"Érdekes irányt vett a világ. Inkább vissza fele halad, sem mint előre. És ez nem tetszik."
100%-ban egyetértek.

Teljesen egyetértek... Főleg hogy a menő ruha, a menő, haveroktól leszel valaki... meg ha teis cigizel... mais mit látok az állomáson? gyerek lehetett max 13 és cigizik... mert MENŐ...

Listádat kiegészíteném a minél drágább, lehetőleg táccsos telefonnal. Lehet vele villogni

Nekem most javasolták, hogy cseréljek telefont, mert nem elég "jó". Egy SGH-E250-em van. Szeretem, mert amikor leejtem a betonra nem sajnálom.

Micsoda ellentmondások vannak a mondandódban. Egyrészt megemlíted mind negatívumot, hogy manapság csak a külsőség számít, másrészt pedig azt tartod előrelépésnek, ha elfogadjuk azt, ha valakinek nem megszokott a külseje.

Egyébként meg nincs igazad az utolsó megállapításodban. Az emberek azért szeretnének nem megszokott külsőt, mert abból nyerik az önbizalmukat. És ez utóbbi pedig csakis rosszat jelent.

***

Igen, erről van szó Neked megfelel. Én semmi mást nem akartam ezzel mondani csak azt hogy ne az alapján ítéljenek meg hogy milyen telefonod van

,,no name"
Helyes hozzáállás
Ezt én csak onnan látom, hogy anno középsuliban 9-10.-ben volt menő cigizni, csapatostul jártak a klóra... eltelt azóta 4 év és lassan már általános 6-7-ben menő cigizni. Hova tartunk

[ Szerkesztve ]

Én azon az elven vagyok, hogy ha lesznek gyerekeim nem fogom tiltani, hisz nem tudom.
MIndent ki kell próbálni (majdnem mindent), én is szivtam már cigit, nem is egyet, még sem dohányzom. Persze el fogom neki mondani, hogy káros meg mit tudom én, de nagy valószínűséggel ki fogja próbálni, amibe még senki se halt bele.

hehe a reggeli hörghurut cigi nélkül megvan sok embernek sajnos

Nézd, én egy hosszú hajú, rokkerfazon, nincstelen fickó vagyok, mégsem vagyok közutálat tárgya. Valahogy az összhatás úgy tűnik, nem olyan negatív, még ha nem is egy nőcsábász-fizimiska a végeredmény. De legalábbis "intelligens művésznek" elmegyek. Zsebórát húzok elő, ha érdekel, mennyi az idő; erősen gesztikulálok beszéd közben, néha egész patetikusan szólok; fennen hangoztatom, hogy milyen szép világ volna, ha megint a többség lóval járna, meg effélék, sorolhatnám a különcségeimet. Mégsem néznek ki, nem utálnak. Tudtommal. (Osztán ki tudja? )

Ez nem a sorson múlik, hanem az akaratodon.

Ha aztmondod te soha, akkor mindig képes leszel visszautasítani. A cigi és főleg a leszokás, csak akart erő kérdése. Semmi más

MIndent ki kell próbálni

Én pl. még életembe _nem_ gyújtottam rá. Most akkor én nem az átlaghoz tartozom? Vagy nem vagyok normális?

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Nem így értettem, amit írtam, de hogy egy hasonlattal éljek.

Adva van egy tál étel, amiről előzőleg úgy gondoltad, hogy nem finom, de muszáj megkóstolnod, és megkóstolod. Ha nem ízlik továbbra sem eszed, ha ízlik eszed

Valahogy így van a ciginél is csak a ha ízlik eszed ne legyen/lenne.

Muszáj?

Miért lenne muszáj? Ki kötelez rá? Csak saját magamon múlik, hogy megkóstolom-e.

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Én régen amikor azt kérdezték hogy cigizem-e, az volt a válaszom, hogy nem, még részegen se
Egyébként én is a világ legnagyobb hülyeségnek tartom, de egyszer-kétszer ha nagyon kínáltak szívtam egy slukkot, csak hogy megtudjam mit vannak úgy oda tőle... Minden alkalommal beköhögtem tőle mást meg nem éreztem, szal mostmár tudom is hogy miért ne. Ez az állapot sztem jobb mint a teljesen 0 hozzáállás, mert így nincs ott a nagy kérdőjel hogy vajon milyen lehet? Hát én mondom: szar
Persze bele lehet jönni és akkor talán már lenne valami hatása is, de ez nekem pont elég hogy elmenjen a kedvem a további próbálkozástól.
A vízipipa az más, azt alkalomadtán szoktunk

