Hirdetés

2019. augusztus 21., szerda

Gyorskeresés

Téma összefoglaló

Téma összefoglaló

  • Utoljára frissítve: 2017-02-06 22:59:41

LOGOUT.hu

Ez a nem hivatalos Synology fórum olyan napi használattal kapcsolatos kérdéseknek, amiknek egyszerűbbnek találtam létrehozni egy fórumot itt a PH!-n, mintsem a hivatalos fórum válaszaira várni. Azért indítottam ezt a topikot, mert szerintem vannak sokan, akik Synology NAS-t vettek, szeretnék használni, de nincs termékregisztrációjuk és/vagy ott nem kaptak megfelelő, kielégítő választ a kérdéseikre és (még) nem tudják, hogy van beépített használat utasítás a DSM-en belül. :)

A válaszadók nem szakértők, nem ügyfélszolgálatosok, hanem tapasztalati alapon, saját szabadidejükből áldozva igyekeznek választ adni pusztán segíteni akarásból. A válaszokat kérlek, ennek megfelelően kezeljétek! Ez a Téma-összefoglaló is azért született, hogy a leggyakrabban felmerülő kérdésekre azonnal választ kaphassatok. Itt már nem szeretnénk azt kifejteni, hogy mi az a NAS és mire való. (Kiindulásnak pl. ez a cikk egész jó.)
Ajánlott olvasmány: Borisz76 elvtárs jóvoltából egész sorozat született már a DSM egyes alkalmazásainak használatáról, beállításairól. Köszönjük! :R

Tehát, ha még vásárlás előtt állsz, akkor keresd fel a "Milyen NAS-t vegyek?" topikot. A Synology termékek honlapja itt található. Itt mindent megtudhatsz róluk, amit vásárlás előtt érdemes. A DSM Live Demo-val ki is próbálhatjátok, hogy milyen a kezelőfelület.

Röviden a Synology cégről

A 2000-ben alapított tajvani céget két – rendszertervezésben és marketingben jártas – szakember alapította és 2004-ben elkezdték árusítani az első modelljüket, a DS101-et. Innentől kezdve folyamatosan bővülő és frissülő modell kínálattal állnak az otthoni felhasználók, kisebb irodák és nagyobb cégek szolgálatában.

Röviden a DSM-ről

A Synology NAS-ok operációs rendszere a DiskStation Manager (DSM), mely Linux (FreeBSD) alapú és a megjelenése óta folyamatosan fejlesztik (jelenleg 6.0 verziónál jár). A böngészőn keresztül elérhető grafikus kezelőfelülete rengeteg beállítási lehetőséggel és még több telepíthető alkalmazással rendelkezik. Ezek egy része a Synology gondozásában érhető el, de akár harmadik féltől származó alkalmazásokat is telepíthetünk kedvünkre. Talán a Synology NAS-okra írták eddig a legtöbb ilyen alkalmazást.

Röviden a Synology NAS-okról

A cég modelljei hardveresen nem sokban térnek el más gyártók összeállításaitól, viszont rengeteg fajta konfiguráció érhető el, lépcsőzetesen emelkedő árazással. Az árak bizonyos mértékig tükrözik a hardver tudását, de érdemes inkább úgy tekinteni, hogy a Synology NAS árában a szoftver optimalizáltságát, a terméktámogatást és a folyamatos biztonsági frissítéseket fizetjük meg. Régebbi, már nem frissíthető DSM-mel rendelkező modellekhez is folyamatosan érkeznek biztonsági frissítések, ezért valóban hosszú évekig használható termékekről van szó.
Természetesen a Synology sem tökéletes, a felhasználóbarát (magyarul is tudó) kezelőfelülete és az egészen jól összerakott beépített súgójának ellenére sem, viszont lehetőség van arra, hogy az érdeklődők kipróbálják a "Synology-élményt" vásárlás előtt az élő demóval (itt érhető el). A DSM is megszokást igényel, mert könnyen elveszhet az ember a sok beállítás között. Nem árt, ha egy kicsit jártasak vagyunk a hálózatok világában - de ez más NAS esetében is így van.
A Synology NAS megoldásai elsősorban annak ajánlhatóak, aki dobozos megoldást keres, kiforrott szoftverrel és terméktámogatással. És ezt hajlandó is kifizetni.

