a harckocsik már régóta alapvetően a tűzerő - páncélzat harcban komoly kihívások között vívódnak. Gyakorlatilag az, hogy a 120 - 125mm-es fő löveg elegendő-e, régi történet, az 1980-as években már 8-12MJ torkolati energiát hoztak ezekkel össze, ekkora mozgási energiával beérkező nyillövedéket megállítani pedig nagyon macerás. A kompozit NERA és ERA páncélzati megoldásokkal ezt szemből még sikerült valahogy megoldani, de már általános volt, hogy a frontális páncélzat fizikai vastagsága 1 méteres körül volt. Ami viszont versenyre ösztökélte a ménököket. Ha a meglévő 120/125mm elégtelen, akkor nagyobb löveg kell, 140/152mm. Ezt a hidegháború áthúzta, inkább "ügyes" megoldásokkal próbálták a meglévő lövegekkel megoldani a meglévő páncélzat átütését.
Erről írtam bővebben [Itt].Ennek viszont van egy régi problémája: milyen szintű védelem az "elégséges". Az Strv-2000 projektről volt szó, ez egy, az 1980-as évek végén, 90-es évek legelején zajlott svéd harckocsi fejlesztés volt. A páncélvédelem terén az elvárásokat ez az ábra összegezte:
Vagyis szemből 60°-ból (+/- 30°) kell(ene) az ellenséges harckocsikból kilőtt páncéltörő nyíllövedékeknek és kumulatív gránátoknak ellenállni, a páncéltörő rakétáknak az elülső 180°-on belől, míg a hátulsó térfélből már csak a legfeljebb 15mm-es géppuska lövedékeknek és a közelben becsapódó tüzérségi lövedékek repeszeitől kellene megvédeni a járművet.
A megoldás részben az volt, hogy a személyzetet a testbe száműzik, mint az Armata esetében...
Az Armata esetén is az a gond hogy egy megfelelő védelem a mostani 120mm-es nyillövedékekkel szemben azt jelenti, hogy fizikailag cirka másfél méter hosszan van réteges páncélzat a személyzet kapszulája előtt...
Csak ennek a páncélzatnak a tömege olyan 5-6 tonna lehet...Ezzel eljutottunk arra a kérdésre, hogy akkor mi a megoldás? Alapvetően egy aktív védelem, ez már most is létezik az olyan izraeli rendszerek, mint a Trophy vagy az Iron Fist harctéren is, ezért is integrálja most nagy hirtelen mindenki ezeket. A 2000-es, 2010-es években amúgy boldog-boldogtalan foglalkozott az APS fejlesztésekkel, de vagy nem voltak kellően hatékonyak, vagy ha el is jutottak valahova, senki sem rendelte meg őket, így a fejlesztések kukázva lettek. Ez vezethető amúgy vissza oda, hogy most mindenki is Trophy-t integrál. Még a Dél-Koreaiak is, akiknek volt saját KAPS fejlesztésük, de valószínűleg nem bizonyult elég jónak.
Persze kellett az orosz-ukrán háború is ahhoz, hogy szükségét érezze hirtelen mindenki, hogy márpedig kell APS, és ez a Rafael Trophy szerencséje, így pedig ez került a Merkava után az M1 Abrams-ra, a Leopard 2-re, a K2-re, és így tovább....
Hogy jön ez ide? Nos úgy, hogy egyébként egyre nyilvánvalóbb, hogy a körkörös védelemre kéne gyúrni, nem csak a frontális védelemre. Itt szóba kerülhetnek nem csak a fentről támadó résztöltetes veszélyforrások, de a kumulatív robbanófejes quadkopterek, és persze az egyre nagyobb hatótávolságú páncéltörő rakéták. A [Spike NLOS legutolsó generáció 32km-es hatótávolsággal bír]... Ez már nem az a kategória, amikor gyakorlatilag bármerről érkezhetnek a veszélyforrások.
Na most az meg irreális, hogy passzív védelmet biztosíts előről, oldalról, hátulról, ja és felülről is. Ez az aktív védelem korszakát hozhatja el, vagyis elhárító töltetek és elhárító lövedékeknek kell(ene) megállítani minden nagyobb kaliberű lövedéket, a passzí páncélzat meg mondjuk 20-30mm-ig kellene megfogja a maradékot. Ez elvben elhozhatna egy olyan igényt, hogy relatíve könnyű, 30-40 tonnás harcjármű lenne "teljes" méretű fő löveggel, ami lehet 130-140-152-155mm, de a páncélzat alapvetően csak a kisebb kaliberektől nyújt védelmet. Az ellenséges nagy kaliberű lövedékektől és rakétáktól az aktív védelmi rendszer óv meg, és ez nem csak a "hard-kill" (lövedék elpusztítása) hanem a "soft-kill", vagyis az ellenséges lövedékek megzavarása is lehet. Ez lehet álcafüst, megvakítás, elektronikai zavarás, stb...És most ha visszanézünk, a lengyel-brit-svéd PL-01 kb. ezt a koncepciót vetítette előre, aktív védelmi megoldásokkal (APS, védőgránát-vetők, EW) és passzív védelmi megoldásokkal (felderítés megnehezítése).... Ha így nézünk rá, megelőzte a korát.
-
TaaT
nagyúr
"a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból."
Röviden, attól hogy egy IFV-re rárakunk egy 120mm-es löveget, még nem lesz MBT. -
judas13
veterán
Igen írtam is az új totnymegoldást, kialakítást.
