Nagyon nem akartam belefolyni a ''vitába'', de szeretném ha egy-két dolgot tisztán látna mindenki. Ez a 10 parancsolat egy folyamat része volt, nem tekinthető önmagában, mindenképpen a helyes értelmezéshez tudni kell az egészt. Nem tudom ki mennyire ismeri a zsidó történelmet, ezért kicsit bővebben fogok most erről írni.
A világ megteremtése után az emberek igen különböző módon viszonyultak Istenhez, voltak akik helyesen, voltak akik egyáltalán nem is foglalkoztak vele. Mondhatni ad-hoc módon működött az Isten-ember kapcsolat, egyéntől függően, nem voltak keretek. Aztán volt egy ember, Abrám, aki őszinte szívvel kereste Istent, ezért Isten szövetséget kötött vele, ami azért fontos, mert ilyen szövetségkötés azelőtt sosem történt. Fontos megemlíteni azt, hogy ez egy kölcsönös szövetség volt, tehát nem Isten erőszakolta rá magát és ''elveit'' Abrámra, hanem Abrámnak szimpatikus volt mindaz amit az Istennel levés jelentett. Ebben a szövetségben új nevet is kapott, mégpedig az Ábrahámot, aminek jelentése ''sok nép atyja''. Olvashatunk róla, hogy emiatt gúnyolták is, hiszen gyermektelen házasságban élt, de ez a név magában hordozta Isten ígéretét, miszerint meg fogja áldani gyermekkel és megsokasítja a leszármazottait. Ekkor még szó sincs zsidó népről, csupán Ábrahámról és a feleségéről, Sáráról. Ezután három generációval később, Jákób - aki Ábrahám unokája volt - egyik fia, József, igen kalandos úton elkerül Egyiptomba, s mivel álomfejtő képességgel rendelkezik, magas pozícióba kerül az egyiptomi hierarchiában. Megfejti a fáraó álmát, miszerint 7 éves szárazság és éhínség következik, ezért a fáraó rábízza az ország felkészítését erre a 7 évre. József különböző események után az éhínség alatt végül odahozatja egész családját, ami ekkor körülbelül 70 főt tett ki összesen és a Nílus egyik legtermékenyebb területét ajándékozza nekik a fáraó, Gósen földjét. Az Ábrahámmal kötött szövetség természetesen él mindezidő alatt.
És akkor itt most ugorjunk előre kereken 430 évet az időben, amikorra is ez a család olyannyira elszaporodik, hogy már népről beszélhetünk. Közben Egyiptomban a hikszoszok uralkodnak, akik már mit sem tudnak József korábbi cselekedeteiről, és mivel veszélyesnek találják a zsidókat - mivel áldottak az Istennel kötött szövetség miatt -, rabszolgaságra kényszerítik őket. Ekkor lép közbe Isten, Mózes által kivezeti népét Egyiptomból, mindenki jól ismeri a sztorit, 10 csapás, Vörös-tengeren keresztüli menekülés. Szóval, ott van ez a nép a sivatag kellős közepén és mivel ez egy egészen más természetű helyzet, mint anno Ábrahámmal volt, Isten megerősíti a szövetséget, mostmár mint néppel. Sajátjának fogadja őket és feladatot is ad nekik, amit sajnos aztán a zsidó nép többnyire nem tud teljesíteni.
Ennek a szövetség-megerősítésnek az egyik eleme a 10 parancsolat, 10 olyan alapvető morális törvény, amellyel megad egy erkölcsi keretet a zsidóknak, mint népnek, a létezéshez. Miért volt erre szükség? Az egyiptomi kultúrában ugyebár többistenhit volt, a természet különböző jelenségeit tisztelték istenként, ezenkívül a szexuális szokásaik rendkívül ''szabadosak'' voltak (homoszexualitás, házasságon kívüli szexuális kapcsolat, stb) és sok más egyéb területen is teljesen Istennel ellenkező módon élték életüket. A kivonulás körülményeivel Isten egyértelműen bebizonyította, hogy ezek az istenek nem valósak és emberek kreálmányai, éppen ezért Ő a valós hatalmánál fogva volt képes kihozni népét onnan. De a szövetség megerősítése nem merült ki a 10 parancsolat kihirdetésével: nagyon átfogó és apró részletekre is kiterjedő törvényt adott - hangsúlyozom - a zsidó népnek. Emellett megépíttette velük a Szövetség sátorát, ami tulajdonképpen egy olyan szentély volt, ahol Isten ''jelen lehetett'' népe között.
