Ácsi-ácsi! Olyan 7-8 éve olvastam egy könyvet ami a dohányzásról való leszokásról szólt. Ma is megvan itt van a polcomon. Az volt beleírva, hogy az jár a rossz úton aki úgy csinálja, hogy még a környékről is száműzi a cigisdobozt.
A lényege a dolgoknak ugyanis az, hogy az ember legyen tisztában azzal, holgy le akar szokni, de ha már végképp nem bírja és rágyújt ami egyébként a legtöbbször nem tudatos, akkor úgyis el fogja nyomni amikor észreveszi magát. Ugyanis az elhatározás a lényeg, nem az, hogy ha néha egy csatát veszt az ember akkor kiakadjon!
Ha pedig nincs meg a lehetősége annak, hogy az ember rágyujthasson, akkor akaratereje is kisebb és van olyan hülye, hogy éjfél előtt elmegy a város túlsó végére az akkor is nyitvatartó benzinkúthoz egy doboz cigiért.
Mint mondtam is, egyszer már leszoktam. Ugyanezzel a módszerrel! Most is jól haladok. Nagy ritkán fordul elő, hogy rágyújtopk amint látszik. De két szippantás elég ahhoz, hogy a szervezet lenyugodjon, és több nem is kell.
Ez a két szippantás viszont nagyságrendekkel kevesebb mérget tartalmaz, mint bármely tapasz, rágó és egyéb hülyeség.

Oly korban éltem én e földön, mikor a majom visszaszállt a fára,a százrészes tévédrámák közé,hol a hős daliás menedzser, lő, sose fél,s az elhagyott nő könnyek közt kefél. [Orbán Ottó]