Szerintem nem jó a levegő/gáz arány, azt kellene beállítani, hívj egy szerelőt.
Nagyobb nyomás nem feltétlen jó a tűzhelynek, de ha megvan a leírása v típusa, keress rá leírják mennyi az üzemi nyomása.
Az áram alatt lévő alkatrész ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt..... csak más a fogása!
Helló!
Az mitől lehet, hogy zakatol a rendszer néha amikor engedi pl a mosogatógép a vizet? Haldokló nyomáscsökkentő, vagy valami más?
más:
A szolgáltatónak nincs valami minőségi kötelezettsége a szolgáltatás terén?
Nálunk folyamatosan 11 bar környékén van a bemenetnél a víznyomás, a csökkentők amiket kapni lehet meg max 10-ig vannak hitelesítve. Nem csoda, hogy tönkre mennek. Be lehet ezt jelenteni?
Be lehet, a szolgáltatónál. Jó az a nyomásmérő?
Szerintem az volt. Ma lett kivéve mert elkezdett csöpögni belőle a víz, meg a mutató részhez is beszivárgott valamennyi. Sajna nincs most helyette másik, és csak egy 6 baros lett berakva, hogy ne csöpögjön ami ugye egyből kiakadt.
Amúgy kb max mennyit kéne szolgáltatniuk?
Milyen helyen laksz? Elég soknak tűnik az, 6 bar körül kellene legyen.
De pontosan a 58/2013. (II. 27.) Kormányrendelet szerint is 1,5 és 6 bar közötti kellene, lásd 77. § (1) pontban. Esetleg szólj a szolgáltatónak, lehet beraknak egy nyomáscsökkentőt. Az is lehet a közelben van egy magas társasház és megemelték hogy a legfelső emelten is legyen elég nyomás, csak aki meg fölszinten van ott így sok lett.
De amúgy a legtöbb cucc tervezéskor úgy készül, kibírja azért a kicsit nagyobb nyomást is, csak nincs garancia rá.
Az áram alatt lévő alkatrész ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt..... csak más a fogása!
Hegyes helyen, de még csak nem is a mélyponton. De amúgy viszonylag lent, egy zsákutca végén. Társasházak nincsenek.
Szerintem annál mindig több volt, amit a régi óra mutatott az konstans 11 bar környékén volt. Annyira nem hinném hogy pontatlan legyen hogy ennyivel többet mutatsson 6 barnál.
Ráadásul a (jobb híján) helyette berakott mérő egyből csinált egy 360 fokot és bőven ütközésig körbeforgott, legalább 2 barral tovább ment a 6-on (a legnagyobb értéken) mire mire ütközött..
Sziasztok!
Az átfolyós vízmelegítővel szerelt csapteleppel van valakinek tapasztalata?
Pl ezeknél megoldható a fűtőszál vízkőtelenítése?
Kis igénybevételről van szó. Van mosogatógépünk, így nagyon ritkán használnánk. Jelenleg egy alsó elhelyezésű bojler van a mosogató alatt, de túl sok helyet elvesz, így szeretném kiváltani. Ráadásul tök feleslegesen melegít naponta.
Eladó ÚJ Adata DDR4 2 GB so-dimm ram QNAP vagy Synology NAS-ba.
Korábban már kérdeztem, de akkor nem volt időm, lehetőségem, kedvem kitesztelni, most még a fűtésszezon végén hátha belefér.
A gondom az, hogy zajosak a radiátorok, hallani, hogy folyik bennük a víz és ez zavaró tud lenni. Kb. 2-3 ilyen radiátor van a 10-ből, melyeket egy Immergas Zeus Victrix 25 hajt.
5 ponton tudok beleavatkozni az átfolyó vízmennyiségbe:
-kazánban a szivattyú fordulatszáma
-radiátorokon a termofej állása
-termofej alatt a nemtudomhogyhivják szelep állása számozott skálával (1-6)
-2 kis golyóscsap a radiátor alatt
-szintenkénti osztókon található egy nagy szelep a bemenő oldalon (nem minden egyes radiátorhoz vezető körön sajnos)
Már mindegyiket állítgattam, de nem értem el a kívánt hatást.
Irányt mutatna valaki, hogy hogyan lehetne értelmesen beszabályozni?
köszönöm!