Ha az Ukrajnának szánt megoldásra gondolsz akkor ez a 40 db jármű a CV9035 MkIIIC konfigurációk alapján készül — tehát a főfegyverzet (35 mm Bushmaster III), 7,62 mm koaxiális géppuska, alapérzékelők, és modularitás ugyanaz.Az MkIIIC-k Iron Fist előkészítéssel érkeznek ugyan a skandináv megrendelésre de az, hogy az ukránoknak is adományozott gépek is a teljes Iron Fist modult kapják az részben politika/engedély kérdése lehet — infók szerint az opció benne van a programban de nyilvánosan nincs részletezve az.
Az Ukrajnának szánt járműveken a kommunikációs rendszerekről a donorok dönthetnek úgy, hogy egyszerűsítik vagy más adóvevőkkel szerelik fel, amelyek kompatibilisek az ukrán rendszerekkel, de nem tartalmaznak bizonyos exportkorlátozott elemeket tehát ez még kialakítás alatt feltételezem.
Speciális érzékelők mast-mounted - az árbocra szerelt szenzorok a hazai készletekben lesznek, az ukránoknak meg lehet, hogy az alap-műszerzettel kapják majd csak. De ez specifikus akár meg is kaphatják majd azokat ők is ha a gyakorlat az adott helyzet stb ezt megkívánja.
A fő különbségek jellemzően az APS (aktív védelem) megléte, a titkosított kommunikáció / C4I elemek és a kiegészítő logisztikai/kiképzési csomag körül várhatók — ezek döntően exportengedélyek és politikai döntések mentén alakulnak majd. -
cog777
őstag
Akkor felreolvastam valahol hogy operator nelkuli a torony. Igy viszont valoban elolvadt az az elony amit tulajdonitottam neki. Kb ilyen kategoria mar reges regota letezik, ahogy irtad. Sot, Leo 1 is hasonlo koncepcio alapjan keszult, pancelja csak 70mm-es volt.
Kerdes: van egyebkent gyakorlati ertelme annak , hogy egy ekkora loveget tesznek egy viszonylag gyengen vedett jarmure, hangsulyozva a mozgekonysagot es a tuzerot?Well, lehet hogy meg is csak jon az az elektromos-hibrid motor a tavoli jovoben. Gyanitom hogy az lesz a jovo, hotermelese is kisebb.
-
Cifu
félisten
Az, hogy milyen löveget építenek be, alapvetően csak fejlesztés, a svédeknek 40mm-es lövege van, ennek 3x8 lőszert befogadó tárja van a löveg alatt, de ezt harc közben kézzel kell pótolni, ami nem annyira baráti.
Az export verziókba 30mm-es Bushmaster II. vagy 35mm-es Bushmaster III. került, és ezek elég régóta használatosak a CV90 családban. Itt annyi van, hogy újabb változatot kapnak, mint a korábban említett CV9035NL MLU féle megoldásnál. A löveg előrébb és feljebb kerül, és nagyobb emelkedési szöget biztosít, illetve a cső végére egy programozható lőszerekhez való toldalék került felszerelésre.Az, hogy Mark (Mk.) hány, az sajnos kicsit nehezen érthető. A jelölésben ez nincs részletezve, ott az alkalmazott löveg űrméretét jelölik (CV9040 -> 40mm-es löveg, CV9035 -> 35mm-es löveg, CV9030 -> 30mm-es löveg, CV90120 -> 120mm-es löveg).
Az Mk.0 volt az első svéd széria, az alapváltozata az említett CV9040, 1993-tól.
Az Mk.I. volt az első norvég export széria, ez másik tornyot kapott, Bushmaster II. 30mm-es löveget, és új tűzvezető rendszert, így mozgás közben is tudott már tüzelni. Ez ugye CV9030. Gyártás indult 1996-ban.Az Mk.II. a svájci és finn export verzió, továbbra is Bushmaster II. löveggel, de nagyobb volt a test magassága, elől 100mm-el, a hátsó részen (ami amúgy is magasabb volt) 70mm-el, elsődlegesen a beltér kényelmességét növelve. A fedélzeti rendszerekben megjelent egy digitális önellenőrző rendszer (mint az autók CAN vagy a repülőgép-hajtóművek FADEC rendszere), így a jármű állapotáról sokkal átfogóbb képet kaphat a személyzet valós időben. A gyártás 2000-ben indult.
Az Mk.III érkezett Dániába és Hollandiába, és már 35mm-es Bushmaster III. löveget kaptak, teljesen digitális belső vezérlőrendszert, illetve opcionálisan egy plusz hasoldali (aknavédelmi) és tető (fentről támadó résztöltetek és pct. rakéták ellen) védelemmel (ezt a Hollandok rendelték meg). Ez később Mk.IIIA alváltozatként ismert, a 2000-es évek közepén indult a gyártásuk.
Norvégia egy némileg módosított Mk.IIIB változatot vásárolt, továbbfejlesztett tűzvezető rendszerrel, Kongsberg Protector távirányított géppuska toronnyal a torony tetején. Itt új gyártású járművek mellett Norvégia az Mk.I járművek felújítását is tartalmazta erre a szintre.
Az Mk.IIIC a korábban említett Hollandiai MLU (élettartam-közepén aktuális felújítás) csomagja, a torony át lett nagyban alakítva, hogy Spike LR2 / Akeron páncéltörő rakéták kerüljenek belé, a Bushmaster III. löveg és elhelyezése némileg módosult, hogy nagyobb emelkedési szögben tudjon tüzelni, illetve plusz szenzorok kerültek a torony sarkaira, illetve integrálva lettek az Iron Fist aktív védelmi rendszer elemei (4db AESA lokátor és 2db forgó torony 2-2 elhárító töltet vetővel). Az Mk.IIIC új gyártású is lehet, a Svéd hadsereg és Dánia rendelte meg.
