Az öreg székely a Hargitáról bemegy a csíki vásárra Szeredába. Téblábol az árusok portékái között, egyszer csak meglát valamit egy sátorban, amit még nem látott soha.

- Mondja kend mit árul?

- Pápaszemet bátyám...

- Pápaszem?! Az meg mi az istennyila?

- Tegye az orrára papa, majd megtudja!

Az öreg felvesz egy szemüveget az asztalról és az orrára illeszti, örömében felkiált:

- Amindenségit! Hiszen ezzel úgy látok, mint legénykoromban. Megveszem ezt a pápaszemet... de mondja csak, pápafasz nincs?

Kattints a képre, úgy nagyobb lesz.

Nézzetek körül ezen az oldalon, és csapjatok a homlokotokra

"A SHEWEE használata egyszerű

1.) Gombold ki a nadrágod (vagy húzd le a cipzárját), és húzd félre a bugyid, majd helyezd a SHEWEE pisilőeszközt a testedhez közel (de 1 mm-nél nem közelebb!), úgy, hogy a cső kifelé mutasson!

2.) Irányítsd a vizeletet távol a lábadtól, a megfelelő helyre!

3.) Amikor befejezted, a tölcsér felső részével (vagy toalettpapírral) finoman törölhetsz - ez a perem biztosíthatja a cseppmentességet.

4.) Helyezd vissza a SHEWEE pisilőeszközt a tokjába (vagy a zacskójába), és gombold vissza a nadrágod - ha legközelebb vízközelbe jutsz, elöblítheted a SHEWEE-t, bár a vizelet steril."

Kis copfos lánykaként gyakran figyeltem, ahogy édesapám borotválkozott. Nem volt ez olyan elkapkodott dolog nála, megadta a módját mindig.
Fiókjából előszedte a Figaro borotvapengét, a lehúzó nyelet – amit ő csak vakarónak hívott – kirakta mellé a borotválkozó pamacsot, a Barbon borotvakrémet és egy rózsaszínűen csillogó követ, amit minden alkalommal használnia kellett, ha megvágta magát. Néha nem volt elég éles a pengéje, akkor az ajtókilincsre akasztott egy zsinóron fityegő valamit, amibe a pengét helyezte és fel-le húzogatva megélezhette. A sparhelt vízmelegítőjéből meleg vizet vett a lavórba, és nekilátott. Ingét levette, mezítelen felsőtesttel állt a tükör elé és a krémet alaposan felhabosította az arcán. Én tenyeremre támasztott fejjel könyököltem és figyeltem. Tudtam, hogy hamarosan kapok egy kis habot az orromra a pamacsról. Figyeltem, ahogy arcának ráncait megfeszíti, néha levegővel pumpálva fel pofazacskóját. A fintorok, amiket csak ilyenkor láttam rajta, nevetésre késztettek. Élveztem a penge alatt sercegve elvágott szőrszálak hangját. Minden lehúzás után meglötykölte a borotvát a vízben, apró habkupacokat hagyva a lavór vizében. Bajszát az idő és a nikotin színezte meg. Csak mutatóban volt a sárgult és ősz szálak közt barna. Kis fekete ollójával formára igazította húsos ajkai felett a bajuszt. Soha nem láttam még képen sem mezítelen arccal. A borotválkozás befejezése mindig egy prüszkölő arcmosás volt. Soha, senkit nem láttam úgy arcot mosni, ahogy ő tette. Két tenyerének élét összefogva merített a lavór vizéből és amint az arcába locsolta, mindjárt bele is fujt a vízbe, amitől - ha elég közel ültem kis székemmel hozzá - még én is kaptam. Azután a kis vérző helyekre nyomta a rózsaszín timsódarabot. Biztosan csípte, de arca sem rezdült.
Apám egy áprilisi délután megborotválkozott. Azután lefeküdt a kis heverőre a konyhában, egy kis délutáni szunyókálásra. Örökre elszenderült.
Nem várhatta meg, hogy férjhez menjek és nem élte meg unokái születést sem. Pedig megígértem neki, hogy ha egyszer fiam születik, az ő nevét fogja viselni. Mert mindig fájlalta, hogy hat testvérem egyetlen gyermeke sem kapta ezt a nevet.
Hiányzott és ma is hiányzik, de talán mégis velünk van…

"Csak akkor ölj, ha éhes vagy!"

A képeket Michel Denis-Huot készítette a kenyai Masai Mara-ban.

Kattints IDE a videó megtekintéséhez!

No comment...

Vajon melyik szavunk eredhet az alább látható csendéletből?

Mivel kicsit nehezen olvasható, ezért be van gépelve, a bejegyzés végén megtalálod! Jó szórakozást

Kárbejelentő

Ez a kárbejelentő valóságos, a Hungária biztosító által vizsgált kárügyek irataiból származik. A "Baleset oka" rubrikában:

Az esemény részletes leírása:
Sötét volt már, baljósan zúgtak az útmenti jegenyék. A széltépte felhők már-már feladni látszottak harcukat a Hold ellen, ám az égitest győzedelmeskedett. Hideg fény szórta be ezüstjével a csalitos settenkedő vadjait, az árokban lassan varangyosbékák kuruttyolták esti imájukat. Na, ekkor ütöttük el a motorost. Balra akartunk elkanyarodni, de meggondoltuk magunkat, mondván ott se lesz jobb. A motoros szegény bedőlt balra villogó indexünknek, ám mi visszakanyarodtunkban rajtaütöttünk, ő pedig az árokban hengerbucskázott, szegény. A békáknak torkára fagyott a kurutty!