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
Légtelenítetted már azokat a radiátorokat? Fent esetleg nem langyosak?
Eladó ÚJ Adata DDR4 2 GB so-dimm ram QNAP vagy Synology NAS-ba.
igen, azt el is felejtettem írni, hogy már többször is légtelenítettem. pont az előbb néztem az egyiket és forró a teteje. nem gondolnám, hogy levegősek.
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
Az aljának is melegnek kéne, hogy legyen.
Bocs, nem vettem észre.
Ám végülis egész télen nulla kondenz lenne a fan-coilnál. Szóval annyi idő alatt úgyis kiszáradna nem és ez a hatás megszűnne?
~
Erre írtam, hogy kizártnak tartom, hogy az Aspennél nem gondoltak arra, hogy szezonális használatú is lehet egy kondenzszivattyú és kiszáradás esetére ne lenne benne b megoldás a bűzzárra.
A leszívás megakadályozható azzal is, hogy felbővülsz az ejtőszakaszokkal kellően nagyra, (akár már a 32-es is elég)
A gipszkarton fölé tevést a nehéz hozzáférés miatt jobb lenne elkerülni nem?
~
Egyértelműen elkerülném, ha csak nem akarsz rev ajtókat nézegetni.
Esetleg ez a légbeszívó termék lehet megfelelő ilyen helyre?
~
Ezt nem tudom értelmezni: Kifújt levegő mennyisége 35m3/h
Lehet, hogy működne, de ennek tervezésénél nem volt szempont a bűzzárás, szóval vannak aggályaim.
#6808 Veron:
Azt leszögezhetjük, hogy levegő van benne, másképp nem tud csobogni. (ha csobogásról van szó). A felső szint radiátorait érinti csak a probléma? Mekkora a nyomás a kazánnál?
Esetedben a légtelenítés menete így néz ki:
1.: összes radiátor elzár, akár a szeleppel, akár az osztó-gyűjtőn, de úgy rémlik nincsenek rajta elzárók.
2.: kazánt légtelenítő módba kell kapcsolni a szerviz menüben.
3.: kazánszivattyú automata légtelenítőjét is ki kell nyitni és a radiátoron is légteleníteni
4.: megismételni minden radiátornál a folyamatot úgy, hogy a többi radiátor ki van zárva (a szintek saját osztóját is kizárhatod, ha az egyszerűbb és lehetséges.)
#6811 pjen:Az aljának is melegnek kéne, hogy legyen.
~
Ez térfogatáramfüggő következmény. Nem feltétlen kell melegnek lennie
#6805 garga01:De amúgy a legtöbb cucc tervezéskor úgy készül, kibírja azért a kicsit nagyobb nyomást is, csak nincs garancia rá.
~
Általában a bekötésre használt flexicsövek pukkannak el elsőnek.
Egyértelműen indokolt a nyomáscsökkentő beépítése és 3.5 barra nyugodtan be is lehet állítani. A felesleges vízfogyasztásra is nagyon jó hatással van.
[ Szerkesztve ]
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Amit írtam lent, szerintem hívd ki a szolgáltatót mert ez túl nagynak tűnik. Akár egy nyomáscsökkentőt kellene beépíteni a vízóra környkékén.
Viszont ha a másik mérőd kisebb nyomásra van, nem túl jót tesz neki a túlterhelés 
Az áram alatt lévő alkatrész ugyan úgy néz ki, mint amelyik nincs áram alatt..... csak más a fogása!
Ezt felejtsük már el örökre, a radiátorban hőleadás történik. Az nem normális, ha egy fűtési ciklusban a tetejétől az aljáig meleg, akkor feleslegesen sok vizet kap a radiátor.
[ Szerkesztve ]
''Úgy élj, hogyha leperg előtted az életed filmje érdemes legyen végignézned.''
Hát igen, de valamivel be kellett tömni a lyukat. 
Volt még egy ilyen műanyag sapka (nem tudom mibő) de az 11 barnál nem volt szimpatikus.
Nagyon szépen köszönöm! 
Igen az Aspen meg a Grundfos is válaszolt a mailre és az ő termékeiknél nem kell szifon külön.