Modellszámozás

Alapvetően két formátumot különböztetnek meg: DS - DiskStation ~ asztali- és RS - RackStation ~ rack szekrénybe szerelhető modellek vannak. Az ezután következő 1-2-3 szám azt jelöli, hogy az adott modell hány lemezes vagy hány lemezig bővíthető. A következő két szám pedig a kiadás éve. A hardvereket erősség szerint 3 osztályba sorolják, adott lemezszám mellett a külön jelölés nélküliek az arany középutat jelentik, a "j" modelleket hívhatjuk "jóárasított"-nak, ezek a pénztárcakímélő megoldások, és vannak a felső kategóriás gépek "+"-os véggel. Tehát egy DS916+ azt jelenti, hogy DS = asztali modell, 9 = 4 belső lemez és egy 5 lemezes bővítővel 9-ig lehet növelni a HDD-k számát, 16 = 2016-ban jelent meg és "+" = viszonylag erős procival van szerelve.
Ezen kívül vannak még külön jelöléssű NAS-ok is pl. "play", vagy "SE" ezek mindig adott céllal készült különkiadások.

Mire formázzam a NAS-ba rakott lemezeket?

Itt most a RAID típusokról nem akarok értekezni. Google mindenki barátja, tessék utána nézni. Synology tudja a RAID0,1, 5, (6), 10 módokat, természetesen megfelelő mennyiségű lemezzel. A másik megoldás a RAID mellett a Synology saját rendszere a Synology Hybrid RAID (SHR). Egy kicsivel többet tud a sima RAID módoknál, könnyebben lehet a köteten változtatni, cserélni, bővíteni SHR alkalmazásával, mint a nélkül. Egy- vagy két lemezes modellek esetén gyakori, hogy külön kötetként szeretnénk megformázni a HDD-ket. Erre is van lehetőség: SHR adatvédelem nélkül, vagy ’Basic’ kötet.
Gyakori kérdés még a lemezekkel kapcsolatban, hogy mire formázza a Synology a HDD-ket? Ill. hogy a lemezeken rajta van-e a DSM, vagy nem. A lemezek Linux fájlrendszer(eke)t kapnak, kis rendszerpartíciókkal + Ext4 alapú tárhellyel. Igen, mindegyik(!) köteten van rendszernek fenntartott rész. Ha az egyes lemezek külön kötetek, akkor mindegyik lemezen lesz ilyen rész. Pár száz MB csak, szóval nem foglal el sok helyet, de emiatt nem lehet ezekből a NAS-okból csak úgy kikapni a lemezeket és betenni PC-be. Windows-os PC-k pedig nem tudják alapból kezelni az ext fájlrendszert, ehhez külön program kell.

A milyen lemezt kérdésre én elsődlegesen kifejezetten NAS-okba szánt HDD-t ajánlanék (pl. WD RED), de szinte bármilyen lemezzel képesek működni ezek a gépek. Max. a hangjuk és a hőmérsékletük nem lesz ugyan olyan.

Ha már idáig eljutottál, hogy NAS-t vettél/veszel, akkor remélem valamennyire ismerősek a hálózati alapfogalmak, rendelkezel már valamennyi hálózati tapasztalattal, ismered a routered menüjét, beállítási lehetőségeit, mert szükség lesz rá. Nem árt, ha tudod hogy hogyan tudsz a saját, belső hálózatodon fix IP-t adni egy eszköznek, hogyan lehet azt elérni, hogy mindig ugyan azt az IP címet kapja a routertől, stb.

Ja, hogy ezek még nem triviálisak számodra? Akkor először ezeknek nézz utána! Minden gyártó routere (útválasztója) más ugyan, de ezeket az alapnak számító dolgokat szinte a legolcsóbb modellek is tudják.
Szóval, ha már NAS vásárlása mellett döntöttél, mert úgy érezted, hogy szükséged van rá, akkor gondolom saját, belső hálózatban is használni akarod otthoni fájlmegosztásra, fájltárolásra. Ehhez természetesen kell egy router, egy útválasztó vezetékes, és/vagy vezeték nélküli kapcsolattal. A minél gyorsabb kapcsolat érdekében törekedjünk a vezetékes kapcsolat kiépítésére. A mostanában kapható NAS-okon már elég gyakori a gigabites ethernet csatlakozó, és kell is rájuk, mert már a legolcsóbb modellek is nagyobb sebességekre képesek, mint 100 Mbit (~ 12 MB/s). Vezetékes gigabites hálózat kiépítéséhez akár egy egyszerű gigabites switch is elég, ami nagyon olcsón beszerezhető. Ideális esetben a routerünk már ilyen vezetékes csatlakozókkal van felszerelve, így nem kell további hálózati eszközöket vennünk (, hacsak nem akkora az otthoni hálózatunk és/vagy olyan sok eszköznek kell hálózati kapcsolat). A gigabites hálózat kihasználásához minimum CAT5e kábel szükséges!