Az Mk.IV egy mélyebb program, új 1000 lóerős Scania erőforrást tartalmaz, egy új Perkins X300 sebességváltóval, ami egyben a felfüggesztés módosításával a korábbi 35 tonnás maximális tömeget 37 tonnára emelte. A torony az Mk.IIIC-nél is használt megoldás. Ezen kívül a teljes digitális belső adatrendszer lecserélésre került, a BAe marketing "iFighting" elnevezéssel illette, egy olyan rendszer, ahol az információkat azok fontossága alapján rangsorolva rakja a rendszer a személyzet elé. Ezt a Cseh és Szlovák lövészpáncélos tenderen indították, és nyerték meg, 246db-ot vesznek a Csehek, 152db-ot a Szlovákok.Az Mk.V egy még mélyebb módosítás lenne, hibrid diesel-elektromos meghajtással, továbbfejlesztett digitális fedélzeti rendszerekkel, javított látható, IR és radarhullámhosszon való álcázással, drónok integrálásával. De ez még csak koncepció fázisban van....
-
Cifu
félisten
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Elég sok minden, bár a többséget Judas13 már leírta.
- Először is Svédország az 1990-es évektől üzemelteti a Leopard 2 családot (Leo2A4 és Strv-122, ami egy svéd igényeknek megfelelően kiképzett Leopard 2A5). Tehát megvan a technikai és tudásbeli háttér az üzemeltetéshez, kiképzéshez, van egy kész háttér, amit csak fejleszteni kell a Leopard 2A8 újításaihoz.
- Másodszor is, függően a változóktól, akár olcsóbb is lehet, illetve stabilabb háttérből érkezik. A CV90120 egy prototípus, amit a BAE-Hägglunds saját pénzből fejlesztget. Ha meg akarják rendelni, még azért egy talicska pénzt bele kell tolni, hogy a szükséges széleskörű teszteket elvégezzék, az esetleges módosítási igényeket beleépítsék. A CV90120 sorozatgyártása sincs készen, tehát még ezt is meg kell szervezni, míg a Leo2A8 egy olajozottan működő gyártósorról érkezik ( pont emiatt rendeli mindenki, mert ez az a típus, amit záros határidővel le lehet szállítani - garantáltan ).
- Harmadszor - bár ez az előzőhöz is csapható -, rengeteg a tapasztalat vele. Egy új típusnál, még ha egy alváltozat is, felléphetnek új problémák, amiket az üzemeltetés közben derülhetnek ki. Minél szélesebb a felhasználói kör, annál több tapasztalat van vele. Ez csökkenti a rizikót.- Negyedszer, a CV90120 egy lövészpáncélos testére épített "páncélvadász". Nem tekinthető teljes értékű harckocsinak, mivel semmilyen szempontból nem képes egy ellenséges harckocsi lövedékeinek ellenállni, semmilyen irányból, bármilyen távolságból. Egy teljes értékű harckocsinál elvárás, hogy legalább adott távolságból (és ez kisebb legyen, mint amilyen távolságból az adott célpontott le tudja küzdeni) képes legyen túlélni egy (vagy akár több) találatot. Ez passzív páncélzatot jelent és a modern harckocsiknál is általában azt jelenti, hogy a harckocsi tornya, és jó esetben a harckocsi teste képes legyen szemből túlélni egy ellenséges harckocsiból kilőtt APDSFS (nyillövedék) páncéltörő lövedéket mondjuk 500 vagy 2000 méterről. Az Armata az első olyan harckocsi, ahol a személyzet testben való elhelyezése miatt csak a testtől várnak el ilyesmit, a toronytól nem ( technikailag a svéd Strv-103 volt még például kivétel, mert annak nem volt tornya ).
A CV90120 szemből nagyjából a 30mm-es gépágyú lövedékek ellen védett, egy 105mm-es pct. lövedék is átmegy rajta nagy eséllyel. Az aktív védelmi rendszerek bizonyos szintű védelmet nyújtanak, de especiel az APFSDS ellen a legtöbb ilyen rendszer nem hatékony, mert azok 1500-1700 m/s sebességgel érkeznek be - túl gyorsak. Csak a páncéltörő rakéták és a kumulatív gránátok (nagyságrendileg 30-1000 m/s közötti sebesség) ellen hatékonyak. Az Oroszok azt állítják, hogy az Armata esetén használt Afganit APS már a nyillövedékeket is meg tudja fogni, de ezt egészséges szkepticizmussal érdemes fogadni.Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre.
+ az aktiv alcaKezdjük hátulról: Korábban leírtam, hogy a BAe Adaptiv milyen korlátokkal rendelkezhet. Ez ráadásul egy opcionális rendszer, egyáltalán nem eleme alapból a CV90120-nak, a mostani teszteken se lehetett rajta látni. Ha olyan jó lenne az Adaptiv, akkor megrendelték volna már, mivel bármilyen járműre fel lehet szerelni, a BAe maga is hajókon, helikoptereken és szárazföldi harcjárműveken is el tudja képzelni. Tehát ez nem érv, ha Svédország szeretné, megrendelhetné az Strv-122 és akár a Leopard 2A8 harckocsikhoz is.