Persze nem tudni, hogy a fan-coilokban milyen kondenz szivattyúk vannak (ennyire már a fan-coil forgalmazók sincsenek tudás birtokában, ahogy kinéz), ám feltételezhető, hogy ha ez ennyire általános megközelítés, akkor azokra is igaz, hogy a visszacsapó a szagot is megfogja.
A leszívás megakadályozható azzal is, hogy felbővülsz az ejtőszakaszokkal kellően nagyra, (akár már a 32-es is elég)
Köszönöm, akkor így intézzük majd, hogy a falban függőlegesen 32-es jön föl az álmennyezet fölé. Ez a legszimplább végülis. A falban talán egy ilyet nem kell hőszigetelni nem? Minimális kondenz mennyiség gondolom nem igazán tudja áthűteni a csövet...
Ezt, hogy érted? Az előre menő mondjuk 60 fokos a visszatérő 20? Szeretném látni azt a rendszert. Pont azért tesznek alulra torlót, hogy a radiátor átmelegedjen.
[ Szerkesztve ]
Szerinted szobahőmérsékleten lévő radiátorból fűtés induláskor, vagy utána pl. 10-15 perccel hány fokos a visszatérő? 1kW esetén 20K-es Dt esetén 43 l/h tömegáram kell a radiátornak. A torlót azért teszed, hogy minden radiátor a szükséges vízmennyiséget kapja.
[ Szerkesztve ]
''Úgy élj, hogyha leperg előtted az életed filmje érdemes legyen végignézned.''
Nem csobogás, inkább süvítés vagy susoság a megfelelő szó, ami addig tart, amig kering a víz.
Nem csak a felső szint radiátorait érinti, egyet fent, kettőt lent. És általában az oszóthoz viszonylag közeliek süvítenek.
A nyomás 1.1-1.2 körül van, a zöld tartományban.
Most az alsó kis golyóscsapot tekergettem és elcsendesedtek, de úgy érzem nem azzal kellene szabályozni.
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
Csak fogd meg 60 fokos előre menőnél a vissza térőt. Nem kell számolni semmit.
Na ezekből leszenek azok a rendszerek amiket utána lehet gatyába rázni, mert a ház egy részében gyenge a fűtés. 
''Úgy élj, hogyha leperg előtted az életed filmje érdemes legyen végignézned.''
Akkor áramlási zajról beszélünk. A szelepeken 20 kPa-nál nagyobb nyomás esik. Nem veled beszéltünk már erről?
Az a lényeg, hogy a legtávolabbi(leghosszabb áramlási út) és/vagy legnagyobb méretű radiátornál "N" előbeállításon meglegyen a szükséges teljesítmény (térfogatáram). Erre kell belőni a kazán szivattyúját. Ezután az összes többit le kell fojtani bármivel, de nyilván az a legprecízebb, ha az előbeállítású szelepekkel teszed. Ha össze-vissza tekered, akkor abból nem sok jó fog kisülni.
Nem lesz belőle probléma, hogy a golyóscsapokon is elhasználsz nyomást, mert akkor kevesebb esik a szelepeken, amik a zajforrást testesítik meg, csak távolról sem biztosított, hogy normális térfogatáramot eredményez a "beállítás".
#6817 pjen:Ezt, hogy érted? Az előre menő mondjuk 60 fokos a visszatérő 20?
~
Nincs benne semmi különleges, be lehet úgy állítani a térfogatáramot, hogy előálljon ez a szituáció.
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Es akkor meleg is lesz? HA a rdiátor felső 1/3 része is elég lenne valószinűleg nem gyártanának akár 1000 es radiatorokat is. Mindenhol elég lenne egy cső regiszter.
Hozzánemértőként én is ezen gondolkozom, hogy mi értelme van akkor egy (nagy) radiátornak, ha csak a fele terjedelmében ad le hőt? Legalábbis nekem nem logikus, de hangsúlyozom, én csak a pálya széléről kiabálok be.
Ez most egy teoretikus üzemállapot, amiről beszélünk. Nincs jelentősége a radiátor méretezési vagy a maximális teljesítményének tekintetében. Általánosan elmondható, hogy egy jól méretezett rendszerben az üzemidő 95%-ban nem probléma, ha hideg
a visszatérője. (az pedig, hogy ugyanolyan meleg mint az előremenő, konkrétan a termodinamika főtételébe ütközne (: )
#6824 Siriusb:hogy mi értelme van akkor egy (nagy) radiátornak, ha csak a fele terjedelmében ad le hőt?