Mobil szempontból: régen bele voltam buzulva a jobbnál jobb mobilokba, mindíg enyém volt a legjobb az osztályban, de egyszercsak meguntam, hirtelen eladtam az N73-mamat, és az immár 4 és fél éves K700-amat használom, és bőven sok. Nem érdekel. (Nemrégiben vettem egy 6210-est, mert miért ne, de végülis megszívtam vele mert nem működik szal maradt a K700)

blokad: Erről van szó. Nekem szerencsére nem ízlett. Ennyi

[ Szerkesztve ]

Igen. Anyám is mondta nekem hogy ha cigizni akarok, próbáljam ki... hát soha többet rá se akarok nézni cigire... szar

Mobil részéhez meg csatlakozni tudok 2 havonta cserélgettem eddig... és haverom K750i-jét átvettem, és azt használom. Egy kis retro

Amúgy meg hogy eddigiekhez is szóljak, semmi sem muszáj... előbb említett haver is azért szokott rá a bagóra, mert így bekerült egy társaságba, úgy érezte tartozik valahova... Ezt egyszerűen nem tudom felfogni, és soha nem is fogom. Csak akkor leszek valaki ha bagózok? Csak akkor becsülnek meg ha menő cucc van rajtam, vagy egy méregdrága öltöny? Hát kössz, de akkor kihagynám...

Szóval te hagyni fogod, hogy a gyermekeid szándékosan károsítsák szervezetüket?

***

Sajnos nem tehetsz mást, mint lebeszéled róla, nálunk sem működik a dolog a tiltással, de a mennyiséget kordában lehet talán tartani....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Kínos kérdés, hogy milyen mértékben lehet (kell?) beleavatkoznia egy szülőnek a gyermekei életébe.

Én (ha ugyan egyszer aktuális lesz, de ezt most hagyjuk) gyereknevelés terén leginkább azt az elvet próbálnám követni, hogy ha valami olyan döntés kerülne sorra, ami necces, akkor leülni megbeszélni (és az ideális az volna, ha ez nem kényszer hatására, hanem belső késztetés hatására történik). Szeretem megismerni és megérteni a másik álláspontját, aztán konszenzusra jutni vele, ha van rá idő.

De elismerem, taknyos vagyok még ehhez a kérdéshez, és valószínűleg ez nem is jönne össze.

[ Szerkesztve ]

Én szerintem a gyerekbe nem csak azt kell elültetni, neki mennyire rossz - persze azt is -, de önmagában ez sokszor kevés visszatartó erőnek. Elsősorban felelősségre kell nevelni a gyereket és a vagyon megbecsülésére, és azt hiszem, úgy legföljebb akkor szívna, ha rendszeresen ingyen hozzávágnák. (Ráadásul zsebpénzt sem szabad neki adni annyit, hogy abból cigit vehessen...) Amúgy én azon vagyok kiakadva, hogy néha már általános elsőbe úgy mennek a gyerekek - nekem is volt két ilyen osztálytársam -, hogy már rendszeresen cigiznek. Őrült felelőtlenség a szülő részéről... (És az óvoda szükségességét is megkérdőjelezném, de sajnos a mai pénz utáni hajszában nem mindig teheti meg a család egy tagja, hogy otthon maradjon a gyerekekkel. Pedig legalább egy nyugdíjas nagyszülőnek kellene, de ideális esetben az anyukának...)

[ Szerkesztve ]

Gyakorlatilag már felnőtt, hiszen 17 éves, annyira nem drága a cigi, hogy annyi zsebpénzt se kaphasson 17 évesen....

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Hát igen...Mondjuk ha minden reggel valamennyit hogy vegyen belőle valamit a büfében, akkor max 2 napi pénz elég 1 doboz cigire...
Pláne ha mondjuk diákmunkában dolgozik is valamit... jó esetben 1 órányi bére már elég 1 doboz cigire. (Vagy lehet hogy csak magamból indulok ki, aki már 14 éves kora óta dolgozok nyaranta?)

Miért kellene egyáltalán kapnia? Régen természetes volt, hogy hacsak nem valami gazdag úri családba született, nem volt egy petákja sem senkinek, még ha polgári családból is származott.

(Étkezés megoldható volna kajajegyekkel is, voltaképp nincs miért zsebpénzt kapnia.)