Biztonság

Már itt az elején szeretnék írni erről pár szót. A NAS-t a legtöbben azért veszik, hogy egy helyen, egy központilag elérhető eszközön tárolják az adataikat, médiákat. Ez mind szép és jó és kényelmes, de ne a NAS legyen az egyetlen tárhely! A fontos adatainkról mindig legyen biztonsági másolatunk egy nem on-line, nem folyamatosan áram alatt lévő lemezen. Akár egy másik településen is. És igen, ha a NAS-unk csak fontos adatokkal van tele, akkor az egészről érdemes biztonsági mentés csinálni, azaz dupla akkora tárhellyel számoljunk. Egy Synology NAS képes egy USB-n rákötött lemezre rendszeres, akár időzített biztonsági mentésekre, vagy akár egy másik Synology NAS-ra,felhőbe, ill. kompatibilis szerverekre is menteni. A biztonság másik részét képezi az internet felőli támadások, illetéktelen hozzáférések megakadályozása. Mielőtt kiengednénk a NAS-unkat a netre, előtte állítsuk be a védelmi eszközöket a NAS-on. Erről mindjárt írok, de haladjunk sorjában.

Fix IP a belső hálón

Első körben erősen ajánlott a saját belső hálózatodon (amit a routerrel, a routeren keresztül hozol létre) adni a NAS-nak egy fix IP-t. A kereskedelmi forgalomban kapható routerek nagy része egy adott (saját) tartományban oszt IP-t a belső hálón található vezetékes, vagy vezeték nélküli eszközöknek. Ez az IP gyakran változhat, ahogy az eszközök fel- és lecsatlakoznak a routerről. (Ez a dinamikus IP belső hálón.)
A NAS eléréséhez nem árt, ha annak fix IP-je van a belső hálón, mert sok esetben ezt az IP-t kell megadni az eléréshez. Ezt ugye nagyon kényelmetlen lenne folyton állítgatni, ezért kell egy fix IP legalább a NAS-nak. Ezt (többek között) a routerben tudod megtenni MAC cím alapján, vagy a másik oldalról, a DSM felületén (az egyik elég). A MAC cím, vagy azonosító egy hexadecimális kód, egy egyedi azonosító bármilyen hálózati kapcsolatra képes eszközön. Ezt a routered mutatni is fogja, a kapcsolódó eszközök listájában. A MAC címhez valószínűleg társítja majd a "Diskstation" nevet is így tényleg könnyű kideríteni melyik a NAS. Ehhez a MAC címhez rendelsz egy tetszőleges végű IP-t, abból a tartományból, amit a routered használ (de lehet tartományon kívüli is). Ezután lehet, kell majd egy router restart, hogy érvénybe is lépjen az új, már fix IP.

Biztonság 2

Ha megvan a belső hálón a fix IP, akkor máris jöhetnek a biztonságot növelő lépések:

1. Saját admin fiók létrehozása
Hozz létre legalább egy admin jogosultságú felhasználót, amivel a NAS-t fogod használni (szerencsére a DSM 6.0-tól kezdve ez már telepítéskor megtörténik). Mivel először csak admin fiókkal tudsz belépni, ezért máris létrehozhatod a saját felhasználódat, saját jelszóval. A jelszó legyen elég bonyolult, és erős. És ne tárold el a böngésződben! Inkább írd be mindig.
DSM-ben Vezérlőpult --> Fájlmegosztás --> Felhasználó --> Létrehozás.
A létrehozott felhasználót a Felhasználói csoportokban add hozzá az admin csoporthoz, így kap admin jogokat! Később természetesen más csoportba is be lehet léptetni az adott felhasználót. Az engedélyeknél pedig írás/olvasási jog minden megosztott mappára. Ha kész, akkor lépj ki az admin fiókból, majd jelentkezz be ezzel az új felhasználóval, hogy a további dolgokat a rendszerben már ezzel a felhasználóval állítsd be. Ezzel a felhasználóval az admin fiókot akár tilthatod is, de egyes szolgáltatásokhoz kellhet az admin fiók. Ha nem használsz ilyen szolgáltatásokat, akkor mehet a tiltás. (Törölni nem lehet.)