~
Az, hogy a fűtési szezon elhanyagolhatóan rövid időszakában működik a méretezési teljesítményén és ha minden határon túl lehetne(pl radiátor gyárunk lenne) növelni a radiátorméretet, akkor növelnénk is, mivel ezzel csökkenthető a méretezési előremenő hőmérséklete.
[ Szerkesztve ]
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Senki nem írta, hogy ugyanolyan meleg, akkor a radiátor nem fűtene, nem adna le hőt. Viszont a radiátor méretezési táblázatok 90/70 előre és vissza térő vizzel számolnak. Persze ez már elavult egy modern kazán elég nagy radiátorokkal átlagosan egyensúlyi állapotban 60/40 aránnyal dolgozik. Ha a szoba melegszik ez az arány változik a visszatérő melegebb lesz mert a szoba levegője nem hűti le annyira.
És hogy kapcsolódik ez ahhoz a kérdéshez, hogy lehet-e hideg
üzemszerűen a visszatérő?
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Ha az egész felületen adna le kisebb hőmérsékletű vízzel adott hőmennyiséget a radiátor, mint feleakkora felületen nagyobb hőmérsékletű vízzel, ez nem energiamegtakarítás lenne, lévén nem kell annyira felfűteni a kazánnak a vizet? Vagy ha nem elég meleg az előremenő víz hőmérséklete, akkor úgysem tud a radiátorban egyenletesen eloszlani?
Értelemszerűen minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a radiátorban az alján és tetején, annál inkább illendő lenne csökkenteni az előremenőt, tehát a kérdésedre a válasz: de.
(ha kondenzációs kazánról van szó, mert ha magas hőmérsékletű kazánról, akkor nem tudjuk csökkenteni)
A hőmérsékletkülönbségből származó sűrűségkülönbség miatti rétegződésnek nincs jelentősége, mert részterheléses állapotokban érzékelhető, amikor már nincs szükség a maximális teljesítményre. Ez nem egy probléma, hanem egy természetes következménye a radiátorok működésének.
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Persze, lehet üzem szerűen hideg a visszaterő.1; nem megy a fűtés, 2 a fűtes indulása utan 1-2 percig, ameddig nem ér körbe a víz, 3 olyan hatalmas a hőleadó felület és olyan hideg a ķörnyezet. Egyébként elindítottam a fűtést 60 fokon a szoba hőmerséklete 22 fok volt. A visszatérő 20 perc üzem után 45 fok. A szoba hőmérséklete 1 fokot emelkedett. Ezt.mindenki megteheti. Számolgatás helyett.
A radiator tetején es az alján azért van hőmerséklet különbség, mert a radiátor leadja a hőt a hideg szobának. Ha csökkented a víz hőmérsékletét sose lesz meleg.
Kösz a válaszod!
Látom, egyszer már utána kell néznem ennek az egész folyamatnak, hogy rendesen átlássam.
Nagyon szívesen megpróbálok válaszolni akkor is, ha csak további kérdéseket okoztak az eddigi válaszaim (:
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Köszi szépen a választ!
A tervem a következő:
-visszaállítok mindent gyári állapotra, a szivattyút is
-beállítom a termofej alatti szelepeket (mi a neve ennek a skálásnak?) úgy, hogy a legtávolabbi legyen max-o, (6), a közelebbiek pedig kisebb értéken. mi legyen a legkisebb beállított érték, 1, 2 , esetleg 3?
-a termofejeket a termosztátos helyiségben teljesen kinyitom (5), máshol a kívánt hőmérsékletre állítom (22 fok, 3-as fokozat)
-a szivattyú fordulatszámát addig csökkentem, amíg még a legtávolabbi radiátor is ugyanolyan meleg, mint a többi
-ha szükséges, a golyóscsapokkal használok el nyomást a süvítő radiátorokon mindkét golyóscsapot tekerjem, az előre- és visszamenőt is?
ez esetben nem nyúlok az oszókon lévő egyetlen szelephez. szerintem csak az emeleten lenne értelme, de a termofej alatti szeleppel pont ezt a hatás érem el. a kazán az emeleten van, ezért az emeleti radiátoroknál amúgy is szűkebb átfolyást használok.
megfelelő ez a terv, vagy másképp kellene csinálnom valamit?
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
Azért én hívnék egy fűtés szerelőt, lehet, hogy a csobogó radiátorod kontrás. Rossz felé lejt.
Ezt sajnos így nehéz lesz, főleg úgy, hogy már átmeneti időszak van.
ugyanolyan meleg
~
Sajnos ez az egyetlen mérési lehetőséged, ami nem túl precíz, ha meg nem sértelek (:
A beszabályozás célja, hogy minden fogyasztón a tervezett térfogatáram a legkisebb nyomáskülönbség mellett rendelkezésre álljon. Ebből neked csak az hiányzik, hogy mennyi a tervezett térfogatáram az egyes radiátoroknál és mi a legkisebb nyomáskülönbség (: Ehhez még közvetve kapcsolódik mint szükséges információ, hogy mennyi az adott helyiség hővesztesége és ahhoz hogyan viszonyul a radiátor méretezése.
Pl egy alulméretezett radiátornál akár 5°C-os dT is szükséges lehet, míg egy túlméretezettnél akár a 20°C-os dT is több teljesítményt produkál a kelletténél. Tehát egyáltalán nem garancia a sikerre, ha nagyjából ugyanazt tapasztalod a radiátorokat tapogatva.
Ha optimisták vagyunk a radiátorméretezéssel és megérted a mögöttes hidraulikai törvényszerűségeket, akkor nekiállhatsz pl úgy, hogy egy felfűtés alkalmával minden helyiségben méred a levegőhőmérsékletet az összes kinyitott szelep mellett. Ahol gyors a felfűtés, ott fojtani kell, ahol lassú az lesz a teljesen nyitott előbeállítású(ez a neve a skálának a szelepen (: ) szelep.
Mivel sugaras elosztású a rendszered, ezért relatíve kicsi az eltérés az egyes körök hidraulikai ellenállásai közt és relatíve kis nyomással is meg lehet oldani a fűtést, tehát nem követsz el hibát, ha minimumról indulsz a szivattyúval.
Egyáltalán nem biztos, hogy van olyan radiátor, amit minimumra kell fojtani. (talán egy 11K600-400 WC radiátor)
Összességében sokkal egyszerűbb lenne kiszámolni a hidraulikát, mint próbálkozni (:
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Nem sértesz meg, elfogadom, hogy véres a tervem torka. Világos, hogy kiszámolva, precízen könnyebb lenne beszabályozni, de ezek az infok nem állnak rendelkezésemre és nem is tudom hogyan szerezhetném be. Azaz laikusként, aki egyébként nem különösebben akar belemélyedni az elméletbe, mit tudok tenni egy kvázi szofisztikált megoldás érdekében?
"...ahol lassú az lesz a teljesen nyitott előbeállítású" - teljesen nyitott esetben, miért lassú a felfűtés?
[ Szerkesztve ]
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
teljesen nyitott esetben, miért lassú a felfűtés?
fordítva: ahol lassú a felfűtés, ott tedd teljesen nyitottra az előbeállítást, hogy ott nagyobb legyen a tömegáram.
egyébként ha ezeket a beállításokat valaki szakira bízná aki ért hozzá, akkor kit keressen? a vizesem pl nem ért ehhez láthatóan s műszere sincs - keressek másik vizest, vagy ez milyen szakág? mert gépésznek se nevezném, de energetikusok se fognak nekem ilyet mérni s állítani gondolom?
teljesen nyitott esetben, miért lassú a felfűtés
~
Mert az a legnagyobb ellenállású vagy a legnagyobb szükséges térfogatáramú radiátor -> a többi radiátorban kering le az a térfogatáram, ami nem jutott el ide.
Azaz laikusként, aki egyébként nem különösebben akar belemélyedni az elméletbe, mit tudok tenni egy kvázi szofisztikált megoldás érdekében?
~
Próbálkozol és mérsz. Ha megvan a leghátrányosabb helyzetű radiátor, akkor azt tekintheted egy referenciapontnak, amíg a többin fojtasz, minden esetben javulnia kell a feltételeknek a mértékadó helyiségben. Az éppen fojtott helyiségben pedig egy bizonyos szintű fojtás eléréséig nem romlik a fűtés hatékonysága. Csak az a probléma, hogy egy állítás hatásának reakciója késleltetett. Mindenesetre az jó, hogy elrontani nem lehet (:
Szerintem tedd el ezt a projektet őszre, vagy hívj valakit, aki ezzel foglalkozik.
#6838 Madwe:vagy ez milyen szakág?
~
Ebből – ha valaki jól csinálja – gyakorlatilag ipari környezetben már önálló profilként is meg lehet élni, de épületgépészek foglalkoznak vele alapvetően. Automatizálásból is van egy kis áthallás / átfedés, de a lényeg a hidraulikán van.
Létesítményfenntartással foglalkozó cégekben is lehet erre terület, de könnyen elképzelhető, hogy a lakossági szegmensre nem vállalkoznak.
[ Szerkesztve ]
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
mit értesz "teljesen nyitott" alatt?
én az előbeállítású szelep esetében a 6-ost, amikor a legtöbb víz folyik át a radiátoron. azt gondolom, hogy ekkor melegszik a leggyorsabban -> gyors a felfűtés.
én értek félre valamit? elmondanád, hogy miért lassú a felfűtés ez esetben?
"Hisztéria... Csak nők kaphatják meg, és csak férfiak halnak bele."
Szia!
Csak még annyit ha kérdezhetek, hogy a falban vezetett kondenz bezetékre nem kell igazán hőszigetelés nem?
mit értesz "teljesen nyitott" alatt?
~
Az előbeállítás N értékre való beállítását, mivel a legkedvezőtlenebb helyzetben lévő radiátoron semmi esetre sem szeretnénk további fojtást állítani, mivel ebben a körben használódik el a legtöbb nyomás az áramlási ellenállások leküzdésére.
Nem tudom milyen típusú szeleped van, de itt van példának a Danfoss RA-N "F" sorozatának leírása:
(A kv-érték az áramló víz mennyiségét (Q) jelzi m3/h-ban megadva, ha a szelepen a nyomásesés (∆p) 1 bar)
miért lassú a felfűtés ez esetben?
~
A többi radiátorhoz/helyiséghez képest lassú, ha így jobban érthető. Ez sosem egy adott radiátor teljesítményéről beszélünk, hanem az egymáshoz képesti szükséges/elérhető teljesítményről.
#6841 csubuka:a falban vezetett kondenz vezetékre nem kell igazán hőszigetelés nem?
~
Nem kell.
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Köszönöm!
Sziasztok!
Van egy vegyes, félig padlófűtés, félig radiátor fűtésrendszerem. Ez a két kör két önálló szivattyúval rendelkezik, és hidrováltón keresztül kapcsolódnak a kazánkörhöz. A padlófűtés hőfokát háromjáratú keverőszelep szabályozza vissza. Fotó
Ez most terveim szerint átalakul olyan módon, hogy a radiátorkör helyét is padlófűtés veszi át. A működő padlófűtéses részt nem bolygatjuk, a hidrováltó is marad. Az eddigi radiátorkörbe új osztógyűjtő kerül, onnan indulnának az új padlófűtéskörök. Na most el akarnak nekem adni az osztógyűjtő végébe egy "keverőegység szivattyúval" nevű (cikkszám: RA2450001) egybeépített kombinált szerkezetet, sok-sok pénzért. És nem vagyok abban biztos, hogy ez kell nekem.
(1) Az adott körhöz jelenleg is megvan a tökéletesen alkalmas Grundfos szivattyúm. Ráadásul a mostani szivattyúk a pincében vannak a hőközpont mellett, és bizonyos beállításokban eléggé ketyegnek -- nem szeretném én ezt a jövőbeli osztógyűjtő mellett a konyhában hallgatni majdan.
(2) Egyáltalán, mi az indoka a keverőegységnek? Értem én, hogy a radiátorok mellett le kell keverni a padlófűtés előremenőjét -- de ha csak padlófűtés van, akkor arra állított hőfokon jár a kondenzációs kazán, és nem kell keverni semmit. Vagy biztonsági okokból ilyenkor is szoktak keverőegységet alkalmazni? (A keverőegységet én max. hőfokkorlátozónak használnám, kb. egy egyszerű kapillárcsöves termosztátfej kerülne rá, semmi motor, semmi okosítás.)
(3) Lehet, hogy abban a "keverőegység szivattyúval" kombinált szerkezetben egyéb szerelvények is vannak, amik nekem hasznosak? Visszacsapó stb, nem értek hozzá. Lehet, hogy egybe megvéve jobban járok, mint egyesével kiépítve a pincében?
Szóval nem értek hozzá, de elképzeléseim azok vannak.
(A) Berakatom a fűtésszerelő javaslatát, és kész. A meglévő egyik szivattyúm fölöslegessé válik.
(B) Nem különösebben kell hőfokszabályzó a rendszerbe, mert majd a kazán hőfokszabályoz A meglévő szivattyúm is tökéletes, így marad. Csupáncsak a radiátor előremenőre és visszatérőre rátesszük az új osztógyűjtőt.
(C) A meglévő hőfokszabályót átépítjük a képen piros téglalappal jelölt helyre, így a keverés még a két kör elválasztása előtt megtörténik, mindkettőre egyformán hat. Ez nyilván jó sok rézcső-szereléssel jár a pincében, lehet nem éri meg. Szivattyúk maradnak.
(D) Kerül egy új hőfokszabályzós visszakeverő valahova csak a radiátorkörbe (lásd kék téglalap: vajon a szivattyú előtt vagy után kéne?). Szivattyúk maradnak.
(E) Hívok egy másik fűtésszerelőt is, esetleg mindjárt gépészmérnököt. Mert ez olyan bonyolult, hogy messziről megmondani nem lehet.
Mit javasoltok?
Az adott körhöz jelenleg is megvan a tökéletesen alkalmas Grundfos szivattyúm
~
Az, hogy a radiátoros kört elvitte, még nem feltétlen jelenti, hogy a padlófűtéshez is illeszkedik, de ekkora léptékben még azért valószínűsíthető. Csak nem magától értetődik: ellenőrizni célszerű.
Egyáltalán, mi az indoka a keverőegységnek?
~
Hőfokkorlátozás és a szükséges térfogatáram lehetővé tétele. Időjáráskövető előremenőhöz is lehetne használni.
Eddig a két eltérő térfogatáramú és előremenőjű kör miatt volt (részben) szükséges. Az új felállás mellett attól függően, hogy mekkora a padlófűtéssel ellátott terület, és annak mekkora a szükséges térfogatárama, akár az összes
- keverőszelepet,
- szekunder oldali szivattyút és
- hidraulikus leválasztót
is ki lehetne venni a rendszerből. Ehhez az kellene, hogy maximum 80-100m2 körül legyen a padlófűtéses felületek mérete. Gyanítom, hogy azért ezt meghaladja.
de ha csak padlófűtés van, akkor arra állított hőfokon jár a kondenzációs kazán, és nem kell keverni semmit
~
Amikor méretezési teljesítményen üzemel a (relatíve nagyobb) padlófűtés, akkor annak többszöröse is lehet a térfogatárama a kazánénak. Ebben az esetben kétszeres a dT is a kazánnál. Következésképpen nem fognak megegyezni az előremenők sem.
Lehet, hogy abban a "keverőegység szivattyúval" kombinált szerkezetben egyéb szerelvények is vannak, amik nekem hasznosak?
~
Nincs benne semmi különleges. Nincs rá szükséged.
A meglévő hőfokszabályót átépítjük a képen piros téglalappal jelölt helyre, így a keverés még a két kör elválasztása előtt megtörténik, mindkettőre egyformán hat.
~
Az a keverőszelep (jó esetben) adott kv értékkel lett kiválasztva a feladatra, ha eltérő térfogatáramot akarsz rajta keresztülhajtani, akkor megnőhet a rajta eső nyomás, ami felesleges szivattyúzási energiát emészt fel és felveti a szivattyúk egymásrahatásának problémáját is. Nem szerencsés. Maximum úgy, hogy ha a keverőszelep jó a nagy térfogatáramra is, akkor a szivattyúból is közös legyen (akár a meglévő nagyobb, ha megfelel a feladatra).
gépészmérnököt. Mert ez olyan bonyolult, hogy messziről megmondani nem lehet.
~
Nem bonyolult, de a döntést számolással célszerű lenne megalapozni, mert ettől függ, hogy melyik rendelkezésre álló egység milyen kombinációban használható fel és marad hatékonyan működő a rendszer.
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Sziasztok,
új ház építése/tervezése előtt állunk, a ház ~85-90nm lesz nettó, egy szintes, sallangmentes, és az egész házban padlófűtés lesz. Kalkulátorok alapján (pl: EZ 20 cm fal, 15cm aljzat, 30cm födém szigetelés, 10% nyílászáró/fal arány) 4-5kW már elég lenne a fűtéshez, ha biztosra akarok menni, HMV-vel együtt akkor gondolom egy 6-7kW-os fűtőegység kellene.
A gáz nincs bevezetve, itt igen hosszú átfutási időkkel riogattak, ezért a kiindulási alap, hogy elektromos fűtés kell.
Az első kérdés, hogy kell-e nekem hőszivattyú. Ha ~6500kwh/év megáll a fűtési energia szükséglet, akkor egy 6kw elektromos kazán és a hőszivattyú között ~3,5M forint különbség 10 év alatt térülne meg, azalatt pedig simán lehet, hogy a hőszivattyút cserélni / javítani kell. (ez a különbség generál kivitelezők opciós árajánlatai alapján jött ki)
Másik oldalról viszont szerintem a 3,5M forint különbség kevesebb. Kicsit elmélyedve a témában, a 6-7kW-os monoblokkos hőszivattyúk ára már nagyon kedvező (1,2-1,4M Ft bruttó), erre még rájön az, hogy új építésnél (még) 5% az áfa, illetve egy sima padlófűtéshez + HMV tároló elég egyszerű illeszteni - pl csak padlófűtéshez még hőcserélő sem kell, csak glikollal fagyállóvá kell tenni, illetve a föld alatti bevezetés is adott az új építés miatt.
Kb 2 hét múlva kapok konkrétabb gépész árakat.
Van esetleg valakinek meglátása?
Monoblokkos hőszivattyúból mi az, ami ajánlott márka?
(Nem az a lényeg, hogy sosem romlik el, de van rá legalább 5 év garancia és értelmes szervíz háttér.)
Előre is köszönöm!
[ Szerkesztve ]
A HMV miatt nem nagyobb hőszivattyú kell, hanem maximum nagyobb HMV tartály. Kimondottan kedvezően hat a hőszivattyú üzemére, ha alul van méretezve.
Vannak már olyan korszerű házak, amikben lehet helye egy elektromos kazánnak, de szerintem még nem tartunk ott. A villamos energia a legértékesebb energiafajtánk, amit – ha számok mögé tekintünk, – nagyon kellemetlen ellenállásfűtéssel pazarolni évtizedeken át, miközben van olyan technológiánk, amivel negyedannyi mennyiségből is meg lehet oldani ugyanazt.
Igen, fejnehéz beruházás, de
- sose lesz olcsóbb az energia
- mai rezsicsökkentett idiótaságból nem szabad kiindulni egy évtizedes projekt esetén.
Az egy járható út lehet, hogy előkészülnek mindennek a hőszivattyúhoz (kalorikus csövek, villamos betáp, védőcsövek stb), és elindulsz egy elektromos kazánnal. Lehet számítani arra, hogy a hőszivattyúzás olcsóbbá válik, de nem lehet megmondani, hogy mikorra.
Szerintem a gázt elengedheted, ha esetleg majd odakerül a dolog és ingyen csinálják, akkor az udvarra beállhatnak, de igazán nincs rá szükség már.
ps.: légtechnika és a saját műszaki ellenőr ne maradjon ki (:
...mit teszel ma, ami holnap is számít ?
Ha hőszipka akkor a H tarifát is terveztesd hozzá.
Mennyezet hűtés?
Hja kérem az élet nem egy habostorta
Sziasztok!
A kérdésem a következő lenne;
a kondenzációs Baxi Prime 24 kazánom alatt van az iszapleválasztóm, ami a képen látszik is. Viszont pont felette és alatta nincs elzáró csap. Amiket én láttam karbantartási videóknál ott mindnél volt. Nálam csak a 2. Képen a kép alján lévő kék csap csatlakozik a Duna Term-es palackba és onnan az iszapleválasztóhoz. Esetleg azt kell elzárni, hogy kitisztithassam?