Mod: a nyári munka kényes kérdés, de a többség nem is a nyári munka pénzéből veszi a cigit. 16 éves kortól legális asszem a diákmunka, ha addig nem jut cigihez, akkor már jóval kisebb az esélye is, hogy rászokik. Ahogy észrevettem, minden cigis osztálytársam már a középsuli eleje óta nyomta, valószínűleg előtte is.
(Amúgy szerintem az a korrekt, ha a nyári munkából befolyt pénzt is a szülő kezeli legalább 18 éves korig, és legföljebb mindet rákölti a gyerekre, de akkor is ellenőrzi.)

[ Szerkesztve ]

A pénzzel egyáltalán nem rendelkező gyerek nem tudja normálisan később sem beosztani a pénzt. Mindenképpen érdemes már aránylag korán akármilyen kevés zsebpénzt is, de adni.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Nézd, ez egyáltalán nem egy általános igazság, és ezek szerint régen is, ha pénzhez jutott valaki, már rohant is volna a kocsmába...? Manapság viszont éppen az van, hogy a fiatalok a szerzett/kapott pénzt csupán szórakozásra költik. Az aztán a helyes beosztás, valóban felelősségre nevel.

Nekem a mai napig sincs pénzem. Azt azonban nem mondahatja senki, hogy ne tudnám, mit hova és mire kell költeni, sőt, mindig megpróbálom anyámat meggyőzni az igazamról, és utólag mindig be is igazolódik, hogy jól mondtam, úgy kellett, vagy kellett volna. A tesóim lázadóbb természetűek, de ők is komolyan meggondolják, mire költsenek. (Nagyhúgomat kivéve, aki egy racionalitásra képes agy nélküli "előadó művésznő", mindig magára költene mindent...) Onanntól, hogy a szülő biztos abban, hogy a gyereke nem nyúl cigarettához - ennyire a legtöbben ismerhetik a gyereküket, ha odafigyelnek -, már akár lehetne is neki adni.

Az iskolai étkezési jegyek bevezetése szerintem alapvető dolog lenne, a nagyon fiatal kori szenvedélybetegségeket meg lehetne vele előzni.

[ Szerkesztve ]

Nekem most sem adnak, régen sem adtak, most bizniszből teremtem elő, de nem költöm el értelmetlen dolgokra.

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Igen, ha az ember az első rendesebb pénzét mind maga szerzi, az koránt sem ugyanaz, mint ha kapná a szüleitől. Kiskorában nem fogja föl, hogy mekkora értéke van a kapott pénznek. Jó esetben csak shoppingmániássá válhat - az is egy borzasztó dolog -, rosszabb esetben egyéb szenvedélybetegség rabjává is.

[ Szerkesztve ]

Igen, sokkal többre értékeled, ha Te magad szerzed meg, mintha csak úgy lenne.

Lassú a mobilinterneted? 4G/LTE antennák, közvetlenül raktárról ---> http://bit.ly/LTE_Antennak