2. Két lépcsős azonosítás (by fogtunder)
A DSM lehetőséget nyújt két lépcsős azonosítás használatára, erre kötelezhetjük az összes felhasználót, vagy csak az admin csoport tagjait. Ennek a működése teljes mértékben megegyezik a Google fiókunknál használható módszerrel, ahol az Authenticator app segítségével generált kód megadása után érhetjük csak el fiókunkat. A Synology ugyanezt a mobilos appot használja, a DSM által generált QR kódot beolvasva tudjuk új fiókként hozzáadni. A NAS és a Google által használt pontos idő némileg eltérhet, ha azt vesszük észre, hogy nem tudunk belépni a generált kóddal, szinkronizálni kell az appot.
Ennek a lehetőségnek a használata erősen javasolt admin felhasználók esetén.

3. IP Blokkolás
Ez egy igen hasznos és egyszerű biztonsági szolgáltatása a NAS-nak. A segítségével blokkolhatjuk azokat az IP-ket, amikről bizonyos időn belüli, bizonyos számú sikertelen belépést kíséreltek meg. Ezeket az értékeket mi adhatjuk meg a DSM-ben.
DSM-ben Vezérlőpult --> Csatlakozási lehetőség --> Biztonság --> Automata blokkolás.
Az automatikus blokkolást engedélyezed (pipa) és megadod a max. bejelentkezési kísérletek számát és az időt (percben), ha nem találod megfelelőnek a gyári értékeket. A blokkolásnak adhatunk időkorlátot is, ami után az lejár. Ízlés szerint engedélyezhető. A megengedő/blokkoló lista hasznos kiegészítése ennek a funkciónak. Az engedélyezett listára felvehetünk olyan IP címeket, amikről biztosan csak mi fogunk próbálkozni, pl. a belső hálón lévő PC-k (telefonok, tabletek) IP címe (ha mondjuk ezeknek is adtunk a routerünkben fix IP-t), vagy akár külső IP címek (mondjuk fix IP-s munkahelyi cím) is. Ezzel megelőzhetjük, hogy otthoni hálózatról véletlenül kizárjuk magunkat. A tiltólistára kerülnek majd a blokkolt IP-k, vagy mi magunk is adhatunk hozzá, ha ismerjük ezeket.

4. Rendszeres DSM frissítés
A Synology NAS-okon a DSM különböző verziói futnak, a régebbi vasak már nem kapják meg a legújabb DSM-et, ezeken egy korábbi DSM fut, de ezek is kapnak biztonsági frissítéseket. A DSM-et érdemes napra készen tartani, frissíteni, mert sok kellemetlenségtől kímélhet meg bennünket. A DSM régebbi verziójára visszatérni viszont nem lehet!
DSM-ben Vezérlőpult --> Rendszer --> Frissítés és visszaállítás --> DSM frissítés.
Itt a frissítési beállításokban beállíthatjuk, hogy a legújabb DSM és minden frissítés települjön (első lehetőség), vagy csak a fontos frissítések (második lehetőség). A második lehetőséggel a DSM új verziója nem fog települni, csak az adott verzió biztonsági frissítései. Érdemes bepipálni a rendszeres frissítés keresését és ellenőrzését, mert tud „szólni” a NAS, hogy van elérhető frissítés. Vagy akár időzíthetjük is a frissítést, hogy emiatt se kelljen a DSM-be belépni.