A technikailag modernebb tételnél látható indokot nem igazán értem, ugyanis a CV90120 esetén az irányzó és a járműparancsnok a toronyban van. [Itt egy most áprilisban, Braziliában készült videó, ott lóg ki a parancsnok a toronyból] , képernyőmentés alant:
Ami tény, hogy a Leopard 2 család továbbra is 4 fős személyzettel bír, van töltő-kezelő. Ennek vannak pro és kontra érvei, de hogy önmagában a 3 fős személyzet és az automata töltőberendezés "modern" lenne, azért elég vad megfogalmazás annak tudatában, hogy a francia AMX-13 könnyű harckocsi 1952-ben, a szovjet T-64 harckocsi pedig 1963-ben állt hadrendbe. Tehát ez egyáltalán nem valami világmegváltó újdonság. -
judas13
veterán
Valami mégis rémlett, lövegtől függetlenül, hogy CV vonalon csak volt mostanában valami mozgás. 35 mm-es Bushmaster III-al érkeznek majd a járművek.
A Védelmi Anyagügyi Hivatal (VMA) és dán partnere, a dán Védelmi Beszerzési és Logisztikai Szervezet ma szerződést írt alá a BAE Systems Hägglunds vállalattal 205 darab CV90-es harcjármű (MKIIIC változat) összehangolt beszerzésére.
Ezek közül 115-öt Dániába szállítanak, 50-et pedig Svédországba vásárolnak a korábban Ukrajnának adományozott járművek pótlására. A fennmaradó 40 járművet Ukrajnába történő szállítás céljából szerzik be, és korábbi dán és svéd adományokból finanszírozzák. A szerződés összértéke 25 milliárd svéd korona.
cog777
Afganisztánban anno és most itt is szeretik azért ezeket:
Az ukrán tapasztalatok azt mutatják, hogy a CV90-et nagyra értékelik. Magas szintű védelmet nyújt, és katonák életét mentette meg közvetlen találatok esetén. A CV9035 MkIIIC a legújabb toronymegoldással van felszerelve, és a legénységnek jobb helyzetfelismerést, valamint fokozott mobilitást, védelmet és hatékonyságot biztosít az ellenséges célpontokkal szemben.
-
judas13
veterán
A Leopard 2A8 sokkal nagyobb, nehezebb több mint 66t, a
CV90120 meg "csak" egy könnyű harckocsi 26-38tonnával. A páncélzata is lightosabb és ez valahol a túlélőképesség rovására megy egy teljes értékű tankkal szemben akárhogy nézzük.Logisztikailag is a 2A8-ra váltás költséghatékonyabb lehet és képzés szempontjából is előnyösebb, gördülékenyebb tippre mert volt már hasonló nagyfiú a csapatban. Ismerős a rendszer és egy közös beszerzéssel még olcsóbb szállítási feltételek alakulhatnak ki szerintem.
És ahogy olvasni fent is a BAE Systems/Hägglunds 120mm-es változata még konfliktusban nemsűrűnbizonytott, ellenben a Leóval ami már igen... -
cog777
őstag
Mondjuk nem egeszen ertem, hogy miert nem a sajat hadiiparukat tamogatjak jobban, mi lehet a dontes mogott?
Technikailag meg modernebb is az hogy a torony operator nelkuli + 2 fo legenyseg a dronkezelesre. + az aktiv alca
Valahogy a mai modern tankot valahogy igy tudnam inkabb elkepzelni.
Ha adtak volna megrendeles a sajat hadsereguk, akkor lehet mas orszagok is jobban erdeklodtek volna. -
judas13
veterán
Megerősítettem a Rheinmetallos párhuzamodat igen.
Üzletpolitika van döntően ezek mögött szerintem is, de mi más is lenne valójában. Ukrán felvevő piacra leszek azért kíváncsi úgy egyáltalán a hazai gyártású projektek mellett természetesen.
Szlovákok is mindig a következő évre halasszák a kérdést... -
Cifu
félisten
Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten.
Ezért raktam be a Leo2A8 rendelésállományt. 250+ új Leo2A8 megrendelés van, CV90120 zéró. Hollandia azért érdekes, mert náluk a harckocsizó egységeket feloszlatták, tehát konkrétan nulláról kellene felépíteni a harckocsizó egységeket, így az nem érv, hogy több évtizedes tapasztalatuk van a Leo2 üzemeltetésben, kész, felszerelt javítóbázis, ahol csak az új rendszerek karbantartására és a személyzet oktatására lesz szükség.
Ráadásul Hollandia 142db CV9035NL lövészpáncélos büszke tulajdonosa, ezeket most újítják éppen fel, páncéltörő rakétákkal látják el, a löveget korszerűsítik, a parancsnok EO/IR érzékelője egy teleszkóposan felemelhető állványra kerül, a torony kap 4db AESA radarpanelt az Iron Fist aktív védelmi rendszerhez... tehát szó szerint a mostani CV90120 változat "extráit" kapja meg.
De mégis... Leo2A8-at vesznek...
Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék)
Pontosan erről írtam. Én a hírben "mindössze" annyit látok, hogy a BAe-Hägglund szépen lecserélte a sváci RUAG cég CTG lövegét a Rheinmetall 120mm L/44 LR-re, ami az adott feltételrendszerben esélyesen továbbra is csőszájfékes megoldás lesz. A miért hátterét alapvetően nem érteném, a CTG egyébként könnyebb valamivel, ~2.6 tonna a 120mm L/50 tömege csőszájfékkel... Szóval én inkább üzletpolitikai szándékot látok mögötte (a Rheinmetall így promotálja az L/44 LR-t).
