Blog

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]   [ ÚJ CIKK ]

• a tudomány....

  Épp a minap gondolkodtam el azon, amit a TV-ben láttam. Fura volt azt látni, hogy a tudósok hogyan is vélekednek a világegyetemről, és úgy mindenről, ami az űrben van. Valahogy nehéz felfogni, sőt, szinte felfoghatatlan az, amilyen nagy számok és erők uralkodnak odakint, a messzi-messzi galaxisokban, hogy idézzek egy nagy klasszikust.

  Ahogy néztem, és beszippantottam a látottakat, valahogy elfogott az az érzés, hogy mégis, mennyi igazság alapja lehet ennek az egész ismeretterjesztésnek, mert az, hogy a mi világunkban itt a földön tapasztalati úton megállapított törvények és tények vannak, de ez már nem feltétlen igaz minden helyzetben, főleg nem szélsőséges környezetben. Pl. az extrém kis méretekben – ahol a kvantumfizika dominál – és az ellentétében, az extrém nagy méretekben.

  Olyan magabiztossággal állítják azt amit, hogy ha végiggondolom, akkor éppen lehet az ellenkezője is igaz. A mostani elméletekkel szerintem az a baj, hogy lehet hogy bizonyítva vannak itt a földön, akár szimulálva az adott körülményeket, akár pedig megvalósítva azt a környezetet, DE mégsem ott a helyszínen tudjuk megfigyelni. Ez azért szerintem elég nagy különbség.

  Folytatás...

  jimmy399 13 éve 37

• demotiválva...

  Hellósztok. Ma valahogy teljesen demotiváltan értem magam... Pedig még a demotiváló.com-ot sem néztem meg hozzá...

  Érzem, hogy én vagyok a világ legnagyobb loosere. Érzem, hogy ennél már csak az lenne a rosszabb, ha egy ablak nélküli szobában lennék 0-24-ben teljes sötétben. Valahogy megszakadt valami... Érzem, hogy lassan új munkahely kell, mert a mostani egy fos. Este már féltem, hogy visszafordulok, és nem megyek e többé.

  Túl sok negatív emlék köt mind a munkahelyhez, mind az albérlethez. Valahogy érzem mindkettő lehúz, és ebből a lehúzásból nem látom, hogy lesz-e valaha is felemelkedés. Akiket szerettem már régen messza járnak, és talán boldogabbak mint eddig valaha. Ez nem önsajnálat akar lenni, mert minden agyban dől el, de érzem az én agyhelyem már valahogy nem képes arra, hogy teljesen és maradéktalanul lássa a jót, a szépet... Most valahogy úgy vagyok mindennel, hogy fekete minden, hogy sötét, borús, és demotiváló. Pedig még a magnóból is vidám zene szól, csak valahogy már nem bír ez sem felvidítani...

  jimmy399 13 éve 3

• végre... megtörtént...

  Üdv.

  Tegnap volt végre az a nap, amit azt hiszem, hogy mégha kicsit félve is, mégha kicsit elbizonytalanodva, de végül beteljesítettem azt, amire vágytam már egy ideje.

  Szerencsére megjött az ihlet, és végre egy olyan társat találtam, aki kihozhatta belőlem az álmot...

  Y-E-A-H

  Azt hiszem, nem bennem van a hiba, azt gondolom mostmár minden rendben, kicsit megnyugodtam, és most újúlt erővel gondolok a jövőre... És emlékét a tegnapnak nem feledem...

  jimmy399 13 éve 17