Hirdetés

2017. november 21., kedd

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Samus


Samus
(PH! addikt)

Én nagyon sokáig Nokia N82-t használtam, esténként kb. egy óra zenehallgatásra (minden nap), egy AD-54 távirányítóval, imádtam. Sajnos a használat, az állandó csatlakoztatás-eltávolítás hatására itt is a jack csatlakozó halt be négy év után (elkezdett mozogni, majd becsúszott, és innentől hol működött, hol nem). Azóta nem használok telefont zenehallgatásra. Egy ideig nézelődtem, hogy milyen MP3 lejátszók vannak a piacon, de akkortájt (6 éve) nagy divat volt az "empésok" lejátszó (MP4, MP5, MPkitudjahány), normális, régimódi, csak zenét lejátszani tudó, de azt jó minőségben visszaadó lejátszót nehéz volt találni. Végül egy fórumbeli tanácsra Angol ebay-ről rendeltem Sandisk Sansa Clip Zip lejátszót, refurbished változatot (garanciálisan cserélt, gyárilag felújított példány), már akkor sem volt egyszerű hozzájutni, a fekete konkrétan hiánycikk volt. Végül egy barnát rendeltem, 7000 forintnyi fontért. Egy hét alatt meg is jött. Azóta megy, szinte minden nap, körülbelül egy órát, az akku ugyanúgy bírja egy hétig ilyen használat mellett, mint újkorában (kopp-kopp). Jó, a kijelző nem egy nagy szám, a gombok kicsit hangosak, a jobbra irány néha nem, néha duplán érzékel (mikrokapcsoló probléma), lehetne gyorsabb is a feldolgozás, nagyon finnyás az albumborítókra (beágyazottra, külsőre is), de a hangminősége szerintem remek. Még mindig egy Maxell Metallics fülhallgatóval hallgatom. Nem egy audiophile összeállítás, de az évek alatt nagyon megszerettem.

'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.''

(#2) jimmy399 válasza Samus (#1) üzenetére


jimmy399
(senior tag)

Na, tök jó, hogy ilyen régóta megvan, és még haszálható. Nekem még akkora kijelzőre sincsen szükségem, mint ami neked van, elég az a 3 sor.
Amúgy meg a sony előtt volt egy lejátszóm, olyasmi mint neked, de már nem emlékszem a nevére... :S

--- N/A ---

(#3) Garrick


Garrick
(újonc)

Részemről valami zenehallgatásra kihegyezett telefonnak is örülnék természetesen nem arany áron. Van még piaca az mp3 lejátszóknak. Lassan nálam is érik a vásárlás, mert akár hiszi az ember, akár nem, nincs mindig szükségem arra, hogy nálam legyen a telefonom. Jobban örülnék egy ilyen kis valaminek aztán irány neki.

(#4) Zsébernardo


Zsébernardo
(őstag)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy japán cég. A Sony. :) Ez eddig rendben is volna... de tényleg ez van. NWZ 162 lejátszónak még tradiciónálisan SONY hangzása volt. Ezt a Walkman kazettás lejátszók, és a SONY Discman-ek hangján is jellegzetesen kihallható volt. Olyan SONY-s... :) NWZ-B183F lejátszónak sajnos már egészen eltérő hangképe volt, ezért gyorsan eladtam. Sony NWZ-A15B lejátszó lett ezek helyett. Viszont nem eféle régimódi hangzást, hanem Hi-Res minőséget biztosit. Viszonylag jó hangminőséget nyújt, de ez már egy másféle SONY hangzás. Szintén Sennheiser-en hallgatom. Nekem volt egy hangzásban átmenetet jelentő Sony Ericsson telefonom, mégpedig a P1i. Nem a gyári zene lejátszóval használva elég jó minőséget nyújtott, és ezt az NWZ-A15B évekre rá egy kicsit túlszárnyalta. :)

[ Szerkesztve ]

(#5) cinemazealot


cinemazealot
(őstag)
LOGOUT blog

Majdnem az őskorban, még 2004. januárjában vettem életem első MP3 lejátszóját, egy MSI Mega Stick 1-et, ami kőkemény 128 MB tárhellyel rendelkezett:

A kütyü azért volt nagyon különleges számomra, mert (1) 8-320 kbps között mindenféle (CBR, VBR) MP3-at megevett, (2) képes volt a zenében visszafelé is tekerni (akkoriban ez csak kevés lejátszóról volt elmondható, a többség csak egész számokat tudott visszalépni), (3) volt benne rádió, és képes volt 44,1 kHz 16 bites 1 csatornás WAV hangfelvétel rögzítésére (4) beépített mikrofonról vagy (5) külső mikrofonról, illetve 22 kHz 16 biten sztereóban rádióból. Sőt, (6) 1 db AAA méretű mikroceruzaelemmel működött, ami nagyon kényelmessé tette a használatát.

Akkoriban azt terveztem, hogy majd milyen remek kis hangeffekteket fogok én ezzel rögzíteni, de volt egy kis hibája: az LCD kijelző háttérvilágítása egy magas frekvenciájú sípolásként bezavart a rögzített hangfelvételbe. Szóval olyan túl sok hangfelvételt végül nem készítettem vele. De az eszköz még megvan, és a mai napig remekül működik.

Mai szemmel icipicinek számít az a 128 MB, de ez akkor még soknak számított, és éppen ezért nagyon szerettem. :)

(#6) jimmy399 válasza cinemazealot (#5) üzenetére


jimmy399
(senior tag)

Ráfért vagy 30 szám :D Nekem most van az enyémen 298, és még lenne hely.

[ Szerkesztve ]

--- N/A ---

(#7) anjani182


anjani182
(őstag)

Én csak annyit mondok: iRiver IFP790 256MB!!! és iAudio X5 40GB!!!! (kb. 2004-2005-ről beszélünk!)

Anno véleményem ezek voltak a csúcs kütyük! Dagadt is a mellem ezektől :C

[ Szerkesztve ]

Forever and ever, let's make this last forever.

(#8) Yodafon


Yodafon
(fanatikus tag)

Én azt hittem a pendrive alakú mp3 lejátszók a 2010-es évek elejére kihaltak :U
Nekem Sandisk Sansa Clip Plus van és imádom de a jack csatlakozó itt is gyenge :S
Nem is tudom van -e méltó utódja bármelyik márkából testreszabhatóság (Rockbox), hangminőség, méret és ár/érték arány tekintetében :F

It's time to kick ass and chew bubble gum. And I'm all out of gum.

(#9) Chris Kiki válasza anjani182 (#7) üzenetére


Chris Kiki
(senior tag)

30GB volt az az iAudio. Nekem az X5L modell van, a mai napig működik.

Amiga 1200 - Blizzard 1230 MKIV 68030@50/68882@50 - 2MB Chip/128MB Fast - 4GB CF - Classic WB 3.1 - WHDLoad >>> and the Amiga lives forever

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.