-
judas13
veterán
Valahogy sikeresebb pályát tételeztem fel a CV-knek, de ebből az összefoglalóbol kitűnik, hogy idáig sajnos nem lett az. Majd a szlovákok vagy az ukránok idővel fordítanak a helyzeten. Félig szarkazmus volt persze, meglátjuk. Igen a boldog, békés 90-es évek Jelcin és Gorbacsov elvtársék és az örök béke.
Volt anno néhány pillanat, mikor magam is elhittem a nagy összeborulást és majdnem világbékét...
Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket.Igen konkrétan itt is azt: LR (Low-Recoil).
L44 (ált.)
Csőhossz (L44): ~5 300 mm.
Cső tömege (L44): ~1 190 kg.
Fegyver tömege (védelem nélkül): ~3 030 kg.Továbbá a Rheinmetall termékleírások általánosságban ismertetik, hogy a recoil-redukció több elemből állhat (hosszabb lökéshossz, erősebb puffer/abszorber, opcionális csőszájfék), de a pontos visszarúgás-számok és belső dinamikai jellemzők gyakran gyártói, nem minden esetben publikusan részletezett adatok ami valahol érthető is már és így konkrét, publikált visszarúgás-számokat (N vagy kN·s, % csökkentés) nem feltétlen találunk meg lent a prospektusokban. Gyártói adatlapokban, műszaki doksikban inkább. Persze ilyen mértékben már a többség talán úgysem menne bele majd a részletekbe.
[link] -
cog777
őstag
Jo cucc. Ugy tunik vegre megertettek, hogy osszefogassal lehet csak versenykepesen haditechnikat fejleszteni (marmint a dragabbakat, svedek pl elboldogulnak a tuzersegukkel)
"44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)"
Svedeknek van 250 db CV90 (osszesen 1400 db-ot gyartottak osszesen kulonbozo orszagoknak) + leopard es nem akartak a ket kategoria (konnyu pancelos + nehez harckocsi) koze rakni meg egyet.
Ezt mondta az AI
-
Cifu
félisten
[Leopard 2A8 látvány-manőverezése]
Az integrált radarok miatt kicsit furcsa a tornya (ugye az "EuroTrophy" aktív védelmi rendszerrel látták el), meg hát így ebben a formában a korábban említett Barracuda álcahálót kicsit át kell szabni (pont a milliméter-hullámhosszt ugyebár igyekszik eltéríteni / lefogni), de érdekes látni, mert hát úgy tűnik ez lesz (továbbra is) az Európai harckocsi...
Jelenlegi megrendelés-állomány:
-18+105db Németország
-46db Hollandia (morbid, mert 2011-ben feloszlatták a harckocsizó egységeiket)
-44db Svédország (ejj... hogy-hogynem, de nem a CV90120...)
-54db Norvégia (eredetileg A7-et kértek, menet közben módosítottak)Tárgyalás alatt (a darabszámok nyilván nem sokat jelentenek így):
-70db Csehország
-54db Litvánia
-50db Horvátország -
Cifu
félisten
Szerintem a "csendes" egy lánctalpas (nem gumitalpas) járműnél finoman szólva is viszonylagos. Ettől még a súrlódás biza ott van.
Amit linkeltél az a Saab Barracuda. Az a passzív álcázóháló, amit említettem.
Ez nem prototípus, létezik már egy ideje és sok hadsereg használja.
[Leo2A7 Barracuda álcahálóval] -
cog777
őstag
En nem gondoltam a lanctalpak surlodasara, kicsit furcsa mert olvasva hogy m1 milyen csendes tud lenni, a lanctalpak surlodasa sokkal nagyobb zajt kellene hogy okozzon. Ettol meg elhiszem hogy ez is lehet problema.
Amcsik is kiprobaltak, ezt az M1-en, beasva egeszen jol alcazta magat.
200m-rol mar nem tudtak kivenni a sziluettet FLIR-rel. Nekem meggyozo, de attol meg ilyen olyan okok miatt egyelore prototipus szinten marad.
-
Cifu
félisten
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Inkább 50 év, a Leopard 2 és az M1 Abrams is az 1970-es években lett megtervezve.
Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Egy kis drónra szerelt, 256x120 pixeles hőkamera ~55 ezer forint az Aliexpress-ről. Ez azért 100-150 méterről már kiszúrná...
Egy valamire való, komoly EO/IR érzékelő ma már 1024x800 vagy nagyobb felbontású, már az 1280x960-as is széles körben elérhető. Hogy mit tud? [Ezt a szintet]
Sok sikert ennek a szintnek az átverését egy olyan aktív hőálcázással, amely tenyérnyi méretű elemekből épül fel...
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
Szép, csak a videó is erról szól, hogy elfedje a valódi alakzatot egy másfajta hőképpel. Na most a sárnak van egy olyan rossz szokása, hogy az éleknél rakódik le. Upsz...
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)
Mi egy bokornál az alakzat?
Nézd meg ezt a képet:
Neked alapvetően ilyenkor az a célod, hogy a kisugárzott hőt elfedd.
Ezért jó a Saab Barracuda megoldása, mert az erre törekszik...Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.
Nem ok nélkül rejtettem el Hobizoli hsz-eit, mert akkora égtelen marhaságokat "legóz" össze, ami az alapvető taktikai ismeretek hiányosságaira mutat rá.
Tök mindegy, hogy hibrid vagy nem hibrid, a surlódásból keletkező hővel mit csinálsz?
Nézd meg ezt a képet például...
Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
Én még még csak teljesen befedett járművet sem láttam belőle. Csak az egyik oldalán felpakolt ilyen "álcát" láttunk.