Ezeket a törvényeket - s magát a 10 parancsolatot - nem lehet és nem is szabad ezen körülmények ismerete nélkül vizsgálni. Páran feltették a kérdést, hogy miként kell értelmezni a ne ölj parancsolatot, hiszen másutt Isten saját maga rendelkezik bizonyos esetekben arról, hogy halállal kell lakoljon a bűnös. Ehhez fontos azt tudni, hogy ezek a törvények azt a célt szolgálták, hogy az alapvetően Istentől elszakadt világban a szövetségi nép tiszta maradhasson - mind szellemileg, mind lelkileg és testileg is. Ahhoz, hogy ezeket helyesen értsük, figyelembe kell venni, hogy tulajdonképpen mitől is akarta távol tartani őket Isten. Hogy miért tette ezt? A szövetség nem egyoldalú dolog, ez a nép kifejezte azon akaratát, hogy ők szeretnének Istennel kapcsolatban maradni, közösségben élni vele, de nem tudták, hogy hogyan? Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy nem arról van szó, hogy Isten meg akarja védeni a ''brand''-et, vagy ilyesmi, hanem arról, hogy a zsidók kérésére meghatározta azokat a kereteket, amiken belül kellett mozogniuk ahhoz, hogy ez a szövetség megmaradhasson. Ezen tövények fontos eleme, hogy Isten teokratikus államformában gondolkozott, vagyis Ő maga irányítja a népét egy vezetőn keresztül, akivel személyes kapcsolatban van - később ez még fontos lesz.
Azt is tudjuk, hogy Jézus földrejöttével ezen szövetség jellege és formája teljesen megváltozott. Egyrészt azért, mert nem tudták - sok esetben nem is akarták - betartani a törvényeket a zsidók. Másrészt, Isten nem azért választotta ki őket, hogy legyen egy saját kiskedvence a Földön élő népek közül, hanem azért, hogy a többi ember, nép, látva azt, hogy mit jelent Istennel közösségben élni (ami alapvetően egy nagyon pozitív dolog, lásd pl Salamon uralkodásának nagy részét), elforduljon a bűnös élettől és igyekezzen helyreállítani a kapcsolatot teremtőjével. Ez a terve a zsidók miatt nem, vagyis nagyon ritkán sikerült. Éppen ezért volt szükség egy új szövetségre, amit Jézus valósított meg, erre most nem szeretnék kitérni bővebben. A lényeg az, hogy a 10 parancsolatot nem törölte el Jézus, hanem bemutatta, hogyan is gondolta Isten ezt az egészet.
Az, hogy az USA mennyire épül erre, számomra nem kérdés. Lehet hivatkozni dokumentumokra, meg arra, hogy hányan tudják fejből a 10 parancsot, de ez semmit sem ér, miközben az USA maga az egyik legnagyobb képviselője a mai világban az Istennel ellenkező életvitelnek. És itt szeretnék visszautalni a teokratikus államformára. A demokrácia Isten fogalomtárában nem létezik. Ahogy a zsidókat is őáltala választott vezetőkön kereszült irányította, később ez az újszövetségi gyülekezetekre is igaz lett. Nem a 12 tanítvány választotta ki Krisztust mesterének, hanem fordítva. Így arról beszélni, hogy egy demokratikus állam alkotmányának bármi köze van a Bibliához és Istenhez, egyszerűen és nyilvánvalóan botorság, hogy finoman fogalmazzak. Persze meg lehet fogalmazni szép gondolatokat, meg beleszőni bibliai verseket, de mit ér a szó, ha a cselekedetek mást mutatnak? Mit ér a felszínes hivatkozás, ha a cél önös és saját találmány? Véleményem szerint semmit.
szerk: Ugyanez igaz azokra az egyházakra is, amelyek saját céljaikat és gazdagságukat tekintve módosítgatják és magyarázzák a Biblia igazságait. Az elfogadhatóság és népszerűség oltárán feláldozzák Isten igazságát, hogy menjenek az emberek a templomba és csak a mellédumálás megy. Felvetődött itt az óvszer kérdése. Az Ige egyértelmű: szex csak házasságon belül, ennyi, kész, pont. Nincs ha, nincs és, nincs de. Természetesen a házasság is erősen eltorzult már ahhoz az elképzeléshez képest, amit Isten kitalált anno, hogy egy férfi és egy nő áldott szövetségben élhessen egymással, de ez nem mentesít senkit a szexuális szabadosság bűne alól.
[Szerkesztve]
"How a government taxes its citizens is a direct declaration of a country's values."