5. Alapértelmezett portok áthelyezése
A DSM-ben lehetőség van szinte az összes külső, vagy belső kapcsolódáshoz használt portok számának megváltoztatására. A behatoláshoz természetesen az illetéktelenek az alapértelmezett portokat fogják először kipróbálni, ezért a dolgukat megnehezítendő érdemes ezeket megváltoztatni. Alapértelmezetten a DSM-et az 5000-es porton lehet elérni HTTP kapcsolattal és az 5001-es porton HTTPS kapcsolattal.
DSM-ben Vezérlőpult --> Csatlakozási lehetőség --> Hálózat --> DSM beállítások.
Az alapértelmezett port-számot írjátok át ízlés szerint. Javasolt a több tízezres (50-60 ezres) kategóriából választani számot. Csak jegyezd is meg. HTTPS-t engedélyezd (pipa), a http átirányítását HTTPS-re is. SPDY és Windows hálózat felfedezés szintén pipa.
(A portok azok a kommunikációs csatornák, amiken az eszközök és számítógépek kommunikálnak. Véges számú port van, valamennyivel több, mint 65.000. Vannak jól ismert portok, dedikált csatornák, adott kapcsolattípusokhoz, pl. SSH, Telnet kapcsolathoz az alapértelmezett a 21-es, FTP kapcsolathoz a 22-es, stb.)
Az alkalmazásokhoz tartozó portokat szintén át lehet helyezni, a számukat át lehet írni.
DSM-ben Vezérlőpult --> Alkalmazások --> Webes szolgáltatások.
Itt a HTTP-szolgáltatás alatt lehet a Photo Station és a Web Station HTTP és átirányítás esetén HTTPS portját átírni.
DSM-ben Vezérlőpult --> Alkalmazások --> Alkalmazásportál.
Itt a File-, Audio-, Download-, és Video Station HTTP és HTTPS portjait írhatjuk be. Ezekbe az alkalmazásokba külön is beléphetünk, és nem muszáj a port számot megjegyezni, elég egy általunk választott álnév megadása is hozzá. A példában a DSM mutatja is, hogy hogyan lehet használni, mit kell beírni a böngésző címsorába. Ezeket az egyedileg megadott portokat jegyezd fel valahova, mert később ezeket kell majd a routeredben forwardolni a NAS fix belső IP-jére. A forwardolásról később írok.

6. Tűzfal

<Megírásra vár...>

A NAS távoli elérése

Az internet szolgáltatók ugyan úgy dinamikus IP használnak a legtöbb esetben az előfizetők hálózatba való kötéséhez, mint amilyet egy router használ a belső hálózaton. Én ezt hívom külső IP-nek. Ahhoz, hogy a NAS-odat elérd kívülről, az internet felől, ahhoz tudnod kell a szolgáltatódtól kapott IP-det. Ehhez létezik olyan program, ami el tudja küldeni neked, de ehhez kell egy gép, ami folyamatosan be van kapcsolva, hogy mindig tudja napra készen, percre készen jelenteni az aktuális IP-det. Szerintem csak ezért nem akarod folyamatosan üzemeltetni a gépedet. A NAS pont erre való, keveset fogyaszt és a folyamatos készen létben állásra tervezték. Vagy a jelentő eszköz lehet éppen a routered is. Ez a dinamikus DNS (DDNS) szolgáltatás, ami a változó, internet-szolgáltatótól kapott IP-t egy ún. host címmel, egy szabadon választható „internet címmel” helyettesíti az IP-det. Egy ilyen szolgáltatással csak be kell írnod a választott címedet egy böngésző címsorába és a DDNS szerveren keresztül eljutsz az otthoni IP címedre. Van sok ingyenes DDNS szolgáltató, de egy Synology NAS árában benne van a Synology saját DDNS szolgáltatása. Csak regisztrálnunk kell a NAS beüzemelése után itt (vagy a DSM-ből is megnyitható).
Az IP-d elérése nem elég a teljes működéshez, ezzel még csak a routerig/modemig jutottál. A belépéshez tudni kell, hogy mely portokon akarsz kommunikálni a hálózati eszközeiddel.
A Synology NAS-ok esetében is van egy lista, hogy mely portokat használják, ha "kiengeded" őket a netre. Ezek azért kellenek, hogy a NAS tudjon fogadni az internet felől is kéréseket, pl. pont egy DSM elérést. Tehát amikor adott szolgáltatást akarsz elérni egy Synology NAS-ban, akkor tudnod kell hozzá, hogy az melyik porton van, így meg tudod adni a böngészőben, hogy melyik IP-n, mely portot akarod elérni. Az IP-det ugye helyettesítettük egy DDNS host névvel, ami után kettősponttal beírod a portszámot is a böngésző címsorába… és nem történik semmi. :)

Router-en port forwardolás

Azért nem történt semmi, mert a DDNS host címmel csak a routerig jutottál. A portszám is jó, csak ugye egy router mögött több eszköz is lehet, ami mind kapcsolódik az internetre. A routerben meg kell adni, hogy te adott porttal, mely eszközt akarod elérni. Adott eszközre, vagyis az adott eszköz belső IP címére kell irányítani az adott portot. Ez a forwardolás.
Mivel azzal kezdtük, hogy a belső hálón fix IP-t adtál a NAS-nak, ezért fogod tudni, hogy mely IP-re kell az adott portot forwardolni, továbbítani. Egy routerben általában több ilyen szabályt létre lehet hozni, akár port-tartományok is forwardolhatók egy belső IP-re.
Ha a forwardolás is megvan, akkor végre működni fog: <választott host név>:port szám. Beütöd, és ha minden jól működik, akkor a portnak megfelelő helyre jutsz.
Ugyan így éred el belső hálón is a NAS-t, csak a host név helyett a fix, belső IP-t írod be.

Alkalmazások (by fogtunder)

Ahogy már korábban említésre került, a DSM-hez meglepően nagy mennyiségben állnak rendelkezésre bővítőcsomagok, amelyek a Package Centerből telepíthetőek. Ezek egy része Synology fejlesztés, de egy jelentős része külsős fejlesztőktől származik, ezek közül a népszerűbbeket a SynoCommunity oldal fogja össze. A Synology csomagok alap eset ben telepíthetőek, viszont a SynoCommunity csomagok letöltéséhez először hozzá kell őket adnunk a Csomagkezelési Központ forrásaihoz. Ehez navigáljunk el a Csomagkezelési Központ Beállítások részére és a Biztonság pontnál válasszuk a második "Synology Inc és megbízható kiadók" pontot. Ezután a Csomagforrások fülön a hozzáadás gombra nyomva tudunk új forrást hozzáadni, a névhez írjuk be azt, hogy SnyoCummity, helynek pedig adjuk meg ezt az url-t: http://packages.synocommunity.com/ Ha ezzel megvagyunk, a SynoCommunity csomagokat a Közösség csoportban fogjuk megtalálni.
Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül írunk pár csomagról, amivel NAS-unk képességeit messze a centralizált file tárolás és megosztás határain kívülre tolhatjuk.

Download Station:
A DSM letöltéskezelője, a BitTorrent melett számos egyéb protokollt is kezel, általában ezt ajánlott letöltési célokra kipróbálni első körben. Kezel RSS feedeket, van hozzá mobil app és Chrome plugin. A beállítási lehetőségei bár nem szegényesek, de egyeseknek limitáltak lehetnek, nekik ajánlott megpróbálkozni a SynoCommuinitys Transmission csomaggal, ami a népszerű kliens DSM-re portolt változata.

Audio Station:
A DSM alap zenei kiszolgálója, ami ID tagek alapján rendezi zenei kollekciónkat. A hasonló kollekció kezelők főbb funkcióit el tudja látni, böngészőből és mobil appon keresztül is elérhető.

Photo Station:
A DSM fotókollekció kezelője. A feltöltött képeket esztétikus webes felületen prezentálja, tökéletes lehet pl. családi képek megosztására, a nagyszülők végtelen mennyiségű unokás képekkel való ellátására. Szintén létezik hozzá mobilos app, ami a készített fotók automatikus feltöltését is megoldja a dropboxhoz hasonlóan.

Video Station:
A DSM videó kiszolgálója, egyben látja el a média indexelő és DLNA szolgáltatásokat, de emellett megoldható az is, hogy egy akármilyen, web böngészővel (Google Chrome ajánlott) ellátott számítógépről megnézhessük a NAS-on tárolt videóinkat, illetve mobil eszközökre ehhez is van hivatalos app. Intel alapú NAS-oknál a videó transzkódolását is megoldja, ez gyengébb lejátszó hw esetén lehet előnyös.

Médiaindexelés:
Ahhoz, hogy a Video Station kollekciónk napra kész legyen, be kell állítanunk a Médiaindexelést, amit a vezérlőpultban találunk. Megadhatjuk a mappákat, megfelelő processzor esetén itt tudjuk beállítani a konvertálást is. Sajnos vannak apróbb hiányosságai, például nem tud IMDB-ről dolgozni és ha magyar címeket használunk, nagyon sokat hibázik, sorozatoknál szintén elég könnyű összezavarni, ezen a megfelelő file elnevezésekkel és könyvtár struktúrával sokat tudunk segíteni. Másik hibája, hogy a gyári média indexelő nem veszi észre, ha pl. NFS kapcsolaton keresztül mozgatjuk át a végleges helyükre a fájlokat, de például a Sickrage és Couch Potato által végzett műveleteket sem érzékeli. Ezt megkerülhetjük azzal, ha létrehozunk egy időzített feladatot a média indexelésre.

Menjünk a Vezérlőpult Feladatidőzítő részére, a Létrehozásnál nyomjunk a Felhasználó Által Definiált Szkript-re, nevezzük el a szkriptet, felhasználónak válasszunk root-ot, majd adjuk meg ezt a szkriptet:
/usr/syno/bin/synoindex -R video
A "video" részt helyettesíthetjük music-ra, vagy photo-ra is, attól függően, hogy mit szeretnénk, ha nem adjuk meg ezt az argomentumot, mindent újra fog indexelni, ami viszont elég sok időbe telik. Ezután a az Ütemezés fülön megadhatjuk, milyen időközönként szeretnénk futtatni.

Plex:
A népszerű médiaszerver DSM verziója, nagyjából ugyanazokat a funkciókat látja el, mint a Video Station, Plex klienseket szolgál ki. ARM alapú eszközöknél ugyanúgy nem érhető el a videó transzkódolás, illetve az erőforás használata jelentősen magasabb, mint a Video Stationnek. Előnye a több beállítási lehetőség, jobb front-end felület, illetve manapság az okos TV-ken is terjed a telepíthető Plex kliens, amihez jó választás lehet.

Cloud Station:
Gyakorlatilag személyes felhő szolgáltatást hozhatunk létre vele a Dropbox, OneDrive, stb. mintájára, anélkül, hogy adatainkat harmadik félnél tárolnánk. Természetesen mobilos alkalmazás és asztali gépekre készített alkalmazás van hozzá.

Cloud Sync:
Nyílt felhő szolgáltatásokkal (Dropbox, Google Drive, stb.) szinkronizál adatokat.

Synobox:
Tulajdon képpen egy DSM-re írt dropbox kliens, a NAS megadott mappáját szinkronizálja a Dropbox fiókunkkal.

SickRage:
A megboldogult SickBeard projekt forkja/utóda, a sorozatfüggők mekkája. Telepítés után saját webes felületen tudjuk menedzselni, megadjuk neki az általunk nézett sorozatok listáját, a letöltés módját és a mappát, ahol tároljuk a videókat, majd a többit automatikusan intézi. Keresés, letöltés, áthelyezés, átnevezés, felirat letöltés. BT és NBZ alapon is tud működni, jól paraméterezhető, viszont sajnos magyar szolgáltatókat nem kezel alapból (áthidalható) és nem is nagyon paraméterezhető magyar tartalom letöltésére. Ellenben a manuálisan letöltött videók utófeldologzás részét is elvégzi automatikusan.

Cocuh Potato:
Ami a SickRage a sorozatoknak, az a Couch Potato a filmeknek.

Headphones:
A fenti két alkalmazás zenére írt variánsa, figyel, letölt, áthelyez, átnevez.

Surveillance Station:
Web alapú IP kamera menedzselő szolgáltatás. Hasznos, ha otthonunkat megfigyelés alatt szeretnénk tartani. Alapból két kamerát tud kezelni, további eszközöket licensz vásárlással adhatunk hozzá.

Time Backup:
Adatmentő szolgáltatás, jó paraméterezhetőséggel és verziókövetéssel.

iTunes Server:
Nomen est omen, iTunes kliensekkel oszthatjuk meg egyszerűen a zenei könyvtárunkat

Mail Server és Mail Station:
Saját e-mail szervet is üzemeltethetünk, ami mellé a Mail Stationt társítva a felhasználók webes felületen is elérhetik azt, ez utóbbi csomag lehetőséget ad külső e-mail fiókok csatolására is.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.