A prezentációknál ráadásul csak oldalt van ilyen, az elején/tetején Barracuda látható:
-
cog777
őstag
Hat, gondolom nem olcso, es inkabb mindenki a 40 eves koncepcioju tankjait javitgatja.
Mondjuk a ilyen hamis hokepet generalo megoldasban en meg latok fantaziat.
"Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog."
Sokszor bent az erdo szelen bujnak el, nem mindig mozognak. Mozgas eseten meg az infrakameraknak azert nincs olyan nagy felbontasa, messzirol nem biztos hogy feltunik.
Raketa eseten meg plane nem tudja megkulonboztetni , ha egy huvos valami mozog, lasd lejjebb a negyedik megjegyzesem."Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát"
Fotel szakerto lvl 99: Ragadozo ota tudjuk hogy a sar elfedi a hot. Ezt sem latom akkora problemanak. Max a sarat huti le a cucc.
"Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik."
Ha autot akarsz rajzolni akkor igen, de nem rajzolgatasra terveztek hanem rejtozkodesre , mihelyt egy bokor szeru mintazatot rajzol 3D-ben, hogy bele olvadjon az erdos, borkos reszbe, mindjart nem akkora problema. (gondolom poenbol rajzoltak autot, de ez most nem jol oregedett a dronok ota)"Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?"
Na, itt ez tenyleg fontos problema, mert zacsko jeget nem vihetnek. Viszont ha hobbizoli szeruen lehetne legoznom, akkor kapasbol beepitenek egy amcsi Abrams X hibrid motorja felet, ami tada: elektromos hajtassal nem termel akkora hot.Persze biztosan nem lenne olcso az ilyen cucc, es azert a nyugat ellensege a ruszkik nagyon le vannak gatyasodva, szoval, valahoy megertem a sporolast. Ettol meg szep prototipusnak talalom, amugy azt hittem mar gyartjak.
-
Cifu
félisten
judas13:
Felpimpelik az alap CV90-et (CV90120) egy 120 mm-es készséggel meg egyebekkel. Szigorú lett.
[link]Úgy kezdjük, hogy a CV90-105 (nem elírás) első prototípusa 1992-ben (!) jelent meg. Gyakorlatilag egy CV90 lövészpáncélos testére applikált francia GIAT TML-105 könnyű torony egy 105mm-es löveggel.
Ezzel párhuzamosan, félig-meddig "ezt mi is meg tudjuk csinálni" logikával egy "saját" torony is készült a svájci (Swiss Ordnance Enterprise gyártmányú) 120mm-es "kis nyomású" löveggel, ez lett a CV90-120-T (később CV90120-T). Az idézőjel azért szükséges, mert ettől még persze potens löveg volt, de egy Rheinmetal 120mm L/44-es löveghez képest szerényebb képeségekkel bírt.
A háttere röviden annyi, hogy az 1990-es években a hadiipari megrendelések szépen visszaestek, vége lett a hidegháborúnak és számtalan nagy katonai fejlesztést kaszáltak. Az egyik fő probléma az új, modern fegyverrendszerek kifejlesztésének ára volt, egyszerűen túl drága volt az "új" békével teli (muhahahaa
) világban a Leopard 2 család utódját kifejleszteni.
Viszont sok ország számára a Leopard 2 is drága volt, miközben még elavultabb harckocsikkal és páncélozott járművekkel bírtak (itt olyanokra kell gondolni, hogy amerikai M60, brit Centurion vagy német Leopard 1 harckocsik 105mm-es löveggel). A svédeknek is volt egy "könnyű harckocsivadásza", az IKV-91, ami egy 16.3 tonnás, 90mm-es löveggel szerelt, úszóképes harckocsi-vadász volt. A CV90-105 és CV90-120 valahol ennek az utódja szeretett volna lenni. Alapvető problémákkal, persze, például jóval drágább és nehezebb volt, nem volt úszóképes és a fő probléma: Svédország hadseregének a költségvetésébe nem fért bele az IKV-91 pótlása, így aztán ebből nem lett semmi...
Mivel a privát katonai cégek igyekeztek az új megrendelési vákuumban valamiféle kitörést keresni, a svédeknél a Hägglund cég felelt a BV-206 / -210 lánctalpas katonai terepjárók és a CV90 lövészpáncélos kifejlesztéésért, mellesleg pedig küzdöttek az 1980-as évek ők is egy új harckocsi fejlesztésével, az Strv-2000 projekt keretében, de a 140mm-es fő és 40mm-es másodlagos löveggel tervezett tervet a politikusok áthúzták és 1991-ben helyette megrendelték a Leopard 2 svéd igényekre szabott tesóját, az Strv-122-őt.
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...A svéd cég a korábbi nagyobb(ra remélt) CV90 megrendelés visszavágása és az Strv-2000 bedőlése miatt nehéz helyzetbe kerültek, így 1997-ben a Hägglund katonai járműgyártó részlegét megvette az amúgy szintén anyagi gondokkal küzdő brit Alvis.
Az erőforráshiányos helyzetben a CV90120 projekt nem sokat haladt előre, de megpróbálták azért promotálni, mint egy "olcsó" harckocsit. A probléma az volt, hogy a piac tele volt "felesleges" Leopard 2 harckocsikkal, így a kutyának se kellett egy csökkentett képességű jármű. A mihez tartás végett Németország a pletykák szerint felajánlotta a Leopard 2A4-eseit jelképes összegért Magyarországnak és Lengyelország is, nekünk nem kellett, a Lengyeleknek igen (2002-ről beszélünk).
Térjünk vissza a CV90120-ra. A brit BAe konszern 2003-ban megvette a végleg összeomlás szélén lévő Alvis-t, és vele hozzá került a Hägglund is. A CV90 a lövészpáncélosok között viszonylagos sikert ért el, igazán nagy tömegben nem került hadrendbe, de a skandináv és pár közép- vagy észak európai állam (Svédország mellet Norvégia, Svácj, Finnország, Hollandia és 2014-től Észtország) megvásárolta, tehát az adott feltételrendszerben sikernek volt tekinthető.
Egy sor alternatív változata készült, légvédelmi gépágyú, önjáró aknavető és így tovább, de ezek jó része nem valósult meg - a korábban tárgyalt okok miatt jobbára (nem volt pénz).
A BAe lassú tűzön főzte tovább, újabb (CV90 Mk.III. majd Mk.IV) alvázzal kínálták, új tűzvezető rendszerrel, távirányított géppuska toronnyal... de kb. senkinek se kellett, így sem. Itt-ott felröppent, hogy na, most Szlovákia tárgyal róla, na, most a Litvánokat érdekli... De semmi...
A CV90120-T proto valamikor a 2010-es évek elején.2013-ban némi meglepetésre a Lengyel OBRUM konszern mutatta be a PL-01 "Super Tank" koncepcióját, ami valójában a BAe-Hägglund CV90120-T prototípusa volt egy új kompozit műanyag ruciban, aktív védelmi rendszerrel és "lopakodó" képességgel. Jelentsen az bármit is. Feltehetően a BAe célja az volt, hogy ha az OBRUM nevével megy előre, akkor esetleg egy Lengyországi megrendelésre jobb esélye lesz, de persze ebből se lett semmi, és 2015-ben az egészet ott hagyták a fenébe.
A 2020-as években újítottak, megjelent az izraeli Iron Fist aktív védelmi rendszer, és a CV90 Mk.IV alvázon újra bemutatták.
A mostani hír arról szól, hogy a korábbi sváci (most már RUAG-nak nevezett) 120mm-es Compact Tank Gun (CTG) csőszájfékes löveget lecserélték egy Rheinmetall 120mm L/44 LR (Low-Recoil, vagyis kis reakcióerejű) löveggel. A csőszájfék a harckocsilövegeknél általában kerülendő, mivel a lövedék röppályáját károsan befolyásolhatja, kevésbé kiszámíthatóvá teszi. De egy könnyű járműnél a ~12-14 MJ reakcióerő egyszerűen túl nagy, így kompromisszumként a csőszájfék jelentősen, akár felére is képes ezt lecsökkenteni. Bevallom így hirtelen nem tudom, hogy a Rheinmetall féle LR mit takar, de nagy valószínűséggel szintén csőszájféket....
Szóval ez ismét egy szép, de nem túl esélyes csomag: még aki CV90 lövészpáncélost is rendszeresített, az is inkább vásárol Leopard 2A7 vagy Leopard 2A8 harckocsit. Valahogy a CV90120 senki ingerküszöbét nem érte el eddig...
Cog777:
Wtf, nagyon modern lett. Hőkibocsátását meg tudja változtatni és szimulálni egy autóét. Jobb oldalt be van kapcsolva ez a funkció.
CV90120 Ghost
Ugyanez a történet pepitában. Tök jól néz ki promóvideón a BAe ADAPTIV, de erről 2011-ben nyomatták először a promókat. 14 éve. Azóta is csak promóvideóknál tartanak.
Mi a probléma? Az, hogy ez csak a brossúrán és a promóvideókon néz ki szépen. Kezdjük ott, hogy egy harctéren egy harcjármű mozog.
Másodszor például lehet koszos. Ami jelentősen rontja a hatékonyságát.
Harmadszor addig tűnik ez jó poénnak, amíg messziről, nagy távolságból, egy irányból nézel rá. Ahogy elkezd(ene) forogni, az illuzió szétesik.
Negyedszer egy lényegi problémát nem old meg: mi a frászkarikát csinálnak a rengeteg felesleges hővel, ami a motorból származik például?Szóval a koncepció szép, csak éppen nem találták meg azt a feltételrendszert, ahol a modern elektron-optikai rendszereket valóban jól képes átverni.
Nem arról van szó, hogy nincs igény az álcázásra, mert például a Saab Land System Barracuda álcahálója, amely UV, Infravörös, Látható fény és milliméter hullámhosszon a radar jeleketet is igyekszik elfedni, szétszórni, especiel eléggé népszerű, felteszem nem ok nélkül....
-
atee_13
őstag
Sikorsky Unveils Nomad Family Of Scalable VTOL Drones
A Sikorsky bemutatja a Nomad család autonóm VTOL drónjait katonai és polgári feladatokra
-
Cifu
félisten
Hát LoL... A Török Basa tánca folytatódik.
[Most 24db használt Katari EuroFightert vásárolnának]Csak a teljes képért: 2017-ben Erdogan úgy döntött nagy kegyesen, hogy Putyin kedvéért vásárol pár Sz-400 komplexumot, ami miatt az USA "büntetésből" 2019-ben kizárta az F-35 projektben 2002 óta ott lévő Törökországot. Törökország azzal védte a vételt, hogy hát az USA nem egyezett bele a Patriot PAC-2/PAC-3 eladásába, de ott volt pár kitétel, ami miatt ettől az USA berzenkedett (a Törökök technológiai transzfert és licenszgyártást akartak). Szóval Erdogan megmutatta, hogy ő lenni big businessman, ment Európához (ott azért nem fogadták túlzottan tárt karokkal), ment Kínához (de ők nem tudtak akkor olyasmit adni, ami felért volna a Patriothoz, meg állítólag a technológiai transzfer nekik sem volt opció), szóval ment Putyinhoz, vásárolt Sz-400-ast, és... jól lábon lőtte magát.
Mert hát technológiai transzfert amúgy onnan de kapott, de legalább kilőtték a vadászgép projektből és hát mégse nagyon vehet Oroszországtól vadászgépet (úgy is csak a hulladék Szu-57 jöhetne szóba, vagy az F-16-hoz képest is kesernyés Sz-35Sz).
Szóval 2021-ben Törökország egy 23 milliárd dolláros megrendelési igényt továbbított az USA-nak, 40db új F-16V Block 70 gépet rendelnének és 79db felújítószettett, amelyeket a meglévő F-16C/D Block 50 géphez vennének igénybe. Törökország hajdan licenszben gyártotta az F-16-osokat, és több, mint 250 volt hadrendben náluk.
2024-ben ez törvényhozási jóváhagyást kapott, és elindultak az első kifizetések... Majd 2024 őszén a 79 felújítókitet visszamondták. Az indok állítólag az, hogy a török TAI cég is meg tudja csinálni a felújításokat (ugye Licencben gyártották a típust).
Közben Törökország megegyezett Nagy-Britanniával 40db EuroFighter megvételéről, amit viszont Németország blokkolt politikai okokból, ez 2025-re elhárult és 2025 júliusában már előzetes szerződéskötésre sor került . Azóta zajlik az egyeztetés és a véglegesítése a megrendelésnek. A Briteknek nagyon kellene a megrendelés, mert az EuroFighter program nem egy sikertörténet és a gyártósorok fenntartásához jó lennének a friss megrendelések.
Párhuzamosan Törökország továbbra is hajlandó lenne visszatérni az F-35 projektbe (amit persze az USA-ban nem üdvözölnek), miközben ugyebár folyik a "saját" TAI Kaan vadászgép projektjük, amelybe amerikai hajtóművet vásárolnának (tehát önállóak nem lesznek). Ebből talán 2030-ra lehet valami, képességek terén talán sikerül a Szu-57 szintjét megugorni. Talán...
A 30 megrendelt F-35A-ból (eredetileg 100db F-35A és 16db F-35B-t szerettek volna), amelyből 4 már a Luke légibázison a Török pilóták kiképzésére használtak, szépen limbo-hinto lett...
Megérte a Basa és a Cár tánca, tényleg....
-
Cifu
félisten
Ha igaz...
A Szu-57 export nagyon érdekes téma. Hozzá teszem, a jelen ismereteink szerint a Szu-57 nem annyira lopakodó, kb. valahol a függesztmény nélküli Rafale szintjét hozza. Az kb. 2 nagyságrendre van az F-35 szinttől. Ha a lenti kilométereket akarjuk viszonyítani, akkor egy külső függesztménnyekkel, póttartályokkal repülő F-16 mondjuk 150 km-ről van észlelve, egy F-35 mondjuk 40 km-ről, akkor a Szu-57 kb. a kettő között, úgy 100-120km körül lehet. Ismétlem, csak erős megközelítés, de a nagyságrend ez lehet.Na most ezért nem érdekelte Indiát a Szu-57, illetve annak kétüléses változata, az FGFA, amit India pénzén fejlesztettek volna ki az Oroszok...
Ezzel együtt a Szu-35 egy generációs ugrás lenne az Iráni légierő leharcolt F-4, F-5, F-14 vadászgépeihez képest...
De a legfőbb konkurense(i), Izrael és az USA vadászgépeihez képest... hát... nem sok mindenre lesznek jók...
-
atee_13
őstag
Leak doc reveals Su-57s for Algeria, Su-35s for Iran and Ethiopia
Szivárgás révén kiderült, hogy Oroszország Su-57 és Su-35 vadászgépeket ad el Iránnak, Algériának és Etiópiának
Az Odd Systems Kurbas-640a kamerája
Hagyományos szállító konténerekből akár egy ember közreműködésével is telepíthető - felbocsátható.
Nincs elég 160-170 centis abban az országban? 
Az Strv-2000 T140/40 makettje, ez nem valósult meg...
Új hozzászólás Aktív témák
- Hat év támogatást csomagolt fém házba a OnePlus Nord 4
- Gyúrósok ide!
- Azonnali alaplapos kérdések órája
- Hardcore café
- Milyen házat vegyek?
- Sub-ZeRo: Euro Truck Simulator 2 & American Truck Simulator 1 (esetleg 2 majd, ha lesz) :)
- Nikon Z MILC fényképezőgépcsalád
- ubyegon2: Airfryer XL XXL forrólevegős sütő gyakorlati tanácsok, ötletek, receptek
- VR topik
- GL.iNet Flint 2 (GL-MT6000) router
- További aktív témák...
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3944
- REFURBISHED - HP USB-C Universal Dock G1 (DisplayLink)
- MacBook Pro 13, 14, 15, 16, MacBook Air M1, M2 M3 M4 bill magyarosítás lézerrel / sapkacserével
- Telefon felvásárlás!! Xiaomi Redmi Note 13, Xiaomi Redmi Note 13 Pro, Xiaomi Redmi Note 13 Pro+
- HIBÁTLAN iPhone 13 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4245, 100% Akksi
Állásajánlatok
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest