Bírom az ilyen kéregetőket. Felénk is van egy asszonyság. A buszpályaudvaron és a Spar parkolójában kering reggel és kora délután körbe körbe és kéreget az emberektől. Az egyik idősebb gyereke meg a legkisebb karon ülő bent a kórház udvaron kéreget a látogatóktól. Az életerős negyvenes éveiben járó férje meg otthon döglik a tányéros tévé előtt és nem csinál semmit. Minden nap megtalál magának a parkolóban mikor megyek be kajáért. Már messziről óbégat, hogy Elnéézéééést... Én meg a szót rögtön belefojtva közlöm vele, hogy el van nézve és simán elsétálok mellette már rá sem nézek még arra sem méltatom. Soha sem adok neki se pénzt se semmit. Ingyenélő.

Meg amikor muslincarajjal a háta mögött odatántorog az alkesz csövi, hogy három napja nem evett. Az apád kaszát. Miért nem mondja meg meg kerek perec, hogy tegnap jól bebaszott ezért rohadtul másnapos és kéne egy kis apró borra, hogy rá tudjon tölteni. Esküszöm összekotornám a zsebemben lévő aprót neki ha nem nézne teljesen hülyének. Azért mert őszinte de főleg azért mert tudom milyen tré másnaposnak lenni.

[ Szerkesztve ]