Ezek szerint ha dohányoznék még mindig nem kaphatnék pénzt édesanyámtól?
/45 éves vagyok stb...../ Igen dohányoztam én is 13-20 éves koromig, kollégista voltam, minimális pénzzel, de volt saját pénzem, már régen. Furcsa is lett volna, ha pénz nélkül vagyok. Ellenben ismerek olyat, akinek nemigen volt, elment főiskolára és nem tudta beosztani a pénzt, mert nem volt tisztában a dolgok értékével a költési lehetőségekkel. Ha van egy pár száz forintod, nem muszáj elköltened azonnal hidd el, beosztani csak azt lehet, ami van. Ha most lenne egy milliárdom, zavarban lennék én is, de pár milliót azért tudnék jól elkölteni, mert van tapasztalatom, az árakról és az értékekről. Senki sem tanulja az anyja hasában a dolgokat. Amiről Te beszélsz, az gyakorlatilag ugyanaz, csak Te Édesanyáddal közösen próbálsz pénzköltésről dönteni. Ha egy családban van szabadon elkölthető pénz a gyerekre, inkább ő döntsön, eleinte akár közösen a helyéről. Ez az összeg lehet napi száz, napi ezer forint akár, mivel a családok anyagi lehetőségei eltérőek nyilván.
Ami nem megengedhető az az, hogy korlátok nélkül költsön kvázi a gyerek, akár azért, mert olyan sok a szülő pénze, /kevésbé jellemző/ akár azért, mert nem tud a gyereknek nemet mondani /sokkal inkább jellemző/. Ha egy szülő nem ad a gyerek kezébe pénzt, de a gyerek könyörgésének nem tudván ellenállni, ő maga megveszi amit csak tud, erején felül, akkor sokkal rosszabb példát mutat, mintha egy adott, persze nem túl sok pénzösszeggel a gyerek maga tud gazdálkodni.
Maga a cigaretta nem pénzkérdés, hiszen engem is megkínáltak anno, harminc éve, a fiamat is megkínálják ma. Olyanról is hallottam, hogy valaki otthonról lopott, azért, hogy hozzájusson valami általa áhított dologhoz, nyilván hiába nem kap pénzt valaki, ha mindenképpen be akar valamit szerezni és nem fogja föl a cselekménye súlyát, akár más módon is hozzá tud jutni.
Ez olyan, minthogy természetesen bedugaszoljuk a konnektorokat bizonyos életkor alatt, de nehogy már azért ne nyúljon a gyerek bele később, mert nem tud, inkább azért, mert tisztában van a veszélyével. Az önállóságra nevelés a legfontosabb, mert nem állhat a szülő a gyerek mellett mindig. Ha a saját cselekedeteid súlyával életkorarányosan persze szembesülsz, nem kell külső kényszer a helytelen dolgok elkerülésére.
Sok felnőtt is képtelen a saját tetteit kontrollálni, nem tudnak leszokni a cigarettáról, az alkoholról, a túlevésről, ami hasonlóan káros orvosilag mint a cigaretta, csak a társadalom még nem vette tudomásul. Ha fölfogja valaki, hogy árt neki bármely szokása, sokkal inkább képes lemondani róla, mintha tiltott gyümölcsként lebeg a szeme előtt, üveg mögött.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

"Ezek szerint ha dohányoznék még mindig nem kaphatnék pénzt édesanyámtól?"
Ezt én nem mondtam... Bár ha volna gyerekem, tuti nem adnék neki addig pénzt, míg azt látom, hogy baromságokra költi, még ha úsznék is benne. (Hogy megkínálják? Az hagyján, de rendszeresen senki nem veszi meg a másik dohányos cigijét. )

Egyébiránt hiábavaló minden fejtegetésem, minden csak foltozgatás lenne és kétes ajánlások a szülőknek. A hasonló logikátlan, de rövidtávon logikusnak tűnő dolgok közül rengeteg csupán azért létezhet, mert egyáltalán létezik készpénz...

Ez azon kevés dolgok közé tartozik, amiben radikális vagyok. Habár én még szinte gyerekként feltettem a kérdést, hogy ha a technika adott, miért nem kezdik szépen lassan megszüntetni a készpénzt, azóta innen-onnan, és főleg a gazdasági válság néhány tanulságának hatására magasabb körökben is fölvetődött a gondolat, itthon és külhonban is. A készpénz forgalma ellenőrizhetetlen, innen ered a feketegazdaság, a korrupció, de mint látjuk, a fiatalok irracionális pénzköltése is. (Ha cigarettát vesz, vagy hetente tízezret költ bulikra vagy akár cipőkre, az mind elég irracionális, és korántsem a pénz optimális elosztását tanítja.) Onnantól, hogy a gyerek a szülő tudta nélkül vásárol, sőt, hazudik érte, már el is van rontva. Ha minden állampolgárnak egyéni profilja és alanyi jogon járó számlája lenne, a szülő könnyedén a kezében tarthatná a gyermeke költekezését - a központilag megszabott határokon belül -, ahogyan az való. Így a te érved is érvényesülne, a fiatal maga költhetne bizonyos tekintetben, de volna lehetőség a felügyeletre. Pl. meg lehetne határozni, milyen termékcsoportokat vehet a fiatal, és vissza lehetne követni minden tranzakciót. (Ezt is ki lehetne játszani biztosan, de bármilyen pénzmozgásra rákérdezhetne a szülő, és ha nincs meg az alibi...)

[ Szerkesztve ]

Miért is baj az, ha az emberek nem egymást szidalmaznák és mutagatnának, ha valakinek mondjuk bokáig érő hosszú haja van, ha egyszer ő úgy érzi jól magát. Nem összekerendő azzal, aki, azzal villog, hogy 260e forintba került a kabátja (akciósan!) és 2x volt rajta, mert utánna vett drágábbat.

“This is where the road crashed into the ocean...”

Ha teheted, valamilyen módon próbáld archiválni mai gondolataidat a szülői viselkedésről, tíz évig ne bontsd föl, majd tíz év múlva meg fogsz lepődni.
Húsz év múlva még inkább.

Ez a topik két éves, ha mindenben egyetértesz akkori önmagaddal, ha ma szó szerint ugyanazt reagálnád, már baj van. Az ember változik, változik a véleménye a dolgokról.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Lehet, igazad van. Talán ma finomabban fogalmaznám meg Az én általános véleményem a dolgokról elég sok ideje csak apró részletekben változik, ahogy új fejlemények állnak be a világban. Ma is vallom, hogy a függőség tárgyától elvont gyerek le tud szokni - és több pszicho-könyvben, pl. Az elrontott gyerekben (vagy valami hasonló volt a címe) is említik, mert a számítógép-függőség is súlyos dolog -, és hogy iskola után a gyereknek otthon a helye. általános választ viszont nem lehet adni, mert gyerekenként egyéni pszicho- és hormonális vizsgálatra volna szükség, hogy eldöntsék a leghelyesebb módszert, erre viszont nincs anyagi keret. (Ezt pl. azóta tanultam.) Az alapgondolataim azóta sem változtak, miért kellene? A nevelésben eltűnt szinte minden határozottság, és láthatjuk, mit eredményezett a világban, mindenki az elrontott nemzedékekről beszél. Sőt, nagyon sokakat már nem is nevelnek...

Az egy dolog, hogy édesanyám irracionálisan és túl radikális módszerekkel nevel, tény, hogy nem ez az optimális. De talán mérvadó lehet az, hogy ötünk közül egyikünk sem egy züllött alak, sőt, én még társadalommániás is lettem, holott tőlem tiltottak el a legtöbbet.

A nevelés kulcsa a határozottság. Egy intelligens állatot sem lehet úgy idomítani, ha nem állítunk neki konkrét szabályokat - és nem korlátnak, hanem hogy kapaszkodni lehessen beléjük. Az ember még intelligensebb, de sajnos ahhoz - úgy tűnik - nem eléggé, hogy szabályok nélkül a többségből jó és igazán hasznos polgár váljék.

Amúgy melyik ponttal nem értesz egyet? A szülők ma is legalább enynire ellenőriznék a gyerekek anyagi ügyeit, ha tehetnék. De mivel nem tudják, marad a szigor, a másik oldalon pedig a sumák, a hazugság és végül az eltávolodás...

Itt arról van szó inkább, hogy engedni is kell a gyereknek, mert a tiltás magában nem vezet tartósan eredményre. Amint megszűnik a korlát komoly esély van rá, hogy azonnal az eddig tiltott terület felé fordul az ember, vagy ha olyan erős a tiltás, akkor esetleg örökre gátlás alá kerülhetnek gátolni nem kívánt dolgok is.
Ez igazából bármilyen életkorban bekövetkezhet, ha a kíváncsiság legyőzi a félelmet az ismeretlentől és az egyén vágyik a meg nem kapott dologra.
Például a Gorenje -turizmus is ilyen volt anno. Ha a dohányzás össztársadalmilag nincs tiltva, amint teheti a gyerek ki fogja próbálni, a törvényileg mindenki számára tiltott dolgoktól /drogok, lopás, stb./ könnyebb megóvni, de azt nem látja maga körül nap, mint nap.

Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...

Természetesen mellé egy nagyon erős média-kampány kell a cigaretta és a káros dolgok ellen. Bár a durva megadóztatás eddig viszonylag eredményesnek bizonyult. Ez a cigaretta esetében...

Egyébként nem mondtam, hogy mindent kell tiltani. Gyereke válogatja, igazából a szülő felelőssége felismerni, kinél mi jöhet számításba. Öcsém esetében pl. az a módszer, ahogyan engem neveltek, csomó visszásságot eredményezett, ellenben nálam csak előnyöket. Szinte minden szakkönyv kihangsúlyozza, hogy nicsen abszolút gyereknevelési módszer...

De a cigaretta ügyében nem lehet megalkuvás. A szülőnek nem a tiltást kell hangsúlyoznia, hanem hogy mennyire káros. Ha ezt teszi, akkor a többség nem szokna rá, ahogyan a vegetáriánusok többsége nem szokik rá a húsra sem